hirdetés
bolyai.jpg

Csodagyerekből polihisztor: a magyar tudós, aki mindenhez értett

Áldás és pech egyszerre, ha a fiad akkora zseni, hogy a te tudásodra és életművedre már kevésbé emlékszik az utókor: pont így járt Bolyai Farkas.
Kovács-Tóth Noémi cikke - szmo.hu
2018. szeptember 18.


hirdetés

Bolyai Farkas kimagasló matematikus volt — tudását csak fia, János szárnyalta túl —, illetve remek mezőgazdász és irodalmár. Ezen felül nyolc nyelven beszélt, mintagazda volt, állatokat és embereket gyógyított, zeneelmélettel foglalkozott, fizikát és kémiát oktatott, továbbá feltalált egy fűtőkemencét.

Áldás és pech egyszerre, ha a fiad akkora zseni, hogy a te tudásodra és életművedre már kevésbé emlékszik az utókor: pont így járt Bolyai Farkas (Bólya, 1775 – Marosvásárhely, 1856) erdélyi magyar matematikus is. Fiát, Bolyai Jánost szinte mindenki ismeri, hiszen a világ élvonalbeli matematikusaként tartják számon, holott édesapjával kezdődött a magyarországi matematikai kutatás története.

Már kilencévesen latinul talált ki verseket

Bolyai Farkast elsősorban párhuzamosság tétele és a sokszögek kapcsán folytatott kutatásai kapcsán ismeri a történelem, de sokkal nagyobb koponya volt annál, hogy csak a számolásáért becsüljük. Az elszegényedett nagybirtokos családból származó fiú a híres nagyenyedi református kollégiumba járt, és hamar kiderült, hogy csodagyerek. 14 jegyű számokat fejben emelt négyzetre, vagy vont belőlük köbgyököt, illetve kívülről fújta ógörögül az Odüsszeia első tíz énekét és már kilencévesen bármilyen témában kitalált egy latin verset. Érettségi után már nyolc nyelven beszélt és írt: latinul, görögül, héberül, románul, majd németül, angolul, franciául és olaszul.

Baráti levelezés a géniusz Gauss-szal

Ezt követően a kolozsvári református kollégiumban folytatta tanulmányait, ahol báró Kemény Simon felkarolta és fia mellett tartotta oktatótársként. Ifj. Kemény Simon élete végéig Bolyai hű barátja maradt. Farkas ezen időszakban színészkedett, rajzolt és festett, de látása miatt a művészi ambícióiról le kellett mondania. A legfontosabb hatás csak ekkor érte a tudásszomjáról ismert húszéves fiút: Simonnal együtt külföldi tanulmányútra ment először Jénába, majd Göttingenbe, ahol összebarátkozott a világ talán legnagyobb matematikus zsenijével, Gauss-szal. Levelezésbe kezdtek a geometria alapjairól, Gauss egyszer egyenesen lángésznek nevezte Bolyait. Még egy-egy pipát is ajándékoztak egymásnak, és megállapodtak, hogy minden hónap utolsó napján egymásra gondolnak, miközben szívják a dohányt. Farkas ezt a szimbolikus tárgyat élete végéig hatalmas becsben tartotta.

A mezőgazdasági szakember, akinek találmányai is voltak

Bolyai 1804-től majdnem fél évszázadon keresztül oktatott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, miközben a modern természettudományokat is népszerűsítette. Amikor újonnan bevezették a mezőgazdasági és állatgyógyászati ismeretek tantárgyat, rögtön elvállalta a tanítását. Sajnos azonban már akkor sem kerestek túl sokat a tanáremberek, sőt, anyagi gondjai élete végéig elkísérték Farkast. Ennélfogva mindig rákényszerült, hogy különféle mellékes tevékenységekből tartsa el magát és családját. Híres volt arról, hogy tűzbe ment az intézményért és a diákjaiért, ezért gyakran házalt mecénásoknál. Fia, Bolyai János, ezt utólag úgy értékelte, hogy édesapja gyakran hízelkedett és álszenteskedett a cél érdekében.

Szerencsétlen házasságok

Bolyai Farkas 1801-ben nősült először, miután kolozsvári nevelő állása sarán megismerte egy borbély-sebészmester leányát, Zsuzsannát. Ez a frigy nem sok boldogságot hozott az életébe, felesége ugyanis skizofréniás lett, de neki köszönheti egyetlen felnőttkort megélt gyermekét, Bolyai Jánost. Később született egy kislányuk is, de Anna kétévesen elhunyt. János későbbi feljegyzéseiből tudjuk, hogy Farkas nagy nőcsábász volt, „állhatatlanul szerte-széjjel repdesve” kergette a szoknyákat.

Az apa mindent elkövetett, hogy kielégítse János hihetetlen tudásszomját, rengeteget tanította az arra érdemes fiát, sajnos mégis eléggé viharos volt a viszonyuk.

Négy év betegeskedés után elhunyt Zsuzsanna, pár évvel később Farkas egy marosvásárhelyi vaskereskedő fiatal lányát, Terézt vette feleségül. Ő is két gyermeket ajándékozott a tudósnak, Gergelyt és Bertát (előbbi fiatalon, utóbbi még gyermekként hunyt el), majd végül a második asszonya is meghalt kilenc év házasság után. Bolyai szerencsétlen sorsa 1854-ben ismét megmutatkozott, hiszen egy éven belül vesztette el kisunokáját és barátját, Gauss-t.

Anyai örökségén, domáldi kisbirtokán gazdálkodott, és erdészeti kérdésekkel, gyümölcstermesztéssel, borászattal, valamint gyógyászati és gyógyszerészeti témákkal egyaránt foglalkozott. Recepteket dolgozott ki különféle emberi és állati betegségekre, és olyan meglepő dolgokat is tett, mint például kedélybetegeken ütött át szikrát, sőt, elhunyt feleségét a saját kertjében fölboncoltatta és leletet küldött róla a fiának. Gazdaként minta-gyümölcsöst telepített, birtokán keresztülvezetett egy patakot, és Gauss-szal arról levelezett, hogy milyen mechanikai szerkezettel létesítsen vízesést. 1832-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta Bolyait, méghozzá a természettudományi osztályban. Ezen felül érdekelte a filológia, a fordítás, a filozófia és leginkább a zene: felnőttként tanult meg csellózni és magas szinten ásta bele magát a zeneelméletbe is, még órákat is tartott a témában.

Ha ez még nem lenne elég, komoly műszaki érdeklődése találmányokban is kicsúcsosodott. Önhajtású gépeket szerelt össze és kocsira szerelhető nyaralót tervezett. 1839-ben pedig camera obscurával fekete-fehér képeket készített és rögzített, megelőzve a dagerrotípia (a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás) módszerének hivatalos bejelentését. A legpraktikusabb munkája azonban egy takarékos főző- és fűtőkemence lett (Bolyai-kemenceként jegyzi a tudomány), amely annak idején Erdélyben széles körben el is terjedt.

Hét matematikai és hét irodalmi kötetet írt, de a nekrológokban volt a legjobb

Ami a matematikai munkásságát illeti, Bolyai Farkas elég termékenynek bizonyult. Számos tételt és igazságot fogalmazott meg, saját kötetekben is (nem untatnám az olvasót a közember számára érthetetlen részletekkel, de hozzá fűződik többek közt a sokszögdarabolási tétel, a permanenciaelv és Gaussal levelezett a párhuzamossági axiómáról, ezt a problémát később a fia oldotta meg). Hét matematikai kiadványa jelent meg élete során, legfontosabb a Tentamen, amely egyben egy tankönyv is. A középiskolai tananyagban a kerületi és középponti szögek témáját ma is Bolyai Farkas gondolatmenete alapján szokás bizonyítani.

Irodalmi téren is sokat alkotott – hét kötete jelent meg –, bár fiatalon rengeteg versét és írását elégette. Megmaradt azonban a Szívhangok című verseskötete, amelyet Ferenc József tiszteletére írt, illetve a kolozsvári színház megnyitására kiírt drámapályázatai is. Kissé morbid, de e téren a nekrológokban volt a legkiemelkedőbb: nem csak barátai (báró Kemény Simon és id. Szász Károly) halálára írt remek gyászbeszédeket, hanem a sajátjára is, miután elmúlt nyolcvan éves. Az előre kinyomtatott szöveg egyszerre volt búcsú és végrendelet, és többek között azt tartalmazta, hogy a temetésére nem kér sem papot, sem beszédet. Különös humorára jellemző, hogy beleírta azt is, hogy adományoz mindenkinek két órát, amit otthon hasznosan eltölthet, ahelyett, hogy az ő temetésével foglalkozna. Síremlék helyett csupán egy almafát kért, ennek pedig egy tanítványa eleget is tett, miután Bolyai Farkas nyolcvanegy évesen, agyvérzésben elhunyt.

Források:

Wikipedia, bethlen.hu, multkor.hu, rubicon.hu


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x