hirdetés

DUNAKANYAR

Pilisi Parkerdő: Az erdőben mindenki számára van hely, de fontos a szabályok betartása

Arra kérnek mindenkit, hogy az egy háztartásban élőkkel kiránduljunk együtt, a turistautakon tartsuk a 1,5 méteres távolságot és a népszerű látnivalók helyett a kevésbé ismerteket keressük fel.
Fotó: Vajda Bertalan, Pilisi Parkerdő - szmo.hu
2021. április 02.

hirdetés

Az erdőben mindenki számára van hely, de egészségünk és a természet védelme érdekében fontos a szabályok betartása is - írja a Pilisi Parkerdő.

Arra kérnek mindenkit, hogy az egy háztartásban élőkkel kiránduljunk együtt, a turistautakon tartsuk a 1,5 méteres távolságot és a népszerű látnivalók helyett a kevésbé ismerteket keressük fel.

A kirándulások során is be kell tartani a járványhelyzetben érvényes szabályokat, hogy a magyar erdők továbbra is biztonságos kikapcsolódási lehetőséget kínálhassanak mindenkinek – mondta a húsvéti szünet előtti videóüzenetében Szentpéteri Sándor erdőkért felelős helyettes államtitkár.

Az állami erdőkben több mint 11 ezer kilométernyi jelzett turistaút-hálózatot használhatnak a kirándulók. Emellett mintegy 1200 kilométer kerékpározásra és közel 400 kilométer lovaglásra kijelölt erdei út várja a kikapcsolódási lehetőséget keresőket.

A járvány ideje alatt az erdők látogatottsága nagyon megemelkedett, ami természetes, hiszen az erdők egészséges kikapcsolódási helyszínt jelentenek. Országosan 25-30%-kal többen kirándulnak, de egyes ismert helyszíneken akár kétszer-háromszor annyi is lehet a kiránduló, mint a korábbi években. Az erdőkben mindenki számára van hely, de egészségünk és a természet védelme érdekében fontos a szabályok betartása.

hirdetés

Az állami erdőgazdaságok azt javasolják, hogy aki csak teheti, a kevésbé ismert kirándulóhelyeket keresse. Az olyan felkapott helyszínek helyett, mint például a Budai-hegység, a Rám-szakadék vagy éppen a Szalajka-völgy, érdemes új útvonalakat felfedezni.

Az erdei kirándulás során is fontos betartani az egészségügyi szabályokat: csak az egy háztartásban élők kirándulhatnak együtt, és a szabad levegőn is tartani kell egymástól a másfél méteres távolságot. Az erdei kisvasutak, erdei múzeumok és ökoturisztikai központok zárva tartanak, az arborétumok és a tanösvények azonban az erdőkhöz hasonlóan látogathatóak. Az erdészeti utak gépjárművel általában nem használhatóak, és a parkolási rendet is fontos betartani. Aki például az erdei utakat lezáró sorompók elé parkol, jelentősen veszélyezteti az esetleges baleseti mentést vagy az erdőtüzek oltását.

A kirándulások során fontos, hogy saját magunk mellett a természeti értékekre, az erdőkre is vigyázzunk. Az egyik legáltalánosabb szabály, hogy mindig vigyük haza magunkkal a kirándulás során keletkezett hulladékot. A tavaszi időszakban nyíló virágok jelentős része védett, ezért ne tépjük le azonnal a tavasz első hírnökeit, mint például a kökörcsineket vagy héricseket. A száraz tavaszi időszakban pedig különösen fontos, hogy csak a kijelölt tűzrakóhelyeken gyújtsunk tüzet, amit távozáskor teljes biztonsággal oltsunk is el.

A Parkerdő ezeket az úticélokat ajánlja.

Bár nem kötelező, de saját és mások biztonsága érdekében a sűrűn látogatott helyszíneken lehetőség szerint viseljünk maszkot. Vigyázzunk egymásra és erdeinkre, hogy mindenkinek élmény lehessen a kirándulás! - írják.

VIDEÓ: A biztonságos erdőlátogatás fontosságára hívják fel a figyelmet



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

13+1 érdekesség Esztergomról, amit jó tudni, ha a városban jársz

Tudtad? A városban őrzik a Zwack Unicum titkos receptjét, és van egy szigete, ami korábban több darabból állt.
Fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. március 05.

hirdetés

A Dunakanyar egyik legizgalmasabb városa Esztergom, melyhez számos történelmi esemény kötődik. Ám a múlt emlékei mellett rengeteg más érdekességet is rejt a sok mindent megélt település. Íme, néhány különlegesség. Ha arra jársz, biztos más szemmel nézel majd szét ezután.

1.

Esztergom a Pilis hegység lábánál fekszik, a Duna partján. Ez a Dunakanyar és a Közép-Dunántúli régió legészakibb települése.

Sokszor emlegetik a Dunakanyar legfelső városaként.

2.

A városban a Duna 18 km hosszan kanyarog. Ám a nagy folyó mellett jó pár neves víz található itt, ezért is nevezik gyakran a folyók városának. Itt van a Kis-Duna, a Csenke-patak, a Kincses-patak, a Szent János- vagy Szentléleki-patak, a Diósvölgyi-patak, a Kenyérmezői-patak, a Fári-kút, a Cigány- és a Hármas-kút. A várossal szemben torkollik a Dunába a Garam és nem messze tőle az Ipoly. Több sziget is kialakult, például a Körtvélyesi-sziget, a Nyáros-sziget, a Táti-sziget, a Csitri-sziget, a Prímás-sziget, a Helemba-sziget, a Dédai-sziget és a Törpe-sziget. Érdekesség, hogy a 0956 helyrajzi számú szigetet mára teljesen elmosta a Duna.

hirdetés

3.

A legismertebb szigete a Prímás-sziget, amely korábban két szigetből állt: a Vízivárosi- és az Ebszorító-szigetből. Volt egy harmadik szigetecske is, amely inkább amolyan zátony lehetett.

A két sziget igen közel volt egymáshoz, ám az „összenövésüket” egy érdekes baleset okozta. A 19. században egy cementet szállító hajó itt süllyedt el, és a cement megkötött.

A kis csatornát végül feltöltötték, így a korábbi keskeny folyóág megszűnt. A szigetnek ezt a részét hívják Kutyaszorítónak.

4.

A Duna fölé magasodó Várhegy legmagasabb pontja 157 méter. A város mellett több magasabb csúcs is található, többek között a Kusztus (237 m), a Sípoló-hegy (318 m), a Kis-kúria hegy (317 m), a Sas-hegy (322 m) és a Vaskapu (406 m), ez utóbbi a város legmagasabb pontja. Ma már nem látható az egykori Szent György-hegy, mert azt a Bazilika építésekor elhordták.

5.

Számtalan forrás is itt tör a felszínre. A hévízzel kevert karsztvíz 29 C fok körüli és a városi strand, termálfürdő is innen kapja a vizet.

6.

Esztergomban több neves és látványos tér található.

A leghíresebb és legizgalmasabb közülük a várhegyen található Szent István tér, mely a város legnagyobb tere. A tér megálmodója Rudnay Sándor érsek volt, aki a Székesegyház köré egységes arculatú, épületekkel körbe ölelt, tágas térséget álmodott.

A tervekből nem minden valósult meg, de így is impozáns a látvány. Érdemes még felkeresni a belvárosi Széchenyi teret – mely régen piactér volt, most itt található a Városháza és több szép épület - és a vízivárosi Mindszenty teret is.

7.

Az esztergomi érsek székvárosaként a település a római katolikus egyház magyarországi központja is.

8.

A Főszékesegyház Európa egyik legnagyobb bazilikája. Itt található az egyetlen épen maradt magyarországi reneszánsz kori épület, a Bakócz-kápolna is.

A bazilika őrzi az ország leggazdagabb egyházi kincstárát, ami világ szinten is kiemelkedő gyűjteménnyel büszkélkedhet.

A közelben van a Keresztény Múzeum, amely az ország leggazdagabb egyházi múzeuma, és a világ harmadik leggazdagabb egyházmegyei múzeuma.

9.

A Zwack Unicum titkos receptje az esztergomi Prímási és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben.

10.

Különlegesség, hogy a 34 magyar szent közel harmada élt Esztergomban.

11.

Esztergomban alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt.

12.

A város többek között a magyar repülés egyik bölcsője is, hiszen 1936-tól a városban működő repülőgépgyárban dolgozott idősebb Rubik Ernő repülőmérnök.

13.

Egy ma már újra működőképes régi szerkezetet is láthatsz. A Vízivárosban a 15. században egy forrásra épült vízemelő gépet tártak fel, ennek segítségével került a víz a várba. A vízgép egyedülálló volt a középkori Európában.

+1

Esztergomban született Szent István (969–1038), az első magyar király, valamint Boldog Özséb (1200–1270) is, aki a pálos rend megalapítója volt. Itt hunyt el Vitéz János (1408–1472) esztergomi érsek és Balassa Bálint (1554–1594) költő is, egy ágyúlövés végzett vele.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Olyan tiszta volt az idő, hogy a Prédikálószékről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait

Videó és fotó is megörökítette a ritkán látható csodás látványt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. február 01.

hirdetés

A száraz levegőnek köszönhetően jelentősen megnőtt a látástávolság az északi országrészben.

A hideg, száraz levegőnek köszönhetően láthatóvá váltak a Magas- és az Alacsony-Tátra pompás, hófödte hegycsúcsai.

Kékestetőn a reggeli órákban különösen alacsony, mindössze 8%-os volt a relatív nedvesség, de más hegycsúcsainkon is 30-40% körül alakult a légnedvesség. Ez a kiszáradás pedig jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nagyon messzire el lehessen látni az északi tájakon.

A havas csúcsok három észak-magyarországi webkameránkon is kivehetőek voltak, melyek légvonalban 117-175 kilométerre helyezkednek el a Magas-Tátrától.

VIDEÓ: A Magas- és Alacsony-Tátra csúcsai

Phonedorlat fotója

hirdetés

Forrás: Időkép

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR

Meseszép napfelkeltével kezdődött az advent Dobogókőn

Igazi téli álomtáj: a zúzmarás vidék halvány rózsaszín-narancs színbe burkolózott. Bár didergős volt az idő és igen korán kellett nekiindulni, de a látvány mindenért kárpótol.
Fotók: Harmath Beáta - szmo.hu
2020. november 29.

hirdetés

Ennél stílusosabban nem is indulhatott volna a vasárnap reggel, ahogy azt tette Dobogókő csúcsán. A táj kopogós hidegben, hófehér zúzmarába borult, majd a felkelő Nap halvány rózsás-narancsos színre festette a vidéket. Ezt a csodát csak az élvezheti, aki képes hajnalban felkelni, kocsiba pattanni és türelmesen várakozni. De a látvány mindenért kárpótol. Íme egy kis kedvcsináló - hátha te is nekiindulnál:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
DUNAKANYAR
A Rovatból
hirdetés

Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről

Itt található a mára már elhagyott légvédelmirakéta-bázis is, ahonnan Budapest légtérvédelmét látták el.
Fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2021. február 19.

hirdetés

Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.

A szép természeti környezet, a jó levegő, a sokféle kikapcsolódási lehetőség mellett azonban érdemes egy kicsit a hely érdekességeivel is megismerkedni. Íme 10 dolog, amit jó ha tudsz a Pilisről:

1.

A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.

2.

A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.

hirdetés

3.

A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.

4.

A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.

5.

A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.

6.

A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.

7.

A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.

8.

A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.

9.

A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.

10.

A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: