hirdetés

EGÉSZSÉG

„A macska társas lény, de ha nem érzi jól magát, gond nélkül kilép a kapcsolatból” – hatalmas a cicák terápiás értéke

Bánszky Noémi, pszichopedagógus cicákkal is foglalkozik. Kurzust tart szakembereknek és olyan laikusoknak is, akik többet szeretnének tudni arról, miben segíthet egy macska, és hogyan kell őket kiképezni.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés
A macska sokkal jobban viseli a magányt. Kényelmesebb vele az élet.

– Egyik írásában úgy fogalmazott: „A macska háziasítása a legkevésbé sikeres. ” Mit jelent ez?

– Az összes többi háziállat – például a kutya, ló, szarvasmarha, kecske - rákényszerült arra, hogy háziasodjon. Ezeknek az állatoknak a vad ősei ugyanis a kihalás szélére jutottak, tehát intenzív emberi beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon a fajuk. Ezeknek az állatoknak „jó üzlet” volt az ember mellé szegődni. A házi macska őse, a vadmacska azonban az egész világon elterjedt, nem fenyegeti veszély, a mai napig jól és sikeresen alkalmazkodik a természetes közegéhez. Nem szorul rá az emberre. A macskák esetében tehát inkább az kérdés, hogy egyáltalán miért váltak társállattá? A kutyák génkészlete és viselkedése rengeteget változott a háziasítással. A macskánál ez a változás elhanyagolható. Ha egy kölyökcicát kitennének az erdőben, épp olyan jól elboldogulna ott, mint egy vadmacska, mert a génjei szinte semmit sem változtak.

hirdetés

– De akkor miért lett szelíd barát a vadmacskából?

– A macskák nagyon jó szociális készségekkel rendelkeznek, annak ellenére, hogy alapvetően nincs szükségük erre. Ők nem falkaállatok. Az anyamacska felneveli a kölykeit, elválasztja őket, és attól kezdve mindenki éli a maga életét. A macska egyedül vadászik, és nagyon territoriális állat. A vadmacskák mégis összejönnek semleges területen, és úgymond bandáznak, pusztán az együttlét öröméért. Nem szorulnak rá egymásra, kvázi örömszerzés céljából élnek szociális életet. Az emberrel való kapcsolatuk is hasonló.

Akkor húzódtak közelebb a mi életterünkhöz, amikor a mezőgazdaság intenzív fejlődésével elszaporodtak a rágcsálók, ami sok jó zsákmányállatot jelentett a macskáknak. De az, hogy ebből később egyfajta barátság is született az emberrel, az nagyon különleges és szép dolog.

Bánszky Noémi

– Mégis elterjedt nézet, hogy a macskák, a kutyákhoz képest, önzők és egoisták. Alaptalan?

Én éppen azért tartom jó terápiás állatnak a macskát, mert nagyon „egészséges” módon tud dolgokra reagálni. Például úgy képes kapcsolatokban létezni, hogy nincs benne kiszolgáltatottság érzés.

A kutya a gazdája nélkül lehet, hogy teljesen befordul, inkább alárendeli magát, sok mindent felad, de neki muszáj fenntartani ezt a kapcsolatot. A macska szívesen részt vesz a társas életben, de ha a gazdája nem biztosít számára megfelelő körülményeket, akkor kilép a kapcsolatból. Ha nincs erre lehetősége, akkor pedig tud akkora távolságot tartani a gazdájától, vagy olyan agresszív lenni vele, hogy teljesen elvágja a kapcsolat lehetőségét. Én nem nevezném ezt egoizmusnak.

Ha már antropomorfizáljuk a macskát, inkább azt mondanám: nagyon jól meg tudja húzni a határokat, kitűnő védekezési mechanizmusokat fejlesztett ki. És ebből mi is tudunk tanulni. Ezért is olyan nagy a cicák terápiás értéke.

– Említette azt is, hogy a macskáknak kétszer akkora a szókincsük, mint a kutyáknak. Mi támasztja ezt alá?

Akár a hétköznapi megfigyelések is. Ha valaki macskát és kutyát is tart, tapasztalhatja, hogy a macska sokkal többféle hangon, árnyaltabban kommunikál, mint a kutya. Ami nagyon izgalmas, tekintettel a macskák magányos természetére.

– A macska a fajtársaival is jóval kevesebb hangadással kommunikál, inkább az agressziót fejezik ki különböző morgásokkal. Az emberrel való kapcsolatában viszont kifejezetten ezt a hangos nyelvet használja széles repertoárban. Azért beszél ennyit hozzánk, hogy megértesse magát velünk. Ha valaki szoros kapcsolatban él egy cicával, pontosan tudja, hogy melyik nyávogás jelenti azt, hogy éhes, vagy azt akarja, hogy simogassuk, játsszunk vele, vagy most hagyjuk békén. Ez egy nagyon gazdag nyelvi készlet.

– A dorombolás az egész állatvilágban páratlan érzelmi feedback, amit a cica sokszor arra használ, hogy a gazdájának kifejezze: jó veled.

– A dorombolásnak több funkciója is van, de az emberrel való szeretgetős összebújások közben a macska ezzel fejezi ki egyértelműen, hogy ez neki jó, és arról is „gondoskodik”, hogy ez a másik félnek is jó élmény legyen. A kislányomon is látom ezt, aki most két és fél éves.

Amikor a cica belefekszik az ölébe és dorombol, a kislányom teljesen átszellemült állapotba kerül, annyira megnyugtatja a dorombolással járó rezgés és hang, a cica bundájának pihe-puha tapintása.

– Régóta folyik a vita arról, hogy a kutyák vagy a macskák intelligensebbek-e. Mit gondol erről?

– Kérdés, hogy mit tekintünk intelligenciának? A különböző kutyafajtákat már nagyon régóta szelektáljuk aszerint, hogy melyikük képes a parancsot leginkább teljesíteni, és ki tanul a leggyorsabban. A macskák szelekciója nem ebbe az irányba haladt: korábban a jó vadászképesség, újabban a küllemük alapján tenyésztették őket. Ám amióta megerősödött a cicák társállat kultusza, már a legfontosabb szempont, hogy az állat barátságos és emberközpontú legyen. Ugyanakkor az, hogy mennyire tanítható a macska, még mindig nem meghatározó szempont a képzésüknél. Amikor macskákkal foglalkozom, azt látom, hogy például a klikkeres tanítás ugyanolyan hatékonyan működik náluk, mint a kutyáknál. Vagyis az alapvető trükköket gyorsan megtanulják a cicák is.

– A terápia attól is függ, hogy mennyire „empatikus” az állat. Legendák szólnak arról, hogy a kutyák mennyire érzékenyek a gazda lelkiállapotára, vigasztalják, ha szomorú, ha beteg. Van ilyen képessége a macskáknak is?

– Óvatos lennék az olyan kifejezésekkel, hogy a kutya vigasztalni akarja a gazdáját. Tény, hogy észreveszi, ha valami változás van, ha az ember nem úgy viselkedik, mint máskor. Ez frusztrációt kelt benne. A kutya ezért odamegy, kedveskedik, csinál valamit, hogy megnyugtató választ kapjon a gazdájától. Kialakul benne, hogy a kedveskedéssel csillapítható a frusztráció. A macska is érzékeli a változást az embernél, de az, hogy miként reagál erre, az már az egyedtől függ. Lehet, hogy ő is közeledni fog, „vigasztal”, vagy ellenkezőleg: úgy oldja a feszültségét, hogy elhúzódik, nagyobb távolságot tart a gazdájával. De ez nem attól függ, hogy a macska empatikus-e vagy sem.

– Melyik cicából lesz jó „terapeuta”?

– Általános szabály, hogy terápiás alkalmasság elsősorban az egyedtől függ és nem a fajtától. Nekem például az első két terápiás macskám teljesen átlagos házimacska volt. Mégis azt látjuk, hogy egyes fajták közt nagyobb gyakorisággal találunk terápiára alkalmas egyedet. Nagyon szeretem az abesszin macskákat, mert kifejezetten szociálisak, emberközpontúak, okosak és magas az energiaszintjük. Ez lehet előnyös, és hátrányos is, attól függően, hogy mi a terápiás cél.

Ha kisgyerekek korai fejlesztésében akarok macskákat bevonni, a túl energikus állat nem a legjobb. Ha napi hat-nyolc órás tréningekben gondolkodom, akkor ez hasznos tulajdonság. De például a perzsa macska, vagy a burma is nagyon tanulékony cicák, kevésbé aktívak, és jóval bújósabbak is.

– Ön például milyen macska-terápiákat végez?

– Gyereknél egyéni foglalkozásokon, felnőtteknél önismereti csoportokban alkalmazok macskákat. Nagyon más velük dolgozni, mint kutyákkal: a cicákkal való munkában sokkal nagyobb spontaneitásra és rugalmasságra van szükség, gyorsabban és impulzívabban reagálnak a kapcsolódásokra is. A macska ezért is jó terápiás állat, ha az érzelmek felismerését és az emóciókra adott válaszokat akarjuk fejleszteni. Például jól kiegészíthetik az autista gyerekek speciális terápiáit, és általában az érzelmek szabályozásában sokat segíthetnek. Ez a felnőtteknél is működik, nyilván másféle technikákkal.

Ezekben a csoportokban az érzelmek értelmezésére kerül a nagyobb hangsúly. Mondok egy példát: az egyik csoportban egy fiatal nő elmondta, mennyire örült, hogy a macska odament hozzá, az ölébe ült. Amikor azonban dagasztani kezdett a karmaival, az már fájdalmat okozott neki. Mégis tovább simogatta az állatot. „De hát a kapcsolatokban is így van ez. Egyszerre kellemesek és fájdalmasak is” – jegyezte meg. És ezzel már terápiásan is lehetett tovább dolgozni, hisz rengeteg kérdést felvetett.

Az állatokkal kapcsolatos élményeink mindig előhoznak régi kapcsolati mintákat és problémákat. Gyakorolhatjuk azt is, hogy szabad kimondani, ha valami rossz, jelezhetjük ezt a másik felé határozottan, de agresszió nélkül.

Nem kell alárendelni magunkat a másiknak, és lehet változtatni a dolgokon. Abból, amit az állatterápiákban megtanulunk, sok minden áttehető a saját életünkbe is, és segít abban, hogy jobban működő kapcsolatokat alakítsunk ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Vakcina kérdezz-felelek: melyik vakcinával oltatná be magát a kutató-biológus?

A Szeretlek Magyarország új videósorozatában bárki bármit megkérdezhet a szakértőktől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 21.

hirdetés

Járókelőket kértünk meg, mondják el, mit kérdeznének egy kutató-biológustól a vakcinákról, ha lehetőségük lenne rá.

Aztán megkerestük a Németországban élő Dr. Boros Gábort, akinek molekuláris kutató-biológusként nagy szerepe volt a Pfizer/BioNtech oltóanyagának létrehozásában, és aki készséggel válaszolt a kérdésekre.

VIDEÓ:Vakcina kérdezz-felek 1. rész

Magyarországon jelenleg 5 különböző vakcina kapta meg a hatóságok engedélyét. A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS alapú oltóanyagát, az AstraZeneca/Oxford és a Szputnyik V vektorvakcinákat, valamint szerdától már a kínai Sinopharm elölt vírust tartalmazó oltását is használják.

Ha önnek is van olyan kérdése bármelyik oltóanyaggal kapcsolatban, amelyre szeretné megkapni a választ egy szakembertől, küldje el nekünk egy rövid videóban, amit akár a telefonjával is rögzíthet, az [email protected] címre.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Önként vállalta az angol fiú, hogy megfertőzzék a koronavírussal: „Ha nagyon beteg leszek, akkor is megéri”

A 18 éves fiú egyike annak a 90 önkéntes fiatalnak, akik egy eddig egyedülálló kísérletben vesznek majd részt.
Fotó: Alastair Fraser-Urquhart/Facebook - szmo.hu
2021. február 18.

hirdetés

Márciusban indul Angliában az első olyan emberkísérlet a világon, amely során szándékosan fertőznek meg embereket a koronavírussal vizsgálati célból - írja az Independent.

A brit kormány vakcina-munkacsoportja által vezetett kutatás a londoni Royal Free Hospital kórházban zajlik majd

90 fiatal önkéntes részvételével, akiknek az orrába fecskendezik majd a vírust, és figyelemmel kísérik, hogyan reagál rá a testük. A tudósok azt remélik, hogy a kísérlet eredményei hasznosak lehetnek az új kezelések, gyógymódok és oltások kifejlesztéséhez.

A programban csak fiatal felnőttek vesznek részt, hiszen náluk a legkisebb a kockázata a súlyos megbetegedésnek. Ugyanakkor egy becslés szerint 100-ból egy 18-30 közötti embernél hosszabb távon megmaradhatnak a vírus olyan kellemetlen velejárói, mint például az íz- és szagvesztés, a rendszeres légszomj és a durva fáradtság. Ez a kockázat az önkénteseknél is fennáll, ráadásul nem lehet tudni előre, hogy hogy fogják viselni a fertőzést.

A résztvevőknek 16 napig kell karanténban maradniuk, többször tesztelik majd őket, és persze számos vizsgálatot végeznek majd rajtuk. Szolgálataikért 4500 fontot fizetnek, ami 1,8 millió forintnak felel meg.

Ez azonban nem a pénzről szól, hanem sokkal több annál - mondja az egyik önkéntes, Alastair Fraser-Urquhart. Arra a kérdésre, hogy miért jelentkezik egy egészséges 18 éves fiú arra, hogy megfertőzzék egy olyan vírussal, ami már milliókat ölt meg és rengeteg embernek okozott komoly egészségügyi problémákat, azt mondta, hogy nincs jó válasza.

hirdetés
Bár a kísérlet nyilván sok kockázattal jár, szerinte sokkal fontosabb az, hogy nagyon hasznos lesz a járvány elleni harchoz.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

26 évig nem tudott levegőt venni az orrán keresztül, végig azt hitte, hogy ez teljesen normális

A fiatal amerikai nő a fél életét úgy élte le, hogy az orra 90 százaléka el volt dugulva. Végül egy műtétnek köszönhetően tudott először orron keresztül levegőt szívni magába.
Fotó: Northfoto - Taylor Hay/SWNS - szmo.hu
2021. március 04.

hirdetés

26 év után tudott először az orrán keresztül levegőt venni egy fiatal amerikai nő, aki egész életében abban a hitben élt, hogy az emberek nem képesek csukott szájjal lélegezni - számolt be a történetéről a Sun.

Taylor Hay már kiskora óta különböző orrproblémákkal, például krónikus orrmelléküreg-fertőzésekkel küzdött, emiatt képtelen volt az orrán keresztül lélegezni. Eszébe se jutott, hogy ez nem normális, amíg valaki tavaly novemberben azt nem mondta neki, hogy könnyebben tud levegőt venni az orrán, ha kissé felülve alszik.

"Azt gondoltam: váó, az orron keresztül is lehet lélegezni? Ez őrület!" Ez nekem teljesen új volt. Ahhoz hasonló felismerés, mint amikor egy gyerek rájön, hogy szemüvegre van szüksége"

- mesélte.

A lány elment egy specialistához, aki azzal sokkolta őt, hogy az orra 90 százaléka el van dugulva, súlyos orrsövényferdülése van, az oldalporcok leváltak, az orrkagylói pedig megduzzadtak. Ezek összességében teljesen elzárták a levegő útját, ezért nem tudott orron keresztül lélegezni.

hirdetés

A fiatal nő január végén úgynevezett septoplasztikán esett át, amely során helyreállították az orrszeptumot (egy olyan csont-porcos lemez, ami két egyenlő részre osztja az orrüreget), majd az orrkagylóit is korrigálták. Amikor felébredt a műtét után, elég ijesztően nézett ki, mert az orra sárga volt, az egyik oldala felduzzadt, a szeme alatt pedig fekete foltok jelentek meg.

Négy nappal később tüsszögőrohamot kapott, ami miatt megint eldugult az orra, ráadásul elmozdult az operáció során behelyezett sín, ezért ismét orvoshoz kellett mennie. Ez később beágyazódott az orrszövetébe, ezért kivették, de ez volt a sorsfordítópont Taylor számára.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Azt hitte, hogy terhes, pedig valójában petefészekrákja volt egy 18 éves angol lánynak

Akkor derült ki, hogy valójában mekkora a baj, amikor méhen kívüli terhesség gyanújával megműtötték a fiatal egyetemistát.
Képünk illusztráció, fotó: Unsplash/Eric Ward - szmo.hu
2021. február 27.

hirdetés

Kénytelen volt felfüggeszteni egyetemi tanulmányait a pozitív terhességi teszt után egy 18 éves angol lány, de később kiderült, hogy valójában petefészekrákja van, írja a Daily Star.

Becky Brothwooddal háziorvosa közölte, hogy várandós. A fiatal lány erre azt mondta, hogy az "lehetetlen". A harmadik fogamzásgátló injekciónál kezdett arra gyanakodni, hogy valami nincs rendben: gyakran hányt, folyamatosan fáradt volt és sokszor panaszkodott puffadásra.

Az orvos ekkor még a tünetek alapján úgy gondolta, hogy valószínűleg méhen kívüli terhesség állhat fenn az egyetemistánál, ezért azonnal a sürgősségi osztályra küldte, ahol meg is műtötték. Becky akkor tudta meg, hogy valójában daganata van, amikor felébredt az altatásból.

Az orvosok ráadásul semmi jóval nem kecsegtették a rémült lányt, ugyanis akkora tumor nőtt az egyik petefészkére, ami túl nagynak bizonyult ahhoz, hogy eltávolítsák. A második műtét csak megerősítette a diagnózist, így végül egy hónappal később, 2015 februárjában kezdték meg Beckynél a kilenchetes kemoterápiát.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: