hirdetés

EGÉSZSÉG

„A macska társas lény, de ha nem érzi jól magát, gond nélkül kilép a kapcsolatból” – hatalmas a cicák terápiás értéke

Bánszky Noémi, pszichopedagógus cicákkal is foglalkozik. Kurzust tart szakembereknek és olyan laikusoknak is, akik többet szeretnének tudni arról, miben segíthet egy macska, és hogyan kell őket kiképezni.
Sándor Zsuzsa - szmo.hu
2021. január 15.

hirdetés
A macska sokkal jobban viseli a magányt. Kényelmesebb vele az élet.

– Egyik írásában úgy fogalmazott: „A macska háziasítása a legkevésbé sikeres. ” Mit jelent ez?

– Az összes többi háziállat – például a kutya, ló, szarvasmarha, kecske - rákényszerült arra, hogy háziasodjon. Ezeknek az állatoknak a vad ősei ugyanis a kihalás szélére jutottak, tehát intenzív emberi beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy egyáltalán fennmaradjon a fajuk. Ezeknek az állatoknak „jó üzlet” volt az ember mellé szegődni. A házi macska őse, a vadmacska azonban az egész világon elterjedt, nem fenyegeti veszély, a mai napig jól és sikeresen alkalmazkodik a természetes közegéhez. Nem szorul rá az emberre. A macskák esetében tehát inkább az kérdés, hogy egyáltalán miért váltak társállattá? A kutyák génkészlete és viselkedése rengeteget változott a háziasítással. A macskánál ez a változás elhanyagolható. Ha egy kölyökcicát kitennének az erdőben, épp olyan jól elboldogulna ott, mint egy vadmacska, mert a génjei szinte semmit sem változtak.

hirdetés

– De akkor miért lett szelíd barát a vadmacskából?

– A macskák nagyon jó szociális készségekkel rendelkeznek, annak ellenére, hogy alapvetően nincs szükségük erre. Ők nem falkaállatok. Az anyamacska felneveli a kölykeit, elválasztja őket, és attól kezdve mindenki éli a maga életét. A macska egyedül vadászik, és nagyon territoriális állat. A vadmacskák mégis összejönnek semleges területen, és úgymond bandáznak, pusztán az együttlét öröméért. Nem szorulnak rá egymásra, kvázi örömszerzés céljából élnek szociális életet. Az emberrel való kapcsolatuk is hasonló.

Akkor húzódtak közelebb a mi életterünkhöz, amikor a mezőgazdaság intenzív fejlődésével elszaporodtak a rágcsálók, ami sok jó zsákmányállatot jelentett a macskáknak. De az, hogy ebből később egyfajta barátság is született az emberrel, az nagyon különleges és szép dolog.

Bánszky Noémi

– Mégis elterjedt nézet, hogy a macskák, a kutyákhoz képest, önzők és egoisták. Alaptalan?

Én éppen azért tartom jó terápiás állatnak a macskát, mert nagyon „egészséges” módon tud dolgokra reagálni. Például úgy képes kapcsolatokban létezni, hogy nincs benne kiszolgáltatottság érzés.

A kutya a gazdája nélkül lehet, hogy teljesen befordul, inkább alárendeli magát, sok mindent felad, de neki muszáj fenntartani ezt a kapcsolatot. A macska szívesen részt vesz a társas életben, de ha a gazdája nem biztosít számára megfelelő körülményeket, akkor kilép a kapcsolatból. Ha nincs erre lehetősége, akkor pedig tud akkora távolságot tartani a gazdájától, vagy olyan agresszív lenni vele, hogy teljesen elvágja a kapcsolat lehetőségét. Én nem nevezném ezt egoizmusnak.

Ha már antropomorfizáljuk a macskát, inkább azt mondanám: nagyon jól meg tudja húzni a határokat, kitűnő védekezési mechanizmusokat fejlesztett ki. És ebből mi is tudunk tanulni. Ezért is olyan nagy a cicák terápiás értéke.

– Említette azt is, hogy a macskáknak kétszer akkora a szókincsük, mint a kutyáknak. Mi támasztja ezt alá?

Akár a hétköznapi megfigyelések is. Ha valaki macskát és kutyát is tart, tapasztalhatja, hogy a macska sokkal többféle hangon, árnyaltabban kommunikál, mint a kutya. Ami nagyon izgalmas, tekintettel a macskák magányos természetére.

– A macska a fajtársaival is jóval kevesebb hangadással kommunikál, inkább az agressziót fejezik ki különböző morgásokkal. Az emberrel való kapcsolatában viszont kifejezetten ezt a hangos nyelvet használja széles repertoárban. Azért beszél ennyit hozzánk, hogy megértesse magát velünk. Ha valaki szoros kapcsolatban él egy cicával, pontosan tudja, hogy melyik nyávogás jelenti azt, hogy éhes, vagy azt akarja, hogy simogassuk, játsszunk vele, vagy most hagyjuk békén. Ez egy nagyon gazdag nyelvi készlet.

– A dorombolás az egész állatvilágban páratlan érzelmi feedback, amit a cica sokszor arra használ, hogy a gazdájának kifejezze: jó veled.

– A dorombolásnak több funkciója is van, de az emberrel való szeretgetős összebújások közben a macska ezzel fejezi ki egyértelműen, hogy ez neki jó, és arról is „gondoskodik”, hogy ez a másik félnek is jó élmény legyen. A kislányomon is látom ezt, aki most két és fél éves.

Amikor a cica belefekszik az ölébe és dorombol, a kislányom teljesen átszellemült állapotba kerül, annyira megnyugtatja a dorombolással járó rezgés és hang, a cica bundájának pihe-puha tapintása.

– Régóta folyik a vita arról, hogy a kutyák vagy a macskák intelligensebbek-e. Mit gondol erről?

– Kérdés, hogy mit tekintünk intelligenciának? A különböző kutyafajtákat már nagyon régóta szelektáljuk aszerint, hogy melyikük képes a parancsot leginkább teljesíteni, és ki tanul a leggyorsabban. A macskák szelekciója nem ebbe az irányba haladt: korábban a jó vadászképesség, újabban a küllemük alapján tenyésztették őket. Ám amióta megerősödött a cicák társállat kultusza, már a legfontosabb szempont, hogy az állat barátságos és emberközpontú legyen. Ugyanakkor az, hogy mennyire tanítható a macska, még mindig nem meghatározó szempont a képzésüknél. Amikor macskákkal foglalkozom, azt látom, hogy például a klikkeres tanítás ugyanolyan hatékonyan működik náluk, mint a kutyáknál. Vagyis az alapvető trükköket gyorsan megtanulják a cicák is.

– A terápia attól is függ, hogy mennyire „empatikus” az állat. Legendák szólnak arról, hogy a kutyák mennyire érzékenyek a gazda lelkiállapotára, vigasztalják, ha szomorú, ha beteg. Van ilyen képessége a macskáknak is?

– Óvatos lennék az olyan kifejezésekkel, hogy a kutya vigasztalni akarja a gazdáját. Tény, hogy észreveszi, ha valami változás van, ha az ember nem úgy viselkedik, mint máskor. Ez frusztrációt kelt benne. A kutya ezért odamegy, kedveskedik, csinál valamit, hogy megnyugtató választ kapjon a gazdájától. Kialakul benne, hogy a kedveskedéssel csillapítható a frusztráció. A macska is érzékeli a változást az embernél, de az, hogy miként reagál erre, az már az egyedtől függ. Lehet, hogy ő is közeledni fog, „vigasztal”, vagy ellenkezőleg: úgy oldja a feszültségét, hogy elhúzódik, nagyobb távolságot tart a gazdájával. De ez nem attól függ, hogy a macska empatikus-e vagy sem.

– Melyik cicából lesz jó „terapeuta”?

– Általános szabály, hogy terápiás alkalmasság elsősorban az egyedtől függ és nem a fajtától. Nekem például az első két terápiás macskám teljesen átlagos házimacska volt. Mégis azt látjuk, hogy egyes fajták közt nagyobb gyakorisággal találunk terápiára alkalmas egyedet. Nagyon szeretem az abesszin macskákat, mert kifejezetten szociálisak, emberközpontúak, okosak és magas az energiaszintjük. Ez lehet előnyös, és hátrányos is, attól függően, hogy mi a terápiás cél.

Ha kisgyerekek korai fejlesztésében akarok macskákat bevonni, a túl energikus állat nem a legjobb. Ha napi hat-nyolc órás tréningekben gondolkodom, akkor ez hasznos tulajdonság. De például a perzsa macska, vagy a burma is nagyon tanulékony cicák, kevésbé aktívak, és jóval bújósabbak is.

– Ön például milyen macska-terápiákat végez?

– Gyereknél egyéni foglalkozásokon, felnőtteknél önismereti csoportokban alkalmazok macskákat. Nagyon más velük dolgozni, mint kutyákkal: a cicákkal való munkában sokkal nagyobb spontaneitásra és rugalmasságra van szükség, gyorsabban és impulzívabban reagálnak a kapcsolódásokra is. A macska ezért is jó terápiás állat, ha az érzelmek felismerését és az emóciókra adott válaszokat akarjuk fejleszteni. Például jól kiegészíthetik az autista gyerekek speciális terápiáit, és általában az érzelmek szabályozásában sokat segíthetnek. Ez a felnőtteknél is működik, nyilván másféle technikákkal.

Ezekben a csoportokban az érzelmek értelmezésére kerül a nagyobb hangsúly. Mondok egy példát: az egyik csoportban egy fiatal nő elmondta, mennyire örült, hogy a macska odament hozzá, az ölébe ült. Amikor azonban dagasztani kezdett a karmaival, az már fájdalmat okozott neki. Mégis tovább simogatta az állatot. „De hát a kapcsolatokban is így van ez. Egyszerre kellemesek és fájdalmasak is” – jegyezte meg. És ezzel már terápiásan is lehetett tovább dolgozni, hisz rengeteg kérdést felvetett.

Az állatokkal kapcsolatos élményeink mindig előhoznak régi kapcsolati mintákat és problémákat. Gyakorolhatjuk azt is, hogy szabad kimondani, ha valami rossz, jelezhetjük ezt a másik felé határozottan, de agresszió nélkül.

Nem kell alárendelni magunkat a másiknak, és lehet változtatni a dolgokon. Abból, amit az állatterápiákban megtanulunk, sok minden áttehető a saját életünkbe is, és segít abban, hogy jobban működő kapcsolatokat alakítsunk ki.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Mi okozza az AstraZeneca és a Janssen vakcinájánál előforduló vérrögképződést?

Kutatók szerint a jelenség hasonló ahhoz, mint amilyen reakciót ritka esetekben a vérhígító heparin vált ki a betegekből. Ez segíthet abban, hogy időben észleljék a bajt.
Címlapkép: MTI/Balázs Attila - szmo.hu
2021. április 19.

hirdetés

Az AstraZeneca oltóanyagát már 34 millióan kapták meg világszerte, a jelentések alapján közülük 222 embernél jelentkezett alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögösödés. Bár ez azt jelenti, hogy ha van is összefüggés az oltóanyag és a vérrögök kialakulása között, ez egy nagyon ritka mellékhatás, mégis nagy riadalmat váltott ki világszerte. Az oltás használatát több országban is korlátozták. Magyarországon ugyanakkor továbbra is oltanak vele.

Hasonlóan járt a Johnson&Johnson is, amelynek vakcináját, a Janssent felfüggesztették az Egyesült Államokban, miután 6,8 millió beoltott közül 6 páciens szervezetében vérrögök képződtek. Ebből az oltóanyagból eddig valamivel több, mint 28 ezer érkezett hozzánk. A szállítmányt egyelőre vizsgálják, de Gulyás Gergely a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón már arról beszélt, hogy máshonnan pótolhatják a kieső Janssen vakcinákat.

A vérrög-szindrómában egy szokatlan vérrögtípus képződik az agyban – ez az agyi vénás sinus trombózis (CVST). Eddig ezt a jelenséget elsősorban 60 év alattiaknál tapasztalták, nőknél gyakrabban, mint férfiaknál. De a nemek közötti eltolódást az is okozhatja, hogy több nőt oltottak be, már csak azért is, mert több a nő az egészségügyi dolgozók és az idősotthoni ápolók között, mint a férfi.

A Johnson&Johnson hat CVST-esetének áldozatai mindenesetre mind 18 és 48 év közötti nők voltak, igaz, csak egyikük halt bele. Az amerikai gyógyszeróriás ezután jelentette be, hogy elhalasztja vakcinájának európai forgalmazását.

De vajon mi okozhatja a vérrögöket? Az Oxford/AstraZeneca eseteinél számos érintettnél pozitív volt azoknak az antitesteknek a tesztje, amelyek a vérlemezkék által kibocsátott molekulához, a PF4-hez kötődnek. A vakcina felerősíthette ezeknek az antitesteknek a termelését, amelyek számos kis rögöt hoznak létre a vérben – magyarázta Andreas Greinacher, a greifswald-i egyetem kutatója a New Scientist hasábjain.

A jelenség hasonló ahhoz, mint amikor ugyanezeket az antitesteket a vérhígító heparin indítja be.

hirdetés
A közelmúltban több országban is olyan irányelveket adtak ki, amelyek a PF4 ellen képződő antitestek tesztjét javasolják abban az esetben, ha valakinek az oltástól számított két héten belül vérrögképződésre utaló tünetei vannak. Ha ez a teszt pozitív, akkor olyan kezelést kell kapniuk, mint azoknak, akiknél a heparin ritka mellékhatásai jelentkeznek.

Greinacher szerint egy korábban egereken végzett kísérlet arra enged következtetni, hogy a DNS kapcsolódhat a PF4-hez, arra serkentve az antitesteket, hogy vérrögöket képezzenek. A német kutató úgy véli, hogy ez magyarázatot adhat arra, hogy ez a hatás eddig csak a DNS-tartalmú, adenovírus-alapú vakcináknál jelentkezett.

Az Oxford/AstraZeneca oltás a koronavírus tüskeprotein-génjét tartalmazza, amelyet egy csimpánz adenovirus, egy ártalmatlan, megfázást okozó vírus DNS-e hordoz. Hasonlóképpen működik a Johnson&Johnson vakcinája, de ott egy emberi adenovírus DNS-ét alkalmazzák.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna alapja viszont a hírvivő RNS, a génanyag alkotóeleme, amely utasításokat ad a test sejtjeinek a tüskeprotein termelésére. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerhivatal (FDA) illetékese szerint ezeknél nem tapasztaltak CVST-t, így elképzelhetőnek tartják, hogy az adenovirális vektorral lehet probléma.

Ha azonban ez igaznak bizonyul, az azt jelenti, hogy az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája mellett a Szputnyik V és a CanSino vakcinákat is vizsgálni kell majd, mert azok is hasonló elven működnek.

Greinacher mindazonáltal úgy vélekedik, hogy miután a vérrög-szindróma meglehetősen ritka, lehet valami más egyedi tényező is, amely hajlamosíthatja a betegeket erre. Ha nem így lenne, szerinte sokkal több lenne az ilyen eset.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ezt érdemes tudni a legújabb vírusvariánsokról: így befolyásolhatják a járvány terjedését

Doug, Nelly és Eeeek is támadásba lendült. De mik is ezek pontosan, és miért jelentenek problémát világszerte?
Fotó: SamuelFrancisJohnson/Pixabay - szmo.hu
2021. április 18.

hirdetés

Már a kezdetektől egyértelmű, hogy a koronavírusnak ugyanazok a mutációi bukkannak fel újra és újra, megnehezítve a pandémia elleni küzdelmünket. De melyek ezek a mutációk, mit okozhatnak, és milyen hatással lehetnek a járvány terjedésére? - teszi fel a kérdést a Guardian cikke.

Mik is azok a mutációk?

A koronavírus genetikai kódját egy 30 ezer ún. bázisból álló, ugyanennyi betűvel leírható RNS, a DNS-hez hasonló molekula őrzi. Amikor a vírus megfertőzi az emberi sejteket, ez a genetikai kód átmásolódik, hogy új vírusrészecskéket hozzon létre. Ám a folyamat során hibák is történhetnek, és valójában ezek okozzák az új vírusmutációk kialakulását.

Egyes mutációk hatástalanok maradnak, míg mások károsítják a vírust, majd kihalnak. Ám időnként egy mutáció a vírus előnyére szolgál: például segíti abban, hogy az emberi sejtekbe kapaszkodjon, vagy kijátssza azt az immunválaszt, amit a szervezet egy korábbi fertőzés vagy a vakcina hatására létrehozott.

Doug, Nelly és Eeeek

A covid-19 a fertőzés első felbukkanása óta folyamatosan mutálódik, feleolyan gyorsan, mint például az influenzavírus. Ezek közül a mutációk közül számos alkalmazkodik az emberi szervezethez: ilyen például az egyik első, amely globálisan is elterjedt, és amelyet Doug névre kereszteltek. A D614G jelű mutáció stabilizálja a tüskeproteinokat, amelyek ennek hatására könnyebben kapaszkodnak rá az emberi sejtekre.

Ennél is veszélyesebb az N501Y, azaz Nelly nevezetű mutáció. Ez a tüskefehérjék formáját változtatja meg, így a vírus erősebben kötődik a sejtekhez. Ennek következtében kisebb vírusmennyiségre van szükség a fertőzéshez, így az jóval hatékonyabban terjed. A Nelly nevű mutáció három variánsban is felbukkan a világ körül: az angol, a dél-afrikai és a brazil variánsban.

hirdetés

Ám vannak egyéb aggasztó mutációk is. Ezek közül az egyik legfenyegetőbb jelenleg az E484K, azaz Eeeek (ez az elnevezés magyarul nagyjából annyit tesz: ajjaj!). Az Eeeek megváltoztatja a tüskeproteint, megnehezítve, hogy egyes antitestek a vírushoz kapcsolódjanak.

A tudósok tartanak tőle, hogy az Eeeek-et tartalmazó variánsok még a vírus által már különben is sújtott, illetve a nagy átoltottsággal bíró társadalmakban is elterjedhetnek. Ezért aggódnak annyira Angliában, hogy a dél-afrikai variáns lerombolhatja az oltási programmal elért eredményeket.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: