EGÉSZSÉG
A Rovatból

Áttörés a Parkinson-kór kutatásában: megtalálták, pontosan hol támad a rettegett betegség

Találtak egy neuroncsoportot, amely hiányzik a Parkinson-kórban elhunytak agyából. Vagyis azonosították azokat az agysejteket, amelyek a legsebezhetőbbek.
Fotó: WYLD - szmo.hu
2022. május 12.



Napjaink egyik legrettegettebb betegségének tartják a főleg idős korban, de néha előbb is támadó, a mozgáskoordinációs képességünket fokozatosan elpusztító Parkinson-kórt. A tudomány jelenlegi állása szerint ma még gyógyíthatatlan, legfeljebb lassítani lehet a leépülést, de egy új felfedezés reménytkeltő lehet a jövőre nézve.

A Harvard egyetemhez és a Massachusetts Institute of Technology-hoz (MIT) tartozó Broad Institute két neurobiológusa, Tushar Kamath és Abulraouf Abdulraouf olyan emberek agysejtjeit tanulmányozták, akik Parkinson-kórban vagy demenciában haltak meg, és összevetették olyanokéval, akik nem szenvedtek egyik betegségben sem.

Találtak egy olyan sejtcsoportot, amely erősen hajlamosítható a degenerációra, és emiatt a terápiás kezelésnek ezt kellene mindenekelőtt célba vennie

– írja a ScienceAlert.

A tanulmány, amely a Nature Neuroscience-ben jelent meg, arra is rávilágított, hogy a Parkinson-kór kialakulásánál miként jelentkezik a genetikai kockázat.

A Parkinson-kór progresszív neurodegenerativ betegség, amelyre az ellenőrizhetetlen mozgások, a remegés, a beszédnehézségek és egyensúlyi problémák a jellemzőek, amelyek idővel egyre súlyosabbá válnak. Okozója azoknak az idegsejteknek a károsodása, amelyek a dopamint termelik, azt a hormont, amely az ember hangulatát és mozgását szabályozza. Parkinson-kórnak a dopaminergikus neuronok elvesztését nevezzük a középagy fekete állománynak nevezett részében.

Mivel nem minden dopaminergikus agysejt hal el, egyelőre a tudósok eddig nem rendelkeztek egyértelmű bizonyítékkal azzal kapcsolatban, hogy a molekuláris szerkezetekben egyes neuronok miért sebezhetőbbek a többieknél.

A bostoni kutatócsoport most 22 ezer egyedi neuront izolált és térképezett fel Parkinson-kórban elhunytak agyából, valamint olyanoktól, akik a kevésbé ismert, de hasonló tüneteket mutató Lewy-testes demenciában szenvedtek. Ebben a betegségben, amely önmagában, de más agyi rendellenességekkel együtt is jelentkezhet, Lewy-testeknek nevezett abnormális proteinhalmazok keletkeznek a sejtek belsejében és ezek is zavart okozhatnak a motorikus mozgásokban. A vizsgálat az egyes sejtek RNS-szekventálásával folyt.

A beteg sejtminták 10 embertől származtak, és 8 olyan embertől is vették vizsgálati anyagot, akiknek nem voltak ilyen betegségeik. Az egyes sejtekben mért génaktivitás nyomán a dopamint gyártó neuronok 10 altípusát különböztették meg a fekete állományban, mindegyikre jellemző génaktivitással.

Az egyik dopaminergikus neuroncsoport azonban hiányzott a Parkinson-kórban elhunytak agyából.

Az alaposabb vizsgálat során megállapították, hogy a sejthalálhoz köthető molekuláris folyamatot más neurogenerativ betegségek esetében ez a neuroncsoport erősítette fel, és így pontosan meg tudták határozni ezeknek a helyét: a fekete állomány tömör részének alsó felében. Ezen felül ebben a neuron-alhalmazban találhatóak a legnagyobb arányban azok a gének, amelyek továbbítják a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. Ez magyarázatot adhat rendkívüli sebezhetőségükre. Kamath és kollégái szerint tehát a Parkinson-kór ismert genetikai kockázati tényezői hathatnak a legérzékenyebb neuronok túlélésére.

Most, hogy többet tudunk a Parkinson-kór által legsebezhetőbb sejtekről és hogy mi betegíti meg őket, a kutatók laboratóriumban folytathatják munkájukat átprogramozva bőrsejteket képlékeny őssejtekké, majd a Broad Institute-beli tudósok által azonosított agysejt-típusokká. Így a tudósok eljuthatnak a betegség genetikai mozgatóihoz, fellendülhet a gyógyszerkutatás, lehetővé válhat akár a Parkinson-kór regeneratív gyógyszerének kifejlesztése is.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Azt mondta, ne hisztizzek” – horror lett a fogorvosi műtétből, 16 millióba kerül a javítás
Egy híd pótlását kérte a budapesti nő, a fogorvos pedig azzal kezdte, hogy az összes alsó fogát kihúzta. Azóta rémálom lett az élete.


16 milliós fogászati rémálomról ír a Blikk: egy budapesti nő, Ágnes egy rutinnak tűnő fogászati beavatkozásra ült be egy székesfehérvári rendelőbe, aminek katasztrófa lett a vége. Az egész azzal indult, hogy leesett a nő 23 éves hídja, azt szerette volna megcsináltatni. Az orvos az összes alsó fogát kihúzta, majd 4 implantátumot épített az állkapcsába, de rosszul.

„Utólag derült ki, hogy olyan fogakat is eltávolított, amiket nem kellett volna. 12 fogat tervezett a helyükre, de rossz dőlésszögben. Azóta be van gyulladva az egész állkapcsom, zsibbad az arcom, fáj a fülem, enni alig tudok, pokol lett az életem”

– idézi Ágnest a lap. Többször visszament a fogorvoshoz, aki dolgozott valamin, de nem lett jobb:

„Azt mondta, ne hisztizzek, ez ezzel jár. Ezután mentem el más fogorvosokhoz, mert az éreztem, hogy nem normális, ami velem történik. Több szakember is megerősítette, hogy rosszul van betéve az implantátum.”

A helyzet azóta tovább bonyolódott: kiderült, hogy 16 millió forintba kerülne helyrehozni a kárt, mert ki kell venni a hibás implantátumokat, szét kell fúrni az állkapcsát, és csontpótlásra is szükség lesz az új implantátumok beépítéséhez. Ezt már a nő ügyvédje mondta a lapnak:

„Közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő is megállapította, hogy szakszerűtlenül lett beépítve az implantátum. A röntgenfelvételek is igazolták, hogy hibás eljárást választott a fogorvos. Ezért hiába javítgatta, állítgatta a doktor, Ágnesnek egyre nagyobb fájdalmai voltak. Az implantátum gyulladást okozott, amit a hibás kezelés csak fokozott.”

Ágnes az eddig kezelésért 2,5 milliót, a szakértői véleményért pedig félmillió forintot már kifizetett. Az ügyvéd felszólító levelet küldött a fogorvosnak, hogy hibás teljesítés miatt fizesse vissza a kezelés árát, és térítse meg az eddig felmerült költségeket, de érdemi választ egyelőre nem kaptak. A fogorvost a lap is hiába kérdezte arról, ő hogyan látja a helyzetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
A Covid után most egy új járvány miatt hirdetett globális vészhelyzetet a WHO, Magyarországot is elérheti a betegség
Az eddigi 0,2 százalék helyett már 3 százalékos a mortalitás. Ráadásul az új vírus most először szexuális úton is képes terjedni.


A 2022-es vészhelyzet után most újra globális egészségügyi riasztást adott ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a majomhimlő esetszámainak drámai megugrása miatt. A Telex híradása szerint a szerdai rendkívüli ülésen a WHO tagjai egyhangúlag döntöttek a legmagasabb fokú riasztás elrendeléséről. Tedrosz Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója a bejelentés során hangsúlyozta, hogy

a következő napokban és hetekben a szervezet minden lehetséges lépést megtesz a járvány elleni védekezés koordinálására, és szorosan együttműködik az érintett országokkal.

Két évvel ezelőtt a majomhimlő mintegy 100 ezer embert érintett 116 országban, köztük Magyarországon is, ahol 71 fertőzöttet regisztráltak. Akkor a betegség következtében nagyjából kétszázan vesztették életüket, többségük biszexuális és meleg férfi volt.

Az idei év elején indult új járvány azonban sokkal súlyosabbnak ígérkezik.

Csak a Kongói Demokratikus Köztársaságban eddig 14 ezer fertőzöttet és 524 halálesetet regisztráltak, és a vírus már olyan afrikai országokban is megjelent, ahol korábban soha nem fordult elő. A jelenlegi variáns most először terjed szexuális úton is, és fiatal nőket és férfiakat egyaránt érint, miközben virulensebb és halálosabb is lett –

míg két éve a fertőzöttek 0,2 százaléka halt bele, most ez az arány már 3 százalék körül mozog.

Bár a majomhimlő ellen létezik két oltás is, a WHO nemrég felszólította a gyártókat, hogy gyorsított eljárásban nyújtsanak be kérelmet a vakcinák elfogadtatására. Boldogkői Zsolt biológus, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője az RTL Híradójának elmondta, hogy a betegség várhatóan Európában és Magyarországon is felbukkan majd, de egyelőre csak azoknak javasolja a Magyarországon is elérhető védőoltást, akik Afrikába utaznak.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Akár bele is halhatunk, ha nem szexelünk rendszeresen – állítja egy friss tanulmány
Legalábbis egy új kutatás szerint. A szex hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2024. július 31.



Egy friss kutatás szerint azok a nők, akik hetente kevesebb mint egyszer élnek nemi életet, nagyobb valószínűséggel halnak meg korábban, mint azok, akik rendszeresebben hancúroznak.

Férfiaknál ez a hatás nem volt megfigyelhető, de a kutatók észrevették, hogy a gyakoribb szex csökkenti a korai halál esélyét mindkét nemnél, ha depresszióval küzdenek.

„A szexuális aktivitás fontos az általános kardiovaszkuláris egészség szempontjából, mivel csökkenti a szívritmus változékonyságát és növeli a véráramlást”

– írják a szerzők.

„Eredményeink alapján feltételezhetjük, hogy a szélesebb értelemben vett szexuális aktivitás enyhítheti az életkorral és a betegségek előrehaladtával járó funkcióvesztést”

– teszik hozzá.

A következtetésekhez a kutatók 14,542 amerikai adatát elemezték, amelyeket egy 2005 és 2010 között végzett nemzeti egészségügyi felmérés során rögzítettek. Összesen 2,267-en adtak részletes információt szexuális életükről, közülük 94.4 százalék havonta legalább egyszer hódol az örömöknek, míg 38.4 százalék heti több alkalommal is megteszi.

Korábbi tanulmányok szerint

az átlagos amerikai felnőtt évente 54 alkalommal, vagyis körülbelül heti egyszer szexel,

így a kutatók azokat a személyeket, akik hetente több mint egyszer élnek nemi életet, magas, míg azokat, akik ritkábban, alacsony szexuális aktivitású csoportba sorolták.

Általánosságban a ritkán szexelő nők 1.7-szer nagyobb eséllyel haltak meg bármilyen okból 2015 végéig, mint azok, akik gyakrabban bújtak ágyba.

Fontos megjegyezni, hogy ez a hatás dózisfüggő mintát követett, vagyis minél kevesebbszer szexelt egy nő, annál nagyobb volt a halálozási kockázata. Bár a férfiaknál nem találtak hasonló kapcsolatot, a kutatók meglepve figyelték meg, hogy a szex enyhíti a depresszió negatív egészségügyi hatásait mindkét nemnél.

Valóban, a kockázati tényezők, mint például az elhízás, idősebb kor és alacsonyabb társadalmi-gazdasági státusz figyelembevételével a kutatók megállapították, hogy

a depresszióval küzdő emberek háromszor nagyobb eséllyel haltak meg a követési időszak alatt, ha ritkán éltek nemi életet.

Fontos megjegyezni, hogy ezekből a korrelációkból nem lehet közvetlen ok-okozati következtetéseket levonni, bár korábbi kutatások kimutatták, hogy

az emberek hajlamosak javuló hangulatot és nagyobb életcélt érezni a szex utáni napon, ami hozzájárulhat a depresszió és az általános jóllét javulásához.

Ezek az eredmények összhangban vannak egy izraeli felnőttekkel végzett kisebb tanulmánnyal, amely szerint a gyakoribb szex jobb túlélési esélyeket eredményezett szívrohamot átélt embereknél.

Összességében tehát a tanulmány szerzői nem állítják, hogy egy heti hancúr megmentheti az életét, de ezen bizonyítékok alapján biztosan nem árt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„A torkomban kezdődött” – Ilyenek a majomhimlő tünetei egy fertőzött szerint
Nincs elég oltás, összesen egyetlen laboratórium van az országban. Közben a majomhimlő már Európába is eljutott, elsősorban a 45 év alatti korosztályra lehet veszélyes.


Egide Irambona, egy 40 éves burundi férfi, kilencedik napja fekszik a King Khaled Egyetemi Kórház egyik szűk, napfénnyel alig megvilágított szobájában. Arcán és testén fájdalmas hólyagok virítanak, amelyek a majomhimlő (mpox) tünetei.

„A torkomban kezdődött, duzzadt nyirokcsomókkal. Annyira fájt, hogy nem tudtam aludni”

– meséli a BBC-nek. A fájdalom később a lábára húzódott, és ekkor vált nyilvánvalóvá: megfertőződött a vírussal.

Irambona esete nem egyedi, Burundi több mint 170 megerősített majomhimlő-esetet jelentett az elmúlt hónapban, főként Bujumburában. A vírus főként szoros érintkezéssel terjed, és Irambona felesége is megfertőződött. „Egy barátomtól kaphattam el, akinek hólyagjai voltak, de akkor még nem tudtam, hogy ez majomhimlő” – mondja halkan.

A helyzet egyre súlyosabb a fővárosban. A kórházban jelenleg 59 ágyon ápolják a fertőzötteket, köztük több mint egyharmadukat 15 év alatti gyerekek. „A gyerekek a legveszélyeztetettebbek” – mondja Odette Nsavyimana, a kórház vezető orvosa.

„Egyre több beteg érkezik, már sátrakat is fel kellett állítanunk az udvaron.”

A helyi egészségügyi hatóságok aggódnak a járvány terjedése miatt. „Aggódom a növekvő számok miatt. Ha így folytatódik, nem leszünk képesek kezelni a helyzetet” – mondja Dr. Liliane Nkengurutse, a Közegészségügyi Vészhelyzetek Operatív Központjának igazgatója.

Az országban mindössze egy laboratórium képes a majomhimlő tesztelésére, és nincs elég tesztkészlet vagy védőoltás.

A higiéniai körülmények is nehezen tarthatók fenn, hiszen a városban súlyos vízhiány van, és a lakosság hosszú sorokban áll a nyilvános kutaknál.

Bujumbura mindössze 20 percre van a Kongói Demokratikus Köztársaság határától, ahol már több mint 14 000 esetet és 450 halálesetet jelentettek. A városban azonban alig vesznek tudomást a vírusveszélyről. Az emberek továbbra is szorosan érintkeznek egymással a zsúfolt buszmegállókban és piacokon. „Sokan nem értik a helyzet súlyosságát” – mondja Dr. Nkengurutse. A lakosság többsége nem is hallott a majomhimlőről, vagy nem tudja, hogy az országban is terjed.

Az egészségügyi dolgozók fáradhatatlanul küzdenek a betegek kezeléséért és a vírus terjedésének megfékezéséért, de az erőforrások szűkösek, és a lakosság szkepticizmusa is megnehezíti a helyzetet. „Nehéz lesz rávenni az embereket, hogy óvatosabbak legyenek” – teszi hozzá Dr. Nkengurutse.


Link másolása
KÖVESS MINKET: