hirdetés
kovesa.jpg

Dr. Köves Alexandra: A jóllét lehet a GDP-alapú gazdaság alternatívája

A fogyasztás, az anyagi jólét hajszolása veszélyessé vált Földünk számára, de apokaliptikus víziók helyett szemléletváltással biztosíthatjuk jövőnket. Ezekről beszélgettünk dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdásszal, a Corvinus egyetem adjunktusával.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 21.


hirdetés

- Ön tagja a Nemnövekedés Mozgalomnak. Mit jelent ez a kifejezés és milyen célkitűzéseik vannak?

- A nemnövekedés egy kutatási terület és egy mozgalom is. Arról szól, hogy együtt gondolkodva hogyan tudnánk meghaladni azt a kényszerű növekedést, amire ma gazdaságunk és társadalmunk épül. Nem arról van szó, hogy mesterségesen akadályozzuk meg a növekedést, hanem arról, hogy ne a növekedés legyen az, ami nélkül komoly nagy rendszerek sem tudnak fennmaradni.

A növekedést már csak azért is meg kellene haladni, mert az a típusa, ami most bele van kódolva a gazdaságunkba, kezd beleütközni igen komoly környezeti korlátokba. Ha elfogadjuk, hogy a Földünk véges erőforrásokkal rendelkezik, nyilvánvalóvá válik, hogy ezeknek az erőforrásoknak és a természet megújuló kapacitásának határait nem kellene átlépni. Márpedig jelenleg éppen ezt tesszük.

Magyarországon átlagosan a dupláját fogyasztjuk annak, amit a Föld eltartó képessége elbírna, Amerikában ez az ötszöröse. Azzal is szembe kell néznünk, hogy a mostani növekedés már nemcsak a környezetnek, hanem az embereknek sem feltétlenül jó. Nyilván vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeknek kellene még növekedniük az anyagi jólét terén, de sok olyan csoport van, akiknél ez már felesleges. Ráadásul a növekedés elosztása is egyre egyenlőtlenebb: az ebből származó haszon a társadalom egyre kisebb szegmenseit érinti. Tehát nagyon sokféle szempontból kellene átgondolnunk, hogy tényleg muszáj-e nekünk növekedni, vagy át tudnánk-e állni egy olyan megközelítésre, amelynek középpontjában a jóllét biztosítása, a társadalmi igazságosság áll. Meg tudunk-e határozni olyan közös társadalmi célokat, amik fontosabbak lennének, mint az önmagáért való gazdasági növekedés?

- Még mindig a GDP fogságában élünk, holott egyre több szakember bizonyítja be, hogy ez a mutató valójában torz képet mutat egy országról. És az is igaz, hogy főleg a fejlett országokban, az emberek sokszorosan felülmúlják valós szükségleteiket, miközben mást sem hallanak, hogy fogyasszanak, fogyasszanak, fogyasszanak… Tehát alapvető szemléletváltásra lenne szükség mind az egyének, mind a közösségek, mind a döntéshozók szintjén.

hirdetés

- Igen, ez lenne a változás alapja. Azt nem hiszem, hogy ez a döntéshozókban fog először megfogalmazódni, sokkal inkább az egyes emberek szintjén. Ennek azonban egyetlen útja van: a társadalmi párbeszéd. Ez a téma egyre több embert érint. Egyre többen dolgoznak olyan munkahelyen, ahol megkérdőjelezik, hogy kinek jó az, amit ott csinálnak, megtalálják-e benne az életük értelmét, vagy tesznek-e valamit a világ jobbításáért. És így tovább: mit fogyasztok, miért fogyasztok, ki a fontos ember, hol az én helyem az egészben – a koronavírus-válság alatt különösen erősen felszínre jöttek ezek a kérdések. Vagy az, hogy büszke leszek-e magamra, amikor az unokám rákérdez: hol voltál akkor, amikor már tudtatok a klímaváltozás problémáiról? Tettél-e valamit a változásért? Úgy gondolom, hogy elindulhat egy olyan párbeszéd, ahol azok is elmondhatják a véleményüket, akik valamilyen más értéket képviselnek, és ütköztetni lehet az értékeket. És így kialakulhat valami, amiből elindulhatunk valamilyen irányba. Sokféle kutatás folyik azzal kapcsolatban, hogy melyik területen mit lehetne tenni annak érdekében, hogy növekedés nélkül is egészséges társadalomban tudjunk élni. De nagyon nehéz kijelölni egy utat, mert az élet minden ága-boga bele van kötve a mai rendszerbe.

Tehát egy erős társadalmi párbeszéden keresztül meg kell vizsgálni, hogy bizonyos lépésekre ki hogyan reagál, mit tehetünk azért, hogy körbebástyázzuk ezeket a változásokat, hogyan minimalizáljuk az általuk generált egyéni veszteségeket, és hogyan tudjuk ezeket kollektíven kezelni.

Sokkal többet kellene ezekről hallani, mint arról, hogy ha nem fogyasztasz és nem veszel fel újabb hiteleket, akkor hozzájárulsz a recesszióhoz. Persze sok olyan pszichés korlátunk van, amelyek miatt ezekkel a témákkal szembenézni nagyon nehéz. De ez nem azt jelenti, hogy lehetetlen. Egyre több ember érzékeny erre, egyre többen érzik magukat tehetetlennek és egyre többen gondolják úgy, hogy másképpen élni, más szükségleteket kielégíteni nem is lenne alapvetően rossz elképzelés. És szerintem akkor is létrejöhet az egyénben a gondolati váltás, ha valamiféle alternatív jövőkép alakul ki a társadalomban.

Ha belegondolunk abba, hogy milyen hihetetlen értékválságos időket élünk meg. Vákuum van az ideológiákban, az értékrendekben, és amivel megpróbálják ezt az űrt betölteni, az valami olyan elavult dolog, ami inkább visszafogja a társadalom fejlődését, minthogy segítené. Ha ez a gondolati váltás létrejön az egyének, a közösségek szintjén, akkor az rákényszeríti az üzleti szférát és a politikai döntéshozókat is, hogy ne söpörjék olyan mértékben a szőnyeg alá, mint ahogyan mostanság teszik.

- Mindig megvoltak azok az egyének, kisebb közösségek, akik szembementek az árral, de nem hiábavalóan. Gondoljunk a 60-as évek végének természetimádó hippijeire és az antinukleáris tüntetőkre. Belőlük nőtt ki az egész zöld mozgalom. De vajon hogyan lehet leküzdeni olyan több ezer éves emberi tulajdonságokat, mint az önzés, a harácsolás, a hatalomvágy? Ha elolvasok egy ókori szerzőt, úgy érzem, hogy a mai emberekről beszél…

- A természettől való eltávolodásunk nem új keletű, de ezt a tendenciát rendesen felpörgettük az elmúlt 50-80 évben. Ez a negatív emberképünk azonban nem tekinthető általánosnak. Nagyon fontos, hogy mit gondolunk alapvetően az emberről, mert ennek fényében mondjuk valamiről, hogy meg lehet-e tenni vagy nem. Amikor alátámasztjuk a főáramú közgazdaságtant az önérdekkövető, haszonmaximalizáló, racionalizáló emberképével, azzal valójában nagyon leegyszerűsítjük az emberi lényeget. Ráépítjük egész társadalmunkat erre az emberképre, aztán meglepődünk, hogy ezek azok a tulajdonságok, amelyeket nagyon elkezdtünk magunkban erősíteni.

Elvégre azok az emberek sikeresek, akik ebben a rendszerben jól tudnak működni. De az ember nemcsak ez! Elfelejtjük, hogy ha mi nem lennénk hihetetlenül erősen együttműködésre képes lények, akkor most nem lennénk itt. Tudtunk civilizációkat építeni, és ugyanúgy képesek vagyunk együtt gond nélkül elpusztítani mindent, ami körülöttünk van. Mostanában hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy igazából akkor érezzük jól magunkat, amikor zöldet látunk magunk körül, amikor természetközelben vagyunk, hogy képesek vagyunk a világ másik oldalára elutazni csak azért, hogy valami szépet lássunk.

Ott van bennünk a szépség iránti igény, miközben bekényszerítjük magunkat olyan környezetekbe, ami nemhogy nem a szépségről szól, de éppen azt a szépséget teszi tönkre. Miért nem építünk ezekre a tulajdonságokra társadalmat, gazdasági intézményeket?

Azt mondjuk: elegyéniesedett minden. Én ebben sem hiszek. Az valószínű, hogy ma az embereknek sokkal nagyobb egyéni térre van szükségük, mint régen, de hihetetlenül hiányzik mindenkinek az a típusú közösség, amit ezzel elvesztettünk. Szerencsére kezdjük megélni ezeknek a közösségeknek az újjáéledését. A koronaválság ezt is nagyon jól megmutatta, hogy akkor érezzük jól magunkat, amikor másokkal vagyunk. És ahhoz, hogy békében élhessünk ezekben a közösségekben, nagyon sok mindenről hajlandók lennénk lemondani.

Nem véletlen, hogy a nemnövekedésnek egyik központi fogalma angolul „conviviality”, amit én „társas jóllétnek” szoktam hívni. Akkor érezzük magunkat jól, ha megtartó erejű közösségben vagyunk, ahol hasonló értékeket vallunk, vagy az eltérő értékeket egy befogadó térben tudjuk ütköztetni és nem akkor, amikor az utcán morózus, gondterhelt, nehéz sorsú embereket látunk, akiken, ha akarnánk, sem tudnánk segíteni. Ez is az ember alaptermészetéhez tartozik. Ha azt mondjuk, hogy ne csináljunk semmit, mert az ember amúgy is önző, azzal csak azt magyaráztuk meg, hogy miért ne cselekedjünk, miért ne törekedjünk valami jobbra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
8716_PIA23499-16-1000x563.jpg

Itt nézheted élőben a NASA történelmi Mars-expedíciójának indulását

Magyar idő szerint 13.50-kor kísérlik meg az első kilövést. A cél, hogy kiderítsék: létezett-e élet a Marson.
Fotó: NASA/JPL-Caltech - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

A NASA élőben közvetíti a Perseverance marsjáró kilövését ma délután, amellyel kezdetét veszi a cég történetének egyik legnagyobb küldetése - írja a Science Alert.

A marsjáró célja, hogy kiderítse: létezett-e élet a Marson.

Az űrszondát egy Atlas-V 541 típusú rakéta indítja majd útjára - ugyanezzel a típussal lőtték ki a Curiosity-t és a InSight Marsot is -, a mai lesz az első nap, amikor megpróbálkoznak az indítással. A NASA egyébként egy táblázatban is összefoglalta, hogy mikor van a legalkalmasabb időszak a kilövésre: augusztus 15-ig minden nap egy kétórás idősávot adtak meg magyar idő szerint délutánonként. Amennyiben az időjárási körülmények, vagy egyéb technikai nehézségek akadályozzák a kilövést, az elkövetkező két hétben próbálkoznak újra.

Az első kilövés magyar idő szerint 13.50-kor lesz a floridai floridai Cape Canaveral űrközpont 41-es indítóállásról.

A történelmi eseményt a NASA csatornáján élőben lehet követni:

hirdetés

A szonda a sikeres kilövést követően hét hónapot utazik majd a Marsig, és 2021 februárjában érhet talajt a Jezero-kráterben. A tudósok szerint ez az a terület a Marson, ahol a legnagyobb eséllyel maradtak meg az életre utaló jelek - már ha voltak ilyenek. A marsjáró mellett egy speciális helikoptert, a Ingenuity-t is felküldik az űrcég szakemberei, amellyel a Mars légkörében való repülést fogják tesztelni.

A Perseverance célja hasonlóan a Curiosity-hez, hogy kőzetmintákat vegyen a vörös bolygóról, méréseket végezzen, és életre utaló nyomokra bukkanjon. A Curiositytől eltérően azonban a Perseverance nem a fúrója segítségével, és saját kis laboratóriumában vizsgálja a kőzetek kémiai összetételét, hanem robotkarjával vagy távolról szemrevételezi az anyagokat, amelyekről a szakemberek döntik el, érdemesek-e további vizsgálatokra. Amennyiben igen, a marsjáró előkészíti őket a "hazaútra": összesen 43 mintát képes speciális tárolóenységekbe helyezni és hermetikusan lezárni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
41793468182_2f334dbd33_b.jpg

Gigaprofitot ért el az Amazon, a Facebook és az Apple a koronavírus-járvány idején

Egyetlen nap alatt annyival nőtt az Apple értéke, mint amennyit a teljes ExxonMobil ér.
Fotó: Flickr - Anthony Quintano - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

A világ legnagyobb tech cégei alapvetően átalakítják mindazt, amit az üzleti életről eddig tudtunk. Gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint bármelyik vállalat korábban. Az elemzők pedig csak kapkodják a fejüket.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a 21. század aranya az adat.

Azok a cégek, amelyek a legtöbb adat birtokába jutnak, döntő befolyásra tesznek szert százmilliók élete felett, nagyobb hatalmat kapnak, mint sok kormány, és hihetetlen pénzeket keresnek.

A fölényük könnyen behozhatatlanná válhat.

Nem véletlenül kezdett az Egyesült Államok kongresszusa vizsgálatba a négy technológiai gigacég: az Amazon, az Apple, a Google (Alphabet) és a Facebook ellen.

hirdetés

Amikor a múlt hónapban meghallgatták a cégek élén álló négy vezetőt, nem úgy tűnt, mintha egy pillanatra is zavarba jöttek volna. Jeff Bezos, Tim Cook, Sundar Pichai és Mark Zuckerberg számára szinte korlátlan források állnak rendelkezésre, és cégeik vagyona szédítő ütemben nő.

A Concorde Alapkezelő blogja számolt be róla nemrég, hogy

az Apple kiváló gyorsjelentésének hírére július 31-én, egyetlen kereskedési napon 10,47 százalékkal nőtt a cég árfolyama. Ez 173 milliárd dollárt jelent. Annyit, amennyit az ExxonMobil ma ér, pedig alig kilenc éve még ez az olajcég volt a világ legértékesebb vállalata.

Ma a tőzsdei cégek között az Apple áll az élen, a piaci kapitalizációja 1.821 milliárd dollár. És jelenleg már négy ezermilliárdos technológiai cég van: az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ehhez a négyeshez nemsokára a Facebook is csatlakozik majd. A koronavírusjárvány egyáltalán nem ingatta meg a technológiai óriásokat.

Egyetlen nappal a négy gigacég vezetőinek kongresszusi meghallgatása után arról számoltak be, hogy az elmúlt negyedévben együttesen 28,6 milliárd profitra tettek szert, miközben az Egyesült Államok gazdasága történetének egyik legsúlyosabb visszaesését éli át.

A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2020. második negyedévében az amerikai GDP 9,5%-kal csökkent, miközben az Amazon az egy évvel ezelőttihez képest 40%-kal növelte eladásait és megduplázta profitját, miként a Facebook is. Az Apple annak ellenére jutott 11,25 milliárd dolláros haszonhoz, hogy a pandémia miatt világszerte sok boltját kényszerült bezárni. Még a Google-t birtokló Alphabet járt a legrosszabbul a hirdetések 10%-os csökkenésével, de a vártnál így is jobban teljesített.

A négy cég tőzsdei részvényeinek értéke március óta átlagosan 35%-kal nőtt, szemben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénymozgását figyelő S&P Index 10%-ával.

Tehát a vásárlási kedv lanyhulása jóval kevésbé érintette őket, mint a gazdaság más szektorait – állapítja meg a New York Times.

A kontraszt nagy mértékben azzal magyarázható, hogy e technológiai gigacégek az üzleti élet egy különleges szegmensében harcoltak ki maguknak monopolhelyzetet, és a világjárvány is nekik kedvezett.

A karantén óriási mértékben megnövelne az on-line vásárlást, amelyben az Amazon világelső, ráadásul számos cég az ő felhőjükön keresztül kényszerült termékei árusítására. Az Amazonnak 2020 második negyedévében 88,9 milliárdos forgalma volt, és profitját úgy duplázta meg 5 milliárdra, hogy még számos kapacitás-növelő beruházása is volt.

„A Covid-19 valóságos növekedési hormont injekciózott az Amazonba”

– állapította meg Tom Forte pénzügyi elemző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!