hirdetés

Climate Transparency Report: a koronavírus miatti lépések veszélyeztetik a zöld törekvéseket

2019-ben nagy előrelépés történt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, de a járvány miatti gazdasági intézkedések mindent tönkretehetnek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2020. november 18.


hirdetés

A Climate Transparency Report a G20-as országok klímaügyi lépéseit vizsgálja, amelyek a globális üvegházhatású gázkibocsátás 75 százalékáért felelősek. A jelentés összeállítását 12 ország 14 think tankje és civil szervezete végzi.

Idén megállapítják, hogy 2019-ben sok pozitívum történt.

A G20-as országokban stabilan bővülni kezdtek a megújuló energiaforrások. Tavaly már az energiatermelés 27%-a volt megújuló energia, idén pedig ez az arány eléri a 28%-ot is. Eközben 2%-kal csökkent a szénfogyasztás.

Először kezdett csökkenni a G20-as országokban az energiaszektorhoz kötődő szén-dioxid kibocsátás anélkül, hogy valamilyen külső sokk érte volna a gazdaságot. A csökkenés csak 0,1%-os, de ez is óriási eredmény a 2018-as 1,9%-os növekedéshez képest.

A jelentés szerint 2020-ban vélhetően tovább csökken a szén-dioxid kibocsátás, méghozzá 7,5%-kal, de ez a koronavírus-járvány okozta egyszeri hatás, amiben a legnagyobb szerepe a szinte teljesen összeomló nemzetközi légiközlekedésnek van.

hirdetés

Azonban további intézkedések nélkül ezek a hatások nyomtalanul eltűnnek.

Sőt, a koronavírus okozta gazdasági visszaesés elleni lépések könnyen visszafordíthatják az eddigi eredményeket.

A világ vezető országai ugyanis dollármilliárdokat költenek arra, hogy a COVID-19 járvány után minél hamarabb helyreállítsák a gazdaságukat. Eközben azonban túl sok pénz áramlik a fosszilis szektorba, és így veszélybe kerülhet a párizsi klímacél elérése.

A G20-országok közül 19 úgy döntött, hogy pénzügyi támogatást nyújt hazai olajiparnak, szén- vagy gázszektornak, 14 ország pedig megtámogatta a nemzeti légitársaságait, anélkül, hogy környezetvédelmi feltételeket szabtak volna. Ez a szempont egyedül Franciaországban merült fel. És a támogatások kidolgozásakor kizárólag a németek és a franciák támasztottak környezetvédelmi feltételeket az autógyárakkal szemben.

Pedig a G20-as országok lakóinak életét már most is megkeserítik a klímaváltozás hatásai.

Ausztráliára, Brazíliára, Franciaországra, Indiára, Indonéziára, Olaszországra, Mexikóra, Törökországra, Szaúd-Arábiára és Dél-Afrikára a többi országnál is keményebb kihívások várnak, ha a globális felmelegedés meghaladja a másfél fokot.

A jelentés szerint a világ legnagyobb gazdaságainak sürgősen át kell gondolniuk a támogatási politikájukat, hogy azokat összhangba hozhassák kibocsátás-csökkentési céljaikkal.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Barack_Obama_at_NH-scaled.jpg

Meg akarta menteni, gyakran mégis inkább megölte őket - Obama a titkos drónprogramjáról

A volt elnök emlékirataiban azt állítja, szükségszerű volt a drónok alkalmazása, amelyek ezrek halálát okozták, köztük sok civilét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Barack Obama még csak három napja volt elnök, amikor elrendelte az első halálos dróncsapását. Tálib harcosok helyett azonban egy lakóházat találtak el. A támadásban hárman meghaltak, egy gyermek pedig nyomorékká vált.

Obama elnöksége alatt ennek ellenére a dróntámadások mindennapos gyakorlattá váltak. Több ezer ember, köztük több száz civil esett a titkos program áldozatul olyan országokban, amelyekkel az Egyesült Államok technikailag nem állt háborúban.

Nem csoda, hogy sokan kíváncsiak voltak, hogy az Egyesült Államok 44. elnök mit ír minderről memoárjában, az Egy ígéret földjében. Azonban azoknak, akik mélyreható elemzést vagy indoklást vártak, csalódniuk kellett.

Az elnök 768 oldalas önéletrajzában mindössze 11 alkalommal jelenik meg a „drón” kifejezés. Ezen belül csak hatszor utal közvetlenül a drónháborúra, a több száz általa elrendelt légicsapásra.

A könyvből az mindenesetre kiderül, Obama szerint szükségszerű volt a halálos drón-arzenált bevetni, hogy végezzenek az al-Kaida harcosaival.

hirdetés

Ezzel kapcsolatban külön megdicséri az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA), amiért új, dollármilliárdokat érő szuperkomputereket és kódfejtő technológiát alkalmaztak, hogy átfésüljék a kiberteret terrorista-kommunikáció és potenciális fenyegetések után kutatva.

A Vice emlékeztet arra, hogy az amerikai állampolgárok széles körű megfigyelése, amelyet az ügynökség volt alkalmazottja, a jelenleg is oroszországi száműzetésben élő Edward Snowden tárt a világ elé, mély nyomot hagyott Obama elnökségén.

Ahogy az ártatlan életeket kioltó dróncsapások is. Például az az akció, amikor 2013-ban tévedésből egy jemeni esküvői menetbe csapódtak be a drónok. Ott 12-en haltak meg, és 15-en megsebesültek.

Azt, hogy a dróntámadásoknak összesen hány civil áldozata volt Obama elnöksége idején, nem lehet tudni. A New York Times 2012-ben cikket közölt a dróntámadások titkos „halállistájáról”, és ebből kiderült, hogy az Obama-adminisztráció minden hadköteles korú, vagyis 18 éven felüli férfit harcosként könyvelt el, így aztán meglehetősen vitatható módon számolták a polgári veszteséget. Független elemzők 400 és 800 közé teszik a civil áldozatok számát.

Obama ugyanakkor azt állítja, hogy bár szükségszerűek voltak, nem okoztak neki örömet ezek az akciók.

"Nem örültem nekik. Nem éreztem tőlük magamat hatalmasnak. Azért kezdtem politizálni, hogy jobb oktatáshoz segítsem a gyerekeket, jobb egészségügyi ellátáshoz segítsem a családokat, több ételhez juttassam a szegény országok lakóit. Ebben mértem az eredményeimet"- írta Obama. "De erre a munkára is szükség volt, és az én felelősségem volt biztosítani, hogy működésünk a lehető leghatékonyabb legyen."

Obama elnöksége idején az amerikai közvélemény megcsömörlött a háborúktól és a katonai veszteségektől. A helyzetre pedig látszólag jó megoldást kínált a drónprogram. A volt elnök szerint a szétszóródott és föld alá kényszerített Al-Kaida ellen semmit sem értek volna a hagyományos katonai eszközök, új arzenálra volt szükség.

Azonban a Business Insider külpolitikai elemzőket idéz, akik szerint a dróncsapások nem mozdították elő Amerika hosszabb távú terrorellenes céljait. Sőt, az is előfordult, hogy épp a "járulékos veszteségek" radikalizáltak.

Obama is tudja, hogy a program ellentmondásos. Ezzel kapcsolatban felidéz egy szomáliai kalózok fogságába esett amerikai tengerészért indított mentőakciót.

„Az olyan helyeken, mint Jemen, Afganisztán, Pakisztán és Irak, az olyan fiatalok millióinak az életét, mint amilyen a három szomáliai (ők inkább fiúk, mert a legidősebb kalóz állítólag 19 éves volt), kisiklatta a kétségbeesés, a tudatlanság, a vallásos dicsőség álma, a körülöttük zajló erőszak vagy az idősebbek tervei.”

„Valami módon meg akartam őket menteni, iskolába küldeni, szakmát adni nekik, kihúzni őket abból a gyűlöletből, amellyel teletömték a fejüket. És mégis, az a világ, amelynek részei voltak, és a gépezet, amelynek a parancsnoka voltam, gyakran inkább megölte őket.”

Azt is elismeri, hogy drónprogramját elég nehezen emésztették meg az amerikaiak elnöksége első időszakában, és problémákat okoztak a szövetségeseiknél is. Ez nehezítette meg például, hogy az Oszama bin Laden elleni akcióba bevonják a pakisztániakat.

„Az al-Kaida célpontok elleni amerikai dróncsapások a szövetségi ellenőrzés alá eső törzsi területeken erős ellenérzést váltottak ki a pakisztáni közvéleményben.” - írja.

Könyvében ugyanakkor több helyütt kisebbíteni próbálja az Egyesült Államok felelősségét.

Elítéli például az iraki inváziót, de úgy véli: lényegesen humánusabb volt, mint a vietnami háború, vagy akár a II. világháború, amelyekben válogatás nélkül, rutinszerűen bombázták a civil lakosságot.

Ilyenekre szerinte sem Afganisztánban, sem Irakban nem került sor. Obama úgy gondolja, hogy leszámítva olyan „kirívó eseteket”, mint a bagdadi Abu Graib börtönben történt kínzások, az amerikai katonák „figyelemre méltó fegyelemről és profizmusról tettek tanúbizonyságot.”

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
verteszt.jpg

50 ráktípust kimutat már évekkel a betegség kialakulása előtt egy új vérteszt

A Galleri hatalmas áttörés lehet a rák gyógyításában, de még évekig várni kell, mire bevezethetik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Igazi áttörést jelenthet a daganatos betegségek gyógyításában a Galleri vérvizsgálat, ami a rák 50 típusát képes kimutatni évekkel a tünetek megjelenése előtt, írja a Mirror. Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata (NHS) már vizsgálja a lehetőségét, hogy sikeres tesztek esetén a világon elsőként vezessék be a módszert.

A Galleri vértesztet a következő években 165 ezer emberen végzik el. Az eljárás során azonosítják azokat a molekuláris változásokat, melyek a későbbiekben jelentkező daganatos elváltozásokhoz vezetnek, és egyelőre szinte lehetetlen a korai felismerésük.

A módszer segítségével korán beazonosítható daganatos megbetegedések közé tartoznak a fejen, a nyakon, a petefészekben, a hasnyálmirigyben és a nyelőcsőben kialakuló rákos elváltozások, valamint a vérrák néhány típusa.

Ha bebizonyosodik, hogy már a tünetmentes embereknél is segíthet a daganatos betegségek megelőzésében a teszt, az NHS kezdeményezni fogja a rutinszerű használatát. Ez annál is inkább sürgető lehet a briteknek, mivel a nagyobb európai országokat figyelembe véve az egyik legrosszabbul teljesítenek a rákos megbetegedések korai felismerésében.

hirdetés

A hamarosan induló kísérlet során 140 ezer 50 és 79 év közötti tünetmentes ember vérét vizsgálják három éven keresztül, évi egy alkalommal. Akinél pozitív eredményt mutat a Grail egészségügyi cég fejlesztése, azonnal az NHS-hez utalják be további kivizsgálásokra.

A nagyobb csoporton kívül egy 25 ezer fős mintán is elvégzik a vizsgálatot, akiket lehetséges rákos tüneteik miatt választanak ki a tesztcsoportba. A Galleri segítségével ugyanis lényegesen felgyorsulhat a diagnosztikai folyamat, így végül hamarabb elkezdődhet a gyógykezelés is, ha valakiről kiderül, hogy valóban daganatos betegségben szenved.

A tanulmány eredményét várhatóan 2023-ban publikálják. Ha az eredmények biztatóak lesznek, az utána következő két évben további egymillió ember bevonásával bővítik a vizsgáltak körét.

Egyes szakértők szerint azonban a speciális vérvizsgálat több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy olyan jóindulatú daganatoknál is jelezni fog, amik egyébként nem lettek volna veszélyesek, de mégis szükségtelen műtétekhez, szélsőséges esetekben pedig akár korai halálhoz is vezethet.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Élő videón szúrták ki, hogy egy pingvint műanyag szemét fojtogat

Az ausztrál nemzeti park vadőre szabadította meg a pingvint, akinek műanyag gyűrű szorult a nyakára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

A Phillip Island-i Nemzeti Park dolgozója, Meaghan Jordan azután lépett akcióba, hogy csütörtökön végignézte a minden nap közvetített élő videót arról, hogyan vonulnak napnyugtakor a pingvinek.

A világszerte nézett közvetítés azt mutatja be, ahogy pingvinek ezrei totyognak hazafelé a párzási időszak során a tengerparton. Mivel a covid miatt élőben most nem lehet megfigyelni őket, a rajongók minden este bekapcsolódhatnak az élő videóba.

Ez csütörtökön sem volt másképp - ám

a nézők legnagyobb döbbenetére egy olyan pingvin is vonult társai közt, akinek egy műanyag gyűrű szorult a nyaka köré. Az állat nehézkesen vonszolódott társai után

- írja a Daily Mail.

hirdetés

A live-ot néző természetbarátok azonnal szervezkedni kezdtek a megmentésére.

“Nem szeretnénk, ha bármelyik kis pingvinünkkel ilyesmi történne. Itt, a vonulási helyen van egy állatkórház, ahol segítünk a beteg vagy sérült pingvineknek, rehabilitáljuk, majd visszaengedjük őket a természetbe” - mondja Jordan, aki a videót látva a pingvinekhez sietett, ahol elkapta a szóban forgó madarat, és megszabadította a műanyagtól.

A kommentelők el voltak ragadtatva az akciótól: “Jordan, te egy szupersztár vagy!”, írta az egyikük.

“Ez az eset felhívja rá a figyelmet, milyen fontos, hogy a megfelelő módon kezeljük és helyezzük el a hulladékot, legyen szó akár maszkokról, akár műanyag zacskókról. Ez az izé egy hajguminak tűnt” - mondta el a megmentő.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
snapshot-10.jpg

Dominic Cummings tündöklése és bukása – távozik a Brexit „atyja”, pedig még nagy tervei voltak

Boris Johnson legfőbb tanácsadója az egész brit államot adatvezérelt politikával irányította volna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 28.


hirdetés

Ritka, hogy egy most is aktív politikai stratégáról készül játékfilm. A Brexit – Háborúban mindent szabad című film főszereplője mégis Dominic Cummings lett, akit Benedict Cumberbatch alakított zseniálisan.

Ennek oka, hogy sokan úgy tartják, ha ő nincs, akkor nem nyernek a brexitpártiak.

Ő volt a Brexit-terv kidolgozója és a „Vote Leave” (Szavazz a távozásra) kampány irányítója. Nevéhez fűződik a híressé vált „Vegyük vissza az irányítást!" kampányszlogen, és egy olyan adatvezérelt kampány, ami örökre megváltoztatta a brit politikát.

VIDEÓ: a film trailere

De Cummings a Brexit-kampány után sem tűnt el, sőt, miután Boris Johnson hatalomra került, a brit miniszterelnök legfőbb tanácsadója lett.

hirdetés

Az ambíciói pedig ennél is sokkal nagyobbak voltak. Hat éve, az Institute for Public Policy Research londoni konferenciáján egyenesen

arról beszélt, a brit államot le kell bontani, és újra kell építeni. És komolyan is gondolta.

Cummings, akit a média egyszerre tartott zseninek és káoszosnak, egy dolgot következetesen hirdetett: a big data, vagyis az adattudomány felhasználását a kormány munkájának javítására – írja róla a Bureau of Investigative Journalism oknyomozó portál.

Szerinte a brit állam alig változott a viktoriánus kor óta, és képtelen kezelni a mai kor kihívásait. Úgy gondolta, az államnak jogában áll mindent tudnia a polgárok életéről, ha azzal olcsóbb és jobb szolgáltatásokat nyújthat.

Egy olyan világban hitt, ahol a több százezres hivatalnoki kart algoritmusok váltják fel.

Amint Boris Johnson főtanácsadója lett, elemző szoftvereket telepíttetett a kormányzati portálokra, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a polgárok online kormányzati interakcióiról.

Ben Warner adattudóst, akivel már a Brexit-kampányban is együtt dolgoztak, 2019 decemberében azzal bízta meg, hogy alakítsa át az országban gyűjtött statisztikák felhasználási módját. Olyan integrált infrastruktúrát akart megalkotni, amelyben hozzáférhetővé vált volna az egyes háztartások összes adata, az oktatási információktól a jövedelmi viszonyokig, az egészségi állapottól a bűnügyi nyilvántartásig.

A Bureau of Investigative Journalism az Economist-tal közösen kiderítette, hogy Cummings egy új egységet készült létrehozni a Downing Street 10-ben. Ennek a csapatnak a feladata lett volna az adatokvezérelt politika kidolgozása, valamint azoknak az adattudósoknak az irányítása, akik a minisztériumokból áramló információkat elemezték volna.

A cél az volt, hogy az egyes tárcáknál történetek valós időben monitorozhassák, és így kiderüljön, milyen területekkel vannak problémák.

Sokan azt gondolták, hogy a big data iránt ennyire lelkesedő Cummingsnak a koronavírus-járvány óriási lehetőséget kínál, hogy bebizonyítsa, az adatvezérelt politika és a digitális kormányzás sokkal hatékonyabban működik például egy közegészségügyi vészhelyzet idején.

Az Egyesült Királyságban már több mint 50 ezer halálos áldozata van a vírusnak. Ilyenkor természetes, hogy erősödnek a központosítási törekvések, és az adatvédelem háttérbe szorul.

Szó szerint életbevágó, hogy a központi kormányzat a lehető leggyorsabban információkhoz jusson a járvány terjedéséről, a karanténba helyezett fertőzöttekről, a kórházak befogadóképességéről, felszereltségéről, a rendelkezésre álló orvosokról.

Cummings a vészhelyzet március 11-i bejelentése után a világ vezető technológiai cégeivel, köztük az Apple-lel, a Google-lal, a Microsofttal és az Amazonnal tárgyalt, hogy létrehozzanak egy olyan rendszert, amely beazonosítja a fertőzötteket és kontaktjaikat.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!