hirdetés
rozalija-neni-csernobil.jpg

Többen élnek és dolgoznak a csernobili halálzónában és a környékén, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az atomkatasztrófa körzete teljesen elhagyott vidék. Csakhogy a területet őrzik, felügyelik, és az egykori lakók is vissza-visszaszivárognak.
Rozalija néniről a fotókat Mervai Márk készítette - szmo.hu
2019. július 11.


hirdetés

Szamoszeli. Így hívják Ukrajnában azokat, akik az 1986-os katasztrófa után visszaköltöztek a csernobili halálzónába.

Pontosabban az atomerőmű 30 kilométer sugarú körzetébe. A szamoszeli azt jelenti: önként beköltöző.

Az 1986. áprilisában történt robbanások következtében Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, köztük értékes mezőgazdasági területek is. A balesetet követő hónapokban több százezer ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további katasztrófát, illetve a területet amennyire csak lehet, kármentesítsék. Ebbe beletartozott az állatok kilövése, és az is, hogy a halálzónából kitelepítsék az embereket.

Az erőmű körül létrehozott állandó, 30 kilométer sugarú körben ugyanis a döntés értelmében tilos emberi lakóhelyet létesíteni. Elvileg.

Csakhogy – mint az az utóbbi években kiderült – volt, aki visszatért a szülőföldjére. Máig pár száz, túlnyomórészt öreg ember él a halálzónában.

Közéjük tartozott az azóta elhunyt Rozalija néni is, akit fotósunk, Mervai Márk megörökített néhány éve a csernobili zónában tett látogatásakor.

Zaliszja aprócska falu a zóna területén, mára szellemvárossá lett, a házak többsége romba dőlt vagy ki sem látszik a gazból. Az erdő terjeszkedik, már csak egy-egy ösvény utal arra, hogy itt időnként emberek járnak. Ezen a helyen lakott az akkor 90 év körüli Rozalija Ivanovna.

Magáról gondoskodott, és a turistáknak azt mondta, nem fél egyedül. Az 1986-os kitelepítés után visszajött, majd amikor újra kitelepítették, ismét visszatért.

De nem csak a terület egykori lakói élnek az atomerőműtől nem olyan messze. A reaktor 40-50-60 kilométeres körzetében például hajléktalanok is laknak, akik a Fehéroroszországban vagy Ukrajnában a baleset miatt elhagyott falvak vagy városok düledező házaiba költöztek. És nem laknak túlságosan messze a halálzónában dolgozók sem.

A zóna ma egy külön szabályok szerint működő kis állam az államban. Majdnem 3000 négyzetkilométeres, máig őrzött terület, ahová kizárólag külön engedéllyel lehet belépni. Igazgatási központja az egykori Csernobil városka (Nem keverendő a Csernobilnak nevezett atomerőművel.) A várost annak idején kiürítették, de mivel a baleset idején az időjárási viszonyok miatt nem kapott akkora sugárzást, a várost most adminisztratív célokra használják. A szél 1986. április 26-án északnyugati irányú volt, így az erőműtől alig 10 kilométerre, ám délre fekvő Csernobil nem kapott komoly adagot a kiáramló szennyezett anyagból. Az itteni sugárzás emiatt – egyes mérések szerint – csak kicsivel magasabb, mint Kijevben.

A zónában dolgozók nagyjából kéthetes turnusonként váltják egymást. Aki 15 napot dolgozott a területen, annak a következő 15 napot a zónán kívül kell töltenie.

Csernobil városban működik a bolt, ahol vásárolhatnak a zónába visszatelepült lakók, és ügyes-bajos dolgaikat is itt intézhetik. Rozalija néni is a városban vette fel annak idején a nyugdíját. Csernobilban kapnak orvosi és szükség esetén kórházi ellátást is.

A KGB 1986 májusi jelentése szerint 59 olyan települést ürítettek ki, amelyek veszélyes zónában helyezkedtek el és 71 ezer embert evakuáltak. 25 ezren önként költöztek el.

A lakók egy része a tiltás és a többszöri kitelepítés ellenére visszaköltözött, ezért a hatóságok egy idő után feladták a küzdelmet velük szemben.

Olekszandr Szirota ukrán fotós a csernobili tiltott zóna közelében lakik. 1976. június 7-én született, és 1983-ban költöztek Pripjatyba, így már majdnem 10 éves volt, amikor a baleset történt. Emlékszik arra, amikor evakuálták őket. Mindenkinek azt ígérték, hogy egy idő után visszatérhetnek, valójában soha nem költözhettek vissza a város lakói. Szirota családja 1987-től Kijevben élt, ő ott fejezte be az általános iskolát, a középiskolát és az egyetemet – történelemből diplomázott.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
pedagogus-fizetes-kampany-1000x583.jpg

Havi 143 931 nettó – sorra posztolják ki az alulfizetett pedagógusok, mennyit keresnek

A Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozata ezzel a kampánnyal hívná fel a figyelmet az alacsony bérekre.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 22.



Látványos módon hívják fel a figyelmet a pedagógusok az alacsony bérükre: sorra posztolják ki a fizetésüket a közösségi médiában.

A #mutasdafizud és a #mutasdmennyitkeresel címszavakkal hirdetett kampányt a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat indította el Facebook-oldalán.

A lényege az, hogy a pedagógusok, szakpedagógusok és az oktatást segítő dolgozók egy olyan képet osztanak meg magukról, amelyen táblára írva mutatják meg, milyen alacsony a fizetésük a szakképzettségükhöz képest.

Már többen posztolták, hogy mennyit visznek haza havonta:

mindegyikük 140 és 170 ezer között keres.

Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Gyógypedagógus 150.006.- (gyp pótlékkal) 3 év gyakorlat, 4 év egyetem. #sztrájk #pedagógusvagyok #mutasdafizud #mutimennyitkeresel #tartsvelünk #psz #kezünkbenajövő

Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat

Mentálhigiénés gyógypedagógus / tanító 143.931.- 6 év egyetem 4 év gyakorlat #sztrájk #pedagógusvagyok #mutasdafizud #mutimennyitkeresel #tartsvelünk #psz #kezünkbenajövő

"A kormány hangzatos számokat közöl az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésével kapcsolatban. A pedagógusok hatodik éve nem kapnak béremelést, ezenkívül a nevelést, oktatást segítő kollégáink bérei még ennél is megalázóbbak. Mi most kitesszük azt, amit hazaviszünk, ezért hány évet tanultunk és hány év gyakorlat áll mögöttünk. Mi készülünk a tanévre. Hosszú küzdelemre készülünk, de küzdeni azt tudunk, most épp a bérünkért fogunk. Azért lehet, hogy tanítunk majd 608 órát is..."

- írják a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozat Facebook-oldalán.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
idojaras-usa.jpg

Kérték a bűnözőket, „minden bűncselekményt halasszanak hétfőre” – brutális hőség sújtja Amerikát

Humorosan reagált egy kisváros rendőrsége, de azért sok helyen megolvadt az aszfalt, egy felvonóhidat pedig le kellett zárni, mert a hőség kitágította a fémet, és emiatt a szerkezet elakadt.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 21.



Hőhullámtól szenved az Egyesült Államok keleti partvidéke, több helyen a 40-43 Celsius fokot is meghaladja a hőmérséklet.

A CBS televízió jelentése szerint a Dél-Karolinától az északi Maine államig terjedő és mintegy 150 millió embert érintő kánikula vasárnap öt ember halálát követelte: négyen hunytak el Maryland államban, egy halottja pedig Arizonában van a hőségnek. New Hampshire-ben hegymászókat kellett menteni, mert rosszul lettek a melegtől.

Az országos meteorológia szolgálat hőségriadót adott ki Texastól az Ohio-völgyig és a Nagy Tavak vidékétől az Egyesült Államok keleti partvidékéig.

Bostonban, New Yorkban, Philadelphiában, Washingtonban a 40 Celsius fokot is elérte, sőt meghaladta a hőmérséklet, de Washingtonban a magas páratartalom miatt ennél is melegebbnek érezték a levegőt az emberek.

A városvezetők mindenütt arra intettek, hogy a szokásosnál több folyadékot kell fogyasztani, New Yorkban mintegy 500 olyan helyiséget nyitottak, ahol a melegtől szenvedők hűsölhettek és ingyen vízhez juthattak. New Yorkban lefújták a Central Parkba tervezett triatlon-versenyt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hohullam.jpg

Pusztító kánikula közelít Európa felé, Párizsban akár 42 fok is lehet

Csütörtökön tetőzik a hőség.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. július 22.



Nyugat-Európában csütörtökön tetőzik a kánikula - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

A következő három-négy napban Spanyolország mellett Franciaországban, a Benelux államokban, valamint Németország nyugati felén is 35 Celsius-fok fölé, egyes tájakon 40 fok körülire melegszik a levegő. Emellett szokatlanul meleg lehet Anglia délkeleti részén is, például Londonban - írták.

A hőség az említett országok nagy részén várhatóan csütörtökön tetőzik majd, utána nyugat felől markáns hidegfront érkezik zivatarok kíséretében, és egyes területeken akár 15 fokot is hűlhet a levegő két nap alatt

- tették hozzá.

"Összességében ez a kánikula kevésbé intenzív, mint a júniusi. Nem lesznek a napi felmelegedésnek 45-46 fokos tetőpontjai, de az északi országrészt ezúttal jobban fogja érinteni (mint júniusban)" - közölte a francia meteorológiai szolgálat, amely hétfőn reggel 21 déli megyére - az ország ötödére - adott ki hőségriasztást.

A többi megyét keddre éri el a hőhullám, s az előrejelzések szerint szerdán és csütörtökön megdőlhetnek a melegrekordok az ország északi részén, így Párizsban is, ahol 1947. július 28-án 40,4 fokot mértek. Csütörtökre viszont 42 fokot jelez előre a Météo France.

A kánikula várhatóan csak Bretagne északi részét fogja megkímélni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szlavitics-ukrajna-csernobili-eromu.jpg

A titokzatos kisváros, amelyik Csernobilnak köszönheti az életét

Az atomkatasztrófa és Pripjaty kiürítése után lakóhely kellett az erőmű dolgozóinak. Így építették fel sebtiben Szlavuticsot egy biztonságosnak ítélt helyen. Ez az utolsó szovjet mintára épült város.
SzE, Fotó: Youtube printscreen - szmo.hu
2019. július 21.



Létezik egy különleges város Ukrajnában. Két hónap alatt tervezték és két év alatt építették fel. Tervezésekor és építésekor az egész akkori Szovjetunió összefogott.

Lakói viszonylagos jólétben élnek, egyharmaduk fiatal vagy gyerek – mindez azért, mert az átlagosnál nagyobb a népszaporulat és a gyermekvállalási kedv.

Pedig ez a város a halál árnyékában született 1986-ban. És ez a város nem létezne, ha nem robban fel a csernobili atomreaktor.

Szlavutics 20-25 ezres város Csernobiltól 50 kilométerre északkeletre, Pripjatytól 45 kilométerre, a Dnyeper folyó partján. Már biztonságosnak tartott területen építették fel.

Трохи сонячних?фото, поки на вулиці дощик?☔️ #Славутич #містоідей #Slavutych #Slavutychcity #whiteangel

24 Likes, 0 Comments - Славутицька міська рада (@slavutitskamiskarada) on Instagram: "Трохи сонячних?фото, поки на вулиці дощик?☔️ #Славутич #містоідей #Slavutych #Slavutychcity..."

Уникальный город мира. Самый молодой город Украины. Город атомщиков. Каждый квартал города несет культуру архитектуры построек народа, который его строил. Он не похож на украинский город. Славутич город детства, чистоты и истории.#2019 #ukraine #украина #славутич #slavutich #chernigov

8 Likes, 0 Comments - Анна Грачева. (@k_y_b_a) on Instagram: "Уникальный город мира. Самый молодой город Украины. Город атомщиков. Каждый квартал города несет..."

A volt Szovjetunió területén működött csernobili erőműben 1986. április 26-án helyi idő szerint éjjel egy óra huszonhárom perckor történt a világ eddigi egyik legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. Két robbanás rázta meg az erőmű ellenőrizhetetlenné vált négyes blokkját. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tíz napon keresztül égő tűz keletkezett a reaktorban.

Nagy mennyiségű radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, több százszor annyi, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után. A radioaktív felhő mindenekelőtt Ukrajnát és Fehéroroszországot árasztotta el, de Európa nagy részét, köztük Magyarországot is több hullámban szennyezés érte.

A térségből több százezer embert kellett kitelepíteni, és több millió hektár termőföld vált szennyezetté. A katasztrófa után evakuálták Pripjaty városát, ahol az erőmű dolgozói és azok családjai éltek, valamint kiürítették az atomerőmű 30 kilométeres körzetét is.

Az erőmű dolgozóinak, a likvidátoroknak és a kitelepítetteknek új lakóhelyre volt szükségük. Ezért az ukrán erdőség közepén felépítették az új Pripjatyot, Szlavutics várost.

1988-tól lehetett beköltözni, és ez sokak számára hatalmas lehetőség volt. Az itt lakók közül sokan büszkén mutogatják a várost az ideérkezőknek, és megemlítik, hogy ez Csernobilnak köszönhető.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x