hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Csak itt láthatsz vöröshasú makit és fekete bőgőmajmot: 30 éves a Szegedi Vadaspark, hazánk legnagyobb területű állatkertje
A különleges környezetben elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatokat mutatják be.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 01.


hirdetés

Harminc éve látogatható Magyarország legfiatalabb, ugyanakkor legnagyobb területű, 45 hektáros állatkertje, a Szegedi Vadaspark. Egyik nevezetessége volt már a kezdetekben is, hogy az állatok a megszokottnál nagyobb, természethű kifutókba kerültek.

Mára az állományukban kb. 200 faj, mintegy 2000 egyedét láthatjuk. Fő területük a ritka, veszélyeztetett fajok gyűjtése, így kerültek ide a selyemmajmok, a csupaszpofájú tamarinok, a rozsomákok vagy a hópárduc is. A különlegességeket is bemutató vadaspark gyorsan népszerű lett, és sikeres természetvédelmi centrummá vált.

Az évfordulóra újdonságokkal is készülnek.

A tavalyi évben átadott elefántház után újabb látványosságra készülnek: ősszel adják át az indiai vagy páncélos orrszarvúk bemutatóját. Ezen kívül a vadaspark történetét bemutató, vagy a kedvenc állataikról szóló kiállítás is lesz, és a születésnapon (a gyereknapon) sokszínű programokkal várják majd a látogatókat.

A Vadaspark létrejötte

Az 1960-as évek óta tervezte a város egy állatkert létrehozását. Végül a 80-as években társadalmi munkával kezdték el diákok, tanárok létrehozni az első karámokat, ahol őzeket és vaddisznókat tartottak. Végül 1985-ben jóváhagytak egy engedély, és a „féllegális” állatgyűjteményből 1989. január 1-én önálló intézmény lett. A park május 28-án, gyereknapon nyílt meg hivatalosan.

Az állatállomány folyamatosan gyarapodik, a gyűjtemény elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatokat szeretné bemutatni.

Az állatházakat és kifutókat az állatok fő előfordulási helye szerint csoportosították, először Dél-Amerikát építették ki. A ritka állatok közül pedig a nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvételként a karmosmajmokat mutatták be. Az oktatás is hamar központi helyet kapott, így készült el 1993-ban a zooiskola.

Az állatkert történetében több fontos időszak is volt. A 20. évfordulón például megérkezett – hazánkban elsőként – az alföldi anoa, valamint a lapátfülű kutya. A következő évben készült el több kifutó, többek között az európai farkas, aranysakál és a vidra is ekkor költözhetett be az új otthonába. 2011-ben volt az akkori legnagyobb fejlesztés, nagyméretű zsiráfkifutót építettek, ahol a zebrák és a csupasz turkálók is helyet kaptak. A pápaszemes pingvinek és a ritkaságnak számító ködfoltos párducok 2012-ben érkeztek. A következő évben a borjúfókák kaptak medencét, és az év szenzációja volt a „fehér” oroszlánok érkezése. 2014-ben a világ harmadik állatkertjeként mutatták be a rákosi viperát, majd egy évvel később átadták a barna medvék és mormoták komplexumát is. 2016-ban nyílt meg Észak-Amerika bemutatója, benne fakúszó sülökkel és társas prérikutyákkal. 2017-ben indult az állatkert eddigi legnagyobb beruházása, aminek köszönhetően 2018 az elefántok éve lett. A 2019-es évben pedig érkezik majd az indiai orrszarvú. A jövőre vonatkozóan is több tervük van, ha megvalósulnak, akkor emberszabású majmok, nagyméretű hüllők és egzotikus állatok is láthatóak lesznek majd.

Érdekességek a Szegedi Vadasparkról

A legfiatalabb: a hagyományos, önkormányzati tulajdonban lévő állatkertek közül a szegedi a legfiatalabb.

A legnagyobb: a hazai állatkertek közül a legnagyobb területtel rendelkezik, közel 45 hektáron terül el. A területe még nem épült be teljesen, így van mód a fejlesztésekre is.

A ritka állatok kertje: a kezdetektől fogva elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. Több olyan különleges állatot is tartanak, amelyek Nyugat-Európában is ritkaságnak számítanak.

A Vadasparkban sok olyan faj él, amely csak itt látható Magyarországon. Többek között a foltos hiéna, az erdei kutya, a dolmányos hangyász, az európai vidra, a vöröshasú maki, a fekete bőgőmajom, a csuklyás cerkóf, a víziőz, a darázsölyv, a kéknyakú egérmadár, vagy a falakó boa.

A fajmegmentési programokban való részvétel: hazánk állatkertjei közül Szegeden volt, és most is itt a legnagyobb azon fajok aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program keretében tartanak.

Állatok tágas kifutókban: a kezdetektől a természetszerű elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja.

A természetvédelmi mentőközpont: itt fogadják a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot.

A szegedi állatkert az állatok bemutatása mellett fontos mentő tevékenységet is folytat. Sérült vadállatok, elhagyott kölykök, fiókák, elkobzott vagy engedély nélkül tartott állatok kerülnek be a központba. A határ közelsége miatt számos esetben került hozzájuk elkobzott állat, volt, hogy egyszerre több száz is, éves szinten akár ezer egyed is megfordul náluk. Emiatt kapacitásukat bővítették, és fejlesztették az intézményt, amely az országban elsőként az Európai Unió szabványainak is megfelelő karanténként tud működni.

A beérkező állatokat az állatorvos ellátja, a cél a meggyógyításuk, és ha lehetséges, az élőhelyükre is visszajuttatják az állatokat. Ha a sérülés miatt, vagy az emberhez való túlságosan szoros kötődése miatt már nem lehet szabadon engedni, akkor a Mentőközpontban majd az állatkertben maradnak.

A sérült madarak, gólyák mellett komoly kihívást jelentenek a csempészektől elvett egzotikus állatok, akik a nem megfelelő szállítás miatt is gyakran legyengülve, betegen kerülnek a gondozásukba. Emiatt szigorú karanténban kell tartani őket. Főleg madarak és teknősök kerülnek így hozzájuk.

Zoopedagógia: a Vadasparkban rendeztek elsőként zoopedagógiai konferenciát, sőt, az első főállású zoopedagógus is itt dolgozott a hazai állatkertek közül.

Állatkerti gondozóképzés: az egyetlen hazai állatkerti gondozó képzés itt található.

Az egyik fő büszkeségük az elefántház

Egyre veszélyeztetettebbek lettek az ázsiai elefántok, amelyek állatkerti tartása, és ezzel a faj megóvása korábban problémásabb volt, a gondozókra nézve is nagyobb kihívást jelentettek. Ám sokat változott az állatkerti tudomány is, így eredményesebbé vált a tartásuk is. A Vadaspark ezért céljául tűzte ki egy modern, korszerű elefánt-komplexum felépítését.

A terv megvalósításához az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) ázsiai elefánt fajmentő tenyészprogramjával (EEP) is egyeztettek. Ezek az állatok nagyon értelmesek, ugyanakkor nagyon erősek, érzékenyek, intelligensek, komoly felkészülést igényel a fogadásuk is.

Az állatokkal való foglalkozás is újszerű, a gondozó nem megy be a kifutóba, de kívülről irányítva megtanítja az állatot arra, hogy kérésre egyes testrészeiket pl. a lábukat vagy fülüket odanyújtsák, hogy megvizsgálhassák őket.

Az elefántház kinézete Szegeden a keletet idézi, motívumaiban Angkort varázsolja a vadasparkba. A természetes, erdei környezetben létesült elefántkifutó hazánkban a legnagyobb.

A Vadasparkba a három fiatal ázsiai elefántbika a fajtamentő program keretében érkezett 2018 májusában: a 2008-as születésű Shanti, és a 2013-as Taru Hannoverből, míg a 2008-as Shah Rukh a Hamburgi Állatkertből. Az állatokat az utazásuk alatt és azt követően még pár napig a régi gondozójuk is elkísérte, hogy átadják a tapasztalataikat, és megtanítsák új gondozóiknak a már begyakorolt mozdulatokat és vezényszavakat.

Az elefántokkal napi tréninget tartanak azóta is. Napirend szerint „dolgoznak”, és a jól elvégzett feladatért jutalmat kapnak. A bikák már most is hatalmasak, ám általában 15-20 éves korukig még sokat nőnek, de növekedésük ezután sem áll meg.

A gondozójuk elárulta azt is, hogy a napi étkezésükben a szénán kívül kapnak zöldséget, gyümölcsöt is, szeretik a céklát, almát, banánt, tököt és nyáron a dinnyét. Kapnak lombot, kukoricát, speciális tápot és vitaminokat is, és meglepő módon szeretik a kenyeret is. Egy kifejlett példány naponta akár 150 kilónyi táplálékot is megeszik, és 140 liter vizet képes meginni.

A Vadaspark tervei szerint szívesen vállalnák a tenyésztést is, ezért a későbbiekben szeretnének majd tehenekkel bővíteni az elefánt csapatot.

Az ázsiai elefánt a második legnagyobb szárazföldi állat, nála csak az afrikai elefánt a nagyobb. Az ázsiai füle kisebb, a homloka domborúbb, az ormánya végén csak egy nyúlvány van. Régen elterjedt állat volt, de mára szűkül az élettere, elsősorban esőerdőkben és füves területeken él.

A bikák 2,75 méteresek, és 4 tonnásak, míg a tehenek 2,4 méteresek és 2,7 tonnásak. Az agyarak általában a bikáknál fejlődnek ki. Eredeti környezetükben 60-70 évig élnek.

A bikák általában magányosan, vagy hímekből álló csoportokban élnek. A legdominánsabb joga a párzás. A párzási időszakban agresszívvé, veszélyessé válnak. A vemhesség 18-22 hónap, és a tehenek 3-4 évente ellenek.

Az ázsiai elefántokat évezred óta „használják”, dolgoztatják őket, vagy harcokban, vadászatokon vették hasznukat. A vadorzók és élőhelyük csökkenése miatt egyre kisebb a számuk, ezért az ázsiai elefántot a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) jelenleg a „veszélyeztetett” fajok között tartja számon.

A programokról és tudnivalókról még több információ ITT.

Fotók: Endrédi Lajos - Szegedi Vadaspark, Söptei Zsuzsanna, Wikipédia


KÖVESS MINKET:





Gyanútlanul tanulsz a szegedi egyetemi könyvtárban, aztán egyszer csak rázendít a zenekar
Ütős videóval mutatják meg, milyen Szegeden egyetemistának lenni. Zseniális!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 09.


hirdetés

Ennél jobb reklámot egy egyetemnek, mint amit Szegeden készítettek, talán nem is láttunk még. Az egyetemi könyvtárban vették fel, amint

csendben olvasnak és tanulnak a hallgatók, amikor egyszer csak rákezd egy egész zenekar!

Mint az a videóhoz írt posztszövegből kiderül, a SunCity Brass lépett fel váratlanul a vizsgaidőszak alatt.

"Az egyetemi könyvtár az SZTE-s élet szíve, amely köré szervesen fejlődött ki egy lüktető egyetemi campus Szeged belvárosában" - írják a Faceboook-oldalon.

VIDEÓ: És akkor megjelent a zenekar:


KÖVESS MINKET:




Egy másik toronyba zárva, elrejtve élte túl a történelem viharait Szeged legrégebbi épülete
A kalandos sorsú Dömötör-torony megmaradásáért Móra Ferenc is kiállt.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. február 04.


hirdetés

Regényes múltja van Szeged egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része, amely ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik.

Ez Szeged legidősebb épülete.

Az építmény alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A Szent Demeter-templom egyedüliként meghagyott tornya a Dóm tér egyik különleges látványossága.

A régi templomot egy 1199-es irat említi először. Többször átépítették, míg a 18. században kapta meg végső formáját. A feljegyzések szerint 1709-ben még hat ablaksora (emelete) volt, de végül a városvezetés 1913-ban elrendelte a templom lebontását.

Úgy rendelkeztek, hogy a helyére, - pontosabban mellé - egy új templom épüljön, ez lett a Schulek Frigyes által tervezett, majd Foerk Ernő által folytatott Fogadalmi-templom, a Dóm.

A régi épület bontásakor találtak rá a falba beépített régi Dömötör-toronyra. Ezt 1931-ben felújították, és keresztelőkápolnává alakították.

A restaurálást Rerrich Béla vezette. Ekkor kerültek a falába a vár bontása során előkerült román kori kövek, szobrok. A falába ajtót vágtak, és fölé helyezték el Szeged legrégebbi, ismert szobrászati emlékeként számon tartott, 12. századi „kőbárányt”.

A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti,

amelynek terveivel elnyerte 1932-ben a páduai egyházművészeti kiállítás arany érmét. A torony falainak vizesedése miatt a falfestmény hamar megrongálódott, ezért a képzőművészeti alkotást már a következő évben át kellett festeni, majd az évtizedes állagromlás miatt 2015-ben teljesen restaurálták.

A torony Rerrich Béla által tervezte kovácsoltvas kapuját a keresztény liturgia jelképei díszítik, az emberi élet egyes részeit mutatják be. A kaput Bille János műkovács készítette el.

A csonka-torony rejtélye

A régi Demeter-templomot nem egyszerre bontották le. Úgy döntöttek, hogy azt a részt, ahol építkezni kell, azt elbontják, a szentélyt és a tornyot meghagyják, így abban az új templom elkészültéig még miséznek. Az építkezés megkezdődött, de a történelem lassította a Dóm befejezését. A téren nyolc éven át állt egymás mellett két csonka templom, a Demeter és a Fogadalmi, mert egy idő után a városnak nem maradt pénze a Dóm befejezésére.

Végül 1924. december 13-án, egy vasárnapon tartották az utolsó misét a Szent Demeter-templom akkor még álló részében.

A bontásának megkezdése előtt többen is arra számítottak, hogy értékes leletek kerülhetnek elő. Többek között Móra Ferenc is, aki egy beadványban azt kérte a várostól, hogy a munkálatok ideje alatt egy múzeumi szakértő jelen lehessen. Móra akkor azt gondolta, hogy a régi templom alatt régi kripták rejtőzhetnek, azokban pedig régi tárgyak, fegyverek, amelyek segíthetnek a templom pontos korát és építésének körülményeit behatárolni.

1925. március 1-én jelent meg az első írás arról, hogy elképzelhető, hogy egy régi torony van beépítve a Demeter-templom megmaradt tornyába. A cikket Kőmives Kelemen álnéven Cs. Sebestyén Károly írta. Úgy vélte, hogy ha a feltevés beigazolódik, akkor

ez a torony az egész magyar építéstörténet igen fontos darabjává válhat.

Éppen ezért azt javasolta, hogy ne folytassák a torony bontását.

Mivel a négyszögletes torony rejtette a nyolcszögletű régi tornyot, ezért kézi bontással tudták feltárni az épületet. Az ásatásokkal pedig sietni kellett az építkezés miatt. A kutatók igyekeztek alaposan dokumentálni az egész folyamatot és a talált épületrészt.

Közben komoly vita folyt arról, hogy mi legyen a megtalált régi toronnyal. Volt, aki a bontás mellett érvelt, de többen, köztük

Móra Ferenc is a megmentés mellett állt ki. Egy írásában „keresztény barbárságnak” nevezte a torony elbontását.

Juhász Gyula így ír a toronyról: „A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat, Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz, mint volt, és ő, nagy idők tanúja, bizonyságot tesz ezer esztendő mellett.”

A torony végül megmenekült, és helyreállították. Később 1985-ben restaurálták, és nemrégiben a Dómmal együtt újra felújították.

A Dömötör-torony meséi

A Dömötör-torony most, a felújítás után már a nagyközönség számára is látogathatóvá vált, de emellett keresztelőkápolnaként is újra használatba veszik.

A megnyitás alkalmából a torony történetét egy február elején megnyílt időszaki kiállításon is bemutatják. A Dömötör-torony meséi címmel a Szegedi Dóm Látogatóközpontban tablókon, korabeli fotók, újságcikkek, Móra Ferenc és Cs. Sebestyén Károly írásai, dokumentumok segítségével idézik fel a múltját a híres késő román, gótikus stílusú műemléknek.

A mese vonalát követve tűnik fel Mátyás király alakja, akinek palástjából készült el az a 824 igazgyönggyel díszített miseruha, amely szintén megtekinthető a kiállításon.

A Dömötör-tornyot a Dóm Látogatóközpont nyitvatartási ideje alatt idegenvezető kíséretében lehet belülről megnézni, keddtől vasárnapig reggel 9-től 17 óráig. A torony első szintjén a keresztelés történetét, a második szinten pedig a Dömötör-torony építéstörténetét mutatja be az interaktív tárlat.

Bővebb információk ITT.

Régi fotók forrása: Fortepan


KÖVESS MINKET:





Különös fények, narancsos árnyak: csodás téli naplementék Szegedről
Mintha festmény lenne, olyan volt a naplemente a napfény városában.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

A tél, a hó és a naplemente varázslatos világot varázsolt. Különös fények, narancsos árnyak, festői képek Szegedről.


KÖVESS MINKET:





Vince-napi vesszővágás Ópusztaszeren: Bőséges termés ígérkezik
A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze, hogy megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 20.


hirdetés

A Kárpát-medence huszonnégy borrendje gyűlt össze Ópusztaszeren, hogy a Vince-napi vesszővágás keretén belül megjósolják, milyen lesz az idén várható szőlőtermés.

A hagyománytisztelő boros gazdák Szent Vincét a bor védőszentjének, neve napját pedig hagyományos termésjósló ünnepnapnak tartják. A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján (január 22.) tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!” – a szólásmondás szerint, ha Vince napján olvad a hó vagy esik az eső, akkor jó termés várható. Emellett sok helyen a levágott szőlővesszőből is megjósolják az őszre várható termést.

Az ópusztaszeri rendezvényen nem csak a hulló hó, de a lemetszett vessző állapota is arra utalt, hogy idén nem lesz oka panaszra a boros gazdáknak, hiszen bőséges termés ígérkezik.

A több mint két évtizedes múlttal rendelkező ópusztaszeri Vince-napi vesszővágáson a skanzenben Kalmár István mórahalmi hegybíró három vesszőt metszett le a szőlőről. A vesszők állapotából ilyenkor megjósolható, hogy az adott év termése milyennek ígérkezik. Mint elmondta, a tél nagy részén már túl vagyunk, az idei fagyok nem tettek kárt a szőlőben, hiszen a vesszők beértek, szép zöldek és a rajta található rügyek is.

Amennyiben nem történik semmi rendkívüli az időjárás tekintetében, az idei termés kitűnőnek ígérkezik.

Hagyományok szerint ilyenkor a vesszőket beviszik a házba, ahol vízben áztatják, majd figyelik a további fejlődését. Reményeik szerint pár hét elteltével a rügyek kihajtanak, amely megerősíti a Vince-napi jóslat beteljesedését.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x