hirdetés
eszter5-másolata.jpg

Járd körbe a világot, aludj ingyen mások kanapéján – hódít a couchsurfing

Beszélgetés egy nyitott és kalandvágyó anyukával, aki a „kanapészörf” szerelmese.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. szeptember 05.


hirdetés

Amikor ezt a cikket írni kezdem, eszembe ötlik egy körülbelül tíz évvel ezelőtti történet, amikor egy cseh fickó aludt a kanapénkon. Nekem már gőzöm nincs, ki volt ő, valaki ismert valakit, aki ismerte őt és tudta, hogy útban Csehországból Dél-Európába, majd Magyarországon szeretne eltölteni egy éjszakát és erre pont jó a mi otthonunk.

Így is lett, a fickó beállított hozzánk - ha jól emlékszem - egy vasárnap este, hozott egy üveg Becherovkát, majd bedőlt az ágyba. Másnap reggel megreggelizett nálunk, még szendvicset is csomagoltam neki, majd továbbhajtott.

És tényleg, már el is felejtettem az életem ezen intermezzóját, amikor beszélgetni kezdek Szigetvári Eszterrel, egy miskolci édesanyával a couchsurfingről.

Mi is az a couchsurfing?

Szó szerinti fordításban kanapészörf. Cseppet sem újkeletű dolog, már évek óta létezik egy a facebookhoz és a társkeresőkhöz picit hasonlító közösségi oldal, ahol jelenleg 14 millió tag van beregisztrálva. Ez a couchsurfing.com, ahol lehetőséged van ajánlatot tenni és az ajánlatok közül válogatni. Ingyen szállást biztosítasz azok számára, akik pont a te országodba, a te településedre igyekeznek és te is válogathatsz az ajánlatok között, ha utaznál.

Mikor volt az első alkalom, hogy éltél ezzen az igazán kalandosnak hangzó szállás-módszerrel?

Kettő éve a kislányommal beutaztuk Dél-kelet Ázsiát. Voltunk Indonéziában, Malajziában, Vietnamban és az esetek többségében couchsurfing partnernél szálltunk meg. Zömmel gyermekes családokat választottunk szállásadónak, hiszen mi is ketten voltunk: egy édesanya és egy akkor nyolcéves kislány.

Elképesztő élmény lehetett ez mindkettőtöknek...

Ráadásul nagyon sokrétű élményforgatag. Volt, hogy muszlim családnál laktunk, volt, hogy hindu családnál - a lányom valószínűleg többet tanult történelemből, földrajzból és akár vallási, gasztronómiai érdekességekből, mint amit valaha az iskolában megtanult volna.

Ilyenkor együtt is nyaralnak a családok?

Nem feltétlenül. Van olyan család, amely szívesen megmutatja az otthonát, együtt kirándulunk, együtt megyünk várost nézni, múzeumokba vagy hegyet mászni, de van olyan is, hogy ténylegesen csak megérkezünk este, alszunk, reggel megyünk tovább. Nekem is volt olyan vendégem, akivel moziba mentem, vagy közösen főztünk vacsorát, de volt olyan is, aki ezt nem igényelte, vagy épp én nem értem rá vele jobban foglalkozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hortobagyi-eg.jpg

A Hortobágy csillagos ege az egyik leggyönyörűbb a CNN szerint

A Grand Canyonnal említik egy lapon. Mutatjuk az álomszép fotókat!
Képek: VisitDebrecen - szmo.hu
2019. július 30.



A világ egyik legszebb csillagos egét láthatjuk a Hortobágy felett a CNN összeállítása szerint.

Olyan természeti csodával említik egy lapon, mint a Grand Canyon,

ráadásul egy hónapon belül júliusban kétszer is ajánlották a térség látványosságait.

A 23 legjobb hely a világon, ahol csillaglest tarthatunk

namíbiai, írországi és amerikai helyezettek mellett két magyar célpontot: a Hortobágy és a Zselici Tájvédelmi Körzet is felkerült a listára.

Hortobágyot említve a 20. század elején élt ottani pásztorokról is megemlékeznek: azt írják, hogy nagy szükségük volt a csillagok és a csillagképek ismeretéhez a tájékozódáshoz.

A CNN július 23-i cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen a túlturizmus nyertese is lehet, hiszen Budapesthez képest jelentősen kisebb zsúfoltság, mégis remek kirándulási célpont.

Aki éjjel járt már a Hortobágyon, az tudja, valóban mennyire csodás, fényszennyezéstől szinte mentes égboltra tekinthet fel a síkságnál.

Most mi is mutatunk néhány gyönyörű fotót róla:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fuzer-var-zemplen-eszak-magyarorszag.jpg

4 remek kirándulás Észak-Magyarország gyönyörű helyeire

Különleges, kihagyhatatlan élmények.
SzÉ - szmo.hu
2019. július 31.



1. Füzér

Utoljára egy osztálykiránduláson láttam a vulkanikus hegyen álló, akkor még romos várat. Egy szempillantás alatt lenyűgözött, és ide felmászni is élmény volt, de egyébként is mindig vonzottak a romok. Szerettem volna még egyszer látni úgy, abban az állapotban, de nem jött össze, és már nem is fog, mivel a várat a XXI. században folytatott munkák során újjáépítették.

Füzér várát először a 13. században említették a források, a történészek szerint 1235-ben, II. András halálakor már állt. Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. A Füzér község fölött 170 méter magasan, álló erődítményben őrizték egy ideig a magyar koronát, mivel 1526-ban Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész és Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, Füzérre szállíttatta.

A XVII. századra egyre veszített a jelentőségéből, ám a Wesselényi-felkelés után biztonsági okokból (hogy ne foglalhassák el lázadók) 1676-ben a császári katonák felgyújtották a tetőszerkezetét és lakhatatlanná tették. A feltárása a XX. században zajlott, a rekonstrukcióval pedig láthatóvá tették számunkra az egykori erődítményt.

VIDEÓ: A füzéri vár a magasból:

2. Boldogkő

Egy újabb fantasztikus magyarországi várrom. Miskolctól északkeletre, sziklaszirten áll Boldogkő erődítménye. Először a III. András által kiadott oklevélben említették, és vagy Tyba ispán vagy Aba Amadé építtette. Ennek a várnak is sok tulajdonosa volt, és a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben hasonló sorsra jutott, mint a füzéri vár: a császári csapatok lakhatatlanná tették.

A régészeti kutatás az 1960-as években kezdődött, később egyes részeit helyreállították, a 2000-es években felújították. A munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, amit lakótoronyként is használtak. Ikonikus része a Déli torony alatti megfigyelőbástya, ami számtalan fotón szerepel.

A környék 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része, gazdag növényvilágáról híres, és erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, ezért érdemes nagyobb kirándulásban gondolkodni és egy teljes napot szánni Boldogkőre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-4.jpg

Európa ötödik legjobb gyógyvizét és Magyarország legnagyobb tudományos játszóházát Mosonmagyaróváron találod

A várban Fekete István és Vuk fogad, a Lajtán pedig vízi csúszdákon át vezet az út.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. augusztus 18.



Különleges természeti környezetben épült fel Mosonmagyaróvár, amely már a régmúlt időkben is fontos, stratégiai szereppel bírt. A Duna alapvetően meghatározta a vidék arculatát és lehetőségeit. A több országgal is igen közeli kapcsolatban álló település egyre nagyobb gazdasági, kulturális, turisztikai jelentőségűvé vált.

A környék szépsége, a város vonzó lehetőségei miatt érdemes több napot is rászánni, és kiélvezni a család minden tagjának jó szórakozást nyújtó programokat.

A múlt - Ad Flexum és az egyesülés

A kitűnő természeti adottságokat kihasználva jöttek létre a Duna és a Lajta mentén az első települések.

Már a római korban katonai tábor és polgári lakóhely is volt Ad Flexum néven.

A mai Mosoni-Duna partján állt, annak egyik kanyarulatánál, a neve is ezt tükrözte (A kanyarulatnál). A helyen átvezető hadi úton bonyolódott le a kelet-nyugati kereskedelem is, ezért kiemelkedő szerepe volt a településnek. Helyén napjainkban a város lucsonyi városrésze található.

Óvár (Magyaróvár) 1354-ben Erzsébet anyakirálynétól kapott kiváltságokat és mezőváros lett. A 16. században Huszár Gál prédikátor rövid életű nyomdát és iskolát hozott létre a településen. 1548-ban lett a Habsburgok birtoka, majd 1766-ban Mária Terézia leányának, Mária Krisztinának adományozta.

Moson - a mai város egy része- az államalapításkor Moson megye központja is volt. Moson régen ispáni központ volt erős várral, Péter, András és Salamon királyaink is megszálltak benne. A földvárat a 13. században lerombolták, és ekkor a fejlődése is megtorpant. A tatárjárás után a közelben egy kővár épült a Győr nemzetségből való Konrád mester vezetésével.

Magyaróvár a térség ipari és kulturális központjává fejlődött, Moson nagyközség pedig a gazdálkodók, kereskedők lakóhelye volt. A két városrész 1939-ben egyesült, a már 1905-ben Magyaróvárhoz csatlakozott Lucsonnyal együtt, így jött létre a több mint 32.000 lakosú város.

A vár, ahol Fekete István és Vuk vár

A kalandos sorsú vár a 13. században épült vár délnyugati saroktornyában raboskodott Hunyadi Mátyás 1457-ben. Mohács után itt élt II. Lajos özvegye, Habsburg Mária királyné is. A most is látható várkapu a 16. századból származik, a várárok hídja a 18. században épült. A 17. században emeletet építettek a várra, és ekkoriban a Szent Koronát is őrizték a falak között.

A 19. század elején újabb szintet húzott rá Albert Kázmér szász-tescheni herceg, ő alapította 1818-ban a mezőgazdasági akadémiát. Mellszobra ma a bejárat mellett látható.

A vár mellett álló 1912-ben átadott, szecessziós épületben a Széchényi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara működik.

A vár korlátjánál fogadja a látogatókat Fekete István író szobra, lábánál a kis Vukkal.

A Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia egykori hallgatója 1924-től két évig élt a városban diákként és itt végzett mezőgazdászként. Később felnőttként szívesen járt vissza a Szigetközbe, és a közeli dunakiliti erdészházhoz vadászni. Az 1968-ban megjelent Barangolások című könyvét az akkor fennállásának 150. évfordulóját ünneplő egykori iskolájának ajánlotta. A mű elején olvasható: "A 150 éves Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolának szeretettel ajánlja ezt a könyvet öreg diákja." Fekete István bronzszobrát Trischler Ferenc, pécsi szobrászművész készítette.

Hírességek, híres helyek

A városban számos híresség megfordult, emléküket ma is őrzik a szobrok, emléktáblák, a legendák

A Városháza előtti téren áll a Habsburgok főhercegi kastélya, amelyben Napoleon is megszállt. Gróf Széchenyi István, a megye országgyűlési követe és Jellasics is járt benne. Kossuth Lajos 1848 októberében az erkélyről hívta hadba a környékbelieket. Leghíresebb lakója Habsburg Frigyes volt, padon ülő bronzszobra a kastély oldalában látható.

Habsburg Frigyes főherceg lakott a leghosszabb ideig a kastélyban, és az óváriak is igen kedvelték.

1920-tól 1936-ban bekövetkezett haláláig élt Magyaróváron és mindennapi sétái közben szívesen beszélgetett az alkalmazottaival, vagy a ház előtt lévő padon ülve üdvözölte az arra járókat. Ennek emlékére készült el 2006-ban a padon ülő főherceg szobra, melyet a Magyar utca torkolatánál helyeztek el.

A Fő utcán áll a város első középiskolája, az 1739-ben alapított Piarista Rendház és Gimnázium. A Fekete Sas Szálló és Étterem a város legrégebbi fogadója volt, amely Bethlen Gábor fejedelmet is vendégül látta. Az utca leghíresebb épülete a Cselley-ház, amelyben a Hansági Múzeum iparművészeti kiállítása, és a 19-20. századi magyar festők – Munkácsy, Rippl-Rónai, Vaszary – remekművei is láthatók. De Gyurkovics Tibor irodalmi emlékszobáját, és a római kőtárat is érdemes megnézni.

A Városkapu tér 2016-ban az Entente Florale Europe versenyen elnyerte az Európa legszebb főtere címet.

Itt áll például a neoreneszánsz Postapalota és a városi bíróság is.

A városi malom 1754 óta áll a Lajtánál, közelében található az uradalmi malom és az egykori főhercegi sörgyár.

Nagyon szép a középkori eredetű, mára barokk stílusú Szűz Mária Királynő és Szent Gotthárd-plébániatemplom. Az altemplomban a Habsburg-kripta érckoporsóiban alussza örök álmát Frigyes főherceg és felesége.

A klasszicizáló épületben található Mosonvármegyei Múzeum az ország egyik legrégibb alapítású múzeuma, benne az őskori kürttől a rúnaírásos fibulán át a 19. századi báli ruháig sokféle műkincs látható.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-Copy.jpg

Három napot töltött a vadonban, a vízen éjszakázva Pokorny Lia – csodás film készült a Tisza-tóról

Ljasuk Dimitry varázslatos kisfilmjéből kiderül, mi az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 05.



„Az egyik leghangulatosabb program a Tisza-tavon az, ha az ember a vízen töltheti az éjszakákat. Éppen ezért

egy olyan háromnapos programot terveztem Liának, amiben átélheti a vízparti sátrazás, a hangulatos úszókunyhó és a fényűző nyaralóhajó hangulatát is, azaz legegyszerűbbtől a legkényelmesebbig vezetett utunk"

- meséli Ljasuk Dimitry, a Tisza-tó szerelmese, videósa, filmes kalauza.

A Tisza-tavi kalandok sorozat legújabb különkiadásában megtudhatja a néző, hogy milyen érzés eltölteni három napot a vadonban, a vízen éjszakázva. A történet három nap cselekményét és helyszíneit dolgozza fel és adja át úgy, ahogy megtörtént.

A film három szereplője a Tisza-tó, a vendég, Pokorny Lia színésznő és a házigazda Ljasuk Dimitry.

A történetet, ahogy eddigi filmjeiben is, Dimitry meséli el, miközben ő az, aki az egészet felveszi – ahogy a vlog típusú filmekben ez megszokott. Ez a film azonban kilép a vlog határaiból, sokkal inkább egy kisfilm, meseszerű útikalauz, annak az életérzésnek az átadásával, amely a Tisza-tavon keríti hatalmába az embert.

A filmből megtudhatod, hogy mi is az az úszókunyhó, milyen a civilizációtól távol sátrazni a Tisza-tó közepén, vagy milyen a kényelmes nyaralóhajón egy sziget csücskében éjszakázni.

Vízparti történet révén a szereplők közvetlen kapcsolatban vannak a Tiszával, ahogy a virágzó tündérrózsák között úsznak, vagy az amazonasi esőerdőkhöz hasonlítható titkos kis csatornában kenuznak. Bepillantást enged a vidéki kisváros szombatjába, a vízen élő horgász érzéseibe de a szabadstrand éjszakai lüktetésébe is. Tábortűz, szalonnasütés, vagy a halsütés a nyaralóhajón, kinek melyik tetszik jobban – a videó ezáltal is alternatívákat kínál az időtöltésre a természetben, a Tisza-tavon.

Ez a film nem a klasszikus riport vagy beszélgetős műsorok tematikáját követi. Nem a nagy monológokról, vagy szakmai beszélgetésekről szól, hanem arról, hogy hogyan érzi magát két ember a természetben. Megmutatja milyen az élményeket megélni, benne lenni és rácsodálkozni. Egyszerű, mert a természetben lenni is az. Bárki lehetne ez a két ember, bárki érezheti így magát a Tisza-tavon.

A kisfilmért, Lia véleményéért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x