hirdetés
vegan.jpg

Csak nyers gyümölcsön és zöldségen él a kismama, a gyermekét is így szeretné majd nevelni

A 23 éves dán nő nyers gyümölcsön és zöldségen kívül nem visz be más tápanyagot a szervezetébe. 3 éve így él, és saját bevallása szerint remekül érzi magát, a terhesség miatt sem változatott az étrendjén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 11.


hirdetés

Anne Jensen egy 23 éves dán diáklány, aki már számtalan helyen élt a világban és immár 3 éve a fruitarianizmus követője.

Elmondása szerint annyi energiája van, hogy minden reggel 5 órakor kel és fut egy 10 kilométeres kört.

A gyümölcsdiéta lényege, hogy nyers gyümölcsön és zöldségen kívül nem visz be más tápanyagot a szervezetébe.

Anne 19 évesen fáradtsággal, izomremegéssel és hajhullással küzdött, ekkor talált rá erre a táplálkozási rendszerre, aminek a segítségével vissza tudta szerezni az önbizalmát és az életenergiáját.

hirdetés

"Imádom az érzést, ami eltölt ezzel a diétával. Imádom, hogy ennyi energiám van. Imádom, hogy a bőröm mennyire kitisztult, miután áttértem a nyers ételekre.

Anne jelenleg 25 hetes terhes az első gyermekével, és úgy döntött, hogy ezért a hatalmas változásért sem adja fel a kialakított életvitelt.

22 éves barátja teljesen egyetért döntésével.

Azért a terhességi hányinger leküzdése érdekében bevett pár főtt vegán ételt az étrendjébe, de amint életet ad gyermekének, visszatér a száz százalékos nyers veganizmushoz.

Emellett úgy tervezi, hogy amíg ő saját maga tartani tudja, addig gyermekét is ennek szellemében fogja nevelni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
dream-job-2904780_1920-1000x667-1.jpg

Megéri naponta órákat utazni, vagy más városba költözni egy jó munkáért?

Megkérdeztünk olyanokat, akik már kipróbálták mindezt. És egyértelmű lett, hogy Budapesten túl is van élet, ha karrierépítésről van szó.
Szponzorált tartalom - szmo.hu
2019. november 07.


hirdetés

Bár ha munkaválasztásról van szó, a szempontok között első helyen áll az, hogy minél közelebb legyen otthonunkhoz az új munkahely, mégis minden 10. megkérdezett akár másik városba is elköltözne, ha jobb munkalehetőséget kapna – derül ki az OTP Bank megbízásából nemrég készített online felmérésből. Sőt, 34% a napi ingázást is vállalná egy jó munkáért. Hogyan állunk a mobilitással? Mit mondanak azok, akik már léptek, és odébb költöztek egy új állás kedvéért? Megéri-e kilépni a komfortzónából? Ennek jártunk utána.

Álommunka egy vidéki multinál

hirdetés

Marci jelenleg egy multinacionális vállalatnál dolgozik Egerben mérnökként. Mondhatni friss vidéki lakos, több mint 10 év után hagyta el a fővárost, épp azért, mert megtetszett neki ez a mostani munkalehetőség. „Régóta szerettem volna vidékre költözni, és sikerült egy olyan céghez elhelyezkednem, ami minden szempontból ideálisabb számomra az előzőnél” – mesél az okokról Marci.

„Budapest után jelentős különbség, hogy sokkal gyorsabban eljutok bárhova a városon belül, mivel nincsenek olyan dugók, mint Pesten.

Sokkal kevesebb a turista, ami élhetőbbé teszi a mindennapokat, és az élet is nyugodtabb. Ami még nagyon fontos, hogy sokkal jobb a levegő minősége is, ezért szívesebben sétálok a városban.”

A barátaival, akik a fővárosban maradtak, így ugyan ritkábban tud személyesen találkozni, de a kapcsolatot ugyanúgy tartja velük. Véleménye szerint vidéken pont ugyanolyan sikeres karriert lehet befutni, és legalább olyan jó lehetőségeket lehet találni, mint a fővárosban. Nagyon szeret új lakóhelyén élni, és mivel a munkahelyén azzal foglalkozhat, amivel régóta szeretett volna, így nem tervez további váltást – egyelőre.

Mindenütt jó - de most legjobb Győrben

Zsófi már több kanyart is maga mögött tudhat: Budapesten járt főiskolára, majd ott is dolgozott öt évig. Aztán külföldre ment dolgozni, hat év után tért vissza, de már nem a fővárosba, hanem Balatonfüredre, ahol egy konkrét munka várta: először egy bor-nagykereskedésnél dolgozott HORECA-értékesítőként, majd egy ingatlanfejlesztőnél lett irodavezető. A Balaton mellől Győrbe vezetett tovább az útja, jelenleg is a Rába parton él.

„Szerencsésnek érzem magam, hogy már több helyen is otthon érezhettem magam” – mondja Zsófi. – „Alkalmazott voltam mindig is, és a győri költözéssel léptem meg, hogy vállalkozó lettem, ami régi álmom volt. A vállalkozásom virtuális irodavezetés és asszisztencia, mely nem feltétlenül helyhez kötött, ezért

bárhonnan tudnám csinálni, de már nem vágyom arra, hogy Budapesten éljek.”

Ő sem érzi úgy, hogy Budapestre vezetne minden út, ha karrierépítésről van szó, vidéken is remekül megtalálta a számítását – ráadásul van összehasonlítási alapja a korábbi fővárosi tapasztalataival.

Mit tapasztal a HR vezető?

Az OTP Bank Magyarország egyik legnagyobb foglalkoztatója, kiterjedt fiókhálózata és széles tevékenységi köre miatt a legkülönfélébb munkakörökben tud kihívásokkal teli állásokat ajánlani Budapesten és vidéken egyaránt.

„A magyar munkavállalók nagy része ragaszkodik ahhoz a településhez ahol jelenleg is lakik, így fontos felismerniük a hazai nagy munkáltatóknak, hogy a főváros mellett a vidéki településeken is érdemes változatos lehetőségeket biztosítani a munkavállalóknak. Friss felmérésünk szerint a magyar munkavállalók csaknem fele folyamatosan nyitott szemmel jár, hátha adódik egy-egy jobb álláslehetőség. A budapesti válaszadók körében ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb. Vidéken is csökkenhet az állást váltani kívánók száma, ha a munkavállalók igényeinek megfelelőbb feltételeket biztosítanak a cégek” – mondja Bertalan Imre, az OTP Bank HR vezetője.

Napi 50-100 km utazás, de megmaradni a szakmában

Zsuzsa Nyíregyházán született, ott nőtt fel, a főiskolát is ott végezte. Mégis évek óta másik településre ingázik aktuális munkahelyére. „Környezetvédelmi és fejlesztési szakember diplomát szereztem, fontos volt számomra mindig is, hogy a szakmámban helyezkedhessek el.

Volt, amikor találtam is a lakóhelyemhez közel megfelelő munkát, de amikor épp nem, akkor nem más pozíciókban, hanem inkább nagyobb távolságokban kezdtem gondolkodni” – magyarázza Zsuzsa, miért nem az egyszerűbbnek tűnő utat választotta.

Volt, hogy évekig naponta 100 km-et vezetett, mert Debrecenbe járt át dolgozni, most csak napi 50 a penzum, Nyírbogdány valamivel közelebb van. „Debrecen még épp elérhető távolságban volt ahhoz, hogy vállaljam a napi ingázást, de az nem is merült fel, hogy odaköltözzünk – van egy 14 éves lányom, őt sem szerettem volna kiszakítani a megszokott környezetéből.”

Amikor egy város több szempontból is a világ közepévé válik

Adrienn viszont épphogy költözni akart, bár akár ingázással is megoldhatta volna, hogy új munkahelyére bejárjon. 5 éve dolgozik Kecskeméten, egy autóipari cégnél, és csak a kezdeti időszakban járt át naponta Budapestről. Nagy vágya teljesült, hogy ide felvételt nyert, és egyáltalán nem bánta meg, hogy a munkájáért otthagyta a fővárosi életét. „Kecskemét egy csodálatos város, folyamatosan fejlődik. Ráadásul mivel az ország közepén van, 2 óra alatt az ország szinte bármely részére eljuthatunk” – összegzi Adrienn, mi is az egyik nagy előnye annak, hogy új lakóhelyet választott.

Ami Kecskemét és Budapest között nagy különbség számára, az leginkább az emberek közvetlensége; szerinte a kecskemétiek sokkal előzékenyebbek, segítőkészebbek és közvetlenebbek, mint a budapestiek. Ráadásul a város is nagyon családbarát, sok a program kicsiknek és nagyoknak, sok a sportlétesítmény, így nem érzi, hogy hátrányba került volna, mert elhagyta a fővárost.

Adrienn nem mondja azt, hogy nem költözne újra egy jobb ajánlat kedvéért, de nehezen tudja elképzelni, hogy überelni lehet a jelenlegi helyzetet.

„Itt kezdetektől fogva nagyon jól érzem magam, szeretem, amit csinálok.

Két kezemen sem tudom megszámolni, mennyi nagy és sikeres projektet valósítottunk már meg a kollégáimmal az évek alatt. A digitalizáció minden területen megjelenik és ez rengeteg új folyamatot is generál – de ez számomra izgalmas kihívás. Azt is szeretem, hogy a nemzetközi projektekben számtalan utazási lehetőség adódik, ahol új embereket, más kultúrákat ismerhetünk meg.”

És hogy hogyan látja a karrierépítési lehetőségeket vidéken? „Nem gondolnám, hogy itt rosszabbak lennének a lehetőségek, mint Pesten. Ahol vannak nagy cégek, ott már ugyanúgy elvárt a munkavállalóktól a nyelvtudás, vagy akár az, hogy több szakterülethez is értsen valaki.

De cserébe van lehetőség a fejlődésre, tanulásra – az már rajtunk múlik, tudunk-e vele élni.”


KÖVESS MINKET:




hirdetés
62368719_2473810879351925_790249956416946176_o.jpg

Akkor tudta meg, hogy mellrákja van, amikor élőben közvetítette első mammográfiai vizsgálatát

Döbbenetes felismerésben volt része egy amerikai tv-s műsorvezetőnőnek, aki csupán nőtársai figyelmét akarta felhívni a rákszűrés fontosságára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 31.


hirdetés

A 41 éves Ali Meyer, az Oklahoma New 4 többszörös Emmy-díjas riportere nagy formában ünnepelte meg tavaly tavasszal 40. születésnapját, és úgy tűnt, minden rendben van nála, amíg hat hónappal később nem került sor élete első mammográfiai vizsgálatára. Meyer eredetileg azért ment az Oklahoma City-beli rákközpontba, hogy interjút készítsen két mellrákos nővel.

A vizsgálatot élőben közvetítette Facebook-oldalán, csak ezután döbbent rá a négygyermekes családanya a szörnyű diagnózisra: neki is mellrákja van- írta a Daily Mail

Munkaadója csak a napokban jelentette be, hogy Meyer immár egy éve harcol a gyilkos kór ellen. Az újságírónő azóta is rendszeresen beszámol kezeléseiről Facebook- és Instagram-oldalain, egyúttal továbbra is figyelmezteti a nőket a rendszeresen ellenőrzés fontosságára, mert őt is ez mentette meg. Beszámolt arról is, hogy az orvosok meggyőzték: vetesse le a jobb mellét, mert ezáltal meg lehet fékezni a betegség invazív jellegét. Azóta Ali már túl van ezen a műtéten és elégedett azzal is, ahogy a plasztikai sebész helyrehozta őt.

hirdetés

KÖVESS MINKET:





hirdetés
Képernyőfotó-2019-11-01-10.31.20.png

A 100 éves életkor 3 titka egy félszigetről, ahol kiugróan magas a várható élettartam

Három lépés, hogy 100 évig éljünk, vagy tovább.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 01.


hirdetés

A világ egyik legboldogabb országaként emlegetett Costa Ricában van a világ öt kék zónájának egyike, vagyis az egyik olyan régió, ahol kiemelkedően sokan élik meg a száz évet.

A Nicoya-félsziget ebben különösen az élen jár.

Amikor az itt élőket hosszú, egészséges életük titkairól kérdezik, gyakran három kulcsfontosságú pontot említenek.

hirdetés

A BBC videója arra keresi a választ, hogy miként lehet megőrizni ebben a korban is az egészséget - és azt a mozgékonyságot, ami a felvétel elején is látható: egy több mint egy évszázadot megélt úr fiatalokat megszégyenítő módon táncoltat meg egy ifjú hölgyet.

Az elmúlt évek kutatásai tehát erre a 3 életmódbeli pontra világítanak rá.

1. Aktívnak maradni, idősebb korban is

A rendszeres mozgás erősíti az immunrendszert, fejleszti a mentális egészséget és megelőzi a szívbetegségek és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.

A 102 éves Pachito bácsi például azt mondja, hogy mindig is aktív életet élt.

"Sok időt töltöttem lóháton, szinte mindenhova azzal mentem. Kiskorom óta lovagolok. Úgy érzem, hogy ez egy olyan dolog, ami segít az állapotom fenntartásában."

2. Egészséges étkezés

A Nicoya-félsziget lakói sem győzik hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a sok zöldség és gyümölcs az ember étkezésében.

Emellett szintén elősegítheti a hosszú életet, ha sok halat és teljes kiőrlésű gabonát eszünk, illetve elkerüljük a feldolgozott élelmiszereket.

A 105 éves Maria például mióta csak az eszét tudja, a tenger gyümölcsein élt, de a tejtermékeket sem veti meg.

"Sok sajtot és tejet fogyasztok, és régebben sok volt a piangua (helyi kagylóféle). Felvágom a kagylókat kis darabokra és összekeverem rizzsel és babbal."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
elhagyott-temeto-sirok-kerepesi-mysecretbudapest-18.jpg

Sírkövek helyett fák - lehet, hogy mégis a zöldtemetés a jó megoldás

Száz év múlva ki fogja gondozni a sírunkat? És kit fog érdekelni, olvasható-e még a felirat?
Sz. É. - szmo.hu
2019. november 01.


hirdetés

Végtelenül szomorú helyek a temetők elhanyagolt részei - vagy az elhagyott sírkertek.

Egy régi temetőben eddig valamiért elkerültem azt a területet, ahová - a még kivehető feliratok szerint - utoljára az 1920-as években temettek.

Gazzal benőtt sírok, elborult, eldőlt sírkövek, kopott sírfeliratok. Már ahol egyáltalán megvan még a sírkő.

Elszorult a szívem a látványtól. Ezeket a sírokat nincs, aki gondozza. Meghaltak már az utolsó hozzátartozók is, vagy régen elköltöztek messzire a leszármazottak, ezeket az embereket pedig, akiknek testét itt helyezték végső nyugalomra, rég elfeledték.

hirdetés

A legtöbben azt sem tudják, hogy valaha is léteztek, pedig ők is nevettek, szerettek, sírtak, szenvedtek, újságot olvastak vagy muskátlit ültettek, dolgoztak, élték a mindennapjaikat, és most évtizedekkel, majd egy évszázaddal a haláluk után már nem számítanak senkinek.  A sírkövük tönkrement, nincsen, aki megjavítsa. Ha eldől, nincsen, aki felállítsa.

Mindenszentekkor nem takarítják el a gazt a sírjukról, nem helyeznek el rajta virágot, és gyertyát sem gyújtanak az emlékükre.

Mennyi hiábavaló, egykori szépség. Mennyi gondosan faragott és elkopott kő...

Megpróbáltam megfejteni az egyik feliratot, csak annyit tudtam elolvasni, hogy "Hermin" és "színművésznő". A neten a keresőben gyorsan megtaláltam. Haraszthy Hermin a Vígszínház társulatának tagja volt, 1921-ben egy előadást követően váratlanul agyvérzést kapott, és meghalt. De ezt már én sem tudnám, ha nem silabizáltam volna ki néhány betűt a sírkövén.

Én egészen eddig úgy gondoltam, ebben a kérdésben konzervatív vagyok, és környezetvédelem ide vagy oda, hagyományos, koporsós temetést és nagy sírkövet szeretnék majd magamnak.

Olvastam korábban arról is, hogy Az Egyesült Államokban Washington államban engedélyezték azt, hogy az ott lakók rendelkezhetnek úgy is, hogy komposztálják a testüket a haláluk után. Sőt, arról is, hogy egyre népszerűbb a zöldtemetés, amikor sem koporsót, sem sírkövet nem használnak, hanem valamilyen növény vagy facsemete jelöli a sírt.

Most viszont, amióta belémhasított a fájdalom az elhagyott sírok látványától, hetek óta az jár a fejemben, hogy ugyan minek.

Mi haszna van? Ha a halálom után száz évvel még lesznek emberek, az a nagy darab drágán kifaragott kő semmit nem jelent már nekik. Esetleg a leszármazottaimnak, ha lesznek egyáltalán.

Mi lenne, ha fa nőne inkább a síromon, ha halálom után egy - remélhetőleg - terebélyes, árnyat adó fa gyökerei közt lenne testem nyughelye?

Először érzem azt ezzel a témával kapcsolatban, hogy nemcsak sokkal hasznosabb lenne, de most, míg élek, a zöld temetés gondolata megnyugtatóbb is volna számomra.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!