hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Csodagyerekből polihisztor: a magyar tudós, aki mindenhez értett
Áldás és pech egyszerre, ha a fiad akkora zseni, hogy a te tudásodra és életművedre már kevésbé emlékszik az utókor: pont így járt Bolyai Farkas.
Kovács-Tóth Noémi cikke - szmo.hu
2018. szeptember 18.


hirdetés

Bolyai Farkas kimagasló matematikus volt — tudását csak fia, János szárnyalta túl —, illetve remek mezőgazdász és irodalmár. Ezen felül nyolc nyelven beszélt, mintagazda volt, állatokat és embereket gyógyított, zeneelmélettel foglalkozott, fizikát és kémiát oktatott, továbbá feltalált egy fűtőkemencét.

Áldás és pech egyszerre, ha a fiad akkora zseni, hogy a te tudásodra és életművedre már kevésbé emlékszik az utókor: pont így járt Bolyai Farkas (Bólya, 1775 – Marosvásárhely, 1856) erdélyi magyar matematikus is. Fiát, Bolyai Jánost szinte mindenki ismeri, hiszen a világ élvonalbeli matematikusaként tartják számon, holott édesapjával kezdődött a magyarországi matematikai kutatás története.

Már kilencévesen latinul talált ki verseket

Bolyai Farkast elsősorban párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai kapcsán ismeri a történelem, de sokkal nagyobb koponya volt annál, hogy csak a számolásáért becsüljük. Az elszegényedett nagybirtokos családból származó fiú a híres nagyenyedi református kollégiumba járt, és hamar kiderült, hogy csodagyerek. 14 jegyű számokat fejben emelt négyzetre, vagy vont belőlük köbgyököt, illetve kívülről fújta ógörögül az Odüsszeia első tíz énekét és már kilencévesen bármilyen témában kitalált egy latin verset. Érettségi után már nyolc nyelven beszélt és írt: latinul, görögül, héberül, románul, majd németül, angolul, franciául és olaszul.

Baráti levelezés a géniusz Gauss-szal

Ezt követően a kolozsvári református kollégiumban folytatta tanulmányait, ahol báró Kemény Simon felkarolta és fia mellett tartotta oktatótársként. Ifj. Kemény Simon élete végéig Bolyai hű barátja maradt. Farkas ezen időszakban színészkedett, rajzolt és festett, de látása miatt a művészi ambícióiról le kellett mondania. A legfontosabb hatás csak ekkor érte a tudásszomjáról ismert húszéves fiút: Simonnal együtt külföldi tanulmányútra ment először Jénába, majd Göttingenbe, ahol összebarátkozott a világ talán legnagyobb matematikus zsenijével, Gauss-szal. Levelezésbe kezdtek a geometria alapjairól, Gauss egyszer egyenesen lángésznek nevezte Bolyait. Még egy-egy pipát is ajándékoztak egymásnak, és megállapodtak, hogy minden hónap utolsó napján egymásra gondolnak, miközben szívják a dohányt. Farkas ezt a szimbolikus tárgyat élete végéig hatalmas becsben tartotta.

A mezőgazdasági szakember, akinek találmányai is voltak

Bolyai 1804-től majdnem fél évszázadon keresztül oktatott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, miközben a modern természettudományokat is népszerűsítette. Amikor újonnan bevezették a mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgyat, rögtön elvállalta a tanítását. Sajnos azonban már akkor sem kerestek túl sokat a tanáremberek, sőt, anyagi gondjai élete végéig elkísérték Farkast. Ennélfogva mindig rákényszerült, hogy különféle mellékes tevékenységekből tartsa el magát és családját. Híres volt arról, hogy tűzbe ment az intézményért és a diákjaiért, ezért gyakran házalt mecénásoknál. Fia, Bolyai János, ezt utólag úgy értékelte, hogy édesapja gyakran hízelkedett és álszenteskedett a cél érdekében.

Szerencsétlen házasságok

Bolyai Farkas 1801-ben nősült először, miután kolozsvári nevelő állása sarán megismerte egy borbély-sebészmester leányát, Zsuzsannát. Ez a frigy nem sok boldogságot hozott az életébe, felesége ugyanis skizofréniás lett, de neki köszönheti egyetlen felnőttkort megélt gyermekét, Bolyai Jánost. Később született egy kislányuk is, de Anna kétévesen elhunyt. János későbbi feljegyzéseiből tudjuk, hogy Farkas nagy nőcsábász volt, „állhatatlanul szerte-széjjel repdesve” kergette a szoknyákat.

Az apa mindent elkövetett, hogy kielégítse János hihetetlen tudásszomját, rengeteget tanította az arra érdemes fiát, sajnos mégis eléggé viharos volt a viszonyuk.

Négy év betegeskedés után elhunyt Zsuzsanna, pár évvel később Farkas egy marosvásárhelyi vaskereskedő fiatal lányát, Terézt vette feleségül. Ő is két gyermeket ajándékozott a tudósnak, Gergelyt és Bertát (előbbi fiatalon, utóbbi még gyermekként hunyt el), majd végül a második asszonya is meghalt kilenc év házasság után. Bolyai szerencsétlen sorsa 1854-ben ismét megmutatkozott, hiszen egy éven belül vesztette el kisunokáját és barátját, Gauss-t.

Anyai örökségén, domáldi kisbirtokán gazdálkodott, és erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, valamint gyógyászati és gyógyszerészeti témákkal egyaránt foglalkozott. Recepteket dolgozott ki különféle emberi és állati betegségekre, és olyan meglepő dolgokat is tett, mint például kedélybetegeken ütött át szikrát, sőt, elhunyt feleségét a saját kertjében fölboncoltatta és leletet küldött róla a fiának. Gazdaként minta-gyümölcsöst telepített, birtokán keresztülvezetett egy patakot, és Gauss-szal arról levelezett, hogy milyen mechanikai szerkezettel létesítsen vízesést. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta Bolyait, méghozzá a természettudományi osztályban. Ezen felül érdekelte a filológia, a fordítás, a filozófia és leginkább a zene: felnőttként tanult meg csellózni és magas szinten ásta bele magát a zeneelméletbe is, még órákat is tartott a témában.

Ha ez még nem lenne elég, komoly műszaki érdeklődése találmányokban is kicsúcsosodott. Önhajtású gépeket szerelt össze és kocsira szerelhető nyaralót tervezett. 1839-ben pedig camera obscurával fekete-fehér képeket készített és rögzített, megelőzve a dagerrotípia (a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás) módszerének hivatalos bejelentését. A legpraktikusabb munkája azonban egy takarékos főző- és fűtőkemence lett (Bolyai-kemenceként jegyzi a tudomány), amely annak idején Erdélyben széles körben el is terjedt.

Hét matematikai és hét irodalmi kötetet írt, de a nekrológokban volt a legjobb

Ami a matematikai munkásságát illeti, Bolyai Farkas elég termékenynek bizonyult. Számos tételt és igazságot fogalmazott meg, saját kötetekben is (nem untatnám az olvasót a közember számára érthetetlen részletekkel, de hozzá fűződik többek közt a sokszögdarabolási tétel, a permanenciaelv és Gaussal levelezett a párhuzamossági axiómáról, ezt a problémát később a fia oldotta meg). Hét matematikai kiadványa jelent meg élete során, legfontosabb a Tentamen, amely egyben egy tankönyv is. A középiskolai tananyagban a kerületi és középponti szögek témáját ma is Bolyai Farkas gondolatmenete alapján szokás bizonyítani.

Irodalmi téren is sokat alkotott – hét kötete jelent meg –, bár fiatalon rengeteg versét és írását elégette. Megmaradt azonban a Szívhangok című verseskötete, amelyet Ferenc József tiszteletére írt, illetve a kolozsvári színház megnyitására kiírt drámapályázatai is. Kissé morbid, de e téren a nekrológokban volt a legkiemelkedőbb: nem csak barátai (báró Kemény Simon és id. Szász Károly) halálára írt remek gyászbeszédeket, hanem a sajátjára is, miután elmúlt nyolcvan éves. Az előre kinyomtatott szöveg egyszerre volt búcsú és végrendelet, és többek között azt tartalmazta, hogy a temetésére nem kér sem papot, sem beszédet. Különös humorára jellemző, hogy beleírta azt is, hogy adományoz mindenkinek két órát, amit otthon hasznosan eltölthet, ahelyett, hogy az ő temetésével foglalkozna. Síremlék helyett csupán egy almafát kért, ennek pedig egy tanítványa eleget is tett, miután Bolyai Farkas nyolcvanegy évesen, agyvérzésben elhunyt.

Források:

Wikipedia, bethlen.hu, multkor.hu, rubicon.hu


KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A DNS árulja el Hasfelmetsző Jacket? A nyomok egy lengyel borbélyhoz vezetnek
Már sokszor álltak közel kriminológusok és más kutatók Hasfelmetsző Jack azonosításához. A whitechapeli gyilkosságok után 131 évvel a rejtély megoldódni látszik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A nyomravezető egy új DNS-teszt volt, amelyet az egyik áldozat, Catherine Eddowes kendőjén és a gyilkosnak a tetthelyen hagyott ruhafoszlányán hagyott vérminta alapján készítettek el. Eszerint az 1888 augusztusa és novembere közötti rémtettek elkövetője egy 23 éves lengyel borbély, bizonyos Aaron Kosminski lehetett – írta a Daily Mail.

Az eredményről a liverpooli John Moores egyetem kutatói számoltak be a Journal of Forensic Sciences című szaklapban. Mint leírták, ez volt az első szisztematikus, molekuláris szinte elemzése a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyetlen fennmaradt fizikai bizonyítékának.

Kosminski, testvéreivel a Greenfield Streeten lakott, alig 200 méterre attól a helytől, ahol a Hasfelmetsző harmadik áldozatát, Elisabeth Stride-ot megölte.

Catherine Eddowesszal 1888. szeptember 30-án végeztek brutálisan. A gyilkos kivágta méhét, veséjét, és arcát is megcsonkította. Ő volt aznap éjjel a második – egy órával korábban vágta át a rém Elisabeth Stride torkát.

A lány kendőjét egy Russell Edwards nevű üzletember vásárolta meg 2007-ben egy árverésen, majd néhány évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a téma kutatóival. Kosminski, mint gyanúsított, már 2014-ben felmerült Jari Louhelainen finn kutató tanulmányában, aki maga is megvizsgálta a kendőt. Szakmai körökben azonban akkor nem fogadták el ezt a feltételezést.

Kosminskit három évvel a whitechapeli gyilkosságok után elmegyógyintézetbe zárták, állítólag azért, mert többször is késsel fenyegette testvéreit. A leavesdeni bolondokházában halt meg 1919-ben.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x