hirdetés
kiralyfurdo6
Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki
Már nagyon várjuk, hogy megújuljon Budapest egyik legrégebbi, törökök által épített fürdője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 30.


hirdetés

Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.

Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.

Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.

A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.

Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.

A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.

kiralyFortepan1kiralyFortepan2

Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”

Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:

„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!

Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!

És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!

Brussza hévize-pocsolya őhozzája!

S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,

e fürdő s e föld-menyeknek országa!

Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,

Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.

Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák

a budai poéták!

Szerelmes török Budám!

Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”

kiralykiralyfurdo5

Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.

„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.

Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.

Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.

Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985

kiralyfurdo1kiralyfurdo12kiralyfurdo13

Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.

1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.

A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.

Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)

kiralyfurdo2kiralyfurdo3kiralyfurdo11kiralyfurdo7kiralyfurdo8kiralyfurdo9

Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.

Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.

Izgatottan várjuk a munkák beindítását!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Lélegzetelállító: a Budai Vár kupolájának csúcsán tűnt fel az Esernyős ember
Legutóbb a debreceni óriáskeréken gyalogolt, máris itt a legújabb nagy dobása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 08.



A rejtélyes esernyős emberről mindössze annyit tudni, hogy a magasságtól egyáltalán nincs megijedve. Korábban feltűnt már a debreceni óriáskeréken, a Duna vizén és a Megyeri híd tetején is.

Kálló Péter fényképész újabb videót osztott meg Facebook oldalán az Esernyős Emberről, aki - a debreceni óriáskerék után - most a Budai Várat mászta meg.

Íme a hajmeresztő mutatvány:


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x