Az Atlantis utolsó útja

Az Atlantis a NASA (amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal) flottájához tartozó űrrepülőgép, mely utolsóként szolgált a mai napig a Discovery és az Endeavour után. Már 2007-ben eldöntötték, hogy idén lesz az utolsó útja.


Az Atlantis a NASA (amerikai Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Hivatal) flottájához tartozó űrrepülőgép, mely utolsóként szolgált a mai napig a Discovery és az Endeavour után. Már 2007-ben eldöntötték, hogy idén lesz az utolsó útja.

Első repülése 1985. október 3-án volt és több mint 30 út után, ma landolt utoljára.

Az űrrepülő (Space Shuttle) függőleges állásból száll fel úgy, mint egy rakéta, de landoláskor siklórepülőként száll le. Ez az egyetlen olyan konstrukció a világon, amelynek egyes elemei többször is felhasználhatóak.

Éppen ezért sokféle feladatot tudott végrehajtani: a Nemzetközi Űrállomások személyzetének cseréje és alkatrészek odaszállítása, műholdak pályára állítása és javítása vagy különböző kísérletek és mérések elvégzése alacsony Föld körüli pályán.

Összesen 6 ilyen űrrepülőt építettek: Enterprise, Columbia, Challenger, Discovery, Endeavour és az Atlantis.

1986-ban a Challenger-t felszállás közben, 2003-ban pedig a Columbia-t leszállás közben érte baleset. A személyzet mindkét esetben életét vesztette és a programot egy ideig felfüggesztették.

Néhány érdekes adat az Atlantis életéből:

Repült nap: 293

Keringések: 4648

Repült távolság (km): 194 168 813

Repülések: 32

Leghosszabb repülés (nap): 13,84

Legénység: 191

Űrséták: 25

Mir/ISS dokkolás: 7/11

Pályára állított műholdak: 14

Az Atlantis utolsó útja – ami egyben a flotta 135. repülése volt – 13 napig tartott. Ezalatt a 2 hét alatt az űrsikló megtett nyolc és fél millió kilométert és 1 évre elegendő ellátmányt szállítson a Nemzetközi Űrállomásra.

Ezzel a landolással fejeződött be az amerikai űrrepülő program.

Aki lemaradt az Atlantis utolsó földreszállásáról, itt megnézheti:

A következő program kidolgozása már folyamatban van, de a NASA mindenképp arra törekszik, hogy olyan járművet fejlesszenek, ami képes hosszabb utakra is és embereket szállítson a Holdra illetve más bolygókra.

Ez azért is lenne fontos, mert elég régen, éppen 42 éve – 1969. július 20-án – lépett Neil Alden Armstrong a Holdra. :)

Az űrprogramnak a tudományos kutatások mellett számtalan "mellékterméke" is keletkezett. Talán mindenkinek a mikrohullámú sütő és a teflon jut először eszébe. De az űrhajózásnak köszönhetünk még számtalan olyan dolgot, amit a mindennapokban is használunk: szigetelőanyagokat, számítógépes programokat, ragasztókat és persze a tépőzárat. :)

Eszetekbe jut esetleg még valami használati tárgy, amit az űrhajózásnak köszönhetünk?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


GASZTRO
A Rovatból
6 budapesti hely, ahol a pizza a főszereplő – nápolyi klasszikustól a Budapest Style pizzáig
Kovászos nápolyi, vadkovászos szelet, canotto „csónakpizza”, elegáns olasz klasszikusok és egy igazi budapesti újhullámos darab – hat hely, ahol minden falat mögött tudatos döntés és tudás áll.


Van az a pillanat, amikor semmi más nem számít, csak egy frissen sült pizza, amelynek illata már az asztalhoz érkezés előtt levesz a lábadról. A fővárosban szerencsére egyre több helyen veszik komolyan ezt az egyszerűnek tűnő, mégis ezerarcú műfajt: a tészta érlelésétől kezdve az olasz kistermelőktől beszerzett alapanyagokon át a kemence hőfokáig minden részlet számít.

Olyan pizzázókat válogattunk össze, ahol nem futószalagon készülnek a korongok, hanem karakterrel, szakmai alázattal és egyéni kézjeggyel.

A Neverlandben a kovászos nápolyi pizza egy egész estét lezáró élmény része lehet, a Pizza Fetta a vadkovászos, szeletben is működő irányt képviseli a Ráday utcában. Budafokon a Hétköznapok. a canotto műfajjal, vastag, csónakszerű peremmel dolgozik, míg az Akadémia Itália a Bazilika mellett egy komplex olasz gasztrotér részeként kínál klasszikus pizzákat. A Trattoria Pomo D’Oro a fatüzelésű kemencében sült, tradicionális vékony tésztás változatot viszi magas szinten, a Bartók Béla úti Pizza Művek pedig megmutatja, milyen az, amikor Budapest saját pizzát alkot magának.

Ha végigolvasod a cikket, nem egyetlen „legjobbat” találsz – hanem hat külön világot, amelyek mind más okból szerethetők.

Neverland

A Neverland sokak számára már eddig is Budapest egyik legkülönlegesebb élményhelyszíne volt, ahol a gasztronómia és a szórakoztatás igazi kalanddá áll össze. A két éve megnyitott pizzéria azonban új dimenziót adott ennek az élménynek: a világ legjobb kovászos nápolyi pizzájának ígérete egy olyan szenvedélyből és szakmai precizitásból született, amely ritkaságnak számít nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is.

A Neverland csapata nem csupán pizzát készít, hanem egy egész filozófiát épít a kovász, a hagyomány és a minőség köré.

Ez a szemlélet már a tésztánál tetten érhető. Az alap 100% nápolyi durum lisztből, altamurai vadkovász hozzáadásával készül, amelyet kovászmester gondoz, így a pizza nemcsak technológiailag pontos, hanem karakteres is. A kemencében sült nápolyi tészta szépen felhólyagosodó peremet kap, belül levegős és könnyed marad, nem nehéz, nem tömör, hanem jól eső, akár egy hosszabb este végén is. Az alapanyagokat személyesen válogatják olasz kistermelőktől, mert hisznek abban, hogy minden az alapoknál kezdődik. A paradicsom telt és friss, a sajt krémesen olvad, az arányok pedig tudatosan kiegyensúlyozottak.

Minden pizza kovászos tésztával készül, de kérhető duplakovászos változatban is, ami még könnyedebb szerkezetet ad, és azok számára is ideális, akik érzékenyebbek a hagyományos tésztákra. Emellett laktózmentes és gluténmentes opció is elérhető, így a társaság minden tagja találhat magának megfelelő változatot. A pizzák mellé minőségi, kézműves koktélokat és gondosan válogatott borokat kínálnak, amelyek természetes módon egészítik ki az ízeket.

Egy szabadulószobás kaland után - hiszen itt szabadulószoba és bár is működik egy térben -, legyen szó A Nagy Pénzrablásról vagy a Csernobil világáról, jó érzés leülni a dzsungeles hangulatú bárban, rendelni egy italt, és egy igazán jól elkészített nápolyi pizza mellett felidézni a legjobb pillanatokat.

Pizza Fetta

A Ráday utca elején működő Pizza Fetta tudatosan nem ült fel a nápolyi pizzalázra. Miközben a város tele van hólyagos peremű, leheletvékony tésztájú korongokkal, itt a kovász és a pizza szelet lett a főszereplő.

A „fetta” olaszul szeletet jelent és bár egész pizzát is kérhetünk náluk, a hely karakterét a pultból választott, frissen sütött szeletek adják.

A tészta kizárólag vadkovásszal készül, teljesen élesztőmentesen, ami Budapesten még mindig ritkaságnak számít. Olasz Caputo lisztből dolgoznak, a pizzák 380 fokon, 3-4 perc alatt sülnek készre. Az alap roppanósabb, mint a nápolyi változatoknál megszokott, de a külső stabil réteg alatt levegős, szellős belső bújik meg. A szelet nem folyik szét a kezünkben, mégis könnyed marad, nem az a fajta, ami után azonnal nehéznek érezzük magunkat. A kovásznak éppen ez az egyik nagy előnye: a tésztában már lezajlanak bizonyos lebontó folyamatok, így emészthetőbb és kiegyensúlyozottabb lesz az összhatás.

A Pizza Fetta egyik nagy erőssége, hogy mindezt kifejezetten kedvező áron adja – akár szeletet, akár egész pizzát választunk, az ár-érték arány végig korrekt marad. Az alacsonyabb árkategória ellenére prémium olasz feltétekkel dolgoznak: nápolyi vagy spianata csípős szalámi, csípős ’nduja, szarvasgombakrém kerülhet a tésztára, de az extrák sora is hosszú, még ananászt is kérhetünk, ha épp úgy tartja kedvünk. A liszt, a paradicsom és a feltétek is olasz forrásból érkeznek, a minőség itt alapvetés. Jó hír, hogy vegán sajt is elérhető náluk! A pizzák mellé olasz italok közül is válogathatunk: Fonti Di Crodo szénsavas üdítők, Birra Moretti és Peroni sörök, valamint Manetti kávé teszik teljessé az élményt.

Március 1-jétől ráadásul újra nyílik a teraszuk, ami különösen jól áll a helynek: egy szelet pizza a kézben, mellé bármelyik náluk kapható olasz ital, és már meg is van az a laza, olaszos városi hangulat, amiért az ember szívesen visszajár.

Hétköznapok.

Nem minden nápolyi pizza lapos és leheletvékony. Budafokon van egy hely, ahol a perem vastag, a feltét bőséges, és a szelet inkább emlékeztet egy komoly szendvicsre, mint egy gyors falatra.

A Hétköznapok. a nápolyi pizza egyik különleges műfaját, a canottót tette a zászlajára – némi magyaros lendülettel.

A „canotto” olaszul csónakot jelent, ami pontosan leírja, amit a tányéron látunk: a magas, puha perem szinte körbeöleli a közepét és a feltéteket. A tésztát két napig érlelik, nápolyi kemencében sütik, és tönkéből, valamint tönkölyből kevert hibrid lisztből készítik. Ez a kombináció krémesebb, mélyebb ízt ad a tésztának, a magas hidratáltság pedig gondoskodik arról, hogy a belseje kifejezetten puha és légies maradjon.

A klasszikus vonalat erősíti például a Margherita fior di lattéval és bazsalikompestóval, de az étlapon ott van a Cotto pisztácia is paradicsompestóval, sonkával és rukkolával, illetve a Csabai kolbász-paraj, amely saját készítésű békéscsabai kolbásszal ad határozott, magyaros karaktert a nápolyi alapnak. Nemcsak a feltétek bőségesek, hanem maga a pizzabuci is nagyobb az átlagnál, így a végeredmény egy alaposan megpakolt, mégis könnyen emészthető darab. A kínálatban ráadásul izgalmas párosítások is felbukkannak, így van miért visszatérni és új kombinációkat kipróbálni.

Az idei évtől kezdve hétfőtől szombatig tartanak nyitva, és ez idő alatt a pizzák mellett hetente változó ajánlatokkal is készülnek: levesek, előételek és desszertek egészítik ki az étlapot, így egy komplett, többfogásos ebéd vagy vacsora is könnyedén összeállítható.

A Hétköznapok. így valóban azt adja, amit ígér: egy őszinte, karakteres helyet, ahol a pizza jól átgondolt, tartalmas fogás és ahol mindig van valami plusz, amiért érdemes visszatérni. Budafokon, a megszokott útvonalaktól kicsit távolabb, de annál emlékezetesebben.

Akadémia Itália

Az Akadémia Itália nem egyszerűen egy olasz étterem a Bazilika mellett, hanem egy valódi, többfunkciós gasztronómiai tér. Egy hely, ahol az olasz konyha nemcsak az étlapon jelenik meg, hanem szemléletként is.

Étterem, delikátesz, főzőiskola, nyelviskola és rendezvényhelyszín működik itt egymás mellett, mégis egységes egészet alkotva.

A filozófiájuk a minőségre, a gondosságra és a vendégszeretetre épül. Az alapanyagok közvetlenül Olaszországból érkeznek, jellemzően hagyományőrző, családi beszállítóktól, akik generációk óta ugyanazzal a figyelemmel készítik termékeiket. Az étlapon így nem újragondolt, hanem klasszikus, eredeti receptekre épülő fogások szerepelnek. A pizzák, a friss tészták és a péksütemények mögött komoly alapanyag-tisztelet áll, a kenyér és a tészta házon belül készül.

A pizzakínálat jól mutatja ezt a hozzáállást. A Pizza Akademia burratával és pármai sonkával gazdag, mégis harmonikus összeállítás, a Pizza Bologna mortadellával és pisztáciás pestóval karakteresebb irányt képvisel, míg a Pizza San Daniele háromféle sajttal és sonkával az észak-olasz hagyományokat idézi. A Tonno e Cipolla a klasszikus vonalat erősíti, a Pizza Budapest pedig egy játékosabb, magyar ihletésű változat. A ropogós, rozmaringos panpizza pedig az egyszerűség szépségét hozza.

Az étterem alatt működő delikáteszben közel 200 féle minőségi olasz termék közül lehet válogatni: tészták, olívaolajok, balzsamecetek, édességek, kávék és borok sorakoznak a polcokon. Így azok is megtalálják itt a számításukat, akik egy többfogásos családi vacsorához keresnek autentikus hozzávalókat.

A célközönség épp olyan sokszínű, mint maga a hely. Jöhet az, aki egy eredetvédett alapanyagokból készült vacsorára vágyik, az is, aki csak beugrana egy focacciára vagy egy tökéletes olasz espressóra munka előtt. És persze az is, aki szeretne mélyebben elmerülni az olasz konyhában – például egy tortelloni-készítő főzőkurzuson.

Az Akadémia Itália így nem csupán étterem, hanem találkozási pont. Egy darab Olaszország a város közepén, ahol az ízek, a hagyomány és a közösségi élmény természetesen kapcsolódik össze.

Trattoria Pomo D’Oro

A Szabadság tér közelében működő Trattoria Pomo D’Oro, azok közé a helyek közé tartozik, amelyekről a legtöbb budapesti gasztrorajongó már biztosan hallott. Megálmodója a vérbeli olasz Gianni Annoni, aki 2002-ben azzal a céllal nyitotta meg az éttermet, hogy valóban tradicionális olasz konyhát hozzon a belvárosba. A név sem véletlen: a „pomo d’oro” aranyalmát, vagyis paradicsomot jelent, azt az alapanyagot, amely nélkül az olasz konyha elképzelhetetlen.

A konyhát Rosario séf vezeti, aki a klasszikus olasz receptek mellett saját gyűjteményéből is dolgozik, a pizzákért pedig Tommaso felel, aki vékony tésztájú pizzáit fatüzelésű kemencében süti. Az eredmény az a fajta roppanós alap, amely pont ott és úgy törik, ahol kell. A pizzák teljes kiőrlésű, úgynevezett integrale liszttel is kérhetők, ami plusz réteget ad az íznek.

A kínálat széles, a klasszikusoktól a karakteresebb összeállításokig.

A Margherita és a Pizza Caprese a letisztult alapvonalat képviseli, a DOP bivalymozzarellával már gazdagabb élményt ad. A Salame Piccante és az Abruzzese a csípősebb irányt erősíti, míg a Quattro Formaggi a sajtkedvelők biztos választása. A Pizza Emiliana pármai sonkával és parmezánnal elegáns, a Calabrese D.O.P. n’dujával és pecorinóval kifejezetten markáns. A tengeri ízek rajongóinak ott az Aurora Cozze e Gamberetti garnélával és kagylóval, a calzone-változatok pedig azoknak szólnak, akik zárt, töltött formában szeretik a pizzát.

A Pomo D’Oro azonban nem csak a pizzáról szól. A tészták, rizottók, tengeri fogások és akár egy komoly steak is megtalálható az étlapon, a vendégtérben készülő fogások pedig látványban és ízben is emlékezetesek. A borlap külön fejezet: közel 150 féle olasz és ugyanennyi magyar bor közül válogathatunk, amelyek közül harmincat nyitva is tartanak, így akár többfélét is megkóstolhatunk egy este alatt.

Az étterem rangját jelzi, hogy Magyarországon elsőként kapta meg az Olasz Szakács Szövetség védnöki tábláját, majd az Olasz Konyhaművészeti Akadémia ajánlását is. És ha a végén még marad hely desszertre, az utcában található Gelateria Pomo D'Oro kézműves fagyija méltó lezárása lehet az olasz vacsorának.

A Trattoria Pomo D’Oro stabil pont a budapesti gasztrotérképen: tradicionális, következetes és magabiztos. Olyan hely, ahová nem csak egyszer megy vissza az ember.

Pizza Művek

Mi történik, ha valaki Olaszország és az USA után úgy dönt, Magyarországnak is jár egy saját pizza? A válasz a Bartók Béla úton született meg egy éve, és a Pizza Művek nevet kapta. Tagscherer Márton nem ismeretlen a pizzarajongók előtt: cateringmárkájával, a Drip.pizzával évek óta viszi eseményekre, esküvőkre és fesztiválokra a nápolyi pizzát. A fix hely azonban nem egy klasszikus nápolyis egység lett, hanem egy saját műfaj, saját pizzával.

A Pizza Művek egyszerre tiszteleg a budapesti melóskultúra előtt és nosztalgiázik finoman a Kádár-korszak vizuális világa iránt. A Csepel Művek, a gyárépületek hangulata, az indusztriális formák mind visszaköszönnek az enteriőrben: a falakon, a bútorokon, a részletekben.

A pizza maga első ránézésre a detroiti stílust idézi: szögletes, vastagabb tésztájú darab, de a hasonlóság itt nagyjából véget is ér. Ez a verzió könnyű, puha, mégis roppanós szélű, nem úszik paradicsomszószban, és a feltétezése tudatosan a magyar gyomornak kedvez. A tészta élesztős, 24 órán át kelesztett: az alja ropogós, a belseje buborékos és légies.

Az egyik legizgalmasabb újítás, hogy a szósz nem a pizzán érkezik, hanem mártogatósként kapjuk – kétféle változatban: paradicsomos-oregánós és fokhagymás-tejfölös verzióban.

Ez játékossá teszi az evést, és teljesen más élményt ad, mint a klasszikus, előre szószozott változat.

A kínálat tudatosan nem túlgondolt: az alap sajtos mellett sonkás, sima és csípős szalámis, valamint kolbászos verziók szerepelnek az étlapon, extraként pedig kérhetünk rá kukoricát, lila hagymát, olajbogyót vagy gombát. Egyszerű, ismerős ízek, jól összerakva.

Lehet valaki megingathatatlan nápolyi-pizza-hívő, a Pizza Művek mégis bizonyítja, hogy Budapestnek igenis lehet saját, karakteres pizzája.

Hat különböző szemlélet, hat eltérő tészta, hat karakteres történet – és mindegyik mögött ott a tudatosság. Legyen szó kovászról, fatüzelésű kemencéről vagy egy budapesti újragondolásról, ezek a helyek azt bizonyítják: a pizza Budapesten ma már nem csak gyors megoldás, hanem komolyan vett műfaj.

Neked csak annyi a dolgod, hogy kiválaszd, melyik világgal kezdesz!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
A sport mindenkin segít: interjú Ekler Luca paralimpikonnal és a BioTechUSA szakértőjével
Sztrók tízévesen, világcsúcs Tokióban, új cél Los Angelesben – Ekler Luca története a kitartásról és a tudatos felkészülésről szól. A Magyar Parasport Napja alkalmából arról beszélgettünk vele és a BioTechUSA szakértőjével, hogyan válik a mozgás mentális erőforrássá, és mi teszi a háttérmunkát valódi teljesítménnyé.


Ha te is azok közé tartozol, akik a paralimipiák időszakában lelkesen üdvözlik a magyar sportolók eredményeit, de igazából keveset tudnak magukról a sportolókról, a sikerük hátteréről, a parasportban rejlő újrakezdésükről, akkor Ekler Luca történetét mindenképpen figyelmedbe ajánljuk. A 27 éves sportolónak mindig is az élete része volt a sport, de hogy ezt komolyan is vette azt eredményei igazolják: a tokiói paralimpián lett először paralimpiai bajnok távolugrásban, Párizsban megvédte címét és nyert még mellé egy ezüstérmet is 400 méteres síkfutásban.

Február 22-én, a Magyar Parasport Napján a figyelem azokra a sportolókra irányul, akik nap mint nap bizonyítják: a kitartás, a fegyelem és a hit önmagunkban sokszor a legnagyobb akadályokat is legyőzi. Ez a nap a magyar parasportolókról szól, azokról a példaképekről, akik saját történetükkel mutatják meg, hogy a sport valóban mindenki számára elérhető, kortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül, és akiknek elszántságából bárki erőt meríthet.

Hogy mit jelent a mozgás szeretete a mindennapokban, hogyan formál személyiséget és közösséget, valamint milyen tudatos háttérmunka szükséges a csúcsteljesítményhez, arról Ekler Lucával, kétszeres paralimpiai bajnok atlétával és Németh Sándorral, a BioTechUSA termékspecialistájával beszélgettünk.

Sztrók után újrakezdés tízévesen

Ekler Luca számára a sport sosem egy kipipálandó délutáni program volt, hanem a gyermekkora természetes közege. „Nagyon sportos családban nőttem fel. Nem is nagyon emlékszem olyan hétvégére, amikor ne csináltunk volna valamilyen közös mozgásos programot” – meséli. A kirándulások, focizások, közös játékok mind azt az alapélményt erősítették benne, hogy a mozgás öröm, nem pedig kötelezettség.

Ez a természetesség azonban tízévesen egyik napról a másikra megszakadt.

Sztrókot kapott, lebénult a bal oldala, és a tenisz, amely addig meghatározta a mindennapjait, hirtelen kikerült az életéből.

Gyerekként ez nemcsak fizikai, hanem identitásbeli törés is volt. A rehabilitáció időszaka után mégis megszületett benne egy döntés:

„Szeretnék újra olyan lenni, mint a többi gyerek.”

Ez nem a múlt visszaszerzéséről szólt, hanem arról, hogy megtalálja az új útját.

Az atlétika, ahol eltűntek a korlátok

Ez az út végül az atlétikához vezetett. Bár már teniszezőként is kipróbált különböző sportágakat - így az atlétikát is -, akkor még senki sem gondolta, hogy egyszer ez lesz számára a fő irány. Már azokban az években látszott azonban, hogy a távolugrás áll hozzá a legközelebb, még úgy is, hogy külön nem készült rá.

A rehabilitáció után, amikor az atlétika lett a fő versenyszáma, ahhoz az edzőhöz került, aki korábban édesapja pályafutását is végigkísérte. „Rozi néni már versenyeken is látott, és azt mondta: hosszú lábaim vannak, viszonylag magas vagyok, egyértelmű, hogy a távolugrás lesz az én számom.” Ez a külső megerősítés találkozott azzal a belső élménnyel, amely miatt végül ott maradt:

„Az atlétikában éreztem azt, hogy a fogyatékosságom nem jelent akadályt, és úgy tudok csinálni szinte mindent, mint a többiek. Végül ott ragadtam.”

Innentől pedig valóban egyre egyértelműbbé vált az irány. A távolugrás nemcsak versenyszám lett számára, hanem az a közeg, ahol a lehetőségei kerültek fókuszba. „Nagyon hamar kiderült, hogy a távolugrás az, amiben igazán kiemelkedem… A többi pedig – mondhatjuk – már történelem.”

Ez a „történelem” ma már két paralimpiai aranyérem, világcsúcs és számos nemzetközi siker.

De Luca történetének lényege nem csupán az eredménylista.

(Photo by Christopher Jue/Getty Images)

Amikor minden összeállt: Tokió és a világcsúcs pillanata

Ha Tokió és a paralimpia kerül szóba, nem az érem csillogásáról beszél először, hanem arról a belső folyamatról, amely a rajtvonaltól a dobogó csúcsára vezette. „Tokióból számomra a legmeghatározóbb élmény az első pályára lépésem volt. Az a pillanat jelentette számomra az álmom beteljesülését. Úgy érzem, nem is éveket, hanem majdnem egy évtizedet készültem erre. A pályára lépés mindazt szimbolizálta, amin keresztülmentem, a rengeteg munkát, edzést, küzdelmet - egy csodálatos, kerek pillanat volt.” Akkor és ott összeért a múlt és a jövő: az addigi út és az, ami még előtte állt. Ennek kézzelfogható bizonyítéka lett,

a világcsúcs – az akkori 5,63 méter –, amely külön mérföldkő volt a pályafutásában, de számára legalább ilyen fontos maradt a közösség és a csapat ereje.

„Nagyon emlékezetes volt a távolugrásban elért világcsúcsom is, amit azóta már többször sikerült megjavítanom, illetve az a verseny, amikor esőben futottam 400 métert” – idézi fel. Ezek a pillanatok nemcsak eredmények voltak, hanem bizonyítékai annak, hogy a határok folyamatosan újraírhatók.

Ekler Luca eredményei

Paralimpia

2024 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2024 – Párizs – 400 méter síkfutás – ezüstérem

2021 – Tokió – távolugrás – aranyérem

Világbajnokság

2025 - Új-Delhi - távolugrás - aranyérem

2025 - Új-Delhi - 200 méter síkfutás - bronzérem

2024 – Kóbe – távolugrás – aranyérem

2024 – Kóbe – 100 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2023 – Párizs – 200 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 400 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – távolugrás – aranyérem

2019 – Dubai – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – 200 méter síkfutás – ezüstérem

Miközben a rekordok fontos mérföldkövek, számára legalább ennyire meghatározók voltak a közösségi élmények is. „Nagyon emlékezetesek voltak a csapatgyűlések, amikor pár naponta összejöttünk, meghallgattuk egymás eredményeit, és együtt ünnepeltünk. Ezek az apró közösségi pillanatok is nagyon sokat adtak.” A parasport nemcsak egyéni küzdelem, hanem közösségi élmény is, és ez a Magyar Parasport Napja egyik legfontosabb üzenete.

(Photo by Alex Pantling/Getty Images)

A sport, ami mentálisan is megtart

A fizikai teljesítmény mögött mindig ott van a mentális háttér is. A mozgás pozitív hatása nem áll meg az izmoknál: stabilitást, önbizalmat és kapaszkodót ad a mindennapokban. Segít célokat kijelölni, feldolgozni a kudarcokat, és olyan közösséget teremt, amely a nehezebb időszakokban is összetart.

Luca ezt nagyon tudatosan éli meg:

„Szerintem óriási pluszt ad a sport. Én el sem tudom képzelni a napjaimat mozgás nélkül. Még pihenőnapon is érzem, hogy hiányzik.”

A mozgás számára tehát nem pusztán eszköz a győzelemhez, hanem a mindennapok természetes része. És talán éppen ebből a mély, belső kötődésből fakad az a folyamatos hajtóerő is, amely a sikerek után sem engedi megállni. A kérdés számára nem az, hogy elérte-e már a céljait, hanem az, hogy meddig képes még fejlődni.

„Mindig van olyan terület, amiben jobb lehetek. Regeneráció, étkezés, edzésmunka – szerintem ennek nincs plafonja. Ami igazán motivál, az az, hogy megtudjam, hol van a teljesítményem határa.”

Számára a fejlődés nem elvont cél, hanem folyamatos, tudatos munka. Ráadásul több versenyszámmal dolgozik: a távolugrás és a 400 méter edzésmunkája nagyon eltérő, így állandó egyensúlykeresés zajlik közte és az edzői stáb között. „Ez izgalmas kihívás, és minden felkészülés másképp alakul.” Közben pedig megtanulta azt is, hogy nem a rövid távú eredmények számítanak, hanem az évek munkája.

Egyensúly a pályán és azon túl

Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a sport nem válhat kizárólagos identitássá. „Nem az eredményeinknek kell meghatározniuk minket. A sporton kívül is emberek vagyunk, vágyakkal, célokkal. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.”

Ez a gondolkodás segíti abban, hogy az élsport mellett civil pályáját is tudatosan építse. „Három éve dolgozom a Testnevelési Egyetemen az Atlétika Tanszéken adjunktusként. Részt veszek az inkluzív sportoktató szakirányú továbbképzésben, amelynek már a második évfolyama végzett. Hamarosan Veszprémben is indul egy rövidített mikroképzés, különösen aktuálisan, hiszen a város elnyerte az Európa Sportrégiója 2026 címet. Az inkluzív sportoktatás egyre fontosabb lesz, hiszen sok speciális igényű gyermekkel találkozunk.

Hiszek abban, hogy a jövő sportolóinak szükségük lesz olyan szakemberekre, akik megfelelő tudással tudják őket támogatni.

Ugyanakkor 2026 után már nagyon közel lesz a Los Angeles-i paralimpia, így akkor ismét mindent annak rendelek majd alá, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból.”

Miközben tehát a következő nagy cél, az újabb paralimpiai részvétel is körvonalazódik, Luca párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a sport hosszú távon minél több ember számára váljon elérhetővé.

Tudatosság a teljesítmény mögött

Ahhoz azonban, hogy a tehetség és a kitartás valóban eredményben is megmutatkozzon, komplex háttérmunka szükséges.

A csúcsteljesítmény ma már nem csupán az edzésmunkán múlik: a tudatos táplálkozás és az egyénre szabott étrend-kiegészítés is a felkészülés része – nem csodaszerként, hanem szakmailag megalapozott támogatásként.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arról Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája avat be minket munkájának rejtelmeibe.

„A munkám lényege a BioTechUSA termékeinek mélyreható ismerete és ennek az átadása. A termékek hatóanyagait, azok mennyiségét, egymásra gyakorolt hatásait kell ismerni, egészen hatóanyagszintig. Ehhez szorosan kapcsolódik a sportolók és a különböző sportágak működésének ismerete is. Összetett, sokoldalú munka, nagy felelősséggel, de pont ezért szeretem” – fogalmaz.

Felmerül a kérdés: kell-e különbséget tenni az ép és a fogyatékkal élő sportolók között a felkészülés, különösen a táplálkozás és az étrend-kiegészítés terén? Németh Sándor szerint az alapelv mindenkinél ugyanaz, legyen szó paralimpikonról, élsportolóról vagy akár hobbisportolóról:

„Mindkét esetben a cél a csúcsteljesítmény elérése. A megközelítés alapelvei azonosak: célmeghatározás, egészségi állapot felmérése, az aktuális terhelés figyelembevétele.”

A különbségek az egyéni adottságokban rejlenek. Éppen ezért a hangsúly az állapotfelmérésen és a személyre szabott megközelítésen van. „Egy parasportolónál például az energiafelhasználás, a hőháztartás vagy a regeneráció eltérhet az átlagostól, ezért még több információra van szükség ahhoz, hogy valóban személyre szabott tanácsot tudjunk adni.”

A szakértő szerint az elmúlt években egyre nagyobb az igény a tudatosságra is: a sportolók szeretnék tudni, mit és miért fogyasztanak.

Ez a szemléletváltás azonban csak akkor működik, ha a táplálkozás az alap. „Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy egy ‘jó’ étrend-kiegészítő önmagában megold mindent. Valójában a megfelelő, célhoz igazított táplálkozás az alap, és erre épülhetnek rá a kiegészítők. Nem helyettesítenek, hanem finomhangolnak.”

Elköteleződés a hazai parasport mellett

A BioTechUSA 2021 óta támogatja a Magyar Paralimpiai Bizottságot termékeivel és szakmai tanácsadással, és az együttműködés azóta is folyamatos. A vállalat számára ez nem csupán partnerség, hanem hosszú távú társadalmi felelősségvállalás: céljuk, hogy a hazai parasport láthatósága és szakmai támogatottsága erősödjön, miközben para-, él- és hobbisportolók egyaránt megtalálják azokat az eszközöket, amelyek segíthetik őket saját céljaik elérésében.

A jövőben ezt az együttműködést szeretnék tovább mélyíteni. „Mindenképpen szeretnénk tovább erősíteni az együttműködést. Nemcsak a bizottsággal és a parasportolókkal, hanem azokkal is, akik aktív, egészségtudatos életmódot keresnek vagy folytatnak, akár kerekesszékesként is” – fogalmaz Németh Sándor. Mint mondja, a cél nem pusztán a terméktámogatás, hanem az edukáció erősítése is: „Célunk, hogy a jó példákon és edukáción keresztül megmutassuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mikor, kinek lehet valóban szüksége étrend-kiegészítésre. Ha ezt sikerül tudatosan átadni, az hosszú távon mindenkinek nyereség.”

A sport valóban mindenkié

Ez a szemlélet jól illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet a Magyar Parasport Napja is képvisel: a sport nem kiváltság, hanem lehetőség. Ha tudatosság, szakmai támogatás és közösségi erő társul hozzá, valóban mindenki számára elérhetővé válhat – életkortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül.

Ekler Luca története azt bizonyítja, hogy a kitartás és a megfelelő háttér együtt képes valódi teljesítményt teremteni. Amikor pedig a belső erő találkozik a felkészültséggel és a támogatással, a célok – legyenek azok paralimpiai aranyak vagy személyes mérföldkövek – már nem tűnnek elérhetetlennek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Egy alap, öt ötlet – így variálható egy jól bevált hozzávaló a konyhában
Ebben a cikkben a PICK PICKOLINO termékcsalád sokszínűségét hívtuk segítségül, hogy megmutassuk: egyetlen jól megválasztott alapanyagból is készülhet izgalmas, családias fogás vagy elegáns vendégváró falat.


A rohanó hétköznapok és a különleges pillanatok között egy közös pont biztosan van a konyhában: mindannyian keressük azokat a megbízható alapanyagokat, amelyekkel egyszerűen, mégis kreatívan alkothatunk valami újat.

A virsli sokunk számára alapvető kedvenc, de érdemes túllépni a klasszikus „mustár-ketchup” pároson.

Legyen szó egy könnyű, lila burgonyás salátáról, egy selymes reggeli krémről vagy éppen vendégváró minipizzákról, a minőségi hozzávalókkal az egyszerű ételekből is kihozhatjuk a maximumot.

Ebben a cikkben a PICK PICKOLINO termékcsalád sokszínűségét hívjuk segítségül – a sertéshúsból és csirkehúsból készült klasszikus virsliktől a sajtos változatokon át a roppanós frankfurti verzióig –, hogy megmutassuk: egyetlen jól megválasztott alapanyagból is készülhet izgalmas, családias fogás vagy elegáns vendégváró falat. Öt receptet hoztunk, amelyek nemcsak praktikusak és gyorsak, de a tálalásukkal is garantáltan elismerést aratnak majd az asztalnál.

Lila burgonyasaláta sajtos csirkés virslivel

A recept, ami már langyosan is remek, de ha kicsit áll a hűtőben, csak még jobb lesz. A lila burgonyák általában kisebb méretűek, ezért érdemes több darabbal számolni.

Hozzávalók

(2-3 adag)

A salátához

– 1 csomag PICK PICKOLINO sajtos virsli csirkehúsból

– 5-6 darab lila burgonya (kb. 40 dkg)

– negyed fej lilahagyma

– 2 evőkanál kapribogyó

– snidling egy kis csokorral

A szószhoz

– 2 evőkanál tejföl

– 2 evőkanál majonéz

– 1 evőkanál víz

– 1 evőkanál a kapribogyó levéből

– pár csepp édesítőszer

– ízlés szerint só és fehérbors

Elkészítés

A burgonyákat héjában, kb. 20 perc alatt megfőzöm, gyors hideg vizes hűtés után hűtőbe teszem. Kihűlés után meghámozom, és a virslihez hasonló méretű kockákra vágom.

A virslit gyöngyöző vízben kb. 4 perc alatt csomagolásával együtt megmelegítem, majd kihűtöm és felkarikázom. A lilahagymát finomra aprítom, a snidlinget ollóval nagyon apróra vágom.

A szósz hozzávalóit kikeverem, hozzáadom a kapribogyót, majd a hagymát, a karikázott virslit és a burgonyát is. Óvatosan összeforgatom és tálalom.

Ízlés szerint akár csemegekukoricával vagy csicseriborsóval is gazdagítható. Langyosan vagy hűtőhidegen is tálalható.

Virslis tojáskrém

Villámgyors reggeli, tízórai vagy uzsonna. A krém akár előző nap is elkészíthető. Pár napig hűtőben eláll, így bármikor előkapható és tartalmas kenyérfeltét lesz belőle.

Hozzávalók

(2-3 adag)

– 2 szál PICK PICKOLINO Roppanós Frankfurti Virsli

– 4 tojás

– 3 evőkanál majonéz

– pár szál metélőhagyma

– Cajenne bors

– ízlés szerint: só, bors, fokhagyma­só (opcionális)

Elkészítés

A tojásokat keményre főzöm, a virslit pedig pár perc alatt megmelegítem. A virslit és a majonézt összebotmixelem krémesre.

A főtt tojásokat meghámozom, krumplinyomóval vagy villával töröm össze úgy, hogy maradjanak apróbb darabkák.

A két keveréket összeforgatom, hozzáadom a felaprított metélőhagymát, és Cajenne borssal ízesítem. Szükség esetén sóval, borssal tovább fűszerezhető.

Pirított kovászos kenyérre kenve a legfinomabb, friss zöldségekkel vagy avokádóval tálalva. A mennyiség kb. 4 szelet kenyérre elegendő.

Virslis pásztortarhonya

Tartalmas, házias egytálétel, ami kényelmes hétköznapi vacsorának vagy kiadós ebédnek is tökéletes. Szezonban friss lecsóalappal, télen ajvárral készíthető igazán ízesre.

Hozzávalók

(2 adag)

– 1 csomag PICK PICKOLINO virsli sertéshúsból

– 1 fej vöröshagyma

– 2–3 evőkanál olaj vagy más zsiradék

– 2 közepes burgonya (350-400 g)

– 150 g tarhonya

– 1 teáskanál fokhagymakrém vagy 1 gerezd zúzott fokhagyma

– 4 evőkanál csemege ajvár

– 1-2 ek pirospaprika

– só ízlés szerint

– 1 kávéskanál cukor

– víz a főzéshez

Elkészítés

A felkockázott vöröshagymát kevés zsiradékon megdinsztelem, majd hozzáadom a felkarikázott virslit és kissé lepirítom. Kiveszem és félreteszem.

A serpenyőben újabb kevés zsiradékot melegítek, megpirítom rajta a tarhonyát, majd a pirospaprikát és a felkockázott burgonyát is hozzáadom. Hozzákeverem a fokhagymát, az ajvárt, sózom, és pici cukorral kerekítem az ízeket, majd felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi.

Lefedve puhára főzöm. Szükség esetén a vizet pótolom. Amikor a burgonya és a tarhonya is megpuhult, visszakeverem a hagymás-virslis alapot, kicsit összemelegítem és tálalom.

Zöldborsós - gyöngyhagymás virsliragu

A PICK PICKOLINO virsli glutén- és laktózmentes, és most az étel minden további hozzávalója is ezt a vonalat követi. A ragú krémességét zabtejszín adja, így nincs szükség külön sűrítésre.

Hozzávalók

(2 adag)

– 1 csomag PICK PICKOLINO virsli sertéshúsból

– 1 fej vöröshagyma

– 2-3 evőkanál olaj

– 200 g fagyasztott zöldborsó

– 4-5 evőkanál lecsepegtetett gyöngyhagyma

– 1-2 gerezd zúzott fokhagyma

– só, bors ízlés szerint

– 150-200 ml zabtejszín

– opcionálisan kevés keményítő

– tálaláshoz: basmati rizs

Elkészítés

A vöröshagymát apróra vágom, kevés zsiradékon megdinsztelem, majd hozzáadom a felkarikázott virslit és kissé lepirítom.

Rádobom a zöldborsót és a gyöngyhagymát, sózom, borsozom, majd hozzáadom a zúzott fokhagymát is. Rövid ideig összepárolom.

Beleöntöm a zabtejszínt, és pár perc alatt krémesre főzöm. Ha valaki sűrűbben szereti, kevés keményítővel besűrítheti, de a zabtejszín önmagában is elegendő.

Basmati rizzsel tálalom, de tésztával vagy főtt burgonyával is finom.

Mini pizzák virslivel

Ez a recept egy igazi partyfalat: a minipizzák tetején pedig nagyon jól mutatnak az apró virsli karikák. Ha nem egy nagyobb társaságnak készíted, a hozzávalók mennyiségét bátran felezd meg, így is tökéletes adagot kapsz egy gyors családi vacsorához.

Hozzávalók

(kb. 16-20 mini pizzához)

A tésztához

– 300 g finomliszt vagy pizzaliszt

– 180-200 ml langyos víz

– 1 teáskanál cukor

– 7 g szárított élesztő

– 1 teáskanál só

– 1 evőkanál olívaolaj plusz egy kevés a tálhoz

A paradicsomszószhoz

– fél doboz darabolt paradicsom konzerv

– 1 evőkanál paradicsom-sűrítmény

– 1 gerezd zúzott fokhagyma

– só, bors ízlés szerint

– 1 teáskanál oregano vagy szárított bazsalikom

A feltéthez

– 1 csomag PICK PICKOLINO virsli csirkehúsból

– 3-4 ek konzerv kukorica

– 60-80 g reszelt kemény sajt (például Grana Padano vagy más kemény sajt)

Elkészítés

A tészta lépései

Egy tálban, a langyos vízben feloldom a cukrot és az élesztőt, majd 5-10 percig pihentetem, amíg habos nem lesz.

A lisztet összeszitálom a sóval, majd hozzáadom az élesztős vizet és az olívaolajat. 5-7 percig dagasztom (kézzel vagy géppel), amíg sima tésztát nem kapok.

Olajjal vékonyan kikent tálba teszem, letakarom, és kb. 1 órát pihentetem, amíg a duplájára nem kel.

A paradicsomszósz elkészítése

Egy kis lábasban a darabolt paradicsomot és a paradicsom-sűrítményt összeforralom. Hozzáadom a zúzott fokhagymát, sózom, borsozom, és az oreganót is belekeverem. Pár percig főzöm, amíg sűrűbb mártást nem kapok. Ha túl sűrűnek találom, pár csepp vízzel hígítom, de figyelek rá, hogy ne legyen folyós.

A mini pizzák formázása és sütése

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom, kb. ujjnyi vastagra nyújtom, majd egy nagyobb pogácsaszaggatóval (vagy üvegpohárral) kb. 7-8 cm átmérőjű köröket szaggatok belőle.

A mini korongokat sütőpapírral bélelt tepsire helyezem és kissé meglapítom őket.

Mindegyik tésztára egy vékony réteg paradicsomszószt kenek, majd ráhelyezem a feltéteket: a felkarikázott virslit, a kukoricát, végül megszórom a reszelt sajttal.

220 fokra előmelegített sütőbe tolom, és 10-12 perc alatt készre sütöm.

Akár egy gyors hétköznapi vacsorát dobnánk össze, akár vendégeket várunk, néha elég egyetlen jól megválasztott alapanyag ahhoz, hogy új színt vigyünk a megszokott ízekbe. A PICK PICKOLINO termékcsalád pont ezt a szabadságot adja meg: a klasszikus virsli új szerepben, új kombinációkban, mégis megbízható minőségben kerülhet az asztalra.

A lila burgonyás salátától a krémes ragún át a roppanós minipizzákig minden recept azt bizonyítja, hogy a kreativitás nem bonyolult technikákkal kezdődik, hanem jó döntésekkel a bevásárlókosárnál. Innentől pedig már csak egy lépés a saját verziód, mert ezek az ételek pont annyira alakíthatók, mint amennyire a család vagy a baráti társaság megkívánja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:





Link másolása
KÖVESS MINKET: