hirdetés
kiralyfurdo6.jpg

Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki

Már nagyon várjuk, hogy megújuljon Budapest egyik legrégebbi, törökök által épített fürdője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 30.


hirdetés

Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.

Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.

Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.

A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.

Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.

hirdetés

A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.kiralyFortepan1kiralyFortepan2

Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”

Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:

„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!

Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!

És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!

Brussza hévize-pocsolya őhozzája!

S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,

e fürdő s e föld-menyeknek országa!

Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,

Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.

Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák

a budai poéták!

Szerelmes török Budám!

Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”kiralykiralyfurdo5

Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.

„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.

Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.

Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.

Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985

kiralyfurdo1kiralyfurdo12kiralyfurdo13

Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.

1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.

A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.

Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)

kiralyfurdo2kiralyfurdo3kiralyfurdo11kiralyfurdo7kiralyfurdo8kiralyfurdo9

Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.

Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.

Izgatottan várjuk a munkák beindítását!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medvet-lattak-a-normafan.jpg

Medvét láttak a Normafán

Csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták bemenni az erdőbe.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

"Lakossági bejelentés érkezett a Pilisi Parkerdő Zrt-hez, hogy csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták az erdőbe bemenni" - írja a XII. kerületi önkormányzat a honlapján.

A Hegyvidéki Önkormányzat arra kér mindenkit, hogy a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésében lévő területen fokozott figyelemmel járjanak el, amíg a szakemberek ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát.

A Pilisi Parkerdő és Normafa Park szakemberei szerint kevés az esély arra, hogy a bejelentő valóban medvéket látott.

De mivel ez száz százalékig nem zárható ki, az önkormányzat mindenkit arra kér, hogy ha medve jelenlétére utaló jeleket látnak a környéken, akkor jelentsék be a 06-20-499-1111-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lomtalanitas.jpg

Újraindult a lomtalanítás Budapesten, a kupacokat széttúró lomizók nehezítik a munkát az FKF szerint

Arra is kérik a budapestieket, hogy csak a megfelelő lomokat tegyék ki, ezzel segítve a hulladékokat elszállítók munkáját.
Fotó: FKF Zrt./Facebook - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Újraindult a fővárosi lomtalanítás - adta hírül a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) Facebook-oldala.

A járványhelyzet miatti több hónapos kényszerszünet után a XIV. kerületben indult újra hétfőn a lomtalanítás. A program menetrend szerint zajlik, de munkatársainknak erőfeszítést jelent az elszállítás, mivel olyan anyagok is kikerülnek, amelyeknek nem a lomban lenne a helyük (pl. háztartási hulladék, kartonpapír dobozok, textilhulladék, építési törmelék, festékek)

- tájékoztat a cég.

Hozzáteszik, hogy a közterület-fenntartók munkáját nehezítik a hulladékok közt válogató lomisok is, akik a rendben összegyűjtött lomokat gyakran széttúrják.

Az FKF kéri a budapestieket, hogy a postaládákba eljuttatott szórólapokban foglaltak szerint csak nagydarabos hulladékot készítsenek ki. A lomtalanítással kapcsolatos valamennyi információ megtalálható a www.fkf.hu honlapon.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-zene-haza-cimkep.jpg

Egyedülállóan szép lesz a Magyar Zene Háza, íme a fotók a különleges üveg tetőszerkezetről

A tetőzetet 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, így az egész épületen átfut a fény.
Fotók: Városliget Zrt. - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elkészült a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete, mely épület egyedi, organikus formavilágával Budapest egyik új és turisztikai vonzerejét jelentősen növelő jelképe lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Ilyen lesz, amikor elkészül:

„A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd.

hirdetés

A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét"

- mondta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg.

A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyeken a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az RTL Híradó stábja madártávlatból is levideózta az épület tetőszerkezetét:

Az iroda helyiségek mellett a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kolodko_dreher1.jpg

Új Kolodko-miniszobrok bukkantak fel Kőbányán

A híres sörgyár ihlette a legújabb szobrocskákat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

Két új miniszoborral gazdagodott Budapest, Kőbányán most először tűnnek fel a jellegzetes Kolodko-figurák. A Dreher Sörgyárak története ihlette a szobrászt a legújabb alkotások elkészítésekor.

A Dreher-család múltja regénybe illő, évszázadokon átívelő történet. Az 1854-ben alapított Kőbányai Serfőző Társaságot ma Dreher Sörgyárakként ismerjük, a sörfőzdét idősebb Dreher Antal virágoztatta fel saját találmánya, a ma Vienna Lágerként ismert sör révén. Ő kezdett sörgyártásba is Pesten, halála után pedig fia és unokája, ifjabb Dreher Antal és Dreher Jenő fejlesztette tovább a Kőbányai Sörgyárat, ami hamarosan az ország legnagyobb sörgyára lett.

„A Drehertől-Dreherig filozófiánk mentén a tavalyi 165 éves jubileumi évforduló fontos mérföldkő volt az életünkben, amely többek között egy rendhagyó kiállítást és sörtúrát is magába foglalt, most pedig a múzeum modernizálásával, felújításával folytatódik” – mondta Szabó Ibolya, a Dreher Sörgyárak vállalati kapcsolatok vezetője. Hozzátette:

„a különleges szobrokat a sörgyár története inspirálta és azok szorosan kapcsolódnak a sörgyártáshoz is. A miniszobrok a sörtúráink keretén belül kerülnek bemutatásra, a megújuló és a hamarosan újra megnyitó sörmúzeumunkkal együtt mutatjuk be őket a nagyközönségnek”.

A két miniszobor két ikonikus jelenetet mutat be. Ezekből az egyik a gyár udvarán egy valódi, korabeli söröshordón álló, Dreher Antalt ábrázoló szobor, kezében a jellegzetes sétapálcájával, a háttérben pedig Európa egyik legszebb főzőháza látható. A gyár előtt található a másik szobor, amely egy valódi mészkőhídon álló olyan söröskocsit ábrázol, amelyet két dreheres ló húz.

hirdetés

„A sörgyár hangulata és története azonnal megérintett, amikor bejárhattam pincétől a padlásig, láttam az Eiffel-iroda által tervezett „léhűtő” padlást, a 100 éves Zsolnai csempéket, a söröslovakat, a százéves hordókat. Azért pedig külön örültem a felkérésnek, mert így most már Kőbányán, Budapest mértani közepén is megjelenhetnek a szobraim”

– mondta el a szobrokat megálmodó és elkészítő Kolodko Mihály.

„Célunk, hogy ezekkel a fejlesztésekkel mi is erősítsük Kőbánya bekapcsolódását Budapest turisztikai életébe, és a sörrajongók, illetve a sörtörténet iránt érdeklődőknek bemutassuk a Dreher múltját és jelenét” – tette hozzá Szabó Ibolya.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!