hirdetés

EGÉSZSÉG

A covid-fertőzésen átesettek negyedénél jelentkeztek új egészségi problémák egy hónap után

A gondok gyerekeknél is előfordulnak, és a gyenge tüneteket mutatók vagy tünetmentesek esetében is tapasztalhatók.

Link másolása

hirdetés

A koronavírus-fertőzésen átesettek csaknem negyedénél jelentkeztek új egészségi problémák egy nagyszabású amerikai vizsgálat szerint, amelyben mintegy kétmillió olyan ember egészségbiztosítási adatait elemezték, akik az elmúlt évben elkapták a betegséget.

Az eddigi legnagyobb ilyen kutatás eredményei szerint

a fertőzést követően egy vagy több hónappal az emberek csaknem negyede fordult orvoshoz valamilyen új egészségi probléma miatt

- írta a The New York Times című lap.

A tünetek és a tüneteket felmutatók személye is széles skálát ölelt fel.

Az egészségi problémák minden korban felmerültek, gyerekeknél is. A leggyakoribb tünetek a fájdalom, a légzési nehézségek, a magas koleszterinszint, a rossz közérzet és fáradtság, valamint a magas vérnyomás voltak. Egyeseknél azonban jelentkeztek a bélrendszert érintő problémák, migrén, bőrproblémák, szívrendellenességek, alvási nehézségek, valamint a mentális egészséget érintő tünetek, például szorongás vagy depresszió is.

A fertőzöttség utáni egészségi problémák azokat sem kímélték, akik nem voltak súlyos betegek. Míg a kórházba került páciensek mintegy fele tapasztalt később problémákat, ugyanígy az enyhe tüneteket mutatók 27 százalékánál, a tünetmenteseknek pedig 19 százalékánál jelentkeztek új egészségi problémák.

hirdetés

Miután a tünetmentes betegeknek is lehetnek poszt-Covid tüneteik, elképzelhető, hogy bizonyos egészségi problémák valójában a koronavírus-fertőzés utóhatásai - véli Robin Gelburd, a kutatást végző FAIR Health nonprofit szervezet igazgatója.

A jelentés szerint több mint 454 ezer ember fordult orvoshoz a fertőzést követően legalább 30 nappal. "A kutatás rávilágít arra, hogy a koronavírus-fertőzés utáni hosszútávú tünetek szinte minden szervrendszert érinthetnek" - mondta Ziyad Al-Aly, a St. Louise-i veteránegészségügyi rendszer kutatási és fejlesztési osztályának vezetője. "Néhány ilyen tünet krónikus állapotot jelent, amely egy életen át tart és örökké nyomot hagy az egyének és családok életében" - tette hozzá.

Al-Aly áprilisban mutatott be egy nagy tanulmányt a Covid-19 elhúzódó tüneteiről. A legutolsó jelentés szerint a leggyakoribb probléma a fájdalom volt, elsősorban ideggyulladáshoz vagy idegekhez és izmokhoz köthető fájdalomérzet. Ezek a poszt-Covid tüneteket mutatók több mint egyötödénél jelentkeztek. Légzési nehézségeket a páciensek 3,5 százaléka tapasztalt.

A páciensek mintegy 3 százaléka olyan tünetekkel fordult orvoshoz, amelyek a rossz közérzet és fáradtság diagnosztikai kód alá tartoztak. Ez a kiterjedt kategória magába foglal olyan problémákat, mint az úgynevezett agyköd (brain fog) vagy a kimerültség, amelyek fizikai vagy mentális megerőltetés után rosszabbodhatnak - írja a The Times.

Az adatbázis csak olyan emberek adatait tartalmazza, akik magánegészségügyi biztosítással rendelkeznek. A kutatás nem hasonlítja össze a Covid-19-en átesett emberek adatait olyanokéval, akik nem fertőződtek meg, így nem vizsgálja, hogy ezek a tünetek gyakoribbak voltak-e a populáció átlagához képest. A kutatásban nem vették figyelembe súlyos vagy krónikus előzetes betegséggel élő - rákban, vese- vagy májbetegségben szenvedő vagy HIV-fertőzött - személyek adatait.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kétszer nagyobb eséllyel halnak meg fiatalon azok a nők, akik rendszeresen felriadnak éjszaka

A gyakori ébredés főleg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli.
Címkép: illusztráció, Claudio_Scott/Pixabay - szmo.hu
2021. szeptember 11.


Link másolása

hirdetés

Kétszer akkora eséllyel halnak meg fiatalon azok a nők, akik felébrednek az éjszaka közepén. A frissen megjelent tanulmány szerint ennek csökkenthető az esélye a fogyással, vagy azzal, ha éjszakára füldugót használnak a zajok kizárása érdekében - írja a Daily Star egy kutatás alapján.

Az összesen 8 ezer fővel, nők és férfiak részvételével zajló kísérlet során az éjszakai tudattalan ébredéseket vizsgálták, amelyek néha mindenkivel megtörténnek. Az ilyen pillanatokra nem feltétlenül emlékszünk a következő nap, de másnap álmosak lehetünk miattuk.

A tudattalan ébredéssel a test az olyan, potenciálisan veszélyes helyzetekre reagál, mint a zaj, a fájdalom, a fény- vagy hőmérsékletváltozások. Hirtelen ébredést válthat ki még a légzéskimaradás, ami az alvási apnoé tünete lehet.

Az Adelaide-i Egyetem három külön tanulmányt vetett össze, amelyekben a résztvevők alvását monitoron keresztül figyelték minden éjszaka. Később minden egyes alany egy százalékban kifejezett értéket kapott, az alapján, milyen gyakran és milyen hosszú időtartamra ébredtek fel, valamint, hogy összességében mennyit aludtak. Ezek után mintegy 6-11 éven át követték nyomon az egészségi állapotuk alakulását.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a nők ritkábban ébrednek fel éjszaka, mint a férfiak, ám ennek következményei súlyosabbak lehetnek: a gyakori ébredés főleg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. Azon nők körében, akik a leggyakrabban ébredtek fel (az alvásidejük akár 6 és fél százalékát is ébren töltötték), ez a rizikó akár 60-100 százalékkal is megemelkedett.

A halálozás esélye általában véve is 20-60 százalékkal nőtt: az általános populációnál mért 21 százalék helyett esetükben 31 és félre növekedett. Ugyanez a különbség azonban a férfiak esetében elhanyagolható maradt.

hirdetés

Dominik Linz, a tanulmány társszerzője és a Maastrichti Egyetem orvosi központjának munkatársa szerint hátrányt jelenthet az idősebb életkor, a nagyobb testsúly és a horkolás is.

“Az életkoron nem lehet változtatni, de a testtömeg és az alvási apnoe csökkenthető. Hogy ez csökkenti-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az egy külön tanulmány tárgya lehetne” - mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Tízezrek életét mentheti meg egy új koleszterincsökkentő gyógyszer, amit évente kétszer kell beadni

Becslések szerint a forradalmi kezelés 55 ezer szívrohamot és sztrókot tud megelőzni.

Link másolása

hirdetés

Egy új koleszterincsökkentő gyógyszert hagytak jóvá nemrég az Egyesült Királyságban, amely több százezer emberen segíthet.

A brit egészségügyi szolgálat közleménye szerint az Inclisiran nevű szert évente kétszer, injekció formájában kell beadni és sztatin típusú gyógyszerekkel együtt is alkalmazható.

Becslések szerint az új, forradalmi kezelés 55 ezer szívrohamot és sztrókot tud megelőzni, és akár 30 ezer életet menthet meg a következő évtizedben.

A brit egészségügyi szolgálat most több mint 300 ezer ember számára teszi elérhetővé az új koleszterincsökkentő gyógyszert, amelyet az állam finanszíroz. A betegeknek a háziorvosi rendelőkben adják be a szert injekció formájában, így elkerülhetik a rendszeres kórházi látogatásokat. Az első adag után három hónap múlva kapnak még egy injekciót, ezután pedig évente kétszer kell ezt megismételni.

A klinikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az Inclisiran csökkenti az LDL-C nevű, alacsony sűrűségű lipoprotein szintjét a vérben. Ha ennek a szintje magasabb az átlagosnál, az emberek nagyobb valószínűséggel kaphatnak szívrohamot vagy sztrókot. A kezelés emellett fokozza a máj azon képességét, hogy eltávolítsa a káros koleszterint a vérből.

hirdetés

Angliában öt emberből kettő magas koleszterinszinttel küzd, és körülbelül 6,5 millió felnőtt szed koleszterincsökkentő gyógyszereket. A magas koleszterin jelentősen növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát, amely a "világ legnagyobb gyilkosa". Angliában évente átlagosan 140 ezer ember hal meg szívbetegségben, ez az évi halálesetek egynegyedét teszi ki.

A brit egészségügyi szolgálat múlt héten bejelentette, hogy minden 40 éves és ennél idősebb embernek ingyen megmérik a vérnyomását a főutcákon található gyógyszertárakban, hogy ezzel is segítsék a sztrókok és szívrohamok megelőzését. Becslések szerint már ezzel is kétezer életet meg lehet menteni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, hogy melyik egészségtelen étel hány percet vesz el az ember életéből

A hot dog csak úgy falja az ember perceit, de van egy meglepő szuperétel, ami mindezt ellensúlyozhatja.

Link másolása

hirdetés

Talán senkit nem ér meglepetésként, hogy az étrendünk hatással van az egészségünkre és végeredményben pedig az élettartamunkra is. De még egyetlen esetben sem volt annyira mellbevágó ez a tény, mint a Michigani Egyetem kutatása után. A tudósok ugyanis megpróbálták számszerűsíteni, hogy a közismerten egészségtelen ételek elfogyasztása pontosan mennyi idővel is rövidíti meg az életünket, írja a The Telegraph.

A tudósok létrehozták az Egészségügyi Táplálkozási Indexet, mely közel 6000 étel egészségre gyakorolt hatását és karbonlábnyomát tartalmazza. Az eredmények kijózanítóak:

minden elfogyasztott hot dog átlagosan 36, a szénsavas üdítőitalok 12, egy-egy baconszelet 6, egy adag sajt 1, míg a dupla sajtburger 9 percet vesz el az ember életéből.

Jó hír, hogy vannak olyan ételek is, amik éppen ennek az ellenkező hatását érik el. Például minden egyes banán 13,5 percet ad hozzá az életünkhöz, vagyis pont ugyanannyit, mint egy adag sült lazac. De az örök élet titka lehet, hogy a mogyoróvajas-lekváros szendvics, ami 33 perccel toldja meg egy átlagos ember életét. A tudósok szerint a titok nyitja a magas mogyorótartalom, a csonthéjas termés ugyanis rendkívül egészséges.

Szakértők szerint ugyanakkor nem érdemes úgy tekinteni ezentúl a hot dogra, mint a halál hírnökére. Minden ember esetében egy egyedi ételképlet eredménye, hogy mennyire egészséges a táplálkozása. ABban viszont egyetértés van a hozzáértők között, hogy a hot doghoz hasonló ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztása káros hatással van az egészségünkre.

hirdetés

Az olyan ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a felvágottak, energiaitalok, gyümölcsjoghurtok, kekszek, jégkrémek, fagyasztott húskészítmények vagy pizzák és a már említett hot dogok vagy hamburgerek egy átlagember napi kalóriabevitelének már a felét teszik ki az Egyesült Királyságban. Közben pedig egyre több kutatás kapcsolja össze az ultrafeldolgozott élelmiszereket az elhízással, a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a különböző szívbetegségekkel.

A szakértők szerint fontos, hogy tudatosan étkezzünk. Éppen ezért alternatívákat is kínálnak a különösen egészségtelen ételekre. Ezek szerint a hot dog helyett inkább készítsünk vegetáriánus hamburgert vagy a virsli helyett tengeri herkentyűket pakoljunk a kiflibe. A bacon és a pácolt húsok helyett meglepő, de finom választás lehet a sült vargánya vagy shiitake gomba. Sajtburger helyett inkább válasszunk a jövőben lazacburgert, míg a szénsavas üdítőket cseréljük le házi készítésű zöld teára. A péksütemények és nassolnivalók helyett pedig inkább fogyasszunk dióféléket és magvakat, ha minden perc számít az életünkből.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Érdekes tudományos tényeket árult el a szellentésről egy orvos - azt is elmondta, miért nem szabad visszatartani

A brit doktor oktatóvideóját már több mint 2,6 millióan nézték meg a TikTokon.

Link másolása

hirdetés

Egyre több egészségügyben dolgozó szakember regisztrál a TikTok közösségi oldalra, hogy eloszlassák a tévhiteket és informálják, edukálják a fiatalokat. Dr. Karan Rajan Nagy-Britanniában dolgozó sebészorvos és egyetemi adjunktus is köztük van, aki már elég ismert a videómegosztón, több mint 4,3 millióan követik.

A napokban egy kommentelő kérdésére a szellentésről készített egy rövid videót, amelyből olyan érdekes tényeket mondott el, amelyek sokaknak újdonságot jelenthetnek.

Íme:

1. Az emberek átlagosan 14-szer szellentenek egy nap. „Minél többet annál jobb” - tette hozzá.

2. „Ha valaki azt mondja neked, hogy ő nem szokott szellenteni, az hazudik. Vagy bélelzáródása van, ami egy egészségügyi vészhelyzet.

hirdetés

3. Egy átlagos napi szellentéssel meg lehetne tölteni egy közepes lufit.

4. A nap első szellentése a legnagyobb.

5. A szellentés 75 százalékát a vastagbélben található baktériumok állítják elő. A megemésztett, de nem lebomlott ételt baktériumok bontják le, amelyekből mikroszkópikus szellentést hoznak létre, és ezek felhalmozódásából jön létre egy átlagos szellentés.

6. A szellentés 25 százalékát a keringés során felgyülemlett gázok és a "lenyelt" levegő teszi ki, amit nem böfögünk fel.

7. A szellentések 99 százaléka szagtalan gázokból - hidrogén, szén-dioxid és metán - áll.

8. A szellentések 1 százalékát olyan illékony (könnyen gázneművé váló [folyadék]) kénes vegyületek alkotják, mint a hidrogén-szulfid.

9. „Ha sokáig visszatartod a szellentést, visszakerülhet a véráramba, és akkor távozhat, amikor kifújod a levegőt.”

10. A szellentés hangja a végbélzáróizom rezgésének és a farpofák összerázódásának kombinációja. A hangot a szellentés sebessége és a végbélnyílás feszessége határozza meg.

A doktor videóját már több mint 2,6 millióan nézték meg. A kommentekben sokan rácsodálkoztak a fent említett tényekre, többek számára teljesen új információ volt némelyik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: