hirdetés
kiralyfurdo6.jpg

Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki

Már nagyon várjuk, hogy megújuljon Budapest egyik legrégebbi, törökök által épített fürdője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 30.


hirdetés

Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.

Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.

Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.

hirdetés

A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.

Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.

A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.

kiralyFortepan1kiralyFortepan2

Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”

Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:

„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!

Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!

És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!

Brussza hévize-pocsolya őhozzája!

S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,

e fürdő s e föld-menyeknek országa!

Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,

hirdetés

Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.

Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák

a budai poéták!

Szerelmes török Budám!

Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”

kiralykiralyfurdo5

Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.

„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.

Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.

Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.

Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985

kiralyfurdo1kiralyfurdo12kiralyfurdo13

Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.

1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.

A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.

Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)

kiralyfurdo2kiralyfurdo3kiralyfurdo11kiralyfurdo7kiralyfurdo8kiralyfurdo9

Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.

Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.

Izgatottan várjuk a munkák beindítását!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugati-palyaudvar-budapest-kiralyi-varo-mysecretbudapest-sis-ferenc-jozsef.jpg

Titokzatos ajtó rejti a Nyugatiban Sisi és Ferenc József egykori különszobáit

A Királyi váróteremnek sokan a létezéséről sem tudnak – mi viszont bejutottunk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 23.


hirdetés

„Te jártál már a Nyugatiban a Királyi váróban?” – kérdeztem nemrég az egyik ismerősömet. „Hol?” - kérdezett vissza. „A Nyugatiban van Királyi váró? Mióta?”

Mint kiderült, sokan nem tudnak ennek a különleges helynek a létezéséről.

Akad, aki nap mint nap elmegy a Nyugati pályaudvaron egy titokzatos türkiz ajtó mellett úgy, hogy rá sem pillant.

hirdetés

Pedig érdemes egy percre megállnotok a rohanásban, szemügyre vennetek, és megkeresni fölötte a feliratot: Viribus Unitis. Ez a bejárata annak a váróteremnek, ahol Erzsébet királyné és Ferenc József töltötte az időt a vonat indulásáig.

Most megmutatjuk nektek a titkos szobákat, amelyeket csak bizonyos alkalmakkor tartanak nyitva.

A pályaudvar felőli bejáratnál olvasható latin nyelvű felirat, a „Viribus Unitis” Ferenc József egyik uralkodói jelmondata volt, magyarul azt jelent: „Egyesült erőkkel”.

Ez a mottó volt olvasható egyes, Ferenc József uralkodása alatt kiadott latin nyelvű (osztrák kiadású) pénzérmék peremén, és ezt a nevet – SMS Viribus Unitis – viselte az Osztrák-Magyar haditengerészet 1911-ben épült Tegetthoff-osztályú csatahajója, valamint egy első világháborús osztrák–magyar kitüntetés.

A Nyugati pályaudvart az 1870-es években építették, azelőtt egy indóház működött a jelenlegi épülettől nem messze. Innen indult az első magyarországi vasútvonal, ami Pest és Vác között épült ki. Később a terület rendezése, a körút kialakításának tervei és a pályaudvar építése miatt lebontották.

Az új pályaudvar terveit az osztrák August W. De Serres építész és a francia Eiffel-iroda tervezte, a pályaudvar csarnokáthidaló vasszerkezete az Eiffel-iroda munkatársának, Seyrig Theofilnak a munkája, a társtervező Bernárdt Viktor volt. A többféle stílus (román, gótikus, reneszánsz) elemeit ötvöző, kecses és légies összhatást nyújtó épületegyüttes 1877-ben készült el.

A pályaudvar központi épületének részeként alakították ki Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Erzsébet királyné, a magyarok imádott Sisije számára a Királyi várótermet.

„A vasúttársaságok az uralkodók, állam- és kormányfők és kíséretük számára a speciális vasúti kocsik, vonatok mellett egyedi várótermeket is építettek” – írja Vörös Tibor a Sínek világa blogban. „Ezeket általában a felvételi épület olyan, kevésbé forgalmas részén helyezték el, ahol a biztonsági követelményeknek megfelelő közvetlen peron- és közúti kapcsolat is kialakítható volt. A helyiségcsoport belsőépítészeti kialakítása az uralkodói pompa követelményeinek megfelelő, gazdagon díszített belső miliőt teremtett, nemes anyagok felhasználásával készített fal- meg padlóburkolatokkal, gipszstukkókkal és díszítő falfestésekkel, óraszekrényekkel, kandallókkal, falfülkékben elhelyezett szobrokkal, valamint nagy tükörfelületekkel.”

Annak idején a Keleti pályaudvaron is volt királyi váró, ez jelenleg teljesen átalakítva, a Railjet várójaként, illetve üzleti váróteremként üzemel. Egy másik érdekesség, hogy a Kőbánya-Teherpályaudvar és Kőbánya felső közötti összekötő vágányt Királyvágánynak is hívták, mert ezen jártak az udvari vonatok Pest és Gödöllő között. Gödöllőn a Királyi váró külön épületben kapott helyet.

A Nyugati pályaudvaron az uralkodói váró három főhelyiségből áll: a fogadóterem (ez a legnagyobb), az Erzsébet-terem, valamint a Királyi tárgyaló. Ezeket egészítik ki a mellékhelyiségek és a nyárikert.

A türkiz ajtón belépve a fogadóteremben ez a látvány tárul elénk - jobbra Sisi szobája

A bejárat mellett Széchenyi István és Baross Gábor mellszobrát láthatjuk

A bejárat fölött a magyar címer látható

Sisi szobájának mennyezete

A Királyi váróterem a nyári kertből

A fogadóterem falait azoknak a vármegyéknek a címerei díszítik, amelyekbe a pályaudvarról 1877-ben vonatok indultak: Arad, Máramaros, Heves, Bihar, Fehér, Pozsony, Szolnok, Trencsén. Középen Budapest Székesfőváros címere látható.

A második világháború alatt a szőnyegbombázások és Budapest ostroma miatt az épület megsérült, de fennmaradt. Teljes körű felújítása 1984-ben történt.

Bár a kandallók a várószobákban nem üzemelnek, eredeti állapotukban maradtak fenn.

A bejárat jobb- és baloldalán látható Ferenc József- és Erzsébet-mellszobor helyett ma Széchenyi István és Baross Gábor mellszobra látható.

Az Erzsébet terem falát díszítő freskók görög mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Jelenleg a terem felújításra szorul, de mostani állapotában is nagyon szép.

Ma a Királyi váróba nem lehet csak úgy belépni. Olyan alkalmakkor nyit ki, mint amilyen idén a Múzeumok Éjszakája volt. Itt várhatják az indulást a MÁV Nosztalgia egyes élményvonatainak vendégei és itt várakozhattak tavaly ősszel a Velence-Simplon Orient Expressz utasai.

Köszönjük a cikk megírásához nyújtott segítséget a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Kommunikációs Igazgatóságának.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
elkepeszto-fotos-helyszin-lett-az-uj-szelfi-muzeum.jpg

Elképesztő fotós helyszín lett Budapest legújabb Szelfi Múzeuma

A modern formákat álomszerű elemekkel ötvözték. Körbejártuk és kipróbáltuk.
Szöveg: Vass Adrienn, Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2019. november 23.


hirdetés

Ha belefutottatok már a Szelfi Múzeum nevébe az elmúlt egy évben, biztos hogy néztetek egy nagyot. Vagy az is lehet, hogy azonnal kiröhögtétek az egészet.

SZELFIMÚZEUM? Jól értem? Bemegyek, és fotókat készítek magamról? Ez a lényeg?

Ez!

hirdetés

És ha azt hinnéd, hogy ez elsősorban gyerekeknek készült, baromi nagyot tévedsz.

A felnőttek pont olyan lelkesen fotózkodnak a színes banánokkal, vagy a cukorkával töltött medencében.

(Itt éppen Gangel Lilla és Koltai Balázs, a hely tulajdonosai lubickolnak az első helyen.)

Hiszen lássuk be, manapság igen fontos szerepet tölt be az életünkben a képalkotás. Szeretünk szép és izgalmas fotókat feltölteni magunkról a netre, és egy hely, ahol minden úgy van kialakítva, hogy különleges képet készíthessünk magunkról, nem is olyan buta ötlet.

Igazolja ezt az is, hogy az első, 2018-ban létrehozott Museum of Sweets and Selfies akkora sikert aratott, hogy kevesebb mint egy évvel utána, tegnap este már meg is nyitották a másodikat, a Museum of Sweets and Selfies - Bubblest.

A második létesítmény jóval nagyobb, 1000 négyzetméteres lett. Ráadásul az egyedi installációk, szobrok és festmények magyar művészek keze munkáját dicsérik.

"Ami a dizájnt illeti, érdekelt, hogy meddig lehet kitolni a stílushatárokat, hogy azok mégis megférjenek egymás mellett és harmóniát teremtsünk úgy is, hogy olyan formákat, színeket, vonalakat kombinálunk, amiknek elsőre nincs sok köze egymáshoz.

Ötvöztük a modern, realisztikus formákat az álomszerűséggel, a 19. század eleji stílust a modern, minimál világgal. A pasztell színeket a harsányakkal. Mivel az egyik kedvencem, ösztönösen emeltem a stílusmasszába a szecessziót, amelynek ívei kellemesen törik meg a modern szögletességet, mozgalmasságát, viszont jól nyugtatják a kiszámítható, nagy felületeket befedő monokróm terek” - mondta Gangel Lilla, a múzeum megálmodója és kreatív vezetője.

hirdetés

Na de lássuk a kattintásra ösztönző tereket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
bpho-cimkep.jpg

Hófehérbe burkolózott a város: mesebeli képek a behavazott Budapestről

Fantasztikus látvány, mutatjuk!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 02.


hirdetés

Advent első vasárnapjának, egyben december első napjának estéjén elkezdett havazni Budapesten. Az egyre gyarapodó hótakaró belepte nemcsak az utcákat, hanem az épületeket, köztéri szobrokat, fákat is, a látvány pedig egészen mesébe illő, ahogy azt fotóválogatásunk is bizonyítja.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
epiteszpince-palotanegyed-otpacsirta-utca-mysecretbudapest-1.jpg

10 izgalmas hely, amit imádnak a budapestiek

Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Te melyiket szereted a legjobban Budapesten?
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Hol szeretünk sétálni a fővárosban? Hová szervezünk kirándulást? Hová megyünk randizni? Kiválasztottunk a kedvenceink közül néhányat. Kérünk, írd meg a te kedvenceidet, azokat a helyeket, amelyeket imádsz Budapesten.

1. A Városligeti tó és a Vajdahunyad vára

Budapest egyik legnagyobb parkjának területéről már a tatárjárás idején írtak. Egy történet szerint Batu kán az itt található, akkor még mocsaras területre csalta a magyarokat, hogy bekerítség és nyíllal megöljék őket. Később a domonkos rendi apácák kapták meg a területet. A legenda szerint Mátyás király vadaskertként használta, a történetírók pedig feljegyezték, hogy Dózsa György vezéri szállása 1514-ben a környéken volt.

hirdetés

Első tudatos rendezése akkor történt, amikor I. Lipót a városnak adományozta a ligetet, és a Városi Tanács fűzfákat telepített ide. A 19. század elején tavat alakítottak, és két szigetet - ott, ahol ma a Széchenyi-fürdő és a Vajdahunyad vára áll.

A 19. században a területet tovább szárították, feltöltötték, parkosították. 1838-ban az árvíz, 1849-ben pedig a a várost Budáról lövető Hentzi elől menekültek ide a pestiek. A század közepén még meglehetősen vadregényes volt a Városliget, 1885-re, az országos kiállításra építették ki az úthálózatot. Az akkori építkezés miatt sok öreg fát kivágtak, viszont József nádor alcsúti birtokáról hoztak facsemetéket. A ma látható óriási platánok közülük valók.

A 19-20. század fordulóján olyan épületeket húztak fel a Városligetben, mint a Széchenyi-fürdő vagy a gyönyörű, szecessziós színház - ami a második világháború idején megrongálódott, és amit le is bontottak. Vajdahunyad vára eredetileg ideiglenes épületnek készült, ám a különböző építészeti stílusokat és korszakokat felvonultató épület akkora sikert aratott, hogy később tartós anyagokból újraépítették.

A turisták számára a non plus ultra még mindig a Vajdahunyad vára és a kis tó, jó időben szinte alig lehet lépni a látogatóktól.

2. Építészpince

Az Ötpacsirta utcai különleges udvarnak helyet adó épületet gróf Almásy Kálmán számára tervezte Gottgéb Antal, Ybl Miklós munkatársa 1877-ben. A belső tér is Gottgéb munkája, aki a korszellemnek megfelelően különféle építészeti stílusok díszítőelemeit ötvözte. A berendezés sajnos a XX. században jórészt elveszett, elpusztult, az épület azonban - némi átalakítással - ma is áll. Először a háború után építedtték át, azután 1958-ban az Építészpince kialakításakor változtattak az épület belső terein, hogy a pince külön bejáratot kapjon. A pince ma klubhelyiségként, étteremként, kávézóként működik, az emeleti irodák pedig építész szervezetek székhelye.

hirdetés

3. A Mikszáth tér környéke

Maga a tér a Palotanegyedben először Reviczky Gyula nevét viselte, de Mikszáth Kálmán halála után, 1911-ben átnevezték, mivel az író utolsó éveiben az 1-es számú házban lakott. A teret az utóbbi néhány évben a felújításoknak köszönhetően egyre többen fedezik fel maguknak, és hangulatos teraszok működnek itt tavasztól őszig.

A tér egyik nevezetessége a Zappa Kávézó - ma Zappa Bisztró -, ahol a rendszerváltás környékén Budapest egyik kultikus szórakozóhelye, a Tilos az Á volt. Innen nem messze, a Krúdy Gyula utcában működik egy másik legendás hely, a Dashan.

A környéken több gyönyörű épületet is láthatsz, és a közelben található a Lőrinc pap tér is a csodaszép Jézus Szíve Jezsuita Templommal.

4. A Bakáts tér környéke és a Ráday utca

Lenyűgözőek a tér épületei: az egykori Schöpf-Mérei Kórház szecessziós palotája, a mellette álló gangos ház, a Ráday utca és a Bakáts tér sarkán álló szintén szecessziós jegyeket mutató lakóház és az az Assisi Szent Ferenc-templom, Ybl Miklós alkotása - szobrokkal, érdekes díszítésekkel. Figyelemre méltó még az 56-os emlékmű is.

Ha innen sétálsz tovább a Kálvin tér felé, rengeteg izgi dolgot láthatsz: a legkülönbözőbb stílusú bárokat, sokféle éttermet és bisztrót, szép lakóházakat. Nem csoda, hogy nyáron mindig dugig van az utca.

5. A pesti Duna-korzó

Egyedülálló a Duna-part Erzsébet hídtól a Lánchídig húzódó szakasza. szállodákkal, teraszos helyekkel, ikonikus épületekkel, szobrokkal, valamint kilátással a szépséges budai oldalra a Gellérthegytől a Várnegyedig.

Mit találsz a Duna-korzón és közelében? A pesti oldal legrégebbi épületét, a több rétegű, többféle stílusban átépített Belvárosi Plébániatemplomot, a Vigadót, a Hotel Intercontinental épületét (amit sokan vagy gyűlölnek, vagy szeretnek, de nem közömbösek iránta), a Vigadó téri hajóállomást.

De itt áll Pátzay Pál Dunai szél című szobra, Marton László szobrász Kiskirálylánya, Mészáros Andor melbourne-i Shakespeare-szobrának másolata, a "Vízcsorgató gyermekek kútja" (Senyei Károly munkája(), Kolodko Mihály Roskovits Ignác festő művészt ábrázoló szobra, és ennek közelében Kolodko egyik mini gerillaszobra.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!