A Mályi Madármentő Állomásnál nap mint nap bajba jutott madarak és kisemlősök gyógyulnak, hogy egyszer újra szabadon élhessenek a természetben. Az elhivatott természetvédők munkáját most te is támogathatod!
Vannak történetek, amelyek egészen apró pillanatokkal kezdődnek, és később sokkal nagyobb jelentőséget kapnak, mint azt az elején bárki gondolná. A Mályi Természetvédelmi Egyesület története is egy ilyen emlékkel indul: egy sérült kis fecskével, amely egy kilencéves fiú, Lehoczky Krisztián kezébe került. A madarat végül nem sikerült megmenteni, de az élmény olyan mély nyomot hagyott benne, hogy évekkel később ez a gyerekkori tapasztalat lett az egyik kiindulópontja annak az útnak, amely a Mályi Természetvédelmi Egyesület – és később a madármentő állomás – létrejöttéhez vezetett.
Több mint egy évtized telt el a szervezet megalakulása óta, és mára országszerte ismertté vált az állatmentők és természetvédők körében. Az egyesület tagjai az év minden napján azon dolgoznak, hogy sérült vagy bajba került madaraknak és kisemlősöknek adjanak új esélyt az életre.
Munkájukat nagyrészt civil elhivatottság, önkéntesség és rengeteg áldozatvállalás tartja életben, ezért különösen fontos számukra az adó 1% felajánlása, amelyből a mentések jelentős részét finanszírozni tudják.
Egy természetvédelmi kezdeményezésből lett madármentés
A Mályi Természetvédelmi Egyesület 2012 decemberében alakult azzal a céllal, hogy az állami természetvédelem munkáját kiegészítve segítse a helyi élővilág megóvását. A kezdeti időszakban elsősorban klasszikus madárvédelmi feladatokra koncentráltak: odútelepeket alakítottak ki, figyelték és védték a költőhelyeket, valamint madártani felméréseket végeztek Mályi kül- és belterületén, hogy minél pontosabb képet kapjanak a környék madárvilágáról.
A szervezet tehát eredetileg nem madármentő állomásként működött, a mentések felé vezető út inkább fokozatosan, szinte észrevétlenül alakult ki. A fordulat egy egészen hétköznapi helyzettel kezdődött: egy barát szólt Krisztiánnak, hogy egy kék cinege nekirepült az ablakának, és segítségre lenne szüksége. A madarat elvitták, dobozba tették, gondoskodtak róla, és szerencsére sikerült felépülnie. A történetet megosztották az egyesület közösségi oldalán, ez pedig váratlanul nagy visszhangot keltett.
Rövid időn belül sorra érkeztek a megkeresések: valahol sérült rigót találtak, máshol fióka esett ki a fészekből, máshonnan pedig ragadozó madár miatt kértek segítséget.
Az egyesület így egyre gyakrabban találta magát mentési helyzetekben, és a természetvédelmi munka mellett fokozatosan a madármentés is a tevékenységük szerves részévé vált. Amikor pedig hivatalosan is megkapták a szükséges engedélyeket, együttműködést kötöttek a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkkal, ami új szintre emelte a munkájukat.
A számok jól mutatják, milyen gyorsan nőtt a feladat: az első fél évben még 46 madár érkezett hozzájuk, ma már viszont egészen más léptékben dolgoznak.
Volt olyan év, amikor már mintegy 3500 állat fordult meg a mályi madármentő állomáson, az elmúlt tizenkét évben pedig összesen több mint 20 ezer sérült vagy bajba került állatnak sikerült új esélyt adniuk.
A konyhapulttól a madármentő központig
A számok növekedése azonban nemcsak a mentések jelentőségét mutatta meg, hanem azt is, hogy az egyesületnek egyre komolyabb háttérre lesz szüksége a feladatok ellátásához. A kezdetek ugyanis meglehetősen családias körülmények között zajlottak: a mentett madarak sokáig szó szerint Krisztiánék otthonában lábadoztak. Előfordult, hogy a konyhapult tele volt kisebb-nagyobb dobozokkal, bennük apró madarakkal, amelyek épp erőre kaptak, vagy gondoskodásra vártak.
Ahogy azonban egyre több bejelentés érkezett és a mentett állatok száma folyamatosan nőtt, világossá vált, hogy hosszú távon szükség lesz egy nagyobb, kifejezetten erre a célra kialakított helyre.
Két évvel ezelőtt sikerült egy olyan területet szerezniük, ahol ma már egy mintegy 200 négyzetméteres madármentő központ működik.
Az új helyszínen több lábadozó, röpde és különböző gondozóhelyiségek segítik az állatok rehabilitációját, és a tervek szerint egy sétaparkkal kiegészülő látogatóközpont is várja majd az érdeklődőket, ahol a természetvédelem iránt érdeklődők közelebbről is megismerhetik a madármentés mindennapjait.
A központ működtetése természetesen rengeteg munkát igényel, amelyből az alapító családja és az egyesület tagjai is aktívan kiveszik a részüket. Sok önkéntes segíti az állatok gondozását, hiszen a madármentés valójában egy folyamatos, napi szintű feladat. A fiókákat például gyakran ugyanabban a bioritmusban kell etetni, ahogy azt a természetben a szülőmadarak tennék – vagyis akár óránként –, így a gondozás sokszor egész napos odafigyelést igényel.
A cél mindig ugyanaz: vissza a természetbe
Ez a folyamatos gondoskodás azonban nemcsak a fizikai ellátásról szól, hanem arról is, hogy a mentett állatok valóban visszakaphassák azt az életet, amelyet a természetben élhetnének.
A mályi madármentők munkájának egyik legfontosabb alapelve éppen ezért az, hogy a hozzájuk kerülő állatokat – amennyiben állapotuk ezt lehetővé teszi – mindig visszajuttassák a természetes élőhelyükre.
Ez első hallásra egyszerű célnak tűnhet, a gyakorlatban azonban komoly szakértelmet, tapasztalatot és nagyfokú odafigyelést igényel.
A gondozók ezért igyekeznek minimálisra csökkenteni az ember és az állat közötti kapcsolatot, hiszen ha egy vadmadár túlságosan megszokja az ember közelségét, később könnyen elveszítheti azt az ösztönös viselkedést, amelyre a természetben szüksége lenne. Ez a szemlélet különösen fontos a védett és fokozottan védett fajok esetében, amelyekkel rendszeresen találkoznak, és amelyeknél minden apró részlet számít abban, hogy a gyógyulás után valóban sikeresen térhessenek vissza a vadonba.
Egyre több veszély leselkedik a madarakra
A madármentők tapasztalata szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott a madarak élettere, és ezzel együtt az is, milyen problémákkal kerülnek hozzájuk az állatok.
A mezőgazdaság intenzívvé válása, az élőhelyek átalakulása, az elektromos vezetékek, a műanyag hulladék vagy éppen a rovarállomány csökkenése mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre több madár kerül bajba, és egyre gyakrabban szorul emberi segítségre.
Különösen aggasztó például a fecskék helyzete. Az elmúlt évtizedekben drasztikusan visszaesett az állományuk: egyes becslések szerint akár 60 százalékkal is csökkent a számuk. Pedig ezek az apró madarak kulcsszerepet játszanak a természet egyensúlyának fenntartásában, hiszen egyetlen fecske évente körülbelül egy kilogramm rovart fogyaszt el. Ha eltűnnek, az nemcsak a madárvilágot érinti, hanem az egész ökológiai rendszert.
A gólyák helyzete sem sokkal egyszerűbb. Ahogy közelebb húzódtak a településekhez és alkalmazkodtak az ember közelségéhez, új veszélyekkel is szembe kellett nézniük. Az áramütések, a gázolások, a táplálékhiány vagy éppen a hulladékok okozta problémák miatt sok gólya kerül bajba – ilyenkor pedig gyakran a madármentők jelentik számukra az utolsó esélyt.
A madármentés sokszor tanácsadással kezdődik
A Mályi Madármentő Állomás munkája azonban nem merül ki abban, hogy a hozzájuk kerülő sérült állatokat ellátják. Legalább ennyire fontos része a tevékenységüknek az is, hogy segítséget és útmutatást adjanak azoknak, akik bajba jutott madárral találkoznak. Az állomásra ezért nap mint nap érkeznek telefonhívások olyan emberektől, akik egy talált madár miatt kérnek tanácsot.
Sok esetben már egy rövid beszélgetés is elegendő ahhoz, hogy kiderüljön: valóban szükség van-e beavatkozásra, vagy az állat valójában nincs is veszélyben.
Nem ritka ugyanis, hogy jó szándékú emberek olyan fiókákat hoznak el a fészek közeléből, amelyek természetes módon kerültek a földre, és a szüleik továbbra is gondoskodnak róluk. Sok madárfaj fiatal egyedei ugyanis már akkor elhagyják a fészket, amikor még nem repülnek tökéletesen: ilyenkor a bokrok között mozognak, miközben a szülők a közelben figyelik és etetik őket.
Éppen ezért a madármentők egyik legfontosabb tanácsa, hogy ha valaki sérültnek tűnő madarat talál, először mindenképpen kérjen szakértői segítséget. Egy telefonhívás sokszor elegendő ahhoz, hogy eldőljön, valóban szükség van-e mentésre – és ezzel akár egy egész fészekaljat is meg lehet óvni a felesleges beavatkozástól.
Egy kis segítség, ami rengeteget jelent!
Egy madármentő állomás működtetése komoly költségekkel jár: az állatok ellátásához speciális táplálékra, állatorvosi kezelésekre, felszerelésekre és megfelelő infrastruktúrára van szükség, miközben a gondozás sokszor napi szintű, folyamatos jelenlétet kíván.
Ebben jelent hatalmas segítséget az adó 1% felajánlása, amely a civil szervezetek számára sokszor az egyik legfontosabb támogatási forrás. A Mályi Természetvédelmi Egyesület számára ezek a felajánlások közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy továbbra is fogadni és ellátni tudják a bajba került madarakat és kisemlősöket, valamint fejleszteni tudják a mentőállomás működéséhez szükséges feltételeket.
A felajánlás ráadásul mindössze néhány percet vesz igénybe, és nem jelent plusz kiadást, hiszen a már befizetett adó egy részéről rendelkezel. Az egyesület számára viszont ez a támogatás újabb mentéseket, kezeléseket és fejlesztéseket tehet lehetővé, amelyeknek köszönhetően még több állat kaphat esélyt a felépülésre.
Ajánld fel adód 1%-át!
Az szja 1+1%-áról 2026. május 20-áig lehet rendelkezni, akár elektronikusan az eSZJA felületén, akár papíralapon. Egy apró döntés a bevallás kitöltésekor – és egy újabb kisállat kap lehetőséget arra, hogy visszatérjen a természetbe!
Mályi Természetvédelmi Egyesület
Adószám: 18408623-1-05
