hirdetés

EGÉSZSÉG

Bill Gates megkapta az oltást, mégis hordja a maszkot – most elmondta, miért

Egyszerű oka van rá azon túl, hogy jó példát szeretne mutatni az embereknek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. március 01.

hirdetés

Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy megkapta koronavírus elleni oltását a világ egyik leggazdagabb embere, egyben a világjárvány ellen az egyik legtöbbet adakozó Bill Gates. Az ügy kisebb pikantériája, hogy az internet népének összeesküvéselmélet-hívő fele részben a milliárdos Microsoft-alapítót teszi felelőssé a járvány, vagy épp az "5G-s-mikrochipes" oltás elterjedéséért.

Nemrég kiderült, hogy a 65 éves Gates, bár megkapta a koronavírus elleni oltás mindkét adagját, mégis tovább hordja az arcát eltakaró maszkot, el is árulta, miért:

Hiába vagy beoltva, attól még van rá esély, hogy másokat megfertőzhetsz. Nem fogom abbahagyni a maszkviselést és az odafigyelést, különösen idősek közelében, akiket még nem oltottak be.

Hozzátette, egyszerűen szeretne jó példát mutatni az embereknek.

A milliárdos alapítvány-tulajdonos arról is beszélt, szerinte mikor térhet vissza az élet a normális, vagy ahhoz közeli állapotba. Mint mondta, legkorábban késő tavasszal vagy nyáron jöhet el ez a pont (az USA-ban), de ő még ősszel is tervezi hordani a maszkot, addig legalábbis biztosan, amíg nem csökken le látványosan az új fertőzöttek száma.

hirdetés

Korábban Anthony Fauci, a Fehér ház vezető orvosi tanácsadója úgy nyilatkozott, könnyen lehet, hogy az amerikaiaknak 2022-ig is kell majd hordaniuk a maszkokat.

via 24.hu


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ezt érdemes tudni a legújabb vírusvariánsokról: így befolyásolhatják a járvány terjedését

Doug, Nelly és Eeeek is támadásba lendült. De mik is ezek pontosan, és miért jelentenek problémát világszerte?
Fotó: SamuelFrancisJohnson/Pixabay - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Már a kezdetektől egyértelmű, hogy a koronavírusnak ugyanazok a mutációi bukkannak fel újra és újra, megnehezítve a pandémia elleni küzdelmünket. De melyek ezek a mutációk, mit okozhatnak, és milyen hatással lehetnek a járvány terjedésére? - teszi fel a kérdést a Guardian cikke.

Mik is azok a mutációk?

A koronavírus genetikai kódját egy 30 ezer ún. bázisból álló, ugyanennyi betűvel leírható RNS, a DNS-hez hasonló molekula őrzi. Amikor a vírus megfertőzi az emberi sejteket, ez a genetikai kód átmásolódik, hogy új vírusrészecskéket hozzon létre. Ám a folyamat során hibák is történhetnek, és valójában ezek okozzák az új vírusmutációk kialakulását.

Egyes mutációk hatástalanok maradnak, míg mások károsítják a vírust, majd kihalnak. Ám időnként egy mutáció a vírus előnyére szolgál: például segíti abban, hogy az emberi sejtekbe kapaszkodjon, vagy kijátssza azt az immunválaszt, amit a szervezet egy korábbi fertőzés vagy a vakcina hatására létrehozott.

Doug, Nelly és Eeeek

A covid-19 a fertőzés első felbukkanása óta folyamatosan mutálódik, feleolyan gyorsan, mint például az influenzavírus. Ezek közül a mutációk közül számos alkalmazkodik az emberi szervezethez: ilyen például az egyik első, amely globálisan is elterjedt, és amelyet Doug névre kereszteltek. A D614G jelű mutáció stabilizálja a tüskeproteinokat, amelyek ennek hatására könnyebben kapaszkodnak rá az emberi sejtekre.

Ennél is veszélyesebb az N501Y, azaz Nelly nevezetű mutáció. Ez a tüskefehérjék formáját változtatja meg, így a vírus erősebben kötődik a sejtekhez. Ennek következtében kisebb vírusmennyiségre van szükség a fertőzéshez, így az jóval hatékonyabban terjed. A Nelly nevű mutáció három variánsban is felbukkan a világ körül: az angol, a dél-afrikai és a brazil variánsban.

hirdetés

Ám vannak egyéb aggasztó mutációk is. Ezek közül az egyik legfenyegetőbb jelenleg az E484K, azaz Eeeek (ez az elnevezés magyarul nagyjából annyit tesz: ajjaj!). Az Eeeek megváltoztatja a tüskeproteint, megnehezítve, hogy egyes antitestek a vírushoz kapcsolódjanak.

A tudósok tartanak tőle, hogy az Eeeek-et tartalmazó variánsok még a vírus által már különben is sújtott, illetve a nagy átoltottsággal bíró társadalmakban is elterjedhetnek. Ezért aggódnak annyira Angliában, hogy a dél-afrikai variáns lerombolhatja az oltási programmal elért eredményeket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: