hirdetés
 
 
kiralyfurdo6
Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki
Már nagyon várjuk, hogy megújuljon Budapest egyik legrégebbi, törökök által épített fürdője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 30.


hirdetés

Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.

Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.

Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.

A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.

Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.

A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.

kiralyFortepan1kiralyFortepan2

Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”

Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:

„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!

Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!

És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!

Brussza hévize-pocsolya őhozzája!

S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,

e fürdő s e föld-menyeknek országa!

Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,

Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.

Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák

a budai poéták!

Szerelmes török Budám!

Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”

kiralykiralyfurdo5

Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.

„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.

Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.

Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.

Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985

kiralyfurdo1kiralyfurdo12kiralyfurdo13

Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.

1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.

A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.

Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)

kiralyfurdo2kiralyfurdo3kiralyfurdo11kiralyfurdo7kiralyfurdo8kiralyfurdo9

Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.

Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.

Izgatottan várjuk a munkák beindítását!


KÖVESS MINKET:




Vérhast és hepatitiszt is összeszedhetünk 4-es, 6-os villamoson
A vonalon napi több százezren utaznak, ez Európa legforgalmasabb villamosa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 13.


hirdetés

A járműveket nem egyszer kell azért kiállítani a forgalomból, hogy kitakarítsák és fertőtlenítsék a fekáliától – mondták el a Blikknek névtelenséget kérő BKV-s dolgozók. A szerelvényeket rendszeresen összepiszkítják az önkívületben fetrengő potyautasok. Sokan közülük agresszívak is. Ha szükséges, a villamosvezetők kocsiszínbe viszik fertőtlenítésre a járművet. Persze ilyenkor nagyobb lesz a tumultus a vonalon, hiszen hiányzik egy villamos a menetrendből.

A nagykörúti villamoson uralkodó helyzet járványügyi probléma is. Ócsai Lajos járványügyi szakértő a fertőzésveszélyre figyelmeztet. "Elsősorban undorító, nem társadalomba illő cselekedet a villamosok összepiszkítása. De, ha az illető valamilyen fertőzésben szenved, és valaki utána hozzáér az üléshez, nem tud kezet mosni utazás közben, megfertőződhet akár hepatitisszel, vérhassal, kalicivírussal is" – mondta a Blikknek a szakember.

A Blikk kereste a a BKV-t és a BKK-t az ügyben, de cikkük megjelenéséig nem kaptak tőlük választ.


KÖVESS MINKET:



Budapest helyszínei az ostrom előtt, az ostrom után és most
A zsidómentő svájci diplomata, Carl Lutz fotói alapján kutattuk fel a helyeket.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. február 13.


hirdetés

"Kislányom, a háborúnál nincsen borzalmasabb" - mondogatta mindig a nagymamám. Ő már csak tudta. 18 éves volt, amikor a közelgő front és az ostrom elől elmenekült a családdal a Siófok melletti Törekipusztára. Egy fogadóban szálltak meg sokadmagukkal.

Amikor elhagyták Budapestet, nem tudták, hogy a kikötő miatt Siófokot és a környékét is szanaszét lövik majd, és hogy a harcok alatt napról napra változik majd, hogy éppen a németek vagy az oroszok felügyelik-e a várost. A

Balaton ugyanis egy jól kiépített védelmi vonal része volt a második világháborúban, és komoly harcok folytak a környékén. Mindegy, ez egy másik történet, a lényeg, hogy a nagymamám és a családja túlélte a háborút.

Talán éppen a nagymamám történetei miatt kezdett foglalkoztatni annak idején a háború és az ostrom. Szerettem volna jobban megérteni, mi történt és főleg azt, hogy miért.

A háború hőseit, kerestem, azokat, akik az embertelenségben is emberek maradtak, akik zsidókat bújtattak, akik menedéket nyújtottak másoknak a harcok alatt, akik gyerekeket mentettek, akik kiálltak a gyengékért és elesettekért. Így jutottam el például a római katolikus Ranolder Intézet hittantanáráig, Klinda Pál atyáig, aki posztumusz kapta meg a Világ Igaza címet.

És így találtam rá Carl Lutzra is. Svájc budapesti alkonzulja 1942-ben érkezett Magyarországra, és miután több tízezer zsidót mentett meg a deportálástól a világháború alatt, 1964-ben a Jad Vasem kitüntette a Világ Igaza díjjal.

Carl Lutz azonban nem csak életeket mentett. Kevesen tudják róla, hogy szenvedélyes fotós volt, a jelek szerint imádta Budapestet és számtalan képet készített.

A sors iróniája, hogy pontosan 30 évvel az ostrom befejezése után, 1975. február 13-án halt meg. Carl Lutz képeinek igazi jelentősége talán abban rejlik, hogy az ostromot követően is dokumentálta, amit látott. Igyekezett ugyanazokat a helyszíneket, amiket egyszer már "békeidőben" megörökített, a borzalmas pusztulás után is megmutatni.

Az ostrom előtti képeken a szinte idilli szépségű város - elsősorban a Várnegyed és a környéke - tárul fel előttünk, az ostrom után pedig láthatjuk, mivel jár a háború, milyen romokon kellett Budapestnek újraépítenie magát.

Készítettem pár képet az egykori helyszínekről, így azt is láthatjátok, hogyan néz ki most Budapestnek az a része, amit Carl Lutz fotózott évtizedekkel ezelőtt.

Az első a Brit Követség egykori épülete a Verbőczy (ma Táncsics) utcában - ez a ház 1942-től a svájci diplomata, Carl Lutz rezidenciája volt. Ma a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Örökség Galériájának székhelye.

Kilátás a királyi palotára a Gellérthegyről:

Az Erzsébet-híd az ostrom előtt, az ostrom után és most:

A Szabadság tér az ostrom előtt és most:

A Hatvany-palota és jezsuita rendház és kollégium az ostrom előtt és után, illetve ma. A rendház helyén ma a Hilton áll, az épület egyes elemeit beépítették a szállodába.


KÖVESS MINKET:





Leszámol a MÁV a színvonaltalan bódékkal a Keletiben és a Nyugatiban
Azt ígérik, összesen ötven állomást tesznek csinosabbá.
Fotó: MÁV Zrt. - szmo.hu
2019. február 16.


hirdetés

"A MÁV kiemelt figyelmet kíván fordítani az állomásokon az utasforgalom korábbiaknál magasabb színvonalú kiszolgálására" - írja a Magyar Államvasutak hozzánk eljuttatott közleményében. "Ennek érdekében

elkezdődik a Nyugati és a Keleti pályaudvaron a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, a koncepcióba nem illő pavilonok elbontása."

Mint arról korábban beszámoltunk, első lépésként a Nyugati pályaudvari aluljáró bérleti szerződéseit mondták fel, és elkezdték a MÁV üzemeltetésében álló keresztfolyosó rendbehozatalát. A nem működő felvonót már korábban befalazták.

A MÁV következő lépése az, hogy a Keleti pályaudvaron tapasztalható állapotok megszüntetésére

az állomás látképét romboló vagy nem megfelelő színvonalú szolgáltatásokat nyújtó tizenkét bérlő bérleti szerződését felmondták.

Azt írták a közleményben, hogy a pályaudvaron azért továbbra is maradnak olyan üzlethelyiségek, ahol ételt, italt, újságot tudtok venni vagy pénzt tudtok váltani. A későbbiekben utascentrum kialakítását tervezik a Keletiben, megújulnak a tervek szerint az utasforgalmi területek. Az épületben már tavaly nyár óta modern, akadálymentes kormányablak működik.

Elindult a kiemelt, legnagyobb utasforgalmat lebonyolító és más felújítással nem érintett állomások megújulása is, ez 50 állomást érint, és ehhez kapcsolódva vizsgálják meg az állomási funkciókat és a szolgáltatásokat.

A fejlesztési terv első ütemében 2019-ben részben megújul a Bicske alsó; Alsógöd; Felsőgöd; Nagymaros-Visegrád; Szob; Sződ-Sződliget és Albertirsa megállóhely. Rákospalota-Újpest állomáson tavasszal lebontják a raktárépületet és nyáron a vágányhálózatot is karbantartják. Dunakeszi-Gyártelep állomáson P+R parkoló épül az önkormányzattal közösen.

"A beavatkozások alapvető célja az adott helyszínek utasforgalom számára meghatározó arculatának javítása, lehetőség szerint közösségi közlekedési csomópont feltételeinek megteremtése és javítása. A helyszínek mindegyikén vizsgálják az állomás, illetve megállóhely területén elhelyezkedő épületek és építmények állapotát és kihasználtságát. A rossz állagú, nem hasznosítható, az arculatot rontó épületek, illetve építményeket a lehetőségeknek megfelelően elbontják. Azokon a helyszíneken, ahol az épületek és építmények kihasználtsága megfelelő, indokolt esetben karbantartás, illetve felújítás várható."


KÖVESS MINKET:





Hétfőtől megszűnik az Arany János utcai trolimegálló, park lesz a helyén
Városi ligetet terveznek a nagyforgalmú Bajcsy-Zsilinszky út mellé, a Podmaniczky térre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 14.


hirdetés

Hétfőn megszűnik a trolibusz-végállomás a budapesti Arany János utcai metróállomásnál lévő Podmaniczky téren. A járművekre ezen túl a tér túloldalán, a Bajcsy-Zsilinszky úton lehet majd felszállni - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

Az V. kerületi Podmaniczky teret az önkormányzat közösségi térré, városi ligetté alakítja át, a Fővárosi Önkormányzat támogatásával. Emiatt helyezik át a 72-es és a 73-as trolibusz végállomását.

Az Arany János utcai metrómegállónál lévő tér felújításáról Szentgyörgyvölgyi Péter, az V. kerület polgármestere nemrég tartott tájékoztatóján azt mondta: a trolibusz végállomás helyén 82 új fát ültetnek, megújul a közvilágítás, és természetes kőburkolattal látják el a területet. A cél az, hogy a Podmaniczky tér központi része valóságos városi ligetté váljon.

A Podmaniczky tér rekonstrukciója mintegy 1,2 milliárdból fővárosi támogatással valósul meg. A munkálatok a tervek szerint augusztus 31-ig befejeződnek.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x