Túráztunk Galyatetőn - csodás dolgokat láttunk
Hazánk második legmagasabb településrészén, Galyatetőn közel 2 év helyreállítás után szeptember 19-én átadták a felújított Péter-hegyese kilátót és a Turistacentrumot.
Csapatunk bejárta a csodás helyet, elmesélik, hogy mit tapasztaltak.
Galyatető hazánk második legmagasabb pontja a maga 965 méteres magasságával. Fontos hely mind a Mátra, mind Magyarország természetjárói szempontjából. Már 1920–as években turistaház állt itt, a mai BKV üdülő helyén. Ezt követően beindult az élet a közigazgatásilag Mátraszentimréhez tartozó településrészen. 1939-ben megépült a Nagyszálló, mai nevén a Hunguest Grandhotel Galya****, majd a Péter-hegyese kilátó a 960 m magas Péter-hegyese csúcson, a Kodály Zoltán templom és munkásszálló is, kizárólag a szállodában dolgozók, illetve az ott megszállók részére. Természetesen számtalan panzió, olcsó (bakancsos) szállás, turistaház, étterem és vendégház is épült későbbiekben Galyatetőn, amely a turisták igényeit szolgálta ki. Ezek közül még ma is sok áll és üzemel.
Galyatető tagja az országos Kéktúrának (OKT) és ezzel az Országos Kék Körnek (OKK) is.
Magyarország leghosszabb, legnagyobb múltú és legnépszerűbb túraútvonala. 42 szakasza összesen 2550 km hosszú, egységes kék sáv jelzéssel ellátott, egyesíti a három Kéktúrát: az Észak-Magyarországon végighaladó Országos Kéktúrát, a Rockenbauer Pál tiszteletére elnevezett Dél-Dunántúli Kéktúrát és a kerékpárral is teljesíthető Alföldi Kéktúrát. A Magyar Természetjáró szövetség emblematikus jelvényszerző túramozgalmában évtizedek alatt sok ezren vettek részt, az egyes Kéktúrák teljesítőinek száma eddig több mint 7100, az utóbbi két évben 8700-an indultak el a kék úton új igazolófüzettel.
Az utóbbi 3 évben komoly fejlesztéseket hajtottak végre az OKK útvonalán. Közel 3 milliárd forintos Európai Uniós támogatással újult meg az Országos Kékkör. Nyomvonalának és attrakciójának fejlesztése segíti a túrázókat, kirándulókat.
A benövésektől megtisztították a nyomvonalat. Jelzésfestéssel látták el és megtisztították a szeméttől végig a 2550 km-en. Összesen 10.000 indító, útirányjelző és információs táblát helyeztek ki. 210 helyszínen 21 konzorciumi partner bevonásával létesült vagy megújult 8 kilátó, 10 turistaház, 109 pihenőhely, 69 esőbeálló, 11 híd és 23 forrást láttak el medervédelemmel.
Csapatunk szeptember 28-án, délben érkezett meg Galyatetőre, a felújított Turistacentrumba, ahol Győri Tamás József, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója mutatta be az újdonságokat.
Az egykori munkásszálló Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron építész tervei alapján született újjá. Az ökoturisztikai központként aposztrofálható épület intelligens házként működik. A szállás emellett környezetbarát is. A tetőkön napkollektorokat, az udvaron napelemeket helyeztek el, ezek felelnek a meleg vízért és az áramért. A tetőkön összegyűjtött csapadékvíz a vécék öblítését szolgálja, ez is a környezetterhelést csökkenti.
A földszinten recepció, bisztró, mosdók, sítároló, konyha, valamint kiszolgáló helyiségek találhatók és kialakítottak egy fürdőszobával ellátott akadálymentesített szobát is. Az első emeleten 5 darab 2-4 ágyas, mosdóhelyiséggel ellátott szoba, a második emeleten pedig a dormitórium, a bakancsos szálláshely kapott helyet emeletes ágyakkal, összesen 52 férőhellyel, négyesével elosztva. A házban mosószoba is található, így a hosszabb túrákat teljesítő vendégeknek lehetőségük lesz a ruháik kimosására is.
A Galyatető Turistacentrum azok számára is tartogat meglepetéseket, akik nem szállnak meg a házban. Hazánkban elsőként ugyanis itt valósul meg egy olyan tesztközpont és üzlet is, ahol az outdoor sportok rajongói cipőket, bakancsokat, kerékpárokat próbálhatnak ki a terepen.
A centrum egyik különlegessége, hogy zarándokhelyként is funkcionál. A szellemi felfrissülésre vágyók is megtalálják a kedvükre való kikapcsolódási, feltöltődési lehetőséget. Udvarán úgynevezett „csendes helyiség” található, amelynek nincsenek ablakai, a fény a Göncölszekér, illetve a Kisgöncöl formában elhelyezkedő réseken keresztül szűrődik be az észak felé tájolt szobába.
A 960 m magas Péter-hegyesén álló, felújított és magasított kilátótornyot Kovács Csabával és Vass-Eysen Áronnal (építészek, tervezők, a Moholy-Nagy Művészeti egyetem oktatói) tekintettük meg. Ők mesélték a felújítási munkákról.
Az 1939-ben átadott kilátót körbevevő fák az évek múltával jelentősen túlnőttek a kemény mátrai andezitből épült torony kilátószintjén (a régi toronyból az utolsó időkben már csak Mátraalmás felé lehetett kilátni egy nyiladékban), ezért a szintet egy vasbeton toldással megemelték, visszaadva ezzel az eredeti panoráma élményét.
A beavatkozásnak köszönhetően az ország egyik legmagasabban álló kilátója jött létre, amely egyedülálló, 360°-os panorámát nyújt. A csaknem 1000 méteres magasságban lévő tetőterasz megközelítése egy új, kettős közlekedési rendszeren keresztül lehetséges. A tervezők a megnyújtott belső mag köré csavartak két, egymással párhuzamosan haladó lépcsőt, szigorúan elválasztva a fel- és lejutást.
A kilátó oszlopában kialakítottak 3 bivak szállást is. A különleges, színes körablakos szoba felejthetetlen élményt ad a hálózsákkal, polifoam-al és derékaljjal érkező vándornak, aki közel 1000 méteren szeretné tölteni az éjszakát.
Másnap egy Galyatető környéki túrán vettünk részt, Németh Csaba túravezető, terepfutó, az Országos Kékkör felmérését végző sportoló vezetésével. A körtúrán a Galyatető déli oldalát jártuk be:, Galyatető – Mogyorós-orom - Nagy-Lipót -Nagy-Lápafő – Vércverés – Bagolykő – Nyírjesi-eh. – Nyírjes-bérc – Galyatető útvonalon. Végig szép, napos időnk volt, bár a széllökések a nyitott, tar bérceken elég viharosra és csípősre fordultak.
A túra végén megállapíthattuk, pontosan erre van szüksége a magyar túrázóknak, természetjáróknak és kirándulóknak!
Ha te is szeretsz túrázni, nyomj egy lájkot!