hirdetés
VSZ-2-scaled.jpg

Dr. Vetter Szilvia: „Az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik”

Beszélgetés Dr. Vetter Szilvia, az Állatorvostudományi Egyetem munkatársával, aki kidolgozta a világon először az állatkínzás-ellenes indexet.
Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

Nyolc évig dolgozott egy új tudományos mutató létrehozásán, amely az Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Index nevet kapta, és mind belföldön, mind külföldön figyelmet kapott.

Disszertációjában egy olyan országrangsort állított fel, amelyben 15 ország állatkínzás elleni büntetőjogi szabályozásának korszerűségét értékeli. Sikeres szóvivői, kommunikációs, jogi háttér van mögötte, most ezt a sikert is a magáénak tudhatja. A világon elsőként.

- Mi a jelentősége a nemzetközi szinten is egyedülálló, Ön által kidolgozott állatkínzás-ellenes indexnek?

- Ez az első olyan kutatás, ami lehetővé teszi, hogy az egyes országok büntetőjogi szabályozását az állatkínzások terén a lehetőségekhez mérten objektív módon össze tudjuk vetni.

Nem találkoztam korábban olyan széleskörű szakirodalmi elemzéssel, ami az általam összehasonlított 15 OECD országot rangsorolja. A kutatásba vont országok a következők: a V4-es államok, köztük természetesen Magyarország, a német nyelvterületek - utóbbiak elismertek az állatvédelem területén -, illetve Hollandia, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Szlovénia. Elméleti és gyakorlati országsorrendeket hoztam létre az új mutató alapján. Előbbit jellemzően az írott jogszabályok elemzése révén állítottam fel, míg utóbbi a végrehajtást is figyelembe veszi. A főként büntetőjogi szabályok elemzése alapján felállított index összefoglalóan az ACCI (Anti Cruelty Criminal Index), vagyis a Állatkínzás-ellenes Büntetőjogi Szabályozás Mutatója nevet kapta.

hirdetés

- Mi inspirálta Önt ennek a nemzetközi jelentőségű tanulmánynak a kidolgozásában?

- Személyes értelemben az, hogy kiskorom óta érdekel az állatvédelem. Állatorvos szerettem volna lenni, de végül jogász, és közgazdász lettem, viszont az állatvédelmi irányultságom továbbra is megmaradt. Szakmailag pedig úgy látom, hogy

nagyon hiányzik a higgadt, tudományos hozzáállás az állatvédelmi spektrumból. Van egy jogalkotói, döntéshozói oldal, és tőlük nagyon messze dolgoznak a lelkes állatvédők, akik a terepmunkát végzik. Utóbbiak nélkül nem is lehet állatvédelemről beszélni,

övék talán a legfontosabb tevékenység ezen a téren. De ahhoz, hogy az ő szavuk elérjen a döntéshozókhoz, ahhoz bizony hidak kellenek. Az erős érzelmek teljesen érthetőek, ha állatkínzásról van szó, de higgadt, racionális érvrendszer szükséges ahhoz, hogy egy jogszabály-módosítás, fejlesztés megvalósulhasson.

Két kérdés érdekelt a kutatásom során: egyrészt az, hogy megvan-e az állatkínzás elleni szabályozás, ill. a gazdasági fejlettség közötti összefüggés; másrészt az, hogy az előbb említett jogszabály és az egyes társadalmak testi, lelki, szellemi jólléte között vajon létezik-e statisztikailag igazolható kapcsolat. Az eredmény teljesen egyértelmű volt: az általam vizsgált testi, lelki, szellemi és környezetvédelmi szempontokat fókuszba helyező indexek kapcsán semmilyen összefüggés nem volt felfedezhető az állatkínzás szabályozottságával, viszont a GDP és a versenyképesség alapján fennállt az összefüggés. Ez azt jelenti, hogy a kutatásom szerint

minél jobb egy adott ország anyagi helyzete, annál részletezettebb, az állatvédelem szempontjából kedvezőbb az állatkínzás ellenes szabályozása is.

- Évről évre egyre több magyar állatvédő szakember utal arra, hogy az itthoni állatkínzás elleni jogszabályok nem túl szigorúak nemzetközi viszonylatban sem. Mi az oka ennek?

- Ebben a formában, a szigorúság kapcsán ezzel nem értek egyet. A disszertációm tanulsága sokkal inkább az, hogy egy ország esetében a viszonylag korszerű szabályozást is le tudja rontani a jogalkalmazás-végrehajtás-betartás elégtelensége. Amennyiben mi, Magyarországon a meglévő jogszabályainkat maradéktalanul be tudnánk tartatni, valószínűleg azonnal előrébb lépnénk néhány lépcsőfokot. De mindehhez elég sok minden szükséges. Egyrészt az emberek jogkövetése kell, aminek alapfeltétele, hogy az állatokkal szembeni szemlélet, a néplélek eljusson egy bizonyos fokra, ez mindenütt egy nagyon lassú folyamat. Másrészt következetes hatósági munkára és jogalkalmazó tevékenységre is szükség van. Utóbbinál nagyon fontos, hogy például az állatkínzásos bejelentéseknél a helyszínre kiérkező rendőri szervek országszerte kellő komolysággal, a valódi súlyuknak megfelelően kezeljék ezeket az eseteket. Már csak azért is, mert már a tudományos kutatások bizonyítják: az állatkínzás és az emberek elleni erőszak közös alapokon nyugszik.

Sokan egyébként automatikusan és kivételt nem ismerő módon letöltendő szabadságvesztéssel büntetnének minden állatkínzót, amit érzelmileg teljesen megértek. Racionális szempontból viszont nem gondolom azt, hogy mindig ez a legjobb megoldás.

- Mi a jövője a magyarországi állatvédelmi jogszabályozásnak? A kimutatások szerint ezen a téren Magyarország a sereghajtók között van.

- Az elméleti, jogszabályi elemzésem szerint a 15 ország közül hátulról negyedikként megelőztük Szlovéniát, Franciaországot és Spanyolországot is, ezt mindenképpen hangsúlyozni kell. Abban az esetben viszont, ha a végrehajtással is korrigáljuk az indexet,

már csak Spanyolországot előzzük meg.

A jogszabályokon természetesen mindig lehet javítani, minden, általam elemzett ország esetében erre van, lenne tér.

Sokszor elhangzik, hogy az állatkínzásért kiszabható letöltendő szabadságvesztés maximumát emeljék meg. Ebben Magyarország nem áll rosszul, a felső-középmezőnyben vagyunk, nálunk három évet lehet kapni állatkínzásért. Ezzel szemben például Ausztriában, ahol az állatvédelem helyzete elég jó, a maximális kiszabható büntetés mértéke csupán két év.

- Az állatkínzások esetei mennyire számítanak politikai felelősségnek is?

- Ezt a kérdést elsősorban morális felelősségnek érzem. Minden országban akkor születtek az állatvédelemre vonatkozó jogi döntések, mikor erre az adott nemzet társadalma megérett és igényt mutatott. Ez a kérdés egy pókhálóhoz hasonlítható: minden mindennel összefügg. Magyarországon azután került bele a büntető törvénykönyvbe az állatkínzás mint bűncselekmény, miután Fadd-Domboriban néhány biztonsági őr maga után húzott autóval egy kutyát, ami belepusztult a sérüléseibe. Ez olyan országos tiltakozást váltott ki, hogy ennek hatására az állatkínzás kérdése végigment a jogalkotási rendszeren.

Az állatkínzók nagy százalékánál megfigyelhető, hogy olyan közösségből jönnek, ahol az állatoknak forintban kifejezhető használati értékékükön túl nincs értéke. Ezeket a közösségeket olyan mikrokultúra veszi körül, ahol nem képesek az állatokra úgy tekinteni, mint érezni, szenvedni, örülni képes élőlényekre. A közgondolkodás lassú, de pozitív változása szokott hullámokban átgyűrűzni a törvényhozáson is. Ha azt nézzük, hogy állatvédelem terén Magyarország hol tartott harminc éve, és hol tartunk most, akkor óriási a fejlődés. Azt fontos hozzátenni, hogy nemcsak az emberiesség és az etika követelményei, hanem a nemzetközi környezet is abba az irányba visz, hogy egyre komolyabban kezeljük ezt a témát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
coovid1.jpg

Pár óra alatt jutott az intenzív határára, kétoldali tüdőgyulladást okozott a koronavírus a fiatal férfinak

Megírta a kálváriáját, jó orvosai voltak, de a jó fizikai állapota megtévesztő volt. Nagyon kevésen múlt, hogy nem lett súlyosabb a vége.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 10.


hirdetés

A fiatal, sportos férfi nem hitte volna a fejfájással kezdődő betegségnél, hogy rövidesen kórházban, oxigénmaszk alatt találja magát a Covid-osztályon. A jó fizikai állapota eltakarta azt, hogy valójában kétoldali heges tüdőgyulladást okozott nála a vírus, és épp időben ment be a kórházba.

Naplószerűen írta meg a tapasztalatait, az engedélyével adjuk közre az írását.

"Covid 19 – kétoldali tüdőgyulladás „kalandom”

Kedves Olvasó!

Az alábbi beszámolót edukatív/életmentő jelleggel hozom létre, sajnos a gyógyulásom óta már hallottunk fiatal hölgyről, akit a háziorvos telefonon keresztül kezelt és otthon életét vesztette. Igyekszem figyelni a dátumokra és a tünetekre, váljon hasznodra az esettanulmányom.

hirdetés

NYUGODTAN OSSZÁTOK A TÖRTÉNETET ÉS TANULJATOK BELŐLE MINÉL TÖBBEN!!!

Fontos fizikai információk:

88 kg/192 cm vagyok, egész életemben sportoltam, mindig helyesen táplálkozva, bőven átlag feletti fizikummal (50-60 felhúzás és saját testsúlyos fekvenyomás nem jelent gondot), vagyis, a „lerobbanásban” nem jelent előnyt, ha fiatal vagy, ha sportolsz, ha a vírus a tüdődet támadta meg, akkor szakértő orvosi kezelésre lesz szükséged.

09.15.: enyhe fejfájással zártam a munkanapot, másnap, 16-án hidegrázásra ébredtem.

09.16.: 38,5 fokos lázra beálltam, ezen nem igazán segített semmi sem. Orvossal konzultáltunk telefonon, 09.18-ra adott időpontot, az alacsony láz miatt gyenge vírusra tippelt.

09.18.: továbbra is 38,5 a láz, bármilyen lázcsillapító csakis dupla dózisban képes 2-3 óra erejéig lejjebb vinni. Az orvos megvizsgált, majd antibiotikumot írt fel (a kórházban visszaigazolták, hogy jól járt el, és nagyon jó gyógyszert kaptam). Ekkor este nehézkesen vettem levegőt, az alvás nem volt túl jó, különösen a lázzal.

09.20.: az alvás már viszonylag jól ment köptető segítségével, az antibiotikum még nem sokat hatott, hétfőre (09.21.) voltam visszarendelve kontrollra.

09.21.: az orvos elküldött tüdőröntgenre, és 09.24-re adott időpontot, hogy átnézzük, mi a helyzet.

09.22. - felpörögtek az események: a beszéd elkezdett nehezemre esni, és a levegőt is elkezdtem kapkodni, a lázam 39 fok fölé emelkedett 1 heti enyhe láz után. Ekkor 17 órára befáradtam a kórházba, ottani „távdiagnózis” alapján nagy baj volt a tüdőmmel, így hallgatva a szép szóra, „beszaladtam”.

Ami várt: végtelenül korrekt csapat, azonnali vizsgálat, a covid teszt megérkezéséig saját kórterem és azonnali kezelés. A tüdő CT-t még este elvégezték, megkaptam az 50%-os (maximális) oxigéntámogatást, és vagy 8 db infúziót az éjszaka során. Bár a covid teszt nem érkezett meg 2 napig, a CT-n látszott mi a helyzet.

09.23. - Az AGY – egy nagyon fiatal, de roppant lelkes, olvasott, képzett, egyszerűen zseniális doktor úr kezébe kerültem, akivel mindent meg tudtunk beszélni. A jó fizikai állapot sajnos becsapott mindenkit, engem is, mert a tüdőm nagyon rossz passzban volt, kétoldali, heges, COVID tüdőgyulladás volt, amire a doki nem tudta eldönteni intenzívre tegyen, vagy nem. A terápia 5 napos, 2 kritikus napban állapodtunk meg, amit mozdulatlanul, maximum oxigénen kellett töltenem. – Mindezt úgy, hogy gyakorlatilag pár óra alatt jutottam oda, ahova, az érzelmi összeomlás itt elkerülhetetlen volt.

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
beteg.jpg

Egy koronavírusos naplója: „Attól is fulladok ha felülök oxigénnel, nemhogy anélkül 10 lépést tenni”

'Úgy tűnik ki kell lőni az immunrendszerem, mert túl agresszívan áll a dologhoz... Ezzel elvileg elkerülhető az intenzív, viszont fél évig még folyamatosan vissza kell járnom kontrollra' - írja Viktória, aki már jobban van.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 12.


hirdetés

Viktória elkapta a koronavírus-fertőzést. Ő egyike azoknak, akiknél súlyos tüneteket produkált a betegség, ezért kórházba is került. Hogy milyen tünetei voltak, hogyan élte meg az első napokat, majd a nehéz időszakot, milyen kezeléseket kapott és hogyan változott az állapota, erről is beszámolt a közösségi oldalán. Írását - engedélyével - változtatás nélkül közöljük.

"Október 1. csütörtök

Enyhe köhögés, fejfájás, kicsit gyengébbnek érzés. Gondoltam csak meghűltem, hamar jött az ősz. Este hazaérve a biztonság kedvéért lázmérés: 37,5. Elhatározás, hogyha holnapra nem lesz jobb, táppénz.

Október 2. péntek

38,2-re ébredés. Orvost felhívni, a biztonság kedvéért tesztet kérni, visszapihenés. Délután megérkezett a mentő, tesztlevétel nagyon aranyos mentőkkel, vissza pihenni. Esti láz 38,4.

hirdetés

Október 3. szombat

Várakozás, közben az orrom is folyni kezd, tüsszögök, ízeket érzek, hurrá, ez tuti nem covid. Reggel 37,2 este 38,6. A köhögés nem javul.

Október 4. vasárnap

Egyre biztosabban levés abban, hogy nem covid. Közben ezért csekkolni az ügyfélkaput, a köhögés rosszabb. Reggel 37,1 estére 38,4.

Este felkerül a teszt eredmény: pozitív. Főnöknek és mindenkivel akivel érintkeztem felvenni a kontaktot, ágyba ájulás.

Október 5. hétfő

Gyanúsan nem érezni a párásítóba rakott illóolajat. Az illóolajnak magában sincs illata. Csak alapízeket érezni, de azt töményen. Reggeli láz 38,2 az esti 38,9. Hűtőfürdő nem segít. Bevenni antibiotikumot, amit felírt a háziorvos és mindent ami kell, folyamatosan vitaminnal támogatni a szervezetet. A köhögés egyre rosszabb, már a tüdő is hörög kilégzéskor. Elfáradni a pisilni kimenéstől is.

Október 6. kedd

Literszámra vizet inni, fekve nem lehet pihenni mert köhögőroham. Ülve lehet létezni. A reggeli láz 38,5 az esti legmagasabb 39,2.

Az éjjel a legrosszabb, felmegy a láz és a létezés is fáj.

Október 7. szerda

A köhögés egyre rosszabb, a láz nem megy le. A reggeli hőmérséklet 38,4 az esti legmagasabban 39,4. Éjjel vacillálni a mentőn, macskamegoldás, hogy máshol legyen, mentőhívás, a láz nem megy le.

Fél egy körül mentőérkezés, oxigén, ekg, kutyafüle, Szent László. Infúzió és véralvadásgátló, aztán nagyjából pihenés.

Október 8. csütörtök

Reggeli hőmérséklet 37,1 este felment 38,8-ra is amit csak tizedekkel vitt le az infúziós lázcsillapító. Ct; csúnya tüdőgyulladás. Orrba kapott oxigén helyett már maszk. Várni az újabb pokoli éjszakát.

Október 9. péntek

A hajnali láz egyre magasabb, 39,4 most (5:50). Aludni nem lehet, mert vízszintesben hörgő és köhögő roham, az ágy meg nem eszázadi és képtelenség megemelni a párnarészt, mert csak egy deszka. Másik ágy nincs, mert fullon van a kórház. Gyógyszert max reggel kaphatok, merthogy addig nem tudnak mit csinálni és még vért is kell venniük, de csak az egyik karomon találták meg az ért, abban van az infúziónak való. A másik már bevérzett a keresgéléstől. A reggeli vizitnél végül intravénás lázcsillapító, az úgy néz ki 38-ra levitte egy darabig. A tüdő nem jobb, a doki szerint a ct-n látszik hogy mindkét oldalt gyulladt, de a sztetoszkóppal csak jobboldalt hallja zörögni.

Összekaptam magam és ma sikerült letusolni meg hajat mosni és már éreztem az illatát a pieréknek, úgyhogy ez jó jel. De csak pici helyiségben vagy ha valami nagyon közel van az orromhoz. Az ízlelés szinte teljesen visszajött, amit kicsit bánok, mert tegnap a láztól nem tudtam enni, ma meg azt a pár falatot se nagyon sikerült, annyira nem sikerült az ebéd (pedig nem vagyok finnyás!).

Elvileg most 5 napig ugyanazt a milliós gyógyszert kapom meg, amit Trump is és sokan mások hatásosan, közben az antibiotikumot a középsúlyos tüdőgyulladásra.

Az esti hőmérséklet eddig 37,7 ami sokkal jobb, mint eddig, láz szempontjából jobban is érzem magam, de maszk nélkül meg még azzal is fulladok.

Hát ez nem jött be. Megugrott a lázam, úgyhogy kaptam lázcsillapítót mielőtt megint 39 fölé menne, vettek vért tenyésztésre meg artériából mert nem elég az oxigén aztán még kapok estére gyógyszert. Fun fact: elég mélyen van az artériám ahhoz, higy egy mély személyiségnek merjem magam mondani.

Október 10. szombat

Kicsit magamhoz tértem, hajnalban megint felment a lázam 39 fölé, azóta 2x kaptam infúzión paracetamolt, eddig úgy néz ki, ez jobban bejött, mint az algopiryn. Elvileg van olyan gyógyszer amit kaphatok, le fogja vinni ezektől a gyulladásokból kialakult folyamatos magas lázat, jej. Nekem már mindegy csak vége lehetne, mert egy nyomorult éjszakát nem tudtam eddig végigaludni.

Meg kell várni a laboreredményeket, figyelik hogy hogy reagál a szervezet a kezelésre, azt mondta a doktornő, hogy a pakliban benne van az intenzív is, de csak ha nagyon nem javulok vagy ha nagyon elfáradt a szervezetem. Egyelőre még bírom a sok szurkálást. Csak wc-re menni kínszenvedés, attól is fulladok ha felülök oxigénnel, nemhogy anélkül 10 lépést tenni és végigmenni a mosdós procedúrán. Ja és az ajakherpeszem is kijött, meg se lepődök.

Na, hát... Úgy tűnik ki kell lőni az immunrendszerem, mert túl agresszívan áll a dologhoz és a labor szerint nem javulok. Ezzel elvileg elkerülhető az intenzív, viszont fél évig még folyamatosan vissza kell járnom kontrollra...

Megtörtént a kezelés, azóta kaptam antibiotikumot is. Meg szteroidot egy ideje, vár rám éjjel meg hajnalban is vérvétel az immunkilövés miatt. Nem akarom elkiabálni, de eddig 36,7 ami szerintem jó jel, maradjon is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szeretest.jpg

Szeressük a testünk, de még mindig itt tartunk?! - Fotókon az igazi női szépség

Ti mertek természetesek lenni egy fotón? Meritek nem behúzni a hasatokat?
Szajki-Vörös Adél, fotók: Instagram - @szeretest - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

Mostanában gyakran jönnek velem szembe - vagy én vagyok érzékenyebb rájuk - olyan fontos női témák, mint a #metoo utóélete, a testképünkkel való viszony, vagy a gender-egyenrangúság. Valóban elértünk valamit 2016 óta, és valóban, ma már nem csak a kilencvenes évek Kate Mossjai, azaz csontkollekció-modelljei árasztják el a kifutókat, de legfőképp a magazinokat és a közösségi média legnépszerűbb felületeit.

Elég Ashley Grahamre gondolni, aki formás domborulataival és vállalt pocakjával-hurkáival lopta be magát a szívünkbe és égett képe a férfiak retináiba. Számos projekt, fotós, kozmetikai márka nem először áll ki a női szépség relativitása és sokfélesége mellett, évek óta lelkesen néztem azokat a ritka reklámokat, melyekben a mindenféleség állt a középpontban a tökéletesség helyett.

Nekem mindegy volt, milyen termékhez van kapcsolva, de

hirdetés

a gömbölydeden, életvidáman mosolygó, fehérneműs, önfeledt nők látványa egy csomó mindent szembe juttatott, ami hiányzik az életünkből: a rivalizálás nélküli összetartást, egymás lenyomása helyett a másik felemelését, és a legfontosabbat, amit szerintem még mindig a legtöbben nem tanultunk feltétlenül meg: önmagunk szeretetét.

És ezen a ponton mindig elszomorodom. Mennyivel áll közelebb az önszeretethez az a férfi, aki munka után felteszi a lábát egy bútordarabra és bűntudat nélkül elkortyol egy sört, mint egy nő, aki mindezt nem teszi meg, mert bűntudata és – legalábbis azt hiszi - feladatai vannak? Sokkal közelebb áll! Az önszeretet persze első körben a leglátványosabb módon a testünk szeretetével kezdődik. Ha ezen a vizsgán elbukunk, a rossz tulajdonságainkat hogyan szeretjük? Maximum elrejtjük, szégyelljük őket, vagy dacolunk velük.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

A tegnapi kitöltős instagram storynkra annyi fantasztikus is apró szépségrészletet írtatok, hogy elgondolkodtam azon, vajon miért nem ezekbe kapaszkodunk? Hova tűnnek ezek az egyedi vonások, amiket annyira szeretünk, amikor máshoz hasonlítjuk magunkat? És ezen gondolatmenet közben kitaláltam egy játékot. Elmondtam magamnak, hogy mi az a 3 dolog, amit a legjobban szeretek magamban külsőre. És mi az az egy, amit másban nézek meg mondjuk és állapítom meg, hogy nekem is lehetne olyan. És utána feltettem magamnak a kérdést, hogy a 3 legszeretettebb jellemzőmből melyiket adnám oda cserébe azért az egyért, ami másban tetszik. És bizony rájöttem, hogy egyiket sem. Azok az enyéim és nagyon nagyon szeretem őket! Szoktuk mondani, hogy mit meg nem adnék, hogy nekem olyan lapos hasam legyen...és akkor a kérdés: melyik kedvenc tulajdonságos adnád a hőn áhított vonásért? A hasam és az írás: Szandra Fotó: @katagraphyphotos

@ szeretest által megosztott bejegyzés,

Én azért vagyok szomorú - de közben örülök egyszerre a szereTest projektjének -, mert 2020-ban még mindig itt tartunk. A múltkor azt álmodtam, hogy egy férfi ismerősöm megjegyezte, nagyobb lett a hasam. Szültem, vazze! Sose lesz ugyanolyan. De a legrosszabb az egészben az volt, hogy az álmomban lenéztem és megállapítottam, tényleg nagyobb lett. És nem tetszett. Ez az álom ébresztett rá sok mindenre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mrichard-dozsa-gyorgy-uti-halalos-baleset-jogositvany-nelkul.png

Nem értem, miért ül újra kocsiba az, aki halálos balesetet okozott és elítélték érte

És akit végleg eltiltottak a vezetéstől. Miért? Ha valaki tudja a kérdésre a választ, írja meg, legyen szíves.
SzE, Fotó: Szeretlek Magyarország archívum - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

Valami nagyon furcsa azzal kapcsolatban, ahogyan itt, Magyarországon bizonyos ügyeket kezelnek. Mintha nem lenne mindig, mindennek következménye.

Példa erre M. Richárd esete.

Nem tudom, van-e bárki, aki ne ismerné a nevét. Ha valaki mégsem ismerné, pár mondatban összefoglalom, mit kell róla tudni.

A férfi 2017. május 15-én érvényes vezetői engedély nélkül, autójával a Dózsa György úton halálos közúti balesetet okozott - ezt nem én állítom, ez a Budai Központi Kerületi Bíróság 2017 augusztusi közleményében áll. M. Richárd a kocsijával összeütközött egy másik autóval, amelyet a sofőr nem teljesen szabályosan vezetett, például nem a szabályoknak megfelelően kanyarodott. Az ütközésben két ember meghalt.

hirdetés

Az ügyészség szerint M. Richárd a balesetkor 130-cal is száguldott, szerinte 100-nál nem ment többel. A bíróság súlyosbító körülménynek értékelte, hogy mobiltelefont használt vezetés közben, azt is, hogy büntetett előéletű és engedély nélkül vezetett a balesetkor.

A bíróság M. Richárdot idén szeptember végén elsőfokon 4 év fogházra ítélte és véglegesen eltiltotta a vezetéstől. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy újra autóba üljön - jogosítvány nélkül.

A Bors ugyanis azt írja, hogy M. Richárd múlt héten egy német rendszámú Mercedest vezetett. Egy szemtanú azt állította, a férfit Budapesten, a Váci úton igazoltatták a rendőrök, az intézkedés után pedig lezárta a kocsiját és gyalog hagyta el a helyszínt.

A Bors megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy október 7-én este fél 11-kor közúti ellenőrzés során igazoltattak egy 43 éves férfit, aki azt mondta a rendőröknek, hogy nincs jogosítványa. A rendőrök ezt leellenőrizték, ekkor kiderült, hogy a férfi ellen bírósági eljárás van folyamatban, amelynek jogerős ítéletéig bevonták a vezetői engedélyét.

Akkor még egyszer:

1. Halálos balesetet okozott.

2. Ezért fegyházbüntetésre ítélték.

3. Eltiltották a vezetéstől.

4. És megint autóba ült, megint jogosítvány nélkül.

MIÉRT?

Mi járt egészen pontosan M. Richárd fejében a történtek után? Mire gondolt? Hogy a bírósági ítélet nem számít? Vagy arra, hogy úgysem veszik észre? És mi késztette arra, hogy újra vezessen, miután eltiltották tőle?

Miért ült megint jogosítvány nélkül a volánhoz egy héttel azután, hogy ettől eltiltották?

Mi volt ennyire fontos, sürgős vagy kihagyhatatlan? Egyáltalán hogyan juthat kocsihoz az, akit a vezetéstől eltiltanak, jogsija sincs, és jogerősen elítélték baleset miatt?

És a bíró, miután megszületett az ítélet a Dózsa György úti halálos baleset ügyében, miért nem látta indokoltnak a letartóztatását? Hiszen akkor is jogosítvány nélkül, a sebeséghatárt átlépve vezetett. Másrészt elítélték. Letöltendő börtönre. Éppen a bíróság értékelte súlyosbító körülménynek, hogy engedély nélkül vezetett a halálos baleset idején.

Lesz következménye a történteknek? És ha igen, mi lesz az?

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!