A kávé lenne a hosszú élet titka?

Az USA-ban készített friss kutatás szerint a napközbeni fáradtság mögött komolyabb okok is lehetnek, mint egy kis délutáni pihenési vágy – írja a LadBible. A Neurology folyóiratban közzétett tanulmány szerint azok,

Dr. Victoire Leroy, a tanulmány szerzője az Albert Einstein College of Medicine szakértője, aki szerint

Az úgynevezett motoros kognitív kockázat szindróma (MCR) olyan predemencia állapot, amelyben az érintettek lassabban járnak, kisebb memóriaproblémákról számolnak be, ugyanakkor még nem szenvednek demenciában vagy mozgáskorlátozottságban. A kutatás szerint

A kutatásba 445, átlagosan 76 éves, nem demens embert vontak be. A résztvevők alvási szokásait és memóriáját évente vizsgálták, járásukat pedig futópadon mérték. Az alvásfelmérés olyan kérdéseket tartalmazott, mint hogy hányszor ébrednek fel éjjel, milyen gyakran érzik túl melegnek vagy hidegnek az ágyat, és szednek-e altatót.

A napközbeni álmosság felmérésével kapcsolatban azt is megkérdezték, milyen gyakran okoz nehézséget ébren maradni vezetés, étkezés vagy társasági események során, a lelkesedést pedig azzal mérték, mekkora problémát jelent fenntartani a motivációt a feladatokhoz.

A kutatás kezdetén a résztvevők közül 42 embernél mutatkoztak a motoros kognitív kockázat szindróma jelei, a kutatás időtartama alatt további 36 embernél alakult ki a szindróma.

– tette hozzá Leroy.

Az elhízott emberek sokkal hajlamosabbak a cukorbetegségre, ezzel valószínűleg mindenki tisztában van De vajon miért is van ez így?

Egy friss tanulmány egerek segítségével vizsgálta a jelenséget, és arra jutott, hogy az agy különös jelei indítják el a folyamatot. Úgy tűnik, hogy a magas zsírtartalmú étrend az egész testben beindítja a neurotranszmitterek áradását, ami végül a zsírszövet gyors lebomlásához vezet a májban. Eddig azt hittük, hogy a túlzott zsírsav-felszabadulásért az inzulin gyenge működése a felelős, de most úgy tűnik, hogy az idegrendszer „túlhajtása” is kulcsszerepet játszik a folyamatban.

Az új eredmények szerint a neurotranszmitterek áradata elősegíti a zsírszövetek lebomlását, amit általában az inzulin próbál kordában tartani. Ha ez a kontroll kicsúszik a kezünkből, akkor az eredmény cukorbetegség vagy akár májelégtelenség is lehet. „Valóságos paradigmaváltás ez” – mondja Martina Schweiger, az ausztriai Grazi Egyetem biokémikusa, aki szerint a folyamatban nem az inzulinrendszer hibás működése, hanem az idegrendszer túlteljesítése lehet a hunyó.

Az inzulin és a zsírsavak játszmája

A világon 890 millió ember küzd az elhízással, és már régóta közismert, hogy ez melegágya a cukorbetegségnek. A folyamatot eddig úgy képzeltük el, hogy az inzulin csökkenti a vércukorszintet, de az elhízás esetén ez a funkció legyengül, és ez vezet az inzulinrezisztenciához. A Rutgers Egyetem kutatói most ezt új oldalról közelítették meg, és a szimpatikus idegrendszerre összpontosítottak, amely a neurotranszmittereket, például a noradrenalint szállítja a test különböző részeibe.

A kutatás során egy génmódosított egérmodellt használtak, amelyből eltávolították azt a gént, ami a neurotranszmitterek termeléséhez szükséges enzim létrehozásáért felel. Az egereket zsírokban gazdag étrenddel táplálták, és megfigyelték, hogyan hat ez az anyagcseréjükre.

Az eredmény: a módosított egereknél nem volt fokozottabb a zsírszövet lebomlása és az inzulinrezisztencia, és végül nem mutatták a zsírmáj és a szöveti gyulladás fokozott jeleit. A módosítatlan egereknél viszont inzulinrezisztencia alakult ki, ami cukorbetegséghez vezethet. A gyulladás és a májbetegség fokozott jeleit is mutatták.

A kutatás egyik érdekessége, hogy bár az eredmények ígéretesek, még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. Hogyan okoz egy zsíros étrend neurotranszmitter-áradatot? És ennyire alkalmazhatók ezek az eredmények embereknél?

Egyelőre olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a szimpatikus idegrendszer neurotranszmittereit, nem bizonyultak hatékonynak az elhízás ellen embereknél. Buettner szerint lehetséges, hogy célzottabb megközelítésre van szükség, és az agy kihagyásával, a perifériás szövetekre koncentrálva lehetne eredményeket elérni.

Forrás: Nature

Dohányosok százezrei kaphatnak olyan tablettát, amely növeli a esélyeiket a leszokásra, a szakértők szerint ezzel több ezer életet menthetnek meg.

Amanda Pritchard, az NHS England vezérigazgatója szerint a tabletta komoly változást hozhat a dohányzás és az általa okozott hatalmas egészségkárosodás elleni küzdelemben.

A gyógyszer segít az embereknek a leszokásban azáltal, hogy csökkenti a nikotin utáni sóvárgást, és biztosítja, hogy az ne tudjon a szokásos módon hatni az agyra. Azt is megállapították, hogy csökkenti a dohányosok által a dohányzás abbahagyásakor tapasztalható mellékhatásokat, például alvászavarokat és ingerlékenységet.

Az egészségügyi szolgálat, az NHS England vezetői azt remélik, hogy a használata 9500-zal kevesebb dohányzással összefüggő halálesethez vezethet az elkövetkező öt évben.

A dohányzási szakértők lelkesen üdvözölték a vareniklin tablettát. Dr. Nicola Lindson, az Oxfordi Egyetem docense elmondta:

Hazel Cheeseman, az Action on Smoking and Health vezérigazgatója üdvözölte a lépést, és kijelentette, hogy az NHS-nek javítania kell a dohányosok leszokásában nyújtott segítségén is.

(via The Guardian)

A koleszterinszint sokak számára csupán egy számadat a laboreredményeken, pedig a szervezetünkben betöltött szerepe ennél sokkal összetettebb. Nemrégen írtunk a magas koleszterinszintről, amit gyakran „csendes gyilkosként” emlegetnek: hosszú ideig semmilyen észrevehető tünetet nem okoz, miközben lassan, de biztosan károsítja az érrendszert.

Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy időben felismerjük és kezeljük a magas koleszterinszint kockázatait. Tudatos odafigyeléssel és életmódbeli változtatásokkal sokat tehetünk azért, hogy a koleszterinszintünket a megfelelő tartományban tartsuk, megelőzve a komolyabb szív- és érrendszeri betegségeket.

Korábbi kvízünkben feltettünk pár kérdést, mert kíváncsiak voltunk, mennyire vagytok tájékozottak ebben a témában. Ebben a tudásalapú kvízben akadtak olyan kérdések, amelyek jobban kifogtak rajtatok - így most áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat.

A szív- és érrendszeri betegségek különösen alattomosak, mert gyakran tünetmentesen alakulnak ki, így az érintett személy nem feltétlenül érzékeli a veszélyt. A tünetmentes állapot mellett a háttérben azonban káros folyamatok zajlanak, amelyek később életveszélyes állapotot okozhatnak, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethetnek. A megelőzés különösen fontos, mivel időben történő felismeréssel és kezeléssel a szív- és érrendszeri betegségek súlyos következményei nagymértékben csökkenthetők.

A WHO statisztikái szerint a szív- és érrendszeri betegségek évente a világ halálozásainak körülbelül 30 százalékáért felelősek¹, így ezek a betegségek vezetik a globálisan a halálokok listáját. Ez az arány kiemelkedően magas, és jól mutatja, hogy mennyire fontos lenne a megelőzésre, szűrésre és a korai kezelésre koncentrálni. A megfelelő életmód és rendszeres szűrővizsgálatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ez a statisztika kedvező irányba változzon.

A vér koleszterinszintjét egy egyszerű vérvétellel lehet mérni, amely során külön mérik a HDL-t, az LDL-t és a triglicerideket. Ezek az értékek részletes képet adnak a koleszterinszintekről és arról, hogy az egyén koleszterinprofilja mennyire tekinthető egészségesnek. Az eredmények alapján az orvos pontosan meg tudja ítélni a szív- és érrendszeri kockázatokat, és ha szükséges, kezelési javaslatot adhat.

Az LDL, vagyis az alacsony sűrűségű lipoprotein a "rossz" koleszterin, mivel hajlamos lerakódni az érfalakon, ami növeli az érelmeszesedés és az érszűkület kockázatát. Ez a lerakódás plakkokat hoz létre, amelyek súlyosan szűkíthetik az ereket, rontva a vérkeringést, és szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezethetnek. Az LDL-koleszterin szintjének csökkentése ezért kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése érdekében.

A magas koleszterinszint sok esetben semmilyen észrevehető tünettel nem jár. Az emberek így nem is sejtik, hogy veszély fenyegeti őket, miközben a magas koleszterinszint lassan károsítja az érfalakat. Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres vérvizsgálat jelentőségét, hogy időben kiderüljön a koleszterinprobléma, hiszen kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezethet a magas koleszterinszint.

A mozgásszegény életmód, a dohányzás és az elhízás mind növelik a magas koleszterinszint kialakulásának kockázatát. A dohányzás hozzájárul a koleszterin lerakódásához az érfalakban, míg a mozgáshiány lassítja az anyagcserét, elősegítve a káros zsírlerakódásokat. Az elhízás szintén gyakran társul magas LDL-szintekkel, így ezek elkerülésével a koleszterinszint kordában tartható, és a szívbetegségek megelőzéséért is sokat tehetünk.

.

Ahogy láttuk, a magas koleszterinszint egy alattomos, gyakran tünetmentes állapot, amely súlyos következményekhez vezethet, ha nem vesszük időben észre. Éppen ezért a legfontosabb üzenet, amit érdemes megjegyezni: a rendszeres szűrés életmentő lehet. Az orvosok javaslata szerint

hogy a koleszterinszintet és a szív-érrendszeri kockázatokat időben fel lehessen mérni. Az egészséges életmód hosszú távon megóvhat minket a szív- és érrendszeri betegségektől, és egy jobb életminőséget biztosíthat.

¹Forrás: https://www.who.int/en/news-room/fact-sheets/detail/cardiovascular-diseases-(cvds)

Képek forrása: Pexels

A cikk a Novartis Hungária Kft. támogatásával készült.

FUSE engedélyszám: FA- 11320672 • Lezárás dátuma: 2024.11.28.