News here
hirdetés

EGÉSZSÉG

Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség

Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.


Link másolása

hirdetés

Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

hirdetés

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Kemenesi Gábor: „Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest”
A szakemberek szerint legalább két különböző majomhimlő-járvány van jelenleg.

Link másolása

hirdetés

Újabb vizsgálatok és adatok alapján a szakemberek úgy vélik, hogy sokkal komolyabb a majomhimlő terjedése, mint ahogy azt eddig feltételezték. Sőt, jóval régebben jelen van már az Afrikán kívüli területeken is, mint eddig vélték.

Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint legalább két, különböző járvány zajlik Európában és Amerikában - írja a statnews.

Az amerikai vizsgálatok szerint 10 mintából 3 más, mint amit eddig Európában találtak. Az ősük közös, de sokkal inkább különböznek egymástól, mint a többi vírus. A három fertőzés Nigériában, Nyugat-Afrikában és Közel-Keleten vagy Kelet-Afrikában történhetett. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy a vírust már többször is behurcolták Nigériából, és jelenleg is terjed.

Május közepe óta, amikor az Egyesült Királyság egészségügyi hatóságai felhívták a világ figyelmét a majomhimlő terjedésének tényére, Európában, Amerikában, a Közel-Keleten és Ausztráliában mintegy 40 országban közel 800 megerősített esetről számoltak be.

"Ha szokatlan bőrkiütéses betegséget lát, vagy olyasmit, ami úgy néz ki, mint egy szexuális úton terjedő betegség, úgy néz ki, mint a szifilisz, vagy úgy néz ki, mint a herpesz, valószínűleg el kell gondolkodnunk a majomhimlő vizsgálatán" - mondta egy szakember.

hirdetés

A magyar szakértő, Kemenesi Gábor virológus szerint:

"Ez a majomhimlő történet egyre rosszabbul fest. Úgy tűnik egy ideje már elkezdődött a történet. Ha tippelnem kéne azt mondanám, hogy sikerült Afrikán kívüli állatokra áthurcolni, ez magyarázná a két külön klasztert. De ha nem ez akkor valami hasonló megdöbbentő lesz".

A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában, az Egyesült Királyságban azonosították először 2018-ban. Tünetei a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság. Az ember és ember között nehezen terjed. Még nincs ellenszere, de a korábban feketehimlő ellen készült vakcinák nagyfokú védelmet biztosítanak ellene.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés
Megvan a hosszú élet titka? 90 évig is élhetünk, ha erre odafigyelünk
Sem az extra edzés, sem a szupervitaminok nem olyan hatásosak, mint az, amit most felfedeztek a tudósok.

Link másolása

hirdetés

Az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen a kiegyensúlyozott étrend és testmozgás, de ez még nem minden! Az orvosok 159 255 nőt vizsgáltak meg, és azt találták, hogy az optimisták nagyobb valószínűséggel élik meg a 90 éves kort, mint azok, akik túl nagy teret engednek a negatív gondolatoknak – írja a The Sun.

A Journal of the American Geriatrics Society című folyóiratban megjelent kutatási eredményben az orvosok azt írták, hogy

az optimizmus az élettartam 5,4 százalékos megnövekedésével függ össze, ami átlagosan 4,4 évet jelent.

Az optimizmus és a hosszabb életkor közötti összefüggés minden etnikai és faji csoportban megfigyelhető, de a nőkre inkább jellemző:

ők ugyanis 10 százalékkal nagyobb valószínűséggel élik meg a 90 éves kort, mint azok, akik kevésbé optimisták.

A kutatók szerint az eredményeket befolyásolták az olyan életmódbeli tényezők, mint az egészséges élelmiszerek, az embereket körülvevő támogatói hálózat, sőt még a kávéfogyasztás is:

Dr. Dan Liu, a kínai Southern Medical University munkatársa elmondta, hogy azok a felnőttek, akik naponta mérsékelt mennyiségű cukorral édesített kávét ittak, körülbelül 30 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag és kevesebb eséllyel szenvednek rákban vagy szívbetegségben, mint azok, akik nem kávéznak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
Véres köhögést, fejfájást és szédülést is okozhat az Elf Bar
A „manórúd” egyik legnagyobb problémája, hogy 18 év alattiak is hozzájuthatnak, és a termék semmilyen bevizsgáláson nem esik át.

Link másolása

hirdetés

A Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület szakmai állásfoglalást adott ki az Elf Bar dohánytermékről – számol be a Blikk.

A dr. Szondy Klára tüdőgyógyász által jegyzett írás szerint a "manórúdként" is ismert Elf Bar dohánytermék nikotintartalma eszközönként változó lehet: van 0 %-os, de létezik belőle 2-5 %-os is.

Egy 600 slukkra elegendő, 5 %-os termék 14 doboz cigaretta nikotintartalmának felel meg.

Bár a nikotin önmagában valóban kevesebb káros egészségügyi hatással bír, mint a dohány égése során keletkező kátrány és füst, ám ekkora mennyiségben fejfájást, mellkasi fájdalmat, szédülést, illetve

az illóanyagok mennyisége miatt – a hörgő nyálkahártya irritációja révén – akár vérköpést is eredményezhet.

Előbbiek elsősorban a nagy adagú, nem bemért nikotintartalom miatt alakulhatnak ki.

A Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának klinikai főorvosa, a Magyar Ártalomcsökkentő és Környezeti Betegségekkel Foglalkozó Tudományos Egyesület elnökségének tagja által megfogalmazottak szerint az Elf Bartól eltérően a trafikokban kapható termékek ismert, legális gyártóinak – mint például a hevített dohánytermékek vagy e-cigaretták – kötelességük forgalomba hozatal előtt bevizsgáltatniuk és engedélyeztetniük a termékeiket, ezért ismerjük azok működését.

hirdetés
Ezzel szemben az Elf Bar egyáltalán nem bevizsgált termék.

További aggodalmakra adhat okot, hogy míg Magyarországon kizárólag 18 év felettiek vásárolhatnak dohányterméket, amihez csak a Nemzeti Dohányboltokban juthatnak hozzá legálisan, addig az Elf Bart bárki korlátlanul meg tudja rendelni az interneten is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
„A férjem halála után megállapították, hogy összetört szív-szindrómám van”
A diagnózis létező betegség, egyes esetekben akár halálos is lehet.

Link másolása

hirdetés

Shannon Dingle házastársa váratlanul, egy családi nyaraláson vesztette életét. A 37 éves édesapa a család hat gyermeke közül hárommal éppen a vízben játszott, amikor egy hullám akkora erővel csapott le rá, hogy három helyen eltört a nyaka – írja az Insider.

Shannonnak sosem voltak szívproblémái a nyaralás előtt, de amikor a tragédia után hazaértek, erős mellkasi fájdalmat érzett. A hat gyermekkel magára maradt nő olyan erős tüneteket produkált, hogy orvoshoz fordult, aki megállapította,

a gyász miatt összetört szív-szindrómában szenved.

A stressz és a bánat miatt a szíve egyes részei ugyanis túlságosan összeszorultak.

„Olyan érzésem volt, mintha egy polip szorosan a szívem köré tekeredne”

– írta az édesanya.

Az összetört szív-szindróma általában átmeneti, pár héttel a történtek után Shanonnak is javultak a tünetei.

hirdetés

De ez nem mindenkinél van így:

előfordul, hogy valaki belehal a gyászba.

Ez történt Joe Garciával, a texasi lövöldözésben meggyilkolt tanárnő férjével is, aki két nappal felesége halála után halt meg szívrohamban.

Nem véletlen tehát, hogy a szomorúságot gyakran ábrázolják kettétört szívekkel:

„Megtanultam, hogy az összetört szív nem egy cuki emoji. Nem vagyunk ilyen szintű gyászra teremtve, néha a szív nem tudja túlélni a fájdalmat”

– fogalmazott Shannon.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: