hirdetés
CsepeliFoto.jpg

Csepeli György: A mesterséges intelligencia nemcsak áldásokat, hanem átkokat is hozhat az emberiségre

Göbölyös N. László - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

- A hálózat révén gyakorlatilag bárkit, bármikor elérhetünk. De bennünket is bárki, bármikor elérhet. Egyáltalán van értelme az olyan adatvédelmi törvényeknek, mint amit az Európai Unió bevezetett?

- Ha tetszik, ha nem, a digitális átalakulás halad előre. Az a négy tendencia, amiről beszéltem, nem függ egyikünk akaratától sem. A valóság kegyetlen logikájától hajtva terjeszkedik. Egy dolgot lehet tenni: megtanulni együtt élni vele. Az utolsó fejezetben beszélek az ellenállóképességről, ami mindig is nagyon fontos az emberiség számára. Azoknak biztosított túlélést és előnyt, akik átlátták annak a rendszernek az igazságtalanságait, az egyén jogait figyelmen kívül hagyó viselkedését, amely ellen harcolni kényszerültek.

A szabadságharcnak, amit folyamatosan kell vívnunk az állam, az intézmények, az akaratunkat kisajátító erők ellen, új eszközökre van szüksége. Meg kell tanulnunk programozni, hackernek lenni, meg kell tanulnunk megvédeni magunkat a kibertámadások ellen. Ezek megtanulható dolgok, csak jelenleg nincsenek olyan helyek, ahol megtanítják.

Az iskolában megtanítják a sinus-cosinust, a csonkakúpot és a többi felesleges dolgot, de a lényegről, hogy ehhez a világhoz hogyan kell alkalmazkodni, hogy a hasznát élvezzük és a kárát elkerüljük, még lövésük sincs a tanároknak. Most a koronavírus-járvány miatti digitális átállás az oktatásban sok szempontból egy „forradalmi pillanat” volt, mert ráébresztette a pedagógusokat és a szülőket, hogy vannak lehetőségek arra, hogy megvédjük magunkat. Az Európai Uniónak inkább oktatási-nevelési programokat kellene kezdeményeznie, amelyek segítségével az európai polgárok megvédhetnék magukat a rájuk leselkedő veszélyektől, úgy a multinacionális cégektől, mint az állami titkos szolgálatoktól. Kezdeményezésük fontos lehetne, csak éppen rossz irányban indultak el.

- A mesterséges intelligencia programok gondolatával egyidős az az aggodalom, hogy lehetnek-e ezeknek a „lényeknek” érzelmei, érzékei? Ön is említi a Frankenstein-történetet, vagy a 2001: Űrodüsszeiát, amelyben a Hal 9000 bosszúból megöli az egyik űrhajóst, mert ki akarják kapcsolni.

- Van egy elvi akadálya annak, hogy érdemi értelemben mesterséges intelligenciába épített emóciókról beszélhessünk. Az érzelmek, a vonzalom, a félelem, az undor és a többi lelkiállapot evolúciós értelemben már korábban kialakultak, mint a megértés. Ilyen szempontból a felnőtté válás folyamata többek között annak megtanulása, hogy intelligenciánk segítségével hogyan kontrolláljuk ezeket az érzéseket, hogy miként tudjuk megkülönböztetni a különféle ingereket aszerint, hogy azok szorongásra vagy reményre adnak okot. Ez a vírusjárvány azért is annyira idegesítő, mert az értelmünk légüres térben mozog. Nincsenek tények, senki nem tud semmit. A mesterséges intelligenciának az a sajátossága, hogy nem egyéni fejlődés révén jön létre, korlátozó tényező. Lehet érzelmeket szimulálni programozás révén. Az ember-gép interakcióban már most látjuk, hogy a szimulált érzések az ember szempontjából nagyon hatékonyak tudnak lenni. Ha Pygmalion beleszeretett a maga alkotta szoborba, miért ne szerethetne bele az ember a robotjába? Éppen az ELTÉ-n Miklósi Ádámnak van egy olyan kutatócsoportja, amely kutyákat próbál szimulálni gépi modellekben, és ahogy a kutya képes érzelmeket kimutatni, elvileg a robotok is programozhatók erre a funkcióra.

De az igazi, alapvető érzelmekre, ebben biztos vagyok, soha nem lesznek képesek ezek a berendezések. És ez nagyon jó, hogy így van.

- „A virtuális tömegek lázadásáról” beszél a közösségi oldalak kapcsán. A Facebook és társainak előnyei vitathatatlanok, ugyanakkor olyan trendeket is rákényszeríthetnek a felhasználókra, amelyek ártanak az egyéniségeknek, és azoknak jó, akik a „csordaszellemben” érzik jól magukat.

- Ez a digitális rabszolgaság! Régen hálóval kapták el az embereket, aztán cinikus gazemberek eladták őket a rabszolgapiacon.

A digitális rabszolgaságban viszont mi adjuk el magunkat. Önszántunkból megyünk fel a Facebook, az Instagram, a Twitter platformjaira, és kínáljuk fel magunkat, hogy az adataink révén alkossanak algoritmusokat, amelyek aztán osztályoznak bennünket ide-oda.

Lényegében önmagunk okozta rabságba kerülünk úgy, hogy már nem tudunk visszakozni. De megint előjön az ellenállás kérdés: a megfelelő nevelés, tanulás révén kontrollálni tudjuk magunkat és kizárólag azokra a funkciókra használjuk ezeket a platformokat, amelyekből előnyünk származik és nem hagyjuk, hogy az adataink révén kiszolgáltassuk magunkat a saját életünk adta algoritmusoknak, melyek nagyon fontos összetevői az életünknek, de lássuk be: nem azért élünk, hogy az algoritmusoknak megfelelően a nap 24 óráját úgy töltsük, mintha automaták lennénk. Az életünk azért van, Hankiss Elemért parafrazálva, hogy gondolkozzunk az élet értelméről: arról a titokról, hogy miért vagyunk. Ez nem algoritmizálható.

Akit el tudunk juttatni a tudatosságnak erre a fokára, és folyamatosan ébren tudjuk benne tartani a kíváncsiságot önmaga és mások iránt, annak nem kell félnie ezektől a rabszolgatartó mechanizmusoktól. De ha nincs egy ilyen edukációs elem beépítve a társadalomba, a legveszedelmesebb negatív utópiákra számíthatunk.

- Ezek az oldalak sokak számára azt jelentik, hogy „tartoznak valahová”. Ahogyan régen a grundon a focicsapat, később a galerizés, a bandázás, vagy valamilyen mozgalom...

- Ezen a környéken nőttem fel, közvetlenül a II. világháború után, lejártunk focizni a Sashegyre, és előfordult, hogy felrobbant egy bomba és valaki meghalt közülünk. De az a bomba és az a halál valóságos volt. A digitális korszakot megelőző közösségi találkozásoknak volt egy fizikai realitása. Most azonban egy virtuális térről beszélünk, és a virtuális közösségek bizonyos értelemben elvisznek bennünket a valóságos lét problémáitól. A heideggeri „létfelejtés” állapotában eltűnünk, feloldódunk, és felesleges dolgokkal foglalkozunk. Ez a kisebb baj.

A nagyobb baj az, hogy a lélek legkülönbözőbb kóros megnyilvánulásai, amelyek a mindennapi életben is bőven tapasztalhatók – a fóbiák, a kényszerességek, a féltékenységek, a szorongások, a depressziók – a létnek az emberi állapotból adódó sebei folyamatosan felfakadnak a virtuális szférában, mert ennek a szférának nincs olyan visszajelző, kontrolláló, normaszabó hatása, mint a való életnek.

>Ráadásul az egyik sérült megtalálja a másikat, majd hálózatba szerveződnek. Ennek egészen tragikus következményei lehetnek. Egyik tanítványom írt például szakdolgozatában anorexiás lányok közösségéről, akik egymást licitálták túl a fogyásban, egészen az öngyilkosságig.

- Önmagunk kiadásával szabad prédákká válunk a totális ellenőrzésre törekvőknek, akik az adatok birtokában mindenkinek megtalálhatják a gyenge pontját, és egy idő után már észre sem vesszük, hogy irányítanak bennünket.

- Ez feltétlenül így van.

A demokratikus berendezkedésű államokban a választások már egyáltalán nem demokratikusak.

Láthattuk a 2016-as amerikai elnökválasztást. A helyzet idén novemberben még érdekesebb lesz, mert már az ellentábor is ismeri a módszert. Ezekben a társadalmakban is ott van ez a tendencia, mely rettenetes veszélyek forrása, de mivel megvannak a jogállamiság normái, megvan az emberi jogok tisztelete, bizonyos korlátok azért vannak.

Persze ha digitális rabszolga akarok lenni, abban senki sem tud megakadályozni. Ha nekem az a jó, hogy bemérnek és minden pillanatomban egy olyan reklámmal bombáznak, ami kielégíteni az én teljesen értelmetlen és ostoba vágyaimat, az az én felelősségem. De autoriter rendszerek kezében ez az eszköz egészen végzetes lehet, mint ahogy azt Kína kapcsán látjuk.

Az ember megítélésére kialakított pontrendszer oly mértékben gúzsba köti az embereket, oly mértékben ellene van mindennek, ami az emberi lét szabadságához tartozik, hogy nincs szó az elítélésére. Ha olyan hajdani diktátorok, mint Sztálin vagy Hitler, újraélednének, megnyalnák a tíz ujjukat, hogy egy ilyen eszközhöz jutottak.

- Mi lesz azokkal, akiknek a mesterséges intelligencia feleslegessé teszi a munkáját, ugyanakkor nem képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel? És vajon mekkora tömeget képviselnek a társadalomban?

- Ez vélhetően egy nagy tömeg lesz, de amikor én „fölöslegességről” beszélek, ezt csak a társadalmi munkamegosztás szempontjából vetem fel.

Már ma is azt látjuk, hogy a munkák 80%-a teljesen örömtelen és értelmetlen, csupán időtöltések.

Minél több ilyen pozíciót váltunk ki és hagyományozunk át hálózatba szervezett, vagy csak autonóm módon működő gépi intelligenciákba, annál inkább felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk ezekkel az emberekkel, pontosabban: hogyan ébresszük rá őket, hogy tanuljanak? A „fölöslegesség” nem egy végzetszerű megfosztottság, hanem az a lehetőség, hogy megszabaduljunk az élet mindennapi nyűgétől, amit a munka jelent – a szó az orosz „mukából” származik, eredeti értelme „kín”. Helyette alkothatunk, örömet szerezhetünk másoknak. Az új helyzet arra szólít fel bennünket, hogy ne legyünk feleslegesek, mutassunk meg, mit érünk.

Ha lenne garantált alapjövedelem, és én ezt nagyon pártolom, nem a kirekesztettség felé löknék ki az embereket, hanem egy megfelelő egzisztenciális alappal látnák el őket, másfelől pedig az alapjövedelem lehetőséget biztosítana az önfelszabadításra. Éppen ezért szerintem ezt a lépést előbb vagy utóbb, de meg fogják tenni a modern ipari társadalmak.

A munka-ideológia, amivel előjött a kormánypárt, tulajdonképpen ugyanaz, mint ami az 1950-es években volt, és igazából semmit nem jelent. Nem a munka társadalmát kell megteremtenünk, hanem a szabadságét, amihez hozzátartozik a tudás, az alkotás, az újítás, a szellemi valóság építése.

- Milyen lesz az Ember 2.0? Folytatódik az evolúció, a mesterséges intelligencia túllép az emberen, vagy sikerül az embert és a gépet egymásra hangolni? Ennek kapcsán szóba kerülhet az emberek génmódosítása is, amelynek szintén megvan a maga kockázata.

- A génmódosítás terén még nagyon a lehetőségek elején tartunk. Egyelőre nem kell attól félni, hogy úgy szabjuk-varrjuk az embrióinkat, ahogy a nadrágunkat. A jelenlegi stádiumban én a pozitívumot látom például a rákgyógyításban: ha megtalálják a genetikai alapokat, molekulárisan lehet beavatkozni. Napjaink rákbetegeinek egy része nem a rákba hal bele, hanem a terápiába, mert olyan mértékben pusztítják a sejteket akár sugárkezeléssel, akár kemoterápiával, hogy a test már nem bírja ezt a megterhelést.

A gyógyászatban a genetikának óriásiak a távlatai a betegségek megelőzésében: ha ismerjük egy ember genomját, tudhatjuk előre, hogy egy bizonyos életkorban milyen betegség vár rá. És ezáltal kellő időben be lehet avatkozni, hogy a betegség ne következzen be.

Hogy a jövőben milyen veszélyei lehetnek a génmódosításnak, az egy nagyon fontos etikai probléma. Beszélek is a könyvben a mesterséges intelligenciák korának etikai problémáiról. Eddig Isten intézte ezeket a genetikai ügyeket, de úgy tűnik, néha félrenézett. Hátha mi jobbak leszünk ebben – de nem biztos.

- A könyvet Nagy László-idézettel zárja: „Ki viszi át fogában tartva/a szerelmet a túlsó partra.” Erről eszembe jut az a híres portréfilm, amelyben a költőtárs Kormos István beszélget Nagy Lászlóval, és megkérdezi tőle: mit üzen azoknak, akik 100 év múlva látják a filmet. Nagy László így válaszol: „Ha lesz emberi arcuk, csókolom őket. Ha lesz emberi szellemük, tudatom velük, hogy csak ennyit tudtam tenni értük.” Mi, a háború utáni 10 évben születettek, mit hagyunk az utánunk következőkre?

- Az a portréfilm életem egy legmeghatározóbb élménye, nem véletlenül választottam tőle a fejezet címét. Szerencsére a mi nemzedékünknek is voltak, vannak Nagy Lászlóhoz mérhető tehetségei, és ha arra gondolok, hogy mit hagynak örökül, nincs ok szégyenkezésre. Esterházy Péter nem kevésbé fontos ebben az áthagyományozási folyamatban, mint Nagy László, de jelenleg van a magyar kultúrának, főleg az irodalomnak, színháznak, költészetnek, de még a képzőművészetnek egy olyan kivirágzása, ami derűlátásra ad okot. Elég csak olyan szerzőkre gondolni, mint Bereményi Géza, akinek most olvastam Magyar Copperfield című regényét, s nyomában ott van Spiró György, Krusovszky Dénes, Péterfy Gergely vagy Erdős Virág.

Csillagözönben vagyunk, és a jövő, ha visszanéz ránk, világosságot kap ezektől a csillagoktól.

Csepeli György telefon csengőhangja Wagner: A Walkűrök lovaglása, amely számomra (is) örökre összefonódott Francis Ford Coppola Apokalipszis, most című filmjével. Reméljük, hogy ez csak egy véletlen alapú asszociáció és a következő évszázadok „emberfeletti embere” nem a végítéletet hozza el fajtájának.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

Egy magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaproblémára

A levele széd-dioxidot nyel el és port köt meg, a gyökere a talajt tisztítja, a fa remek alapanyag, gyorsan nő és szélsőséges viszonyok mellett is megél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 30.


hirdetés

Az egyedülálló hidrid fákkal lehetne megtisztítani a levegőt Magyarországon, és ezzel elérhető lenne a kitűzött klímacél is egy magyar vállalkozás szerint. A Balaton közelében hozta létre a hazai első karbonklíma ültetvényt a Sunwo Zrt. "Reméljük, a jövő fája lesz" - vallják.

A smaragdfák egy hektáron száz tonna szén-dioxidot nyelnek el évente. A szennyezett talajt pedig a gyökérzet tudja megtisztítani.

A fajta különleges ellenálló képességű, nagy hidegben és rekkenő hőségben is megél. Egy magyar szabadalom, a gyökéritató segítségével fele annyi vizet igényel, mint egy hagyományos erdő. A fa olyan gyorsan nő, hogy harminc év alatt háromszor lehet vágni az ültetvényt. A fa kiváló alapanyag is, és árnyékában a haszonnövények is jól megélnek. A fából készült ajtó például rendkívül könnyű, és biztonságos is, hiszen nehezen gyullad meg.

A magyar öltet iránt egyre több afrikai ország is érdeklődik. A magyar cég abban bízik, hogy a hazai erdészek is meglátják a fában a lehetőséget, és így elterjedhet idehaza is.

VIDEÓ: A magyar nemesítésű smaragdfa lehet a megoldás a klímaválságra

hirdetés

A Sunwo Zrt. 8 országgal, 2 akadémiával, 6 egyetemmel és számos kutatóintézettel komoly tudományos kísérletekkel fejlesztette ki a Smaragdfát. A 27 féle hasznosságával (például a gyors, akár napi 2 cm-es törzsnövekedés, tápanyagként használható proteinben gazdag hatalmas levelek, komoly pormegkötő és szélfogó képesség) az ipari hasznosításon túl új alapokra helyezi a globális klímavédelmet. Kiváló, ún. C4-es típusú fotoszintetikus növényként szén-dioxidból értéket, cellulózt és oxigént állít elő - írja a cég a honlapján.

Forrás: Euronews, sunwo.eu

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
41793468182_2f334dbd33_b.jpg

Gigaprofitot ért el az Amazon, a Facebook és az Apple a koronavírus-járvány idején

Egyetlen nap alatt annyival nőtt az Apple értéke, mint amennyit a teljes ExxonMobil ér.
Fotó: Flickr - Anthony Quintano - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

A világ legnagyobb tech cégei alapvetően átalakítják mindazt, amit az üzleti életről eddig tudtunk. Gyorsabban és nagyobbra nőnek, mint bármelyik vállalat korábban. Az elemzők pedig csak kapkodják a fejüket.

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a 21. század aranya az adat.

Azok a cégek, amelyek a legtöbb adat birtokába jutnak, döntő befolyásra tesznek szert százmilliók élete felett, nagyobb hatalmat kapnak, mint sok kormány, és hihetetlen pénzeket keresnek.

A fölényük könnyen behozhatatlanná válhat.

Nem véletlenül kezdett az Egyesült Államok kongresszusa vizsgálatba a négy technológiai gigacég: az Amazon, az Apple, a Google (Alphabet) és a Facebook ellen.

hirdetés

Amikor a múlt hónapban meghallgatták a cégek élén álló négy vezetőt, nem úgy tűnt, mintha egy pillanatra is zavarba jöttek volna. Jeff Bezos, Tim Cook, Sundar Pichai és Mark Zuckerberg számára szinte korlátlan források állnak rendelkezésre, és cégeik vagyona szédítő ütemben nő.

A Concorde Alapkezelő blogja számolt be róla nemrég, hogy

az Apple kiváló gyorsjelentésének hírére július 31-én, egyetlen kereskedési napon 10,47 százalékkal nőtt a cég árfolyama. Ez 173 milliárd dollárt jelent. Annyit, amennyit az ExxonMobil ma ér, pedig alig kilenc éve még ez az olajcég volt a világ legértékesebb vállalata.

Ma a tőzsdei cégek között az Apple áll az élen, a piaci kapitalizációja 1.821 milliárd dollár. És jelenleg már négy ezermilliárdos technológiai cég van: az Apple, az Amazon, a Microsoft és a Google. Senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy ehhez a négyeshez nemsokára a Facebook is csatlakozik majd. A koronavírusjárvány egyáltalán nem ingatta meg a technológiai óriásokat.

Egyetlen nappal a négy gigacég vezetőinek kongresszusi meghallgatása után arról számoltak be, hogy az elmúlt negyedévben együttesen 28,6 milliárd profitra tettek szert, miközben az Egyesült Államok gazdasága történetének egyik legsúlyosabb visszaesését éli át.

A kereskedelmi minisztérium adatai szerint 2020. második negyedévében az amerikai GDP 9,5%-kal csökkent, miközben az Amazon az egy évvel ezelőttihez képest 40%-kal növelte eladásait és megduplázta profitját, miként a Facebook is. Az Apple annak ellenére jutott 11,25 milliárd dolláros haszonhoz, hogy a pandémia miatt világszerte sok boltját kényszerült bezárni. Még a Google-t birtokló Alphabet járt a legrosszabbul a hirdetések 10%-os csökkenésével, de a vártnál így is jobban teljesített.

A négy cég tőzsdei részvényeinek értéke március óta átlagosan 35%-kal nőtt, szemben az 500 legnagyobb amerikai vállalat részvénymozgását figyelő S&P Index 10%-ával.

Tehát a vásárlási kedv lanyhulása jóval kevésbé érintette őket, mint a gazdaság más szektorait – állapítja meg a New York Times.

A kontraszt nagy mértékben azzal magyarázható, hogy e technológiai gigacégek az üzleti élet egy különleges szegmensében harcoltak ki maguknak monopolhelyzetet, és a világjárvány is nekik kedvezett.

A karantén óriási mértékben megnövelne az on-line vásárlást, amelyben az Amazon világelső, ráadásul számos cég az ő felhőjükön keresztül kényszerült termékei árusítására. Az Amazonnak 2020 második negyedévében 88,9 milliárdos forgalma volt, és profitját úgy duplázta meg 5 milliárdra, hogy még számos kapacitás-növelő beruházása is volt.

„A Covid-19 valóságos növekedési hormont injekciózott az Amazonba”

– állapította meg Tom Forte pénzügyi elemző.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
urhajos_urallomas_pixabay.jpg

20 milliárd forintnál is többe kerülhet a következő magyar űrhajós utazása

Nemcsak egy mezei űrturistát akar a kormány az űrben látni, hanem közös kísérletekről is tárgyalnak az oroszokkal.
képünk illusztrcáió, fotó: Pixabay/WikiImages - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Hiába álmodik magyar égre magyar űrhajóst a programot felügyelő Szijjártó Péter, a 2024-25-ös időpontot képtelenség tartani. Ráadásul a költségek is kilőhetnek, írja a Népszava a Roszkoszmosztól szerzett értesülései alapján.

A külügyminiszter még tavaly novemberben jelentette be, hogy rövid időn belül hazánk újra embert küld az űrbe. Erre az állam 7-10 milliárd forintot különített el.

A Népszava információi szerint azonban az eredetileg tervezett időpont szinte biztosan csúszni fog, ráadásul a költségek az eddig kalkulált dupláját is elérhetik.

A lap arról ír, hogy a politikai megállapodás ellenére a magyar-orosz szerződésnek még végleges szövege sincs, csak egy tervezet készült el eddig. Ennek hiányában a Farkas Bertalan nyomdokába lépő, második magyar űrhajós keresése még el sem kezdődött. Ezért biztosan csúszik a kiképzés, ezzel együtt pedig az egész űrutazás is.

hirdetés

Az eredetileg kalkulált költségeket az dobhatja meg jelentősen, hogy a magyar kormány nem egy egyszerű űrturistát szeretne a világűrben látni, hanem a Nemzetközi Űrállomáson közös kísérletekben részt vevő szakembert küldenének fel az oroszokkal. Ez pedig akár 20 milliárd forint fölé is tolhatja az 1980 utáni újabb magyar űrkaland árát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!