hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Három megfontolandó tanács a Rákellenes világnapon

Fontos, hogy bár a téma érthetően senkinek nem könnyű, mégis foglalkozzunk vele, mert a téma negligálása később nagyon megkérheti az árát.
Fotó: Fernando Zhiminaicela - szmo.hu
2021. február 04.

hirdetés

A rákra, mármint a súlyos betegségre, hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint mondjuk egy földrengésre, vagy légi katasztrófára. Tudjuk, hogy előfordul ilyen, akad is belőle sok – valahol távol tőlünk, biztonságos távolságban.

Rendben, nem a mi házunk dőlt össze, nem velünk zuhant le a repülő. Most még. De sajnos megtörténhet. Velünk is előfordulhat, hogy egyszer csak a semmiből egy olyan diagnózist tolnak az arcunkba, amire legrosszabb álmainkban sem számítottunk. Magyarországon élve a statisztika szerint ennek még nagyobb az esélye, mint az EU más országaiban:

pont egy évvel ezelőtt ugyanis az Eurostat közzétette azt az adatsort, amelyből világosan látszik, hogy 100.000 lakosra vetítve nálunk a legmagasabb a daganatos betegségben elhunytak száma (345 fő).

Hogy árnyaljuk a képet, ez még messze nem is az összes daganatos beteg száma, mert szerencsére ma már a rák nagyon sok fajtája jól gyógyítható.

A Rákellenes világnapon adódik a kérdés: mit tehetünk a rák ellen? Tehetünk-e egyáltalán bármit?

Ne dugjuk homokba a fejünket!

hirdetés

Ahogy fentebb a katasztrófás hasonlatok érzékeltették, a daganatos betegségekről úgy nagy általánosságban nem akarunk tudomást venni. Elegendőnek érezzük azt tudni, hogy léteznek. De már azt is rossz hallgatni, ha a szomszéd esetleg elmeséli, hogy is zajlik az anyósa kemoterápiás kezelése. Persze, persze, a daganatos kisgyerekeknek küldjük az adományt, lájkoljuk Szentesi Éva posztjait, de

ha benne van a címben, hogy „rák”, akkor meg is állunk a lájknál, olvasson a rákról az, akinek nincs jobb dolga. Szélsőséges esetben néhányan még be is szólnak a rákból gyógyulónak, hogy mit hősködik itt.

Meg kell értenünk: a daganatos betegségek a nagy számok törvénye alapján életünk során közvetve vagy közvetlenül minket is érinteni fognak. A „nem tudás” nem mentesít a következmények alól. Vagyis ugyanúgy kicsinálnak minket a daganatok, ha próbálunk nem tudomást venni róluk, mintha igen. Akkor már jobb felkészültnek lenni, kisebb a riadalom, elkerülhető a pánik, megelőzhetők a rossz döntések, akár egy hozzátartozónkról van szó, akár rólunk.

Járjunk szűrővizsgálatokra!

Amikor az AVON alig másfél éve amellett kampányolt, hogy a nők rendszeresen vizsgálják meg melleiket, hogy időben felfedezhessenek egy esetleges emlőrákot, kiderült, hogy életkortól függetlenül nagyon sokan épp azért nem teszik magukévá az önvizsgálatot, mert mi van, ha találnak valamit. Pedig sokkal riasztóbb ez a kérdés: Mi van, ha van ott valami, de nem vesszük észre hónapokig, mert nem mertünk gondolni se rá? Nos, akkor az van, hogy eljuthatunk a betegség egy olyan stádiumába, ami már nehezebben gyógyítható. Ezért a korai felismerés rendkívül fontos. Nemcsak a mellrák esetében, mindenféle daganattípusról elmondható ez.

Vannak ingyenesen elérhető szűrővizsgálatok, és van néhány olyan is, amiért egyelőre extra le kell szurkolni némi pénzt, ha biztosra akarunk menni, de nincs olyan komoly okunk, hogy máris szakorvosi beutalóval küldjenek a kórházba.

Évente néhány órát kellene arra áldoznunk, hogy a saját egészségünkkel foglalkozzunk – és megnyugodjunk, hogy minden rendben.

Gondoljuk át, mi az, amin változtatni tudunk – és tegyük meg!

Dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, stressz – a leggyakoribb okok, amelyek szóba jöhetnek mint daganatos betegségekre hajlamosító tényezők. Ugye, hogy semmi új nincs benne? Ezt már betéve tudjuk. Meg azt is sejtjük, hogy egyszerűen képtelenség szuperegészségesen élni. Ami azonban biztosan megugorható: legalább egy területen valamit változtatni.

Egy doboz cigi helyett csak napi 5 szál – első lépésként. A sport elhanyagolása helyett heti 2x1 óra séta. A stressz mérséklésére pihentetőbb alvás, netán relaxáció.

Valami csak megoldható. És ha teljesül a kitűzött a cél, az talán erőt ad nekünk ahhoz, hogy még valamin változtassunk. Vagy csak rájövünk, hogy van jelentősége annak, ha figyelünk magunkra. Az egészségünkre. Mert belőlünk csak egy van.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Naponta 2 liter energiaitalt ivott, kórházban kötött ki szívelégtelenséggel egy 21 éves angol fiú

Ha sokat ivott azért, ha egy kortyot sem, akkor meg azért volt rosszul. Végül 58 napot töltött kórházban az energiaital-függő angol egyetemista.
Fotó: Pixabay/(Joenomias) Menno de Jong - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Naponta négy doboz fél literes energiaitalt ivott egy 21 éves angol férfi, majd két év után kórházba került szívelégtelenséggel, írja a Mirror a British Medical Journal (BMJ) orvosi folyóirat alapján.

Az egyetemistánál biventrikuláris, vagyis mindkét szívkamráját érintő szívelégtelenséget állapítottak meg az orvosok.

A fiatal férfi ettől eltekintve teljesen egészséges volt, a problémát a nagy mennyiségű energiaital okozta. A négy fél literes doboz ugyanis darabonként 160 mg koffeint tartalmaz.

Az energiaital-túladagolás miatt az egyetemistánál kezdetben olyan súlyos levertség alakult ki, hogy félbe kellett szakítani tanulmányait is. Három hónappal később állapították meg az orvosok, hogy mi okozhatja a problémát, majd innentől 58 napot töltött az egyik kórházban, többek között az intenzív osztályon is.

A névtelen beteg a tudományos folyóiratnak azt mondta, hogy amikor napi négy doboz energiaitalt ivott, olyan szívdobogás és remegés jött rá, amitől nem tudott semmire figyelni. Súlyos, migrénes fejfájások gyötörték akkor, amikor nem ivott a szénsavas italokból, ami szintén akadályozta olyan hétköznapi cselekvésekben is, mint például a parkban sétálás.

Az egész kálvária során a legnagyobb hatással mégis az intenzív osztályon töltött napok jelentették a fiatalnak, aki ma már azt mondja, hogy nagyobb figyelmet kellene fordítani az energiaitalok hatásaira. Az egyetemista szerint ezek az italok ugyanis rendkívül addiktívak, ráadásul bárki - köztük gyerekek is - könnyen hozzáférhet mindegyikhez. Véleménye szerint a cigarettás dobozokon található figyelmeztető-matricákkal kellene ellátni az energiaitalos dobozokat, melyeken az összetevők potenciális veszélyeire hívnák fel a figyelmet.

hirdetés

Egy 2013 és 2017 között végzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett 176 ezer 11 és 16 év közötti diák 6 százaléka fogyaszt napi rendszerességgel valamilyen energiaitalt. A cardiffi egyetem tudósai szerint az ilyen italok reklámjai ráadásul sokszor a kevésbé tehetős réteg tagjait szólítják meg azzal, hogy még egy palack víznél is olcsóbban lehet hozzáférni a termékekhez. A tanulmány végén arra a következtetésre jutnak, hogy az energiaitalok népszerűsége valószínűleg nem fog csökkenni, hacsak nem szabályozzák a dohányipari termékekhez hasonlóan törvényekkel a fogyasztásukat.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: