hirdetés
rozalija-neni-csernobil.jpg

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.
Rozalija néniről a fotókat Mervai Márk készítette - szmo.hu
2019. július 11.


hirdetés

Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

hirdetés

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szlavik-janos-szerint-a-gocokra-kell-figyelni.jpg

Szlávik: „Nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az új esetek száma”

Az infektológus szerint az olyan gócpontokat kell figyelni, mint Pápa, és megakadályozni, hogy a gócokból kitörjön a vírus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 14.


hirdetés

Nyilatkozott a Magyar Hírlapnak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa a koronavírus-járványról.

A nyilatkozatban elmondta például, hogy nem az a fontos, hogy első vagy második hullám van-e, hanem az, hogy hány új eset van.

„Abból a szempontból aggódhatunk, hogy valóban több fertőzött van, mint a korábbi időszakban, valóban országosan elterjedtebb a járvány, Budapesten és Debrecenben pedig emelkedett a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvízben” - mondta a lapnak.

Szlávik János azt is mondta, hogy a gócpontokat kell kutatni és figyelni. Például Pápa egyértelműen gócnak minősül, ott szűrni kell, karanténintézkedéseket kell hozni és meg kell akadályozni, hogy ebből a gócból kitörjön a vírus.

hirdetés

Szerinte, amíg ezt mi tudjuk csinálni, nincs ok az aggodalomra.

A főorvos úgy véli, egyelőre elegendőek a jelenlegi szigorító intézkedések.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lazar-janos-feljelentette-a-teniszszovetseg-volt-elnoket.jpg

Lázár János feljelentést tesz a teniszszövetség volt főtitkára ellen

Az MTSZ egyben Richter Attila visszahívását kezdeményezi a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) és a Tennis Europe nemzetközi szervezetek tisztségviselői és bizottsági posztjairól.
MTI - szmo.hu
2020. augusztus 14.


hirdetés

A Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöke, Lázár János haladéktalanul büntető feljelentést tesz Richter Attila volt főtitkár ellen.

Az MTSZ honlapján olvasható, hogy a döntés az elnökségi ülésen született.

"Az elnök haladéktalanul büntető feljelentést tesz Richter Attila volt főtitkár ellen, mert elnökségi határozat, fedezet és szerződött helyszín hiányában kötötte meg az EBX-IMG LLC céggel a szerződést a WTA 250-es torna magyarországi megrendezésére, egyben kéri a hatóságot, hogy vizsgálja meg a Business Networks International Ltd. és az Emotion Gmbh cégekkel ugyancsak Richter Attila volt főtitkár által kötött ügyleteket is"

- áll a határozatban.

Az MTSZ egyben Richter Attila visszahívását kezdeményezi a Nemzetközi Tenisz Szövetség (ITF) és a Tennis Europe nemzetközi szervezetek tisztségviselői és bizottsági posztjairól.

hirdetés

Az ügy előzményeként többek között május 13-án öt elnökségi tag lemondott tisztségéről. Juhász Gábor főtitkár előzőleg jelezte, hogy a szövetség pénzügyi helyzete miatt egy teljes körű pénzügyi átvilágításra volt szükség. Ezt februárban - Richter Attila akkori főtitkár lemondása után - rendelte el az elnökség.

Egy független pénzügyi tanácsadó cég április 21-én készült el az átvilágítással, melynek eredményeképpen az MTSZ 3,533 milliárd forint konszolidációs kérelmet nyújtott be a kormányhoz az Emberi Erőforrások Minisztériumán keresztül.

Márky Jenő, a Római Teniszakadémia (RTA) vezetője és a júniusi - 2014 óta Bukarestben zajló - salakpályás verseny jogtulajdonosa február elején kijelentette, Richter Attila a felelős azért, hogy meghiúsult a február közepére tervezett magyarországi női torna megrendezése.

A szövetség júliusi rendkívül tisztújító közgyűlésén Lázár Jánost választotta meg elnöknek.

Az új elnökség arról is határozott, hogy a szövetség pénzügyi konszolidációját legkésőbb 2020. december 31-ig meg kívánja valósítani, és e folyamatnak a kormánnyal történő egyeztetése tekintetében megbízza a szövetség elnökét.

Az elnökség a MOB olimpiai tagozatának tagsági képviseletéből visszahívja Szűcs Lajos volt elnököt és Juhász Gábort, és jelöli Lázár Jánost és Schmitt Grétát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-nincs-ujabb-halalos-aldozat-augusztus-14.jpg

Koronavírus: 40 fővel nőtt a fertőzöttek száma és nincs újabb elhunyt Magyarországon

7707-en vannak hatósági házi karanténban.
MTI, Fotó: Koronavirus.gov.hu - szmo.hu
2020. augusztus 14.


hirdetés

Negyvennel, 4853-ra emelkedett az azonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon; nincs újabb elhunyt - közölte a koronavirus.gov.hu pénteken.

A kormányzati portálon azt írták: a koronavírus-fertőzés miatt elhunytak száma változatlanul 607, 3590-en pedig már meggyógyultak.

Az aktív fertőzöttek száma 656. Az aktív fertőzöttek 31 százaléka, az elhunytak 60 százaléka, a gyógyultak 43 százaléka budapesti.

Kórházban 64 koronavírusos beteget ápolnak, közülük hatan vannak lélegeztetőgépen.

hirdetés

Az oldal adatai szerint 7707-en vannak hatósági házi karanténban.

A mintavételek száma 372 687.

Kiemelték: a járvány továbbra is jelen van, és több országban erősen terjed, ezért a járványügyi készültség továbbra is érvényben van.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
elhunyt-svaby-lajos.jpg

Meghalt Sváby Lajos festőművész

A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után hunyt el.
MTI, Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 14.


hirdetés

Elhunyt Sváby Lajos festőművész. A Kossuth- és Prima Primissima díjas alkotó életének 85. évében, hosszú betegség után halt meg - tudatta csütörtökön egy Facebook-bejegyzésben fia, Sváby András televíziós újságíró.

"Apa, megszakad a szívem, úgy hiányzol már most, de megnyugtat, hogy szépen, méltósággal mentél el és már Anyával vagy" - írta Sváby András a bejegyzésben.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az intézmény Sváby Lajost saját halottjának tekinti.

Sváby Lajos 1935-ben született Abádszalókon, 1954 és 1960 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, ahol Pór Bertalan és Kmetty János volt a mestere. 1963-tól 1965-ig Dunaújvárosban dolgozott, 1965-től Budapesten élt. 1975-től tanárként dolgozott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, amelynek 1990-1991 között megbízott, 1991-1995 között (nyugdíjba vonulásáig) rektora volt. 1995-ben a londoni Kingston Egyetem díszdoktorává avatták.

Korai művei a monokróm festészet határait súrolják. 1967-es kiállításán kékes, szürkés, majdnem fekete munkákat állított ki. Változás (1969) című alkotása címében is megfogalmazza a festészetében lezajló folyamatokat; ez az első harsány, színes képe. Ebben a periódusban festett műveire az erőteljes színek mellett a háttér sötét, fekete árnyalata, a meghatározhatatlan tér jellemző (Kialakulás, 1970).

hirdetés

Biblikus témavilágot idéz az Izsák feláldozása (1971) című mű. Az 1980-as évektől kilépett a zárt térszerkezetből, figuráit táji környezetbe helyezte. Az 1980 körül megjelent pasztellképei konkrétabb távlatokat mutatnak, míg rajzain az időtlenséget, a tér nélküliséget jelenítette meg. Genezis (1989) című rajzsorozatát az egymásba fonódó növények és emberi testek zsúfolt együtteséből építette fel. Huszonkét rajzból áll a sorozat, ihletője a művésznek a Szentföldön tett látogatása.

Könyvek illusztrálására is vállalkozott. Számos művét közgyűjtemények őrzik, köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum, a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria, a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum vagy a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum.

Sváby Lajos 1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 1985-ben érdemes művészi címet, 1994-ben Kossuth-díjat kapott. 2000-ben Magyar Művészetért 2000-díjjal, 2005-ben Prima Primissima díjjal ismerték el munkásságát, emellett számos más elismerés birtokosa volt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!