hirdetés
kiralyfurdo6.jpg

Csodaszép lesz a Király fürdő, ha felújítják - most így néz ki

Már nagyon várjuk, hogy megújuljon Budapest egyik legrégebbi, törökök által épített fürdője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. december 30.


hirdetés

Nemrég bemutattuk nektek azt a budai templomot, amelyet a múlt században bravúros mérnöki munkával 140 centiméterrel emeltek fel. A Szent Flórián szomszédja a Fő utcán a Király fürdő, Budapest egyik legrégebbi fürdője, amelynek központi épületét még a törökök emelték.

Évek óta tervezik a felújítását vagy cikkeznek arról, hogy küszöbön áll végre a fürdő megújulása, mivel az utolsó teljes körű rekonstrukció az 1950-es években történt. 2017-ben végre elkészültek a koncepciótervek a Fő utcai Király fürdő felújításához, december 15-én kihirdették a rekonstrukció győztes koncepcióterveit. A pályázatra 24 munkát küldtek be, ebből ötöt választottak ki és vásároltak meg.

Mikor épült a jellegzetes kupoláról azonnal beazonosítható budai épület? Miért maradthatott fenn? Miért kapta a Király nevet? Mikor bővítették ki az eredeti épületet? Most elmeséljük.

A fürdő területén egykor egy római település állt az Aquincumba vezető út mentén – erről részben az innen előkerült sírtöredékek tesznek tanúbizonyságot. A régészek az 1950-es években két gótikus profilú nyíláskeret-töredéket, illetve egy állatviadalt ábrázoló román kori reliefet is találtak.

Ezen a helyen Arszlán pasa rendelkezésére kezdtek el hamamot, vagyis tisztasági fürdőt építeni. A törökök a fürdőket részben rituális, részben gyógyászati célokra használták. Ez a szokás az iszlám vallás legfőbb prófétájától, Mohamedtől ered. A fürdőkben külön voltak a nők és a férfiak, egyszerre nem használhatták a medencéket. Ezt a tradíciót egyébként 2011-ig követte a Király.

A fürdő az egykori Kakas Kapu közelében épült, ám 1566-ben a szultán parancsára kivégezték Arszlán pasát, ezért a munkák irányítását Szokoli Musztafa budai pasa vette át. Az épület 1567-re készült el.

kiralyFortepan1kiralyFortepan2

Mivel a Királynak nincsen közvetlen melegvízbázisa, a vizet abból a forrásból nyerik, amely a Lukácsot is táplálja. „A nyolc boltívvel alátámasztott ilidzsét keramittal fedett rózsaszín kupolával fedték le. A medencébe négy oroszlánfej spriccelte be négy kőkádba éjjel-nappal a forró termálvizet. A törökök egyébként azért építették ilyen messze a forrásoktól az ízületi bántalmakat gyógyító horozkapu fürdőt-, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a városfalon belül a fürdési lehetőségük. (Jelenleg zárt csővezetéken vezetik a Lukácsból a termálvizet ide.)”

Azt kevesen tudják, hogy a Király fürdő mellékházában a XVII. században élt egy török költő, aki rajongott Budáért. Imádatát a következő költeményben fejezte ki:

„Szebb vagy Buda vár, mint maga Isztambul!

Tündérszépséged nem kullog mögötte hátul!

És fürdőid? őnékik sehol sincs mása!

Brussza hévize-pocsolya őhozzája!

S mikor medencéjébe gyűlik a város lánya,

e fürdő s e föld-menyeknek országa!

Ha kávézni mégy Budán-költőknek tanyája,

Ha iskolába botlasz -gyere! Tudósok hazája.

Buda bölcsei cukorszarvú papagájok és drága daloló filomélák

a budai poéták!

Szerelmes török Budám!

Érted én, az igazhitű, Tán még a mennybeli Dzsennet kertet is odaadnám!”

kiralykiralyfurdo5

Néhány évtizeddel később azonban a törököket kiűzték Budáról. A fürdőt I. Lipót német-római császár, magyar, cseh és német király a háziorvosának, Illmer Frigyes Ferdinándnak ajándékozta. Ezt követően lett a mai Fő utca neve Fürdő utca.

„Takáts Sándor szerint az egész török uralom nem pusztított annyit Magyarországon, mint az 1680-as évek nagy felszabadító háborúja.Buda vára is romhalmazként került 1868-ban – több hónapos ostrom után – az egysült keresztény seregek kezére. Romokban állt a polgárváros, de még inkább az egykori királyi palota. A magyar idők emlékei éppúgy, mint a törk időkéi. Az utóbbiak közül is szinte csak az erődrendszer egy-egy bástyája maradt az utókorra.

Említsük meg az igazság kedvéért, hogy Buda 12 török dzsámijából is akadt olyan, amely túlélte az ostromot. Pesten is állt még egy ideig egy ottani dzsámi minaretestül. A vallási türelmetlenség is nyilván közrejátszott benne, hogy később ezek eltűntek. Már nem a háborúban, hanem a békésebb XVIII. században.

Még szerencse, hogy a fürdést a keresztény hit sem tiltotta, ha nem követelte is meg oly szigorúen, mint az iszlám. Ennek is köszönheti fővárosunk, hogy az 1500-as évek másodi felében épült, illetve török módra átépült négy szép budai fürdőt megkímélték a bontócsákányok.

Forás: Varga Domokos: Budapest, Corvina Kiadó, 1985

kiralyfurdo1kiralyfurdo12kiralyfurdo13

Az orvos fia 1703-ban eladta az egykori török fürdőt, és az az évszázad végéig többször is gazdát cserélt.

1796-ban került a König családhoz, ők építették át mai formájára. A fürdő (König+bad) magyarosított nevét (Király+fürdő) a családról kapta. Az új tulajdonosok az 1800-as években modern vízgyógyintézetet hoztak létre, klasszicista épületszárnnyal bővítve az eredeti épületet. A Ganz utcai és a Fő utcai homlokzat is erről tanúskodik.

A József-hegyi hévvíz-források egyikétől kapja vizét a Fő-utczában levő Király-fürdő is. A Lukács-fürdőtől 664 méter hosszú vascső vezeti le odáig a vizet. A víz hőmérséklete 43.7° C., bősége 24 óra alatt 1.920 köbméter; a forrás chemiai összetétele közelebbről ismeretlen. E fürdőt eddig inkább csak tisztaság s nem a víz gyógyító ereje kedveért használták; közelebbről nagyobb javításon esett keresztűl ez is. Most gőz-, kő-, kád- és török-fürdőjén, továbbá egy nagyobb és egy kisebb népfürdőjén kivűl hidegvíz-gyógyintézete is van.

Forrás: Budapest ásványos vizei és fürdői. (Ilosvay Lajos)

kiralyfurdo2kiralyfurdo3kiralyfurdo11kiralyfurdo7kiralyfurdo8kiralyfurdo9

Mivel Budapest ostroma alatt az épület erősen megsérült, a háború után, az 1950-es években teljesen fel kellett újítani.

Mára ismét újjáépítésre szorul. A győztes koncepciókat itt láthatjátok.

Izgatottan várjuk a munkák beindítását!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
lupa-sziget-luppa-budakalasz-budapest-mysecretbudapest-20.jpg

Tündéri, rejtélyes kis sziget bújik meg Budapest közelében: a Lupa

Nyugodt oázis azoknak, akik szeretnének pár órára kiszakadni a taposómalomból.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Csak 80-90 éve létezik ebben a formájában az egyik legérdekesebb és legszebb üdülőhely Budapest környékén, a Lupa-sziget.

A Duna szentendrei ágának déli csücskénél, a budakalászi parttal szemben található. Mindössze 800 méter hosszú, egy óra alatt be lehet járni.

Varázsát szépsége, a sok házikó, a folyó közelsége adja, és persze az, hogy nem egyszerű megközelíteni, és csupán egy néhány személyes komppal lehet átjutni, és csak az esti órákig. Az itt élők pedig saját csónakjaikkal járnak.

Amikor végigsétáltam rajta, az volt az érzésem, hogy talán nem is Ada Kalehről mintázta Jókai Mór Az arany ember kicsiny, titkos dunai szigetét, hanem a Lupáról.

Az asszociációim nem is voltak olyan rosszak: a regény első, 1918-as filmváltozatát itt forgatta Korda György. A másik film, amelyhez több jelenetet is itt vettek fel, az 1962-es „Nyáron egyszerű”.

A sziget a gazdag, pomázi szerb Luppa családról kapta nevét.

A család legismertebb tagja Luppa Péter (1838-1904)mérnök, országgyűlési képviselő volt. 1857-ben diáktársaival csónakkal leevezett a Dunán a Fekete-tengerig, és Úti Kalandok címmel adta ki az erről szóló beszámolót.

A szigetre gyümölcsfákat ültetett, és állítólag vadászni járt ide.

A Luppa elnevezés lassan átalakult az egyszerűbb Lupává, és most már ez a sziget nevének elterjedtebb változata.

Tersánszky Józsi Jenő még elhagyott, buján zöldellő helynek írja le a szigetet., ahol csak 1-2 pásztorkunyhó düledezett. Az 1930-as évek elején azonban terv született a felparcellázására és fürdőtelep kialakítására. Aki itt megvett egy nyeles telket, az arra is kötelezte magát, hogy tartja magát a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokhoz az egész telep nyugalma érdekében.

A partvonalat megerősítették, a szigetet csatornázták, bevezették a villanyt építettek egy víztornyot is. Ekkor telepítették a sziget hosszában végighúzódó szép platánsort is. A Helvetia társaság nem csak meghirdette a telkeket, hanem minta nyaralót is építtettek. 160 telket parcelláztak fel, és 1941-ig 33 ház épült fel az immár Lupára keresztelt szigeten.

Mivel a szigetet pár évente elönti a víz az áradások idején, a nyaralóházakat lábakra építették, vagy az alsó szinteken könnyen kiüríthető tárolóhelyiségeket hoztak létre.

Több villát is Kozma Lajos tervezett, a kor egyik sztárépítésze, a Napraforgó utcai bauhaus -telep egyik alkotója.

Stílusát többen is követték, így vált a Lupa-sziget a két világháború között egységes arculatú, modernista üdülőhellyé. Ma pedig a sziget építészi szabályzata határozza meg, hogy csak lapostetős, lábakon álló házak épülhetnek a szigeten.

A sziget híres lakói, itt nyaraló hírességei vagy mára ismertté vált látogatói között volt Páger Antal (számára Kozma Lajos tervezett házat), Walter Rózsi, Molnár C. Pál (aki szívesen festett aktot a Lupán), báró Hatvany Lajos felesége, Litván György, Soros Tivadar (Soros György apja), Révai Béla nyomdatulajdonos. És Vitéz Miklós, a Meseautó írója, aki az egyik művét állítása szerint csak azért tudta gyorsan megírni, mert az árvíz két hétre elzárta a külvilágtól, ő pedig modern kori Robinsonként tengődött a szigeten.

Egyedülálló és igen vegyes közösség alakult ki a Lupán, és ma is pontosan ilyen egyedi maradt. Néhányan nem csak a nyarakat töltik kint, hanem ideköltöztek, és állandó lakóként a szigetről járnak bevásárolni, dolgozni, ügyeiket intézni.

A sziget közepén található Sanyi bácsi büféje, egy kedves, retro hangulatú hely – az egyetlen egyébként, ahol ehetsz-ihatsz, ha ide kirándulsz.

A Lupa nevezetességei közé tartozik még a Bauhaus vagy modernista épületeken kívül a platánsor, a sziget északi csücskénél található kis Mária-kegyhely és a közelében 2005-ben elültetett tölgy – erre kis tábla is emlékeztet.

De a legjobb a Duna partja, a víz a zátonyokkal, a sok fa, a csend és a nyugalom.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
budapest-varosnezo-turistabusz-mti-roka-laszlo-1000x591.jpg

Turistabuszok árasztják el Budapestet: van, ahol már életveszélyes emiatt a közlekedés

A helyzet évről évre súlyosabb a külföldi látogatók számának növekedésével, de továbbra sincs megoldás a káoszra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Rengeteg a turistabusz Budapesten, amelyek gyakran dugókat, fennakadásokat okoznak a fővárosi közlekedésben - számol be róla a 24.hu.

A portál szerint a probléma nem új, mostanra azonban káoszhelyzet alakult ki, mivel már évek óta nem szabályozták kellő mértékben ezt a területet.

A külföldi látogatókat fuvarozó buszok ugyanis gyakran a szűk buszsávokban vagy a bicikliutakon parkolnak, elfoglalják a BKV megállóit, vagy éppen zöldövezetben várakoznak órákat folyamatosan járó motorral, de az is előfordult már, hogy a rakparton keresztbe állva korlátozták az utat a többi autós, motoros elől.

A Citadella és a Jászai Mari téri kikötőnél lévő parkoló már egyenesen életveszélyes a helyzet - mondta György Anita, a Magyar Beutaztatók Szövetségének közlekedési munkacsoportját vezetője.

Szerinte csak idő kérdése, hogy mikor fognak ott elütni valakit.

Ez azon az I. kerületben rendezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amit a héten a kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, V. Naszályi Márta hívott össze.

Egy évtizede a Levegő Munkacsoport már összefoglalta, mi a probléma a turistabuszok helyzetével a fővárosban:

• nincs vagy kevés a le- és felszálló helyek száma a célpontok környékén,

• a városban nincsenek hosszabb tartózkodást lehetővé tévő terminálok,

• a szállodák nagy része nem rendelkezik buszok számára kialakított parkolóhellyel,

• az útvonalak nagy részén folyamatosak a fennakadások, a buszok a torlódásban vesztegelnek,

• az átláthatatlan szabályrendszer gyakran okoz fennakadásokat,

• a rendőri együttműködés abszolút hiánya,

• a kialakított parkolóhelyek űrszelvénye gyakran nem megfelelő,

• a magassági korlátozások jelentős része indokolatlan

2019-ben ezek a gondok még mindig fennállnak, csak az változott, hogy sokkal több turistákat fuvarozó busz közlekedik már Budapesten.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
IMG_2084.jpeg

Igazi mesevilágban találod magad, ha betérsz ebbe a budai kávézóba

A Gross Arnoldo Galéria és Kávézó a nyugalom egy apró szigete a forgalmas Bartók Béla úton.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. augusztus 25.



Budán, a Barók Béla út amolyan kulturális városközponttá nőtte ki magát az elmúlt években. A környéken gombamód szaporodnak a galériák. Az egyik ilyen gyöngyszem a Gross Arnoldo Galéria és Kávézó.

Eleve imádom a galériákat és a kávét. Ha pedig ezt a két dolgot ötvözi egy hely, akkor az nekem maga a mennyország. Az Arnoldo azonban még így is felülmúlta várakozásaimat. Amikor a Bartók nyüzsgő forgatagából beléptem, olyan volt, mintha egy mesevilágba csöppentem volna. A villamosok zaja kint maradt, bent pedig elvarázsoltak a szivárványszínű rézkarcok és a kellemes kávé illat.

A kiállítóhellyel egybekötött vintage-hangulatú kávézó Gross Arnold művészetének és játékos személyiségének állít emléket. A hely megnyitását maga a művész kezdeményezte és nyitotta meg 2014-ben, a Bartók Béla u. 46 szám alatt, nem sokkal halála előtt. Gross Arnold 2015. január 22-én hunyt el, a magyar kultúra napján.

Gross Arnold a rézkarc műfajának megújítója és hazánk egyik legnépszerűbb, legmeghatározóbb XX. századi képzőművésze. Leginkább Rembrandt és Albrecht Dürer rézkarcait tanulmányozta, hatásukra pedig sorra alkotta meg egyedi, derűs, színes, humoros, rézkarcait, amivel nagy sikert aratott. Számos kitüntetése mellett 1995-ben Kossuth-díjat kapott, 2014-ben pedig kitüntették a Nemzet Művésze címmel is.

Gross művészetében a korábbi egyhangú fekete-fehér műveket a szivárvány minden színében pompázó, zsúfolt, mégis harmóniát árasztó képek váltották fel. Jellegzetes színezési technikájának köszönhetően minden nyomata más és más. Rézkarcain egyetlen négyzetcentiméter sem marad szabadon, a képek zsúfoltsága azonban nem zavaró, inkább olyan hatást kelt, mint egy díszes karácsonyfa. A lapokat sajátos tündérvilágának városai és lakói népesítik be, ahol mindig süt a nap. A művész célja, hogy képeivel örömet szerezzen, ahogy ezt ars poeticájában is megfogalmazta:

"
„Annyi baj, gond, bánat és szörnyűség vesz körül minket a világban, hogy azt nem szabad még a művészetbe is beengedni.”

A kiállítás a hely felső szintjén is folytatódik. Itt modellvasutak, a művész ásványgyűjteménye, makettek, könyvespolcok és porcelánok mellett fogyaszthattuk el a kávénkat. A falról pedig maga Gross Arnold mosolygott ránk.

Az Arnoldóban csupa olyan tárgy vesz körül bennünket, ami a mester grafikáit és meghitt személyes világát idézi. Ez nem véletlen. A hely berendezése a művész fiának tervei alapján készült, aki törekedett rá, hogy apja kétdimenziós rajzait térbelivé tegye. A kávézón keresztül így kvázi bárki beléphessen Gross Arnold mesevilágába.

Lapozz az árakért, képekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
szecesszio-haz-budapest-honved-utca-mysecretbudapest-30.jpg

Minden a szecesszióról szól Budapest egyik legszebb kávéházában

Egyedülálló hely: lakóépület és szecessziós központ egyszerre. A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Budapesten hozzászokhattunk már, hogy Budapest belső kerületeiben minden utcában valami csodára bukkanunk. És ehhez az is elég, ha felnézünk a homlokzatokra vagy belesünk a kapualjakba.

Aki gyakran jár Lipótvárosban, az már kiszúrhatta

a növényi motívumokkal ékített almazöld épületet, a Bedő-házat.

Önmagában az épület külseje és története is érdekes, csakhogy még másról is ismerik: ez a Magyar Szecesszió Háza, egy kivételes budapesti komplexum, ahol a szecessziós iparművészet számtalan darabját csodálhatod meg. A földszinten találod a Szecesszió Kávéházat, amelyben szecessziós múzeum működik.

A szecesszió annak idején, a XIX. század végén a díszítő-és iparművészet területéről indult, onnan terjedt tovább a képzőművészetbe és építészetbe. Emiatt mindig erős maradt a kapocs e területek között, és ennek köszönhető hogy teljes enteriőröket rendezhetünk be szecessziós bútorokkal és használati tárgyakkal. Nálunk először az 1890-es években jelentek meg a szecessziós motívumok az épületeken, és a századfordulóra bontakozott ki a magyar szecessziós építészet olyan alkotókkal, mint Lechner Ödön, Magyar Ede, Vidor Emil, Spiegel Frigyes, Raichle J. Ferenc, Lajta Béla, és az 1900-as évek első évtizedében érte el virágzását a Löffler-testvérekkel, a Kármán-Ullmann tervezőpárossal vagy éppen Vágó József munkáival.

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest tulajdonában volt, 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg. A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel, akinek lehetősége volt külföldön megismerni a német, francia és belga kortárs építészettel és szecesszióval. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, majd a 1894-től pedig a millenniumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette, és 1896-ban nyitott saját irodáját nevéhez fűződik a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házak és Polgári Serfőző Rt. több épültének tervezése.

A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.

Vidor Emil nem csak az izgalmas, aszimmetrikus homlokzatot alakította ki értő módon, hanem gondosan megtervezte a falfestményeket, az ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket is. A homlokzat kerámiavirágait a pécsi Zsolnay gyár készítette, a kőfaragványok Müller Rezső munkái, az asztalosmunkákat Malomsoky Józsefnek, a lakatosmunkákat Hochmann Lajosnak, a színes ablakokat Herzl L. Márknak, a bádogosmunkákat pedig Fuchs Mihálynak köszönhetjük.

Nem csak a Bedő-család lakott itt, hanem Vámos Fülöp szénnagykereskedő, aki a lakásában működtette 1910-től 1912-ig a „Magyar Szénújság” szerkesztőségét és Petanovits József, a Divatcsarnok éttermének tulajdonosa is.

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát és később az 1956-os forradalom eseményeit is. A hatvanas években üzemi étkezde működött az épületben, illetve a rendszerváltásig a Szövetkezetek Országos Szövetsége.

Már az 1990-es évekre kopott, leharcolt állapotba került, elveszítette régi fényét – ez az akkoriban készült fényképekről is kiderül.

A 2000-es években történt hatalmas fordulat a ház életében. A tetőteret megvásárolta Vad Tivadar építési vállalkozó, 2003-ban vállalkozott arra, hogy az épületet teljes körűen rekonstruálja. 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte 600 négyzetméteres földszinti tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a szecessziós kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

Ha erre jársz, ülj be egy kávéra a szecessziós bútorok közé, békebeli hangulatba, és miközben pihensz, szemlélődj, csodáld meg a itt látható számtalan tárgyat míves részleteikkel együtt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x