hirdetés
john-cleese.jpg

Budapestre jön jövőre John Cleese, nagyon sokan vártak már erre

A legendás Monty Python társulat alapítója 2020. április 24-én a MoM Sportban lép fel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Saját műsorával érkezik hazánkba jövő tavasszal John Cleese, a Monty Python és a Waczak szálló sztárja - írja az Index. Az idén nyolcvan éves művész a fekete humorú Last Time to See Me Before I Die (Az utolsó alkalom, hogy lássatok, mielőtt meghalok) című műsorával lép majd fel. Ahogy a lap írja: jellemző, hogy Cleese több mint 6 éve turnézik ezzel az előadással. Az est során a színész jeleneteket vetít az életművéből, amit a színpadon kommentál, sőt az Index értesülései szerint a közönségnek lehetősége van kérdezni is.

Az 1939-ben az angliai Weston-super-Mare-ben született John Cleese egyetemi évei alatt Cambridge-ben ismerkedett meg későbbi alkotótársával, Graham Chapmannal. Chapman, Cleese, Michael Palin, Terry Jones, Eric Idle és Terry Gilliam 1969-ben a Thames Television felkérésére hozták létre a több mint 50 éve működő Monty Python Repülő Cirkuszát, ami világhírűvé tette a társulatot. Együtt alkották meg olyan legendásan abszurd humorú filmjeiket, mint a Gyalog-galopp, a Brian élete vagy Az élet értelme. Nem kevésbé volt sikeres saját sorozata, a Waczak szálló, ami sokak szerint minden idők egyik legjobb vígjátéksorozata.

Cleese a olyan nagysikerű mozifilmekben is szerepelt, mint A hal neve: Wanda, a Fészkes fenevadak, de láthattuk két James Bond-moziban (A világ nem elég, Halj meg máskor), és két Harry Potter-filmben is.


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ganxsta.jpg

27 darab jegy kelt csak el – elmarad Ganxsta Zolee dublini koncertje

A rapper Mohamed Fatima társaságában lépett volna fel az ír fővárosban. A gyér érdeklődés miatt a szervező le is mondta a programot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Ganxsta a Borsnak adott nyilatkozatában nem tűnt különösebben csalódottnak az eset miatt:

"

Ilyen van. Mindig szerződést kell írni. Száz bulit lemondtak már és száz bejött helyette, eggyel több vagy kevesebb, teljesen mindegy.

A rendezvény reklámozásában részt vevő Balogh Gábor, az Írországi Magyarok TV vezetője elmondta, Zoli régebben nagyon sokat járt Dublinba, így mostanra is telt házat vártak.

"
hirdetés

Kétszázötven ember jelezte az eseménynél, hogy jönne, ami nem túl nagy elvárás, ám az augusztus óta árusított jegyek csak nem akartak elkelni

- mondta a Borsnak Balogh. Hozzátette: a veszteség a fellépők repülőjegyének lemondásával és az esetleges kötbérrel valószínűleg több százezer forint nagyságú lesz. A 25 eurós (kb. 8300 forintos) jegyárat a 27 érdeklődőnek megtérítik.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Crowd_looking_at_the_Mona_Lisa_at_the_Louvre.jpg

Meg kell szabadulnia a Mona Lisától a Louvre-nak a látogatók tömege miatt egy kritikus szerint

A New York Times szerzője úgy gondolja, a világ egyik leghíresebb festménye biztonsági kockázattá vált a múzeumban, ezért jobb lenne máshol elhelyezni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 07.


hirdetés

A párizsi Louvre óriási érdeklődéssel kísért Leonardo Da Vinci-kiállítása sem képes enyhíteni azt az őrületet, amely a múzeum egyik legnagyobb kincsének tartott Mona Lisát kíséri.

a New York Times művészeti kritikusát, Jason Faragót vélhetően nem zárják szívükbe a Gioconda-rajongók, aki szerint a világ egyik legszebb és leggazdagabb múzeuma még mindig ennek a portrénak a túsza, amelyet „a 16. század Kim Kardashianjáról” készítettek.

Kétségtelen, hogy a kép nem múló népszerűségét a rejtélyes mosoly körüli ősidők óta tartó viták is gerjesztik, amelyhez az utóbbi évtizedekben még azok a feltételezések is hozzáadódtak – Leonardo hajlamainak ismeretében – hogy Mona Lisa nem is nő, hanem egy férfi. És akkor még nem szóltunk a festményt felhasználó számtalan montázsról Andy Warholtól napjaink Photoshop-trükkjeiig, és a sok millió hozzá kötődő szuvenírről, ráadásul többször is meg akarták rongálni, ezért golyóálló üveg alatt őrzik.

Farago a Leonardo halálának 500. évfordulójára rendezett nagy kiállításról, amely szerinte egy minden eddiginél árnyaltabb és letisztultabb képet ad a reneszánsz zseni művészetéről, a múzeum által végzett kutatást idézi, amely szerint

hirdetés

a Louvre látogatóinak 80%-a a Mona Lisára kíváncsi, és a többségük elégedetlenül távozik.

Egy brit turista-felmérés szerint a Mona Lisa lett „a világ legnagyobb csalódást okozó attrakciója”, megelőzve az egykori nyugat-berlini ellenőrző pontot, a Checkpoint Charlie-t, a római Spanyol Lépcsőt és a brüsszeli Maneken Pist.

Az idén nyáron a bolondokháza már-már elviselhetetlenné vált, mert megkezdődött annak a teremnek a restaurálása, ahol eddig kiállították és áttették a múzeum Richelieu-szárnyába, ahol a csodálatos flamand gyűjtemény látható.

A csődület akkora volt, hogy a múzeumot több napra be kellett zárni a biztonsági személyzet sztrájkja miatt. Már ők is szinte fulladoztak a végtelen tömegtől, a Mona Lisával hosszasan szelfizőktől.

Azóta már visszakerült eredeti helyére, a Salle des États-ba, és kiváltságossága ugyanolyan maradt.

Arról szó sem lehetett, hogy bevonják a nagy Leonardo-kiállításba, amelyre naponta csak 5000 jegyet lehet váltani, miközben a Gioconda előtt 30 ezren tolonganak. Csak kígyózó korlátok között sorban állva lehet kb. 4 méterre megközelíteni az alig 80 centiméter magas festményt. Miközben a teremben más remekművek is vannak, például Veronese Kánai menyegzője, vagy Tiziano Nő tükörrel című festménye.

Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója szerint a múzeum is tehet a Mona Lisa-mánia ellen, időre szóló jegyekkel. A világ legnagyobb területű múzeumának legtöbb galériájában azonban nyoma sincs a tömegnyomornak, még a második leghíresebb műtárgya, a Milói Vénusz körül is ritkán.

Éppen ezért, véli a kritikus, aki szerint a Mona Lisa biztonsági kockázattá, műveltségi akadállyá vált, és érdemtelenül része mindenféle bakancslistáknak, jobb lenne, ha a Louvre egyszerűen megszabadulna tőle.

A megoldás: Lisa Gherardini úrhölgy portréjának építsenek egy külön pavilont, például a szomszédos Tuileriák-kertben, ahol jó sokan elférnek, vegyék körül szelfi-állomásokkal, és az érdeklődőknek rendezzenek rejtélyeiről külön tárlatokat.

Felavatását pedig időzítsék a 2024-es párizsi olimpiai játékokra, olyan hírességek emeljék az esemény fényét, mint Kylian Mbappé, a Paris St.Germain futballcsapatának sztárja, és Carla Bruni, Nicolas Sarkozy volt francia államfő felesége.

De olyan jegyeket áruljanak, amelyek érvényesek a Louvre-ba is, amelyet lesz végre lehetőség nyugodtan felfedezni – ironizál az amerikai művészet-kritikus.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Freddie.jpg

Klippremier: Vadonatúj balladával hódít Freddie

A különleges hangú énekes most egy érzelmes szerzeménnyel ejti rabul hallgatói szívét, és persze fülét. Ezzel a szerzeménnyel szeretne vigaszt nyújtani mindenkinek, aki járt már hasonló cipőben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

A „Napló”-ban a zongarabűvész zeneszerzővel, Demkó Mátyással és a hihetetlenül tehetséges dalszövegíróval, Hujber Szabolccsal dolgozott össze, aki a többi közt olyan nagysikerű dalok születésében működött közre, mint a „Távol” Pápai Jocitól, de rendszeresen ír a Margaret Islandnek és Péterfy Borinak is.

„Nagy tisztelője vagyok Hujber Szabi munkásságának, Matyival pedig többször is zenéltünk már együtt.

Egy kérdésem volt a szöveggel kapcsolatban, mégpedig, hogy személyes történet ihlette-e a szövegét. Mikor azt a választ kaptam, hogy igen, beleugrottam a szerepbe, átéltem a helyzetet, és igyekeztem a legnagyobb szenvedéllyel és fájdalommal énekelni az ő bánatát.

A videóklipben hűek maradtak a dal történetéhez.

hirdetés

VIDEÓ: Freddie - Napló

„A klipforgatás remek volt, mindenképp tiszteletben akartam tartani, hogy egy kedves barátom igaz története az alapja a dalnak, így nem is akartam kiegészíteni, elferdíteni, magamra formálni, csak hozzátettem a saját személyiségem”

Az énekes ezzel a szerzeménnyel szeretne vigaszt nyújtani mindenkinek, aki járt már hasonló cipőben.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
1-1.jpg

Robotizáció, jövőbe látás, mindent uraló technológia - filmek, amik megmutatták, hogy milyen lesz a jövő

Féreglyukon át utaznak, mesterséges intelligenciát szeretnek, és robotokkal veszik fel a harcot a filmek hősei. Vagy mindez már meglepően közelebb van a valósághoz?
fotó: YouTube - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Számos mozifilm megmutatta már korábban - és mutatja ma is - nekünk, hogy mivé válik az emberiség, merre tart a világ azon fele, melyet a technológia irányít. Az a kép, amit ezek a filmek kommunikálnak, valljuk be, nem túl derűlátó. A gépek persze semmivel sem rosszabbak, mint az emberek - ők is néha elromlanak, sőt, olyan is van, hogy átveszik az uralmat. A kérdés mindig az, épp kinél van a kontroll. Összegyűjtöttük a legérdekesebb darabokat a szubzsánerből.

Ex Machina

hirdetés

Az Ex Machina egy 2015-ös függetlenfilm, ami sok szempontból felülírta a függetlenfilmekkel kapcsolatos elvárásainkat és tudásunkat. Nemcsak egy nagyszerű sci-fi volt, hanem egy brilliáns pszichológiai thriller, amit Alex Garland rendezett, a főhős bőrébe pedig Domhnall Gleeson bújt. A fiatal programozót arra választották ki, hogy részt vegyen egy egyedülállóan forradalmi kísérletben, melyben a főszerepet a szintetikus intelligencia játssza. Egy csodás humanoid robot lélegzetelállító életre kelésének lehetünk a főszereplővel együtt szemtanúi - és naná, hogy a dolgok aztán nem úgy alakulnak, ahogy arra a robot (Alicia Vikander) tervezői számítottak.

2001: Űrodüsszeia

Stanley Kubrick 1968-as klasszikusa - maga volt a film producere is - adaptáció: a film alapjául részben Arthur C. Clarke Az őrszem című novellája szolgált. Érdekes módon hatnak egymásra a művészeti ágak: Clarke ezek után megírta a 2001: Űrodüsszeia című könyvét, ami nem sokkal azután jelent meg, hogy a filmet bemutatták. A sztori egy Jupiterre tartó utazást mesél el, melyben kulcsszerepet játszik egy emberi módon kommunikáló számítógép, Hal. Hal a filmtörténet egyik legdermesztőbb mesterséges intelligenciája. A sztorin persze túlmutatnak filozófiai mélységig nyúló egzisztenciális kérdések, valamint az emberi evolúció, a technológia és a földönkívüli élet tematikái is.

Social Network - A közösségi háló

David Fincher 2010-es opusza azért is izgalmas alkotás, mert egy folyamat kellős közepén készült életrajzi film, s ez a folyamat a mai napig nem ért véget, hiszen napról napra szemtanúi vagyunk a Facebook evolúciójának. A film olyan, mint egy királydráma: az egyre magasabbra kerülő Mark Zuckerberg (Jesse Eisenberg) személyes drámáját ötvözi a médiabirodalom felépülésének fordulatos krónikájával. Alig pár évvel azelőttre tekint vissza a film, mégis lenyűgöző benne a Fincherre olyannyira jellemző, az adott korszakot ábrázoló zseniális tárgyi-környezeti precizitás.

Metropolis

Fritz Lang 1927-es klasszikusa nélkül a filmtörténet ma nem tartana ott, ahol tart, az üzenete pedig több, mint borúlátó volt már akkor. Lang történetében egy, az adott időpillanatban - de még ma is - fantasztikus invenciónak számító, nem túl jó fej női robot létrehozása körüli káosz elevenedik meg, miközben a társadalmi egyenlőtlenség kiélesedik, majd katasztrófába torkollik.

Különvélemény

Spielberg 2002-ben rendezte a Philip K. Dick regénye alapján íródott Különvéleményt, amelyre tagadhatatlanul nagy hatással volt a Metropolis vizuális világa. Tom Cruise egy különleges rendőrségi egység tagját alakítja a filmben, mely megmutatja, milyen lesz a bűnmegelőzés és büntetőrendszer akkor, amikor már előre látjuk, ki a tettes - és mit fog elkövetni.

Ötödik elem

Luc Besson filmjének gyönyörű, elvarázsolóan, színesen mesei látványvilága megkérdőjelezhetetlenül meghaladta a korát, mint ahogy az általa ábrázolt technológiai világkép is - pedig az önvezérelt kocsik korában ma már nem is vagyunk annyira messze attól, hogy autók röpködjenek az utcákon. A Metropolis hatása is elég egyértelmű.

A.I. Mesterséges értelem

Spielberg közvetlenül a Különvélemény előtt, 2001-ben készítette el ezt a filmet, ami egy tökéletes emberi külsejű robotfiú történetét meséli el - a Haley Joel Osment által játszott kisfiú "valódivá" szeretne válni, hogy visszaszerezze ember-édesanyja szeretetét.

Mentőexpedíció

Matt Damon egyik legfelüdítőbb alakítását köszönhetjük ennek a 2015-ös Ridley Scott-drámának, amit részben nálunk forgattak, és szerencsére kikerülte a több éven át tartó "magyar átkot", azaz végre egy szuper hollywoodi film forgott itthon. A hétszeres Oscar-jelölt moziban Damon egy asztronauta bőrébe bújt, aki a Marson reked, megpróbál túlélni, miközben a földiek azon dolgoznak, hogy visszahozzák. Közben mi, a valóságban is egyre közelebb kerülünk a vörös bolygóhoz.

Csillagok között

Christoper Nolan nagyszabású mozijában Matthew McConaughey karaktere próbálja megmenteni a Földet, jobban mondva az emberiséget, miután a Föld teljesen használhatatlanná és lakhatatlanná vált. A filmet látva a klímaválság pillanataiban meglehetősen nehéz elvonatkoztatni a jelenlegi helyzettől. Miközben az egész tök sci-finek tűnik, egyszerre érezhetjük, hogy talán már mi sem vagyunk olyan messze attól, hogy féreglyukakon át utazzunk térben-időben. Nem mellesleg a film egy megrázó családi dráma is, emellett pedig tudományos szempontból is igyekszik pontos és hiteles lenni.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!