hirdetés
szellemfalu-1000x523.png

Egész falvakat kínálnak eladásra Galíciában, hogy megállítsák az óriási népességfogyást

Több mint háromezer elhagyatott szellemfalu van már Spanyolországban. Vajon ez megoldás lehet?
- szmo.hu
2019. november 22.


hirdetés

A születések alacsony száma, az elöregedő spanyol társadalom, az urbanizáció és a nem megfelelő infrastruktúra vezetett az északnyugati területek elnéptelenedéséhez. A jelenség már hét évtizede visszafordíthatatlan, a probléma leginkább Galicia tartományt (nem tévesztendő össze Galíciával) sújtja. A spanyol statisztikai hivatal, az INE adatai szerint

3562 teljesen lakatlan, elhagyatott falu van a régióban, ám számuk hétről hétre növekszik.

A helyi születésű Rosy Costoyáról a BBC készített riportot. Az 50 éves nő úgy döntött, nem nézi tétlenül, ahogy szeretett szülőföldje teljesen lepusztul, és megpróbál megoldást találni még mielőtt teljesen lepusztulna a vidék. Az állatorvosként és előadóként dolgozó nő férjével együtt hoztak létre egy vállalkozás, amely reményeik szerint az egyetlen kiút lehet az elnéptelenedett vidék számára, hogy visszatérjen bele az élet:

komplett falukat árulnak azzal a kikötéssel, hogy valódi lakói lesznek a helységeknek.

A szellemfalvakra pedig van kereslet, főleg britek és amerikaiak vannak a vásárlók közt, de úgy fest, a sztárok is rákaptak a faluvásárlásra. Tavaly karácsonykor például Gwyneth Paltrow többek közt képtelen karácsonyi ötleteket ajánló cége vette fel katalógusába a Lugo közelében található elnéptelenedett falut, amely után érezhetően megnőtt a kereslet a szellemfalvak iránt – a Paltrow által hirdetett hely szinte pillanatok alatt megtalálta gazdáját egy holland házaspár személyében.

hirdetés

Bár Costoya-ék már 2005-ben elkezdték vidékmentő projektjüket, az internet elterjedésével vált igazán gördülékennyé a vállalkozás. Az asszony szerint a legnehezebb része az eladásoknak az, hogy valóban jó kezekbe adja a falvakat – lokálpatriótaként ugyanis a szívügyének érzi azt, hogy olyan emberek feleljenek ezekért a falvakért, akik kellő tisztelettel bánnak velük.

Szintén nehézség az eladások során, hogy minden dokumentumot beszerezzen az adásvételhez: ez például egy több évtizede elhagyatott falu esetében komoly feladat.

És mégis mennyibe kerülhet egy falu? Costoya az árat az alapján határozza meg, mennyire van romos állapotban a helység, milyen az elhelyezkedése, az infrastruktúra és az épületek felszereltsége. Ezek függvényében

a falvak árai 50 ezer és kétmillió dollár közé esnek (19-750 millió forint).

Érdeklődés pedig van, egyfelől a régi tulajdonosok részéről – akik azért adják el leginkább tanyáikat, mert már elköltöztek, és nem tudnak mit kezdeni az üresen álló épületekkel –, másfelől sokan befektetésként vesznek épületeket. Costoya abban reménykedik, hogy ezzel visszavethetik a hetven éve tartó elnéptelenedési folyamatot, és újra visszatérhet az élet a régióba.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
rtl-gardony.jpg

Kiakadtak a gárdonyiak, mert lekordonozták a szabadstrandot – a fideszes képviselő se érti

A helyiek attól tartanak, hogy a polgármester így akarja elérni, hogy a fizetős strandot használják a fürdőzők.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Háborognak a Gárdonyban élők, mert az önkormányzat váratlanul körbekordonozta a város kedvelt szabadstrandját. A Velencei tónál nemrég újították fel a partfalat, a munkával végeztek és a szabadstrandot ezután zárták le. A helyiek attól tartanak, hogy a fideszes polgármester így akarja elérni, hogy a fizetős strandot használják a fürdőzők - hangzott el az RTL híradójában. A kordonozás a Gárdonyban élő fideszes képviselő szerint is érthetetlen.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mti-tállai.jpg

Tállai: senki nem eshet ki a tb-rendszerből azért, mert nincs belföldi lakcíme

Most már 6 hónapjuk lesz a késve fizetőknek a hiányzó összegek rendezésére, a szociálisan rászorulóknak, a nyugdíjasoknak, a diákoknak és a kismamáknak pedig az új a törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást.
MTI/Bruzák Noémi - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy az adóügyi változtatások "a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását".

A parlament enyhítéseket fogadott el a tb-szabályok ügyében. Szerdától hatályos az új társadalombiztosítási törvény, amely a módosítás után már nem 3, hanem 6 hónapot követően megtagadja mindazok egészségügyi ellátását, akik nem fizetnek tb-járulékot - a sürgősségi ellátás kivételével.

A Pénzügyminisztérium azzal indokolta a lépést, amely számítások szerint több mint félmillió magyar ember ellátását sodorta veszélybe, hogy ki akarja szűrni a „potyautasokat”. Azoknak is bizonytalanná vált a helyzetük, akik egyéni szerződéssel fizetnek járulékot, illetve azoké is, akiknek nincs állandó lakcímük.

Az Európai Unióban a magyar társadalombiztosítás rendszerén belül kell a legkevesebbet fizetni azért, hogy a polgárok hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez. Azt viszont a kormány nem találta fairnek, hogy a fizető tagok finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is.

hirdetés

Ezek a mostani szabályok igazságosabbak – állította most Tállai András, hozzátéve: a parlament "elvégezte e szabályrendszer finomhangolását". Most már 6 hónapjuk lesz a későknek a hiányzó összegek rendezésére, senki nem eshet ki a rendszerből pusztán azért, mert nincs belföldi lakcíme.

Az állam ezentúl adómentességgel támogatja, ha más (akár az előző munkáltató vagy az önkormányzat) megfizeti a biztosított helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Tállai szerint a szociálisan rászorulóknak, a nyugdíjasoknak, a diákoknak és a kismamáknak a törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-3.jpg

Az orosz titkosszolgálat pénzéből gyilkolhatnak amerikaiakat Afganisztánban

Afganisztán évtizedek óta a szuperhatalmi szembenállás jól bejáratott terepe. Ma sincs ez másként a békétlen közép-keleti országban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Ennek legújabb példáját szolgáltatta egy helyi üzletember rejtélyes meggazdagodása, amelynek amerikai titkosszolgálati jelentések nyomán a New York Times járt utána.

A 40-es éveiben járó Rahmatulla Azizi kisstílű drogkereskedőként kezdte pályafutását, elvégre hazája máig az ópiumszármazékok egyik legfőbb forrásának számít világszerte. A heroin úgy a táliboknál, mint a hivatalos kabuli kormánykörökben régóta jelentős fizetőeszköz a fegyvervásárlásban, de a virágzó állami korrupcióban is jelentős szerepet játszik. Emberünk azonban – állítják rokonai, ismerősei – egy idő után a legális üzleti világban próbált szerencsét, és támogatáshoz jutott az Egyesült Államok vezette koalíció építési projektjeire szánt pénzből. A feltűnő vagyonosodás útján azonban az elmúlt években indult el miután Oroszországban telepedett le, és amikor rendszeresen hazalátogatott Észak-Afganisztánba, mindig a legújabb luxusautókon érkezett testőrök gyűrűjében, házát pedig négy emeletes villává alakította át.

Az amerikai titkosszolgálatoknak végül sikerült kideríteniük, hogy Azizi éveken át a közvetítő szerepét töltötte be az orosz katonai hírszerzés és a tálib harcosok között, akiket Moszkva pénzel az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák ellen. Ő adta át az orosz vérdíjat az elkövetett gyilkosságokért – fejenként 100 ezer dollár volt a tarifa -  és vélhetően bőségesen csurrant-cseppent a pénzből neki is.

Miután az amerikai és afgán biztonsági szervek összerakták a pénzmozgások sötét foltjait, egyre közelebb kerültek Azizihoz. Hat hónappal ezelőtt nagyszabású razziákat hajtottak végre Kabulban és az északi Kundut városában, amelyek során több tucat rokonát és üzlettársát tartóztatták le, de maga a közvetítő kicsúszott a kezeik közül. Minden bizonnyal visszaszökött Oroszországba. Ugyanakkor egyik kabuli házában közel fél millió dollárt találtak készpénzben.

Egyelőre nem világos, hogy miként juttatták el a pénzt az egyes harcos csoportokhoz, és milyen szintű volt a koordináció. A hálózat azonban az illetékesek szerint egyre nőtt, és kapcsolatban volt a tálibok magasabb rangú katonai vezetőivel, akikkel egyeztették a kiszemelt célpontokat.

hirdetés

Már évek óta feltételezték washingtoni és kabuli illetékesek, hogy Oroszország titkos akciókat folytat az afganisztáni amerikai misszió aláásására és támogatja a tálibokat. De csak közelmúltban jutottak el arra a következtetésre, hogy egy orosz kémügynökség premizálja azokat, akik megölnek koalíciós katonákat. Ezt a Kreml és a tálibok mindeddig tagadták.

Az amerikaiak szerint a programot  az orosz katonai hírszerzés (GRU)  „29155. számú egysége” irányítja, amely más országokban is, főleg a Balkánon hajtott végre gyilkosságokat és szabotázsakciókat. Valószínűleg köze volt a 2017. februárjában Montenegróban elvetélt puccskísérlethez is.  

Azizi, mint pénzfutár, azért tűnhetett megfelelő választásnak, mert benne volt az amerikai újjáépítési erőfeszítésekben, ugyanakkor drogdíler korából otthonosan mozgott a helyi alvilágban, de annyira nem volt ismert, hogy magára vonja a külvilág figyelmét. Mindez arra utal, hogy az orosz szervek mélyrehatóan tájékozottak az egyre bonyolultabb afganisztáni harci helyzetről, és úgy voltak képesek kihasználni bűnöző és terrorista kapcsolataikat, hogy éveken át nem lehetett akciókat bizonyítani.

E következtetés június végi nyilvánosságra kerülése újabb politikai vihart kavart az amúgy is zaklatott Washingtonban. A fehér házi tisztviselők először azt állították, hogy Donald Trumpot egyáltalán nem tájékoztatták az ügyről, de aztán kiderült, hogy az elnök már február végén írásos titkos szolgálati jelentést kapott, de még az is lehet, hogy már korábban.

Miután demokrata és republikánus képviselők egyaránt számon kérték a kormány tétovázását, azt a választ kapták, hogy a jelentés bizonytalan információkra épít. Holott Azizi szerepét megerősítették azoknak a jelentései, akik részt vettek a razziákban. valamint a gyanúsítottak, a szomszédok és barátok vallomásai. Az ügy aktái várhatóan a jövő héten a Kongresszus elé kerül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
alabama-hoover-lovoldozes.jpg

Meghalt egy 8 éves kisfiú, amikor lövöldözés tört ki egy amerikai bevásárlóközpontban

Két felnőtt és egy lány is megsérült, őket kórházba szállították. A kisfiú már a helyszínen meghalt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 04.


hirdetés

Lövöldözés történt egy bevásárlóközpontban helyi idő szerint pénteken délután az Alabama állambeli Hoover városában - közölte a helyi rendőrség.

A rendőrfőnök elmondása szerint

négyen sérültek meg, két felnőtt és két gyerek. A felnőtteket és egy lányt kórházba szállítottak, egy 8 éves kisfiú viszont a helyszínen meghalt.

A rendőrség egyelőre nem közölt információkat arról, ki lövöldözött, hányan és miért. A rendőrfőnök csak annyit mondott, hogy jól haladnak, de azt nem árulta el, hogy azonosították-e már a gyanúsított(ak)at.

Az viszont kiderült, hogy

hirdetés

több lövés is dördült. Egy, a bevásárlóközpont egyik üzletében dolgozó nő azt mondta, folyamatosan voltak a lövések, és úgy hallotta, mintha minden irányból lőttek volna.

A történtek után a bevásárlóközpontot kiürítették. A rendőrség azt kérte, akik a lövöldözéskor ott tartózkodtak és láttak, hallottak valamit, értesítsék a hatóságokat.

Forrás: ABC News

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!