hirdetés
Csak akkor kapunk észbe, amikor már a mi túlélésünk a tét – Budapesten adott elő Yuval Noah Harari
A világ egyik legnépszerűbb történésze szerint nem a bevándorlás vagy a brexit a legnagyobb probléma, hanem a klímaváltozás, a technológia elszabadulása és a nukleáris háború veszélye.
szöveg:Göbölyös N. László - fotók: CEU/Végel Dániel - szmo.hu
2019. május 09.


hirdetés

A Közép-Európai Egyetemen teltház előtt beszélt az izraeli sztártörténész, aki három könyvével, a Sapienssel, a Homo Deusszal, és legújabb, a 21 lecke a 21. századnak című művével a világ egyik legismertebb gondolkodójává vált. A Sapienst például 45 nyelvre fordították le, közel másfélmillió példányban kelt el. Harari könyveiben új, nemegyszer kellemetlen megvilágításba helyezte az emberiség múltját és jelenét.

A CEU-n ezúttal A nacionalizmus napos oldala (The Bright Side of Nationalism) címmel tartott előadást. E címről vélhetően sokaknak a Brian élete morbid fináléja jutott eszébe, és nem ez volt az egyetlen filmes utalása az Osztrák-Magyar Monarchiából származó őseit is felidéző professzornak. De ez valójában azt jelentette az ő olvasatában, hogy

ne tekintsük a nacionalizmust egyfajta „abszolút gonosznak”, hiszen a szélesebb összetartozásra való emberi törekvés fontos vívmánya.

Harari az ősi törzsi viszonyokból vezette le a nacionalizmus kialakulását, azokból az időkből, amikor egy-egy közösségben mindenkit rokoni viszonyok fűztek egymáshoz. Ekkor még mindenki ismert mindenkit. Aztán ezek a közösségek bővülni kezdtek először barátokkal, majd idegenekkel, egészen odáig, hogy egy-egy ember már csupán közösségének legfeljebb 1 százalékát ismerhette, mégis összekötötte őket a nyelv, az életmód, a szokások. Figyelmeztetett azonban, hogy

a nemzeti érzés csupán néhány száz évvel ezelőtt alakult ki, „nem természetes része az ember biológiai fejlődésének.”

A történész szerint az igazi „nacionalista” előtérbe helyezi a nemzeti érdeket a rokoni kapcsolatoknál, politikai ellenfeleit nem tekinti ellenségeknek, nem szít ellenük gyűlöletet és figyel az idegenekre is. Ott erős igazán a demokrácia, ahol erős az igazi nemzeti érzés, annak gyengülése belső konfliktusokhoz, gyűlölködéshez vezet – mondta Hariri, példaként Szíriát, Irakot és nem utolsósorban a mai Egyesült Államokat említve.

Szerinte a nacionalisták között is létezik a Jó, a Rossz és a Csúf: az első szereti hazáját, de van benne empátia más nemzetek iránt is, a második konfliktusra törekszik a nemzetek között, a harmadik pedig saját országán belül szít társadalmi feszültséget.

A professzor szerint a demokráciát állandó veszély fenyegeti, ha egy ország lesüllyed a „törzsiség szintjére”. Nem lehet a nacionalizmusról fatálisan gondolkodni. Itt a bevándorlás körüli vitát hozta fel példának. Szerinte nevetséges, hogy a bevándorlásellenesek tiszta, zárt közösségként gondolnak magukra, miközben ezeket a közösségeket olyan emberek hozták létre, akik pár száz éve még alig ismerék egymást.

Ugyanígy a globalizmust sem lehet szembeállítani a nacionalizmussal.

Ha például Magyarország teljesen bezárkózna önmagába, nem használhatnánk ételünkbe paprikát, hiszen az Mexikóból származik, sőt, nem is focizhatnánk, mert a játékot az angolok találták ki.

Szerinte nincs szükség arra, hogy válasszunk nacionalizmus és globalizmus között, mert a globális kérdések a nemzeti érdekeket is érintik, és a globalizmus nem vonja kétségbe az egyes nemzetek egyediségét.

Nem „világkormányt” kell létrehozni, hanem globális harmóniát magabiztos nemzetekkel – nélkülük nincs megoldás a 21. század problémáira.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
„Szeretetből döntöttem úgy, hogy meghaljon, mégsem bocsátom meg magamnak soha”
'Az orvos elém rakta a terminált, én lehúztam a bankkártyámat, és beütöttem a PIN-kódot. 24 ezer forintba került a kutyám halála.'
Szöveg és fotó: Hargitay Judit - szmo.hu
2019. május 08.



Régi közhely, hogy amíg nem éltél át valamit, ne ítélkezz róla. Sőt, ha át is élted, ne te dönts arról, hogy másnak mit “kell” éreznie abban a helyzetben. Mert nem tudhatod. Amit most elmesélek, az az én történetem. Egy a millióból.

Másfél hete altattuk el a nagyobbik kutyánkat. Megtermett, 45 kilós szetter-keverék volt. Tizenhárom évet élt le a családunkkal, hatalmas párost alkottak a tacsinkkal, az egész kerület ismerte őket. Egy nagy-fekete kutya, meg egy kis-fekete kutya. Jamie-nek hívták, büszke volt, önálló, szabad lélek. Nem szerette, ha ölelgettük, “gugyu-bugyuztuk”. Ránk morgott, ha a fülét morzsoltuk. Azt hiszem, falkavezérnek tekintette magát, mert a családunk minden tagjáért tűzbe ment volna. Egyszer a szomszéd néni ült nálunk, és ahogy nagypapámmal viccelődött, a kezében lévő, összetekert női magazinnal a papa felé suhintott. Jamie úgy ráugatott, hogy alig bírtuk lefogni.

De általában csendes kutya volt. Szeretett a lakásban ténferegni, a sötét előszobába lépve szinte biztos, hogy belebotlottál, ahogy körbeszimatolt, és ellenőrizte, hogy “rendben vagy-e”, hazajöttél, bejöhetsz. A parkot is szerette, imádott eldobott fenyőtobozok után loholni, akár százszor is egymás után, de soha nem hozta vissza őket, csak a szájába vette, szétharapta, és győzedelmesen vigyorgott.

Családtag volt. Tudtuk, minden kutyatulajdonos tudja, hogy az ideje véges, és jóval rövidebb, mint a miénk, de meg se fordult a fejünkben, hogy milyen lehet nélküle.

Aztán másfél éve megvastagodott a jobb hátsó combja. Gyanús vastagodás volt, először vizenyőnek hittük, kivittük az állatklinikára. Megröntgenezték, és egy szenvtelen hangú orvos közölte: szarkóma, a legagresszívabb ráktípus. Soha nem felejtem el a szavait: “Ez maximum két hónap, meg öreg is már, ha az enyém lenne, elaltatnám.” Nekünk ez eszünkbe se jutott. Műtétekkel, gyógyszerekkel, állandó orvosi kontrollal, immunerősítőkkel még adtunk neki bő másfél évet. Minőségi évet, mert jól elvolt, kicsit bicegősen, de elszimatolgatott a parkban, jó étvággyal evett, vidáman csaholt a környék ismerős kutyáira, hatalmas, barna szemei tele voltak élettel.

A halál úgy jött el érte, mint egy besurranó tolvaj. Alattomosan, szinte észrevétlenül, és döbbenetes gyorsasággal.

Két hete, szerdán anyám felhívott a munkában, hogy szerinte baj van, a kutya lába hirtelen iszonyatosan feldagadt, alig bír menni. Felpörögtek az események: szombat reggelre már csak ide-oda feküdt, nem találta a helyét, minden mozdulatra nyögött. Semmilyen fájdalomcsillapító nem használt. Felhívtam az állatorvosunkat, és hétfőre megbeszéltük az altatást.

De a rák beindult, és óráról órára, a szemünk előtt taszította a kutyát egyre siralmasabb állapotba. Aznap estére már vér jött a fenekéből, hányt, és a mindig fegyelmezett, alig nyikkanó állat minden lélegzetnél nyögött. Ahogy mostuk fel a padlót, anyámmal összenéztünk. Egyetlen pillantással hoztuk meg a döntést. Felhívtam az éjjel-nappali állatklinikát, ahol többször is műtötték, kezelték, és az öcsémmel beraktuk Jamie-t a kocsiba. Szegényt alig tudtuk kicsalogatni a kedvenc helyéről, az étkezősarokból, talán azt hitte, büntetni akarjuk, hogy bepiszkított – soha nem tettük – vagy csak tudta, mire készülünk. A kocsi előtt, a füvön még nagy nehezen pisilt egy utolsót.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
„Én segítek neked, cserébe te is segítesz nekem” – így tartottak fogva prostituáltként két évig
Zsanett huszonévesen lett az emberkereskedelem áldozata, de kálváriája már gyerekkorában elkezdődött. Húsba vágó élettörténet napjainkból, a vidéki Magyarországról.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. május 02.



„Három apától öt gyerekem van, soha nem működtek a kapcsolataim. A pszichológusom szerint ha valaki ilyen minta alapján nevelkedik, ő maga is hasonló partnereket fog bevonzani. Igaza volt.”

Így kezdi történetét a most 38 éves Zsanett (akinek nevét kérésére megváltoztattuk), egy kis Borsod megyei falu szülötte. Végig nyugodtan és dinamikusan beszél, akkor is, amikor ép ésszel felfoghatatlan borzalmakat sorol – amelyek mind vele történtek.

Egyetlen helyiségben laktak hatan, a szülei, ő és a két testvére. Apja alkoholista volt, nagyon sokat ivott, és folyamatosan verte a családot.

„Ha nem volt kész a leckénk, azért, ha bekapcsoltuk a tévét, azért. Mikor mentünk haza az iskolából, már remegtünk, hogy mi vár minket otthon. Volt olyan, hogy darabokra törte a bőrszíjat a hátamon, akkorát ütött. A mai napig látszik a helye.”

„Hazamentem, és olyat alám rúgott, hogy bevéreztem”

A rendőrség saját bevallásuk szerint tehetetlen volt, ahogy a gyámügy is. Utóbbiak csak azután cselekedtek, hogy egyik húga azzal ment be hozzájuk: ha nem viszik el intézetbe, vonat alá fekszik.

Ő félt meglépni ugyanezt, a helyzetét viszont napról napra kilátástalanabbnak érezte. A fordulópont 14 évesen jött el, amikor szakközépiskolába került Miskolcra, kollégistaként.

„60 forint volt egy útra a buszjegy, ennyit kaptam vasárnaponként. A hazautat oldjam meg, ahogy tudom, kajám egész hétre nem volt, ahogy tankönyveim se. Mosni nem tudtam, ugyanabban a ruhában jártam egész héten.”

Enni sem tudott, 43 kilóra fogyott. Miskolcon élő rokonai segítettek néha rajta, hozzájuk ment át ebédre, de ebből meg sorozatos fegyelmi ügyek lettek, mert így nem ért vissza a kötelező szilencium idejére. Otthon, hétvégenként pedig folytatódott a terror.

„Egy alkalommal hazamentem, és olyat alám rúgott, hogy bevéreztem. Ekkor azt mondtam, hogy ha még egyszer hozzám ér, soha többé nem lát. Na, erre még jobban megvert. Ez volt az utolsó csepp.

Volt egy nálam 10 évvel idősebb srác, akinek tetszettem, és bár én semmit nem éreztem iránta, úgy voltam vele, használjuk ki a helyzetet. Elé álltam, és azt mondtam: neked tetszem, én pedig el akarok tűnni, szóval áldásom magunkra.

Összeköltöztünk Miskolcon, az volt a szerencsém, hogy tényleg szeretett, és megadta nekem a tiszteletet. De nyilván nem működhetett a végtelenségig, hogy olyan emberrel legyek együtt, aki amúgy teljesen közömbös számomra. Ez még egy újabb trauma volt az eddigiek mellé.”

Hamarosan megismerkedett egy másik férfival, aki viszont tetszett neki. Összejöttek, ő lett az első gyereke apja. Itt azonban már megmutatkozott a pszichológus jóslata: olyan embert vonzott be, amilyen körülmények közül érkezett.

„Két évet voltunk együtt, ezalatt folyamatosan csalt, eljárkált otthonról, vagy egyáltalán nem jött haza. Engem viszont teljes kontroll alatt tartott, még a nőgyógyászhoz sem mehettem egyedül, az öccse kísérgetett engem.”

Végül betelt nála a pohár: otthagyta a férfit, és 20 évesen visszaköltözött a szüleihez. Abban bízott, hogy gyerekes anyaként hazatérve talán már felnőttként kezelik majd, és nem ismétlődnek meg a korábbi borzalmak.

Nem így lett. Az apja rögtön az elején minden pénzét elvette, így az emelt családi pótlékot is, amit Zsanett a tejcukorérzékeny fiáért kapott. Ebből viszont nemcsak pelenkát, de speciális tápszert is kellett volna vásárolnia, mivel a betegség miatt szoptatni egyáltalán nem tudta őt.

„Rájöttem, hogy megint csal – a saját húgommal”

Megoldás után kutatva rátalált egy kis házra a közeli szőlőben. Víz, villany, gáz sem volt benne, de nem jutott eszébe más ötlet, hogy szabaduljon a szülői terrortól, így jobb híján kibérelte.

Az alku az volt, hogy havonta 20 ezer forintot fizet, és a tulajdonos a tizedik után ráíratja a házat. Tehát voltaképpen részletekben megvette volna tőle.

Odaköltözött a szőlőbe, szeretett volna mindenkitől függetlenül, a maga uraként élni a kisfiával. Ekkor már udvarolt neki a második és harmadik gyereke apja, akinek a közeledését csak azzal a feltétellel fogadta el: semmi komoly nem lesz köztük, ott sem aludhat nála.

A férfi azonban átverte: személyi kölcsönt vett fel a bankban, és a háta mögött megállapodott a tulajdonossal, hogy egy összegben kifizeti a ház árát.

Ezután csak annyit mondott Zsanettnak: „na drágám, most már nem mondhatod azt, hogy nem aludhatok itt.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Több hálapénz, több megindított szülés és császármetszés
A pénzért választott orvost fogadó nők jóval több beavatkozással – mesterséges szülésmegindítással, császármetszéssel – szülnek, mint azok, akik egyszerűen bemennek az ügyeletre.
Neuberger Eszter, Abcúg - szmo.hu
2019. május 09.



A szülészet az egyik leginkább hálapénz-fertőzött terület az egészségügyben, a nők leggyakrabban azt vásárolják meg, hogy annál az orvosnál szülhessenek, aki a terhességüket is végigkísérte. Az orvosválasztás annyira meggyökeresedett a szülészetben, hogy még a magánkórházakban is jelen van. Egy kutatás viszont feketén-fehéren megmutatja: a pénzért választott orvost fogadó nők jóval több beavatkozással – mesterséges szülésmegindítással, császármetszéssel – szülnek, mint azok, akik egyszerűen bemennek az ügyeletre, amikor elindul a folyamat. De ha már ennyire fontos a fizetett választott orvos, a szülészeti hálapénz felszámolásának legjobb módja szakemberek szerint az lenne, ha legálisan lehetne fizetni érte.

A nők többsége azt szeretné, ha a választott orvosa, akivel a terhesség alatti vizsgálatokat is végigcsinálta, vezetné le végül a szülését is. És persze, ha lehetséges, mindenféle orvosi beavatkozás nélkül, természetesen szülne. Ez azonban lényegében a doktor állandó készenlétben állását igényelné, ami a társadalombiztosításból finanszírozott közegészségügyi ellátásba nem fér bele. A szülő nőnek, aki saját orvost szeretne, tehát nem marad más választása, minthogy zsebbe fizet a választott orvosának azért, hogy nála szülhessen.

Ez a szülészeti ellátásban működő hálapénz-rendszer lényege, és a választott orvoshoz való ragaszkodás teszi a szülést az egészségügy egyik leginkább korrupcióval fertőzött területévé.

Eddig azonban Magyarországon még nem vizsgálták, milyen hatásai vannak pontosan, hogy a nők egy nagyon nagy hányada hálapénzen vásárolt választott orvossal szüli meg a gyerekét.

A K-Monitor és az EMMA Egyesület kedd esti budapesti rendezvényén bemutatott kutatás szerint – azon túl, hogy a szülőanyák valamivel jobb bánásmódot tapasztalnak a kórházban töltött idő során -, lényegében nem sok jó.

Választott orvossal több a beavatkozás

Egy, a Semmelweis Egyetemen kutató kanadai orvos-antropológus, Nicholas Rubashkin, a válaszadást megelőző maximum 5 évben szült 1200 nő körében végzett kutatása azt találta:

A választott orvossal szülő nők körében gyakoribb a császármetszés, mint azoknál a nőknél, akik nem választottak orvost, hanem a szülés megindulásakor épp ügyeletben lévő doktornál szültek. Ez azért lényeges, mert a nemzetközi egészségügyi sztenderdek éppen, hogy a császármetszések számának csökkentését sürgetik – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ezt a beavatkozást csak a legszükségesebb esetekben kellene alkalmaznia az orvosoknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Hogyan lesz valakiből bűnöző, és mi köze van ehhez a szülőknek?
Egy kriminálpszichológiai kurzuson profiloztunk, elemeztünk, és megtudtuk, milyen mázli, hogy nem lett belőlünk bűnöző, ha nem volt tökéletes a kötődésünk anyánkkal.
Szajki-Vörös Adél, fotók: YouTube, Pixabay - szmo.hu
2019. május 02.



Akit picit is érdekel, hogy miből lesz a cserebogár valakiből bűnöző, az lehet, hogy nem gondolt bele, de érdeklődése a pszichológia eme speciális iránya felé vezérli. Egy ilyen felnőttképzésen jártunk és sok tanulságos dolgot hallottunk az Annomentál oktatóitól.

A tíz órás akkreditált kurzus a témához képest szűkre szabott időkeretben nyilvánvalóan limitált volt, de így is megpiszkáltak jó pár olyan kérdést, ami érdekes azok számára, akik voltak gyerekek/van/lesz gyerekük, illetve akik szeretnének egy picit jobban belátni a felszín mögé. Az előadók gyakorlatban is dolgozó szakemberek voltak: Ivaskevics Krisztián- kriminálpszichológus, kutató, Tóth Andrea tanácsadó szakpszichológus és deviancia-szakértő, Baráth Noémi- okleveles kriminológus, szociológus és Kovács-Buna Károly: volt kiképző katonatiszt, nevelő, pszichológus a saját szakterületeik főbb hangsúlyait helyezték el. Beszéltek a bűnözővé válás okairól és tényezőiről, különféle bűnözéselméletekről, az apa-anya kapcsolat bűnözővé válásra gyakorolt hatásáról, de a terület legnépszerűbb szegmense, a profilozás is terítékre került.

Baráth Noémi okleveles szociológus és kriminológus, doktoranda, megbízott egyetemi oktató, akinek több éves tapasztalata van bűnelkövető és deviáns fiatalokkal való munkában. „A fiatalkori bűnelkövetés okai” című előadásában, melynek alaptétele az ok-okozatiság fontosságának és annak hangsúlyozása volt, hogy minden mindennel összefügg, alapvető fogalmakat tisztázott. Többek között megtudtuk, pontosan mit takar a fiatalkorú fogalma, hány éves kortól büntethető egy gyerek – 12, de ekkor még csak javítóintézetbe kerülhet –, s hogy mire számíthat ma itthon, ha bekerül a gyermekvédelmi vagy akár a büntetés-végrehajtási rendszerbe.

A szakember szerint a magyar fiatalkorú büntetés-végrehajtási rendszer egyik problémája, hogy nincs utánkövetés.

Az előadó foglalkozott a bűnelkövetés lehetséges okaival is, így a makro- mikro-okokra, valamint kitért az addikciók szerepére és arra is, hogy sokszor nem feltétlenül valamilyen hiány vagy trauma, hanem serülőkori határátlépés, élménykeresés, hedonizmus, vagy az unalom legyőzésének vágya tereli a deviancia vagy bűn útjára a fiatalt. Szó esett a betört ablakok elméletéről is, amely egy kriminológiai teória, s lényege, hogy a betört, gazdátlanul hagyott ablakok további rongálásra sarkallják az adott hely potenciális elkövetőit, s így az anarchiában egyre jobban terjed a bűnözés.

Érdekes kérdéskört feszegetett az intézményfüggőség tematikájával: sok fiatal jár úgy, hogy rehabra kerül – tehát eleve addikt személyiség - , majd innen fiatalkorúak börtönébe, ahonnan a szabadulása után igazából nem szívesen jön el, hiszen itt alkalma nyílik a szerfogyasztása és a kapcsolatépítésre is (nem beszélve arról, hogy közben az ellátása biztosított). Ez gyakran vezet oda, hogy újabb bűncselekményt elkövetve visszakerül a „biztonságos” intézményi keretek közé.

Kovács-Buna Károly problémás és deviáns fiatalokkal, bűnelkövetőkkel foglalkozik több fővárosi gyermekvédelmi intézményben. Az ő előadása volt számomra úgymond a legvelőtrázóbb, ugyanis teljesen új megvilágításba helyezte a szülőkhöz való kötődés mintázatait, valamint a bűnelkövetés családi hátterének jelentőségét.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x