hirdetés
1-97.jpg

Eddig rosszul vezetted a háztartást: dobd ki a vécékeféd, és moss sokkal többet!

És még annál is többet. A szakértők ezt javasolják.
The Guardian, fotók: Pixabay, Giphy - szmo.hu
2019. február 21.


hirdetés

Hány törülközőre van szüksége egy embernek? Hetente cseréljünk lepedőt? Mivel tisztítsuk a vécékagylót? Szakértők - vannak köztük tisztasági expertek, de higiéniával foglalkozó egyetemi professzorok is - válaszoltak 10 modern háztartási dilemmára, a The Guardian pedig megírta, mire jutottak.

1. Hány darab törülközőre van egy embernek szüksége?

Minden családtagnak saját kell, s mivel gyakran - pár naponta - kell őket mosni, jó, ha mindenkinek van öt darab. Egy felmérés szerint az átlagember 11 naponta mossa ki a törülközőjét. Negyven fokon érdemes őket mosni, akárcsak az ágyneműt.

2. Milyen gyakran cseréljünk ágyneműt?

Hetente. Minél ritkábban mossuk a lepedőt és a huzatokat, annál több elhalt hámsejt kerül az ágyunkba. A szakértők azt is javasolják, hogy a pizsamát pár naponta cseréljük. Az átlagember egy felmérés szerint 16 naponta cserél ágyneműt.

3. Viselhetjük bent az utcai cipőnket?

Jobb, ha nem. De mezítláb sem jó lenni, mert ilyenkor ellepik az izzadt talpnyomok a csempét. Noha a padló alacsony kockázatú a baktériumterjedést illetően, mégis azt javasolják, hagyjuk a csizmát és az edzőcipőt az előszobában, biztos, ami biztos alapon.

4. Milyen gyakran mossuk ki a farmernadrágunkat?

Mivel a nadrág sok baktériumot tárolhat, a legmániákusabb szakértők szerint ha a házon kívül hordjuk, minden használat után érdemes kimosni. Ezzel mondjuk a farmergyártók nem értenek egyet, a Levi's vezetője például egyszer elárulta, hogy egy évig nem mosta ki a farmerét. A Love Your Clothes kampány azt javasolja, tegyük a farmernadrágot 24 órára a fagyasztóba, mivel ez elpusztítja a kórokozókat és az általuk okozott szagot is. A szakértők általános vélekedése az, hogy egy-két hetente érdemes kimosni a nadrágokat.

5. Mi a helyzet a vécékefével?

Van olyan expert, aki soha nem engedné, hogy egy ilyen használati tárgy átlépje a küszöbét. Egy másik szakértőnek van vécétisztító eszköze, de sörték nélküli, szilikonból. Azért nem javasolják a használatát, mert "folyékony baktériumleves" áll a tartója alján. Inkább azt tanácsolják, hogy vastag gumikesztyűvel és vécépapírral tisztogassunk.

6. Hogyan tisztítsuk a törlőrongyokat?

Ezek nem magukat tisztítják, pedig az ember azt gondolná. A szakértők azt tanácsolják, 60 fokon, mosógépben mossuk őket, tisztítószert is adagolva a dobba. A konyharuhákat minden használat után érdemes a szennyesbe dobni. A mikroszálas anyagokat javasolják, melyeket a nap végén forró, hipós vízben kell kimosni.

7. Milyen gyakran töröljünk port?

A felületeken lévő kémiai anyagok beépülnek a háztartás porába, ezért érdemes hetente letörölni mindent.

8. Milyen gyakran porszívózzunk az ágy alatt?

Gyakrabban, mint gondolnánk. Pár hetente, egyhavonta mindenképpen, de ha az illető asztmás, javasolt pár naponta. Fontos odafigyelni minden, hasonlóan nehezen elérhető hely portalanítására.

9. Milyen gyakran végezzünk takarítást a fürdőszobában?

Legalább hetente egyszer, azonban ahol kisgyerek van, ott még gyakrabban. Az egyik szakártő "ötperces kihívást" javasol naponta: töröljük át a mosdót, a vécét, kicsit hipózzuk is, gyorsan töröljük ki a kádat, és nyissuk ki az ablakot.

10. Melyik a jobb: ha reggel zuhanyozunk, vagy ha este?

Ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények. Van, aki szerint tisztán kerüljünk ágyba, mert akkor reggel is tisztán kelünk fel, míg mások szerint a reggeli zuhanyzás az ideális.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
borderline.png

Borderline – honnan ismered fel az egyik legrejtélyesebb személyiségzavart?

Amely több tízmillió embert érinthet világszerte. Alattomos betegség, sokszor hosszú ideig nem is veszik észre. Figyelj a jelekre.
The Power of Silence - szmo.hu
2019. június 22.



Depresszió, pánikbetegség, szorongás. Szociopátia, pszichopátia, nárcizmus. Ezek közül van, amelyik mentális betegség, és van, amelyik személyiségzavar. Mégis úgy dobálózunk ezekkel a kifejezésekkel, annyira egy kalap alá vesszük ezeket, mintha tulajdonképpen mindegy is lenne. Orvosi eset, és kész.

Pedig ez nagyon nem így van. Mindegyik fent említett pszichés probléma szakértő segítséget igényel – azt a pszichiáter dönti el, hogy milyen típusút –, de egy biztos: ha kezeletlen, sőt észrevétlen marad, az pokollá teszi a beteg és a környezete életét.

A személyiségzavarok egyik legtitokzatosabbika az úgynevezett “borderline” személyiségzavar. Magyarul “határeset”-et jelent, amely egyrészt abból fakad, hogy több más személyiségzavarral (pl. szociopátia, nárcizmus) mutat közös jegyeket, valamit abból, hogy ez már egy annyira veszélyes személyiségtorzulás, hogy az elmebetegség “határát” súrolja.

Nagyon veszélyes állapot, önmagukra nézve is, a pszichiáterek szerint a borderline-osok lesznek a legnagyobb számban öngyilkosok az összes mentális beteg közül.

Mégis, sokáig észrevétlen maradhat, kívülről ugyanis “csak” annyi látszik, hogy a beteg lobbanékony, sértődékeny, szélsőséges hangulatingadozásai vannak. Emberi kapcsolatai, munkahelyei nem stabilak, gyorsan váltogatja őket.

Egyébként pedig rendkívül kalandvágyó, sőt, kifejezetten veszélykereső, kedveli az extrém sportokat, a szerhasználatot, a “nem átlagos” szexet és az élet bármely területén megnyilvánuló, szélsőséges dolgokat.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
penztarca-teszt-becsuletes-felmeres-1000x666.jpg

40 országban tesztelték, hányan adják vissza a talált pénztárcát

Fontos még a becsület? A választ annak is ajánljuk, aki már nem hisz az emberekben, és annak is, aki igen.
The Guardian. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



"Globális becsület-teszt." Akár ezt a nevet is adhatnánk a negyven országot érintő kísérletnek, amelyet több egyetem - többek között az amerikai University of Michigan, a svájci University of Zurich és a holland University of Amsterdam kutatói végeztek, nemzetközi összefogásban.

A kísérlet lényege az volt, hogy minden országban szétszórtak pénztárcákat - összesen 17 ezret, forgalmas bevásárlóközpontok, benzinkutak közelében, a nyílt utcán. A pénztárcák egy részében nem volt pénz, egy másik részében volt egy kevés, a harmadik részében pedig viszonylag sok. Az összegeket mindenütt az adott kísérleti ország életszínvonalához igazították.

A tárcák viszont minden esetben tartalmaztak egy bevásárlólistát, néhány hitelkártyát, és valamilyen iratot, amelyen a tulajdonos neve, címe és e-mail címe fel volt tüntetve.

Az eredményt a Science című szaklapban publikálták, és kifejezetten reményt keltő lett.

Az eredményért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
remalom-cimkep-1000x666.jpg

15 ijesztő pszichológiai tény a rémálmokról, amiről talán fogalmad sem volt eddig

Mi a legerősebb kiváltója? Az emberek hány százaléka szenved tőle? Mit jelez? Van-e köze a mentális betegségekhez?
Psychology Today. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



Az álmok jelentőségét már a pszichoanalízis atyja, Sigmund Freud is nagyon komolyan vette. 1900-ban megjelent könyvében, az Álomfejtésben azt állítja, hogy az álom nem más, mint "az isteni út a tudatalattihoz."

A pszichológusok és a pszichiáterek azóta számtalan módszerrel igyekeztek közelebb férkőzni pácienseik belső világához az álmokon keresztül. Az elmúlt több, mint egy évszázadban végzett kísérletek és kutatási tapasztalataik alapján a Psychology Today szaklap összeállított egy 15 pontos listát, amelyben a legdöbbenetesebb tényeket vonultatják fel az álmok legijesztőbb típusáról: a rémálmokról. Íme:

1. Minden huszadik ember a világon legalább hetente egyszer megtapasztal egy rémálmot.

A mentális betegeknél ez a szám jóval magasabb, a poszttraumás stressz-szindrómában szenvedőknek például a háromnegyede, a borderline személyiségzavarosoknak a fele számol be rendszeres rémálmokról.

2. Kutatások szerint a rendszeres rémálmok gyakran jelentik egy mentális betegség kezdetét.

3. Egy traumatikus életesemény minden emberben "felpörgeti" a rémálmokat.

Egy idő után azonban ezeknek enyhülni, múlni kell, különben orvosi segítségre van szükség.

4. Megemelkedett stressz-szintnél, hallucinációktól szenvedőknél és érdekes módon az átlagnál többet alvó embereknél jelentősen megnövekszik a rémálmok gyakorisága.

5. A szorongás az egyik legerősebb rémálom-okozó.

Minél aggodalmaskodóbb, szorongóbb egy ember, annál több - és ijesztőbb - rémálma van.

6. Aki hosszabb ideig alszik, azért van több rémálma, mert többször kerül az alvás úgynevezett REM-fázisába (ez a felszínesebb alvásciklus, ebben álmodunk).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kronikus-faradtsag-szindroma-1000x661.jpg

Miből tudhatod, hogy csak kimerült vagy, vagy krónikus fáradtság szindrómád van?

Nagyon nem mindegy, az utóbbi ugyanis súlyos betegség, ami teljesen életképtelenné tehet. A tünetek is teljesen mások, mint a szimpla kimerültségé.
Metro. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. június 22.



A fáradtság, kimerültség, kiégés ma már olyan hétköznapi fogalmak, hogy fel se kapjuk a fejünket, ha valaki hivatkozik rájuk. Ennél is nagyobb baj, hogy a fizikai fáradtság helyett - ami tulajdonképpen egészséges - egyre inkább a mentális, sőt a pszichés fáradtság kerül előtérbe. Röviden: lelkileg vagyunk ki, a kimerültség is ebből táplálkozik.

Az úgynevezett krónikus fáradság szindróma szintén lelki eredetű. A Brit Egészségügyi Szervezet is nyilvántartott betegségként ismerteti, és felsorolja a tüneteit is.

Aki ettől a kóros állapottól szenved, az először is hosszú ideig, hetekig, hónapokig fáradt, gyakorlatilag állandóan, és sem az alvás, sem a rövidebb kikapcsolódások, lazító programok nem segítenek rajta.

A másik fontos tünet, hogy az ilyen ember hiába kimerült, mégis komoly alvászavarral küzd, tehát képtelen a pihentető, nyugodt, mély alvásra. Nem tudja a lemerült elemeit feltölteni, éjszaka zaklatott, forgolódik, csak szakaszosan, vagy egyáltalán nem képes aludni.

Krónikus fáradtság szindrómára gyanakodhatsz akkor is, ha ismeretlen eredetű fájdalmak gyötörnek: izom-, ízületi fájdalmak, visszatérő, kínzó fejfájások, torokfájás, gombócérzés a torokban, amit sehogy se tudsz lenyelni (nyilván, hiszen ez csak érzet), influenza szerű tüneteket mutatsz, szédelegsz, a szíved időnként szabálytalanul ver vagy épp úgy bedobog, hogy szinte csak úgy zakatol.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x