Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint Magyarországon jelenleg 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami egy év alatt 114-gyel nőtt, írja az Economx. A legtöbb üres praxis Pest vármegyében van (247), ezt követi Budapest 191 betöltetlen praxissal.
Kincses szerint Magyarországon nincs elég orvos és egészségügyi szakdolgozó ahhoz, hogy egyszerre jól működjön az állami és a magánellátás.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2025. január 1-től további hét praxis marad orvos nélkül. Az alábbi megyék küzdenek a legnagyobb orvoshiánnyal:
Pest vármegye: 247 üres praxis
Budapest: 191 üres praxis
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye: 104 üres praxis
Győr-Moson-Sopron vármegye: 71 üres praxis
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye: 74 üres praxis
Békés vármegye: 66 üres praxis
Vas vármegye: 70 üres praxis
Somogy vármegye: 51 üres praxis
Fejér vármegye: 53 üres praxis
Bács-Kiskun vármegye: 48 üres praxis
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023-ban 5604 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott Magyarországon, 144-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. Közben a betegek száma megközelítette a 72 milliót, ami hatalmas terhelést jelent az orvosokra. A helyzet a vidéki, eldugott településeken a legsúlyosabb: itt közel 150 gyermekorvosi praxis üres, és 1400 településen nincs helyben háziorvosi ellátás. Ez több mint félmillió embert, az ország lakosságának 5,6 százalékát érinti.
Az állami egészségügy nehézségei miatt egyre többen fordulnak a magánellátás felé. Az OECD adatai szerint Magyarországon az egészségügyi kiadások 25 százalékát a lakosság saját pénzből fedezi, ami jóval magasabb az EU 15 százalékos átlagánál.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke szerint Magyarországon jelenleg 940 háziorvosi praxis betöltetlen, ami egy év alatt 114-gyel nőtt, írja az Economx. A legtöbb üres praxis Pest vármegyében van (247), ezt követi Budapest 191 betöltetlen praxissal.
Kincses szerint Magyarországon nincs elég orvos és egészségügyi szakdolgozó ahhoz, hogy egyszerre jól működjön az állami és a magánellátás.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján 2025. január 1-től további hét praxis marad orvos nélkül. Az alábbi megyék küzdenek a legnagyobb orvoshiánnyal:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Diagnózis podcast: Hogyan küzdött meg Barbi a mellrákkal 28 évesen, és mi segítette a gyógyulásban?
Bajkó Barbi 28 éves volt, amikor mellrákot találtak nála. A Diagnózis egészségpodcast aktuális adásában az ő gyógyulásának történetével ismerkedhetünk meg, miközben sok hasznos infót megtudhatunk a betegségről dr. Drajkó Veronikától.
Képzeld el, hogy 28 éves vagy, boldog párkapcsolatban élve épp esküvőre készülsz, amikor egy melledben talált ártalmatlannak vélt csomóról kiderül, hogy daganat. Hogy reagálsz? Megfordul-e a fejedben, hogy akár meg is halhatsz?
Történetünk főhősével, Bajkó Barbival pont ez történt.
A Diagnózis podcast aktuális adásában Barbi betegségének és gyógyulásának történetén keresztül mutatjuk be, mi mindent kell tudni az emlőrákról. Szakorvosként Dr. Drajkó Veronika, az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány vezetője ad hasznos tanácsokat.
Már a beszélgetés elején kiderült, hogy a legtöbben szinte semmit sem tudnak a betegségről, kockázatairól, a gyógyítási módokról, amíg érintetté nem válnak. Barbi is csak akkor tudta meg, hogy a mellrák lehet hormonális és genetikai eredetű is, amikor a diagnózisát követően elküldték egy vizsgálatra, hogy kiderüljön, hordozza-e azt a bizonyos BRCA-gént.
A rákdiagnózis fejbe vágta, azt gondolta, hogy ilyen fiatalon miért is lenne súlyosabb betegsége – csak aztán beütött a valóság:
„A kanapémon fekve olvastam el az EESZT-ből egy péntek este, hogy mellrákom van. Mire hétfőn az onkoteam elé kerültem a kórházban, már felvérteztem magam információkkal.”
Barbi nem csak a tudását próbálta bővíteni a betegségről a neten, kapaszkodót is keresett, bármilyen tapasztalatot, beszámolót arról, hogy milyen is a kezelés, ami rá vár – merthogy a hormoninjekciók mellett kemoterápiára is szüksége volt. Mivel nem igazán talált olyan tartalmat, amilyet keresett, azt gondolta, ez a téma legalább annyira érdekelheti a hasonló cipőben járó nőket, mint őt, létrehozott egy Instagram profilt, Dióval az élet néven, amit ma már saját nevével üzemeltet.
„Ha már diónyi nagyságú volt a daganat, elneveztem diónak” – meséli. Ezzel is szelídíteni próbálta a betegséget, elérni azt, hogy ne félelemmel gondoljon rá.
Mert a félelem az első és általános reakció a daganatos diagnózisokat hallva – tudjuk meg Dr. Drajkó Veronikától:
„Az emberek fejében mindig az van, hogy a rák egyenlő a halálos diagnózissal, pedig ez ma már nem feltétlenül van így. Sokan épp emiatt nem mennek el szűrővizsgálatokra sem, pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.”
Barbi is bevallja, hogy ő is a halogatók közé tartozott: már az augusztusi nyaralásnál észlelte a csomót a mellében, de akkor pont inkább az önfeledt kikapcsolódásra vágyott, elhesegette a gondolatot, hogy esetleg egy kivizsgálás jól jönne. Csak amikor októberben újra észlelte a csomót, akkor fordult orvoshoz. „Ki tudja, talán ez a két hónap késés is számított, hogy dió nagyobbra nőtt, és így komolyabb terápiára volt szükség.”
Veronika azt is kiemeli, hogy a havi rendszerességgel, a ciklus azonos szakaszában elvégzett önvizsgálat is nagyon hasznos lehet, bár nem helyettesíti a szűrővizsgálatot.
Hallgasd meg a teljes beszélgetést, hogy megtudd:
- Hogyan gyógyítható a mellrák?
- Hiba-e, ha a daganatosok cukrot és szénhidrátot fogyasztanak?
- Miért hívta Barbi a kemoterápiát wellnessprogramnak?
- Elviselhető-e a hajhullás paróka nélkül?
- Mi adott Barbinak támogatást a gyógyulásban?
Ha tetszett a beszélgetés, iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb epizódokról!
Két hét múlva azzal foglalkozunk majd, mi áll az elhízás hátterében és milyen út vezet az egészséges fogyáshoz.
Képzeld el, hogy 28 éves vagy, boldog párkapcsolatban élve épp esküvőre készülsz, amikor egy melledben talált ártalmatlannak vélt csomóról kiderül, hogy daganat. Hogy reagálsz? Megfordul-e a fejedben, hogy akár meg is halhatsz?
Történetünk főhősével, Bajkó Barbival pont ez történt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évente 4500 magyar férfinál diagnosztizálják ezt a daganatot - mit kell tudnod róla?
A férfiak körében gyakori prosztatadaganat sokáig tünetmentes tud maradni, de a rendszeres szűrés életmentő lehet. Ne várj a jelekre, a korai felismerés a kulcs!
A novemberrel véget ért az a hónap, ami világszerte a prosztatarák megelőzésére és a férfiak egészségének fontosságára irányítja a figyelmet. A prosztatarák ugyanis a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, amely évente ezreket érint Magyarországon, és sajnos sokan vesztik életüket miatta.
Az előrejelzések szerint ez a helyzet tovább romolhat, mivel folyamatosan idősödik a társadalom és növekszik a későn felismert esetek száma.
Bár a téma időről időre reflektorfénybe kerül, gyakran csak kampányidőszakokban beszélünk róla, pedig a megelőzés és a rendszeres szűrések fontosságát egész évben hangsúlyoznunk kellene.
Íme néhány dolog, amit minden férfinak érdemes tudni a prosztatarákról!
Tényleg csak egy távoli probléma lenne? A számok nem ezt mutatják
A prosztatarák világszerte a férfiak körében a második leggyakoribb daganatos megbetegedés és halálok.2 Magyarországon a prosztatarák a leggyakoribb a férfiak körében, évente 4500 új esettel.3
A WHO statisztikái szerint a prosztatarák világszerte közel 1,5 millió embert érint évente, és a megbetegedések egyharmadát Európában regisztrálják.4
Előrejelzéseik szerint a megbetegedés előfordulása Magyarországon 2045-ig 26%-kal, míg a halálozási arány 44,9%-kal növekedhet.5
Mikor van szükség szűrővizsgálatra?
A prosztatadaganat lassan fejlődik, gyakran tünetmentesen, ezért csak korai felismerés esetén gyógyítható maradéktalanul. Ezért kiemelten fontos, hogy akkor is részt vegyünk rendszeres szűrővizsgálatokon, ha semmilyen panaszt nem tapasztalunk, hiszen a betegség korai szakaszában általában nem okoz észlelhető tüneteket. A rendszeres szűrés segíthet az elváltozások időben történő azonosításában, még azelőtt, hogy a daganat átterjedne más szövetekre, vagy nehezebben kezelhetővé válna.6
Az ajánlások szerint 50 éves kor felett, családi előfordulás esetén pedig 45 éves kortól javasolt évente urológiai vizsgálatra menni, függetlenül attól, hogy jól érezzük-e magunkat.7
Panaszok – például gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, vagy alhasi fájdalom – esetén pedig életkortól függetlenül azonnal szakemberhez, urológushoz kell fordulni. A megelőzés és az időben történő felismerés nemcsak életet menthet, hanem kevésbé invazív kezelési lehetőségeket is biztosíthat.
Mit is az a PSA vérvizsgálat?
A PSA (Prosztata Specifikus Antigén) egy olyan vegyület, amit a prosztata „termel”. A prosztatadaganat nagyobb mennyiségben készít PSA-t, így annak a szintje a vérben megemelkedik. A PSA-t vérmintából mutatják ki. A PSA vérvizsgálat segíthet a prosztatarák korai felismerésében, de nem ad biztos diagnózist, mivel a PSA szintjét nem daganatos állapotok is befolyásolhatják.8
Emelkedett érték esetén további vizsgálatok szükségesek, amelyeket urológus végezhet.
A vizsgálat előtt bizonyos tevékenységek, mint például szexuális együttlét vagy végbélvizsgálat kerülendő. A PSA-t lehetőség szerint ugyanabban a laborban kell mérni, és az eredményt mindig szakemberrel kell kiértékelni.9
Negatív a szűrés - hátra dőlhetünk?
A prosztatadaganatot biopszia vagy más beavatkozás szövettani vizsgálata bizonyíthatja. Az eredmény a vizsgálattól számított 2-4 héten belül várható. Pozitív eredmény esetén további vizsgálatok szükségesek a kezelés meghatározásához.10
A negatív eredmény sem zárja ki teljesen a daganatot, ezért fontos a rendszeres urológiai kontroll és PSA-vizsgálat.
Ha a gyanú továbbra is fennáll, a biopsziát ismételni kell, több mintával. A rendszeres nyomon követés segít a betegség megelőzésében.
Mi az a Movember és mi köze a prosztatarákhoz?
Talán te is észlelted már, hogy novemberben megszaparodnak a szakállat vagy bajuszt viselő férfi ismerőseid. Jó eséllyel ők is a Movemeber mozgalom felhívásához csatlakoztak, amely egy 20 éve indult kampány, és a férfiak egészségére hívja fel a figyelmet, különös tekintettel a prosztata- és hererákra, valamint a mentális problémákra.
A mozgalom lényege, hogy novemberben a férfiak bajuszt növesztenek, ezzel jelezve az egészségtudatosság fontosságát.
Az ötlet egy 2003-as kocsmai beszélgetésből indult, és hamar jótékony célú kezdeményezéssé vált. A Movember célja a férfiak betegségekkel kapcsolatos szűrésére való buzdítás, valamint adománygyűjtés kutatások és megelőző programok támogatására. A mozgalom globálisan elterjedt, és célja, hogy 2030-ra 25%-kal csökkentse az idő előtti férfi halálozások arányát.11
A legfontosabb üzenet, amit vigyél magaddal: a korai felismerés a prosztatarák esetében is életeket menthet, ezért nemcsak novemberben, hanem egész évben figyelj az egészségedre és ne feledkezz meg a szűrővizsgálatokról!
A cikk megjelenését a Novartis Hungária Kft. támogatta.
A novemberrel véget ért az a hónap, ami világszerte a prosztatarák megelőzésére és a férfiak egészségének fontosságára irányítja a figyelmet. A prosztatarák ugyanis a férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége, amely évente ezreket érint Magyarországon, és sajnos sokan vesztik életüket miatta.
Az előrejelzések szerint ez a helyzet tovább romolhat, mivel folyamatosan idősödik a társadalom és növekszik a későn felismert esetek száma.
Bár a téma időről időre reflektorfénybe kerül, gyakran csak kampányidőszakokban beszélünk róla, pedig a megelőzés és a rendszeres szűrések fontosságát egész évben hangsúlyoznunk kellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A kínai állami média szerint az utóbbi időben egyre több gyerek kapja el a humán metapneumovírust (HMPV) – számolt be a Live Science. A vírus elsősorban felső légúti fertőzést okoz, de súlyosabb esetekben tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Kan Biao, a kínai járványügyi központ fertőző betegségekre specializálódott intézetének igazgatója december 27-én jelezte: a 14 éves és annál fiatalabb gyerekek körében nő a HMPV előfordulása. Bár a fertőzések számának emelkedése egyértelmű, az okok egyelőre homályosak. Ezt a meglepő növekedést ráadásul egy olyan télen regisztrálták, amikor általában kevesebb légúti megbetegedést észleltek, mint az előző években.
Andrew Easton, a brit Warwick Egyetem virológusa szerint a HMPV-t a 2000-es évek elején azonosították, azóta globálisan ismert problémává vált. Bár az elmúlt 25 évben a vírus kockázata nem változott drasztikusan, aggodalomra ad okot, ha a fertőzések gyakorisága emelkedik. Easton szerint ezért kulcsfontosságú feltárni, mi állhat a növekvő esetszámok mögött.
A HMPV tünetei között szerepel a köhögés, a láz, az orrdugulás és a légszomj. Ezek a panaszok azonban súlyosbodhatnak, és hörghuruthoz vagy tüdőgyulladáshoz vezethetnek. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint a vírus elsősorban a kisgyermekekre, az idősekre és a legyengült immunrendszerűekre veszélyes.
A helyzet nem tűnik drámainak, de érdemes lesz figyelni, hogyan alakul a járvány.
A kínai állami média szerint az utóbbi időben egyre több gyerek kapja el a humán metapneumovírust (HMPV) – számolt be a Live Science. A vírus elsősorban felső légúti fertőzést okoz, de súlyosabb esetekben tüdőgyulladáshoz is vezethet.
Kan Biao, a kínai járványügyi központ fertőző betegségekre specializálódott intézetének igazgatója december 27-én jelezte: a 14 éves és annál fiatalabb gyerekek körében nő a HMPV előfordulása. Bár a fertőzések számának emelkedése egyértelmű, az okok egyelőre homályosak. Ezt a meglepő növekedést ráadásul egy olyan télen regisztrálták, amikor általában kevesebb légúti megbetegedést észleltek, mint az előző években.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Már Magyarországon is jelen van egy Kínában járványt okozó újabb vírus – mondtaRusvai Miklós virológus az InfoRádióban. A humán metapneumovírus (HMPV) egy influenzaszerű tüneteket okozó légúti vírus, amely cseppfertőzéssel és szennyezett felületekkel terjed.
Bár a betegség jellemzően enyhe, súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat, különösen csecsemők, idősek és legyengült immunrendszerűek esetében. A fertőzés enyhe esetekben általában öt-hat nap alatt lezajlik.
A mostanában világszerte megjelenő vírusfajták most „pótolják azt a két-három évet, amit kihagytak”
– mondta Rusvai. Szerinte a rendszeres fertőzések tartják fent az immunitást a kórokozókkal szemben a lakosságon belül, csakhogy a koronavírus miatti lezárások nyomán kimaradt pár év a rendszeres immunizálásból. Hozzátette:
„Mi is láttuk ennek a kárát, és ugyanez figyelhető meg most Kínában is, ahol a később meghozott intézkedések miatt egy évvel tovább tartott a zárlati időszak”
Az először 2001-ben leírt HMPV már régebben megjelent Magyarországon is. Rusvai szerint a vírust szinte heti rendszerességgel kimutatják a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vizsgálatai.
Már Magyarországon is jelen van egy Kínában járványt okozó újabb vírus – mondtaRusvai Miklós virológus az InfoRádióban. A humán metapneumovírus (HMPV) egy influenzaszerű tüneteket okozó légúti vírus, amely cseppfertőzéssel és szennyezett felületekkel terjed.
Bár a betegség jellemzően enyhe, súlyos szövődményeket, például tüdőgyulladást is okozhat, különösen csecsemők, idősek és legyengült immunrendszerűek esetében. A fertőzés enyhe esetekben általában öt-hat nap alatt lezajlik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
