Képesek lehetünk a fénynél is gyorsabb utazásra, ráadásul ez már nem csak elmélet
Ha az emberiség meg szeretné oldani, hogy akár egy ember élete alatt eljusson a távoli csillagokhoz, akkor a fénynél is gyorsabban kell utazni, írja a Lab Manager. A göttingeni egyetem kutatásai alapján úgy tűnik, hogy a megoldást a szolitonok, vagyis a nagy amplitúdójú nemlineáris hullámok új, hipergyors osztálya jelentheti, melyeket kizárólag pozitív energiájú források felhasználásával állítanának elő.
A jelenlegi rakétatechnikával 50 ezer év lenne csak az odaút az Proxima Centaurihoz, azaz a legközelebbi szomszédos csillaghoz. Ezzel szemben az elsőként a Classical and Quantum Gravity című folyóiratban publikált tanulmányban leírt módszer a teljes utazást - beleértve a Földre visszatérést is - néhány évre rövidítené. Vagyis nem teljes generációk küldetése lenne az beláthatatlan hosszúságú űrhajózás, hanem egy ember életéből néhány évet venne csupán igénybe a csillagközi utazás.
A cikk szerzője szerint az új módszer lényegében a szolitonban elrendezett tér- és időszerkezetet használja fel arra, hogy megoldást nyújtson a fénynél gyorsabb utazásra. A szolitonokat úgy konfigurálnák, hogy a hullámon belüli idő megegyezzen a kintivel, ami ideális lenne az űrhajó számára. Ez pedig végeredményben megoldást jelentene az ikerparadoxonra is, melynek lényege, hogy a fénysebességgel utazó testvér lényegesen lassabban öregedne a Földön maradt ikerhez képest. Az új módszerrel azonban elméletileg a két testvér a nagy utazás után éppen egyforma idős lenne.
Dr. Erik Lentz kifejtette, hogy egy 100 méter sugarú űrhajót körülölelő, fénysebességgel haladó meghajtáshoz szükséges energia a Jupiter bolygó tömegének több százszorosa volna. Vagyis az energia-megtakarításnak drasztikusnak, mintegy a harmincadának kell lennie, hogy a jelenlegi technológiákkal kivitelezhető legyen az utazás. Hozzátette: szerencsére a korábbi kutatásokban már számos olyan energiatakarékossági mechanizmust javasoltak, amelyek közel 60 nagyságrenddel csökkenthetik a szükséges energiát. Így pedig végeredményben bár a fénynél gyorsabb utazás még meglehetősen futurisztikusan hangzik, összességében már nem csak egy elméleti lehetőség.
