hirdetés
Az éj leple alatt – Budapest áthelyezett és kicserélt szobrainak története
Sokkal gyakrabban tüntetnek el szobrokat és állítanak a helyükre újakat, mint azt gondolnánk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 07.


hirdetés

Megfelelőbb helyszínt nem is választhatott volna a közterekről eltüntetett és csereberélt szobrokról szóló sétához Kovács Tamás, a „Hosszúlépés. Járunk?” túravezetője, mint a nyom nélkül eltűnt Raoul Wallenberg felavatás előtt eltüntetett szobra.

Az éj leple alatt című túra apropóját Nagy Imre szobrának elszállítása adta – ez az ügy elég nagy médiavisszhangot kapott, míg például a Károlyi-szobor eltávolítása a Kossuth térről már konrántsem él ilyen élénken a köztudatban. Sokkal több szobrot szállítottak el vagy állítottak fel Budapesten az éj leple alatt (vagy éppen máskor), mint gondolnánk; a XX. században szinte általános gyakorlattá vált a városban a szobrok cserebelése, thelyezése, ledöntése. A képet pedig tovább színesíti, hogy néhány éve már apró gerillaszobrobrok is feltűntek Budapest közterein.

A fővárosi közterek "teleszobrozása" a 19. század második felében kezdődött - ha a szakrális alkotásokat és a barokk Immaculata-oszlopokat most nem számítjuk ide.

Úgy vélem, a kiegyezés utáni építkezési és városrendezési hullámmal, de különösen a millenniumi ünnepségekre való készülődéssel számos közerület, épület újult meg és egyúttal számtalan szoborral gazdagodott Budapest. Részben a történelmi múlt felidézése és nemzeti öntudat erősítése volt a szoborállítások célja – hasonlóan egyes helyszínek olyan grandiózus átalakításához, mint amilyen a Mátyás-templom átépítése és a Halászbástya megalkotása volt.

A 20. században pedig elkezdődött a szobrok eltüntetése és vándoroltatása. Azért pont a Szent István parkban kezdtük a sétát a Hosszúlépéssel, mert Raoul Wallenberg emlékművének elkészítése, majd eltávolítása is pontosan példázza a jelenséget.

A háború után Szakasits Árpád volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a nyomtalanul eltűnt Raoul Wallenberg szobrot kapjon. Miután támogatásra talált a gondolat, Pátzay Pál kezdett dolgozni az emlékművön, és 1946-ban már elkészült a kisminta.1948-ban a nagyminta alapján kiöntötték a szobrot, és 1949 márciusában fel is állították, és úgy volt, hogy 1949. április 9-én felavatják.

Ám az avatás előtti éjszakán döntötték le a szobrot, és szállították el – ennek szemtanúja volt a szomszéd házban lakó Hatvany Lajos is.

Raoul Wallenberg ugyanis, akit a Vörös Hadsereg ejtett foglyul 1945 januárjában, addigra már nem kívánatos hőssé vált. A szobrot néhány évvel később a debreceni Biogal Gyógyszergyár főépülete előtt állították fel, mint a betegségek elleni küzdelem szimbólumaként. A rendszerváltás után felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a szobrot Budapestre, és az eredeti helyszínen felállítják, ám a debreceniek ragaszkodtak hozzá, így 1999-ben Györfi Sándor készítette el a másolatát, ez látható most a Szent István Parkban.

Végleg eltűnt viszont a parkból Lukács György szobra.

A filozófus és kommunista politikus sokat vitatott szobrát politikai okokból szállították el, 2017 januárjában, miután a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy lebontják, és helyette egy Szent István-szobrot állítanak majd fel. Varga Imre alkotását állítólag a művész kertjébe szállították.

Varga Imrének (aki egyébként Pátzay Pál tanítványa volt), nem ez az első szobra, amit eltávolítanak. Károlyi Mihály szobrát 2013-ban vitték el a Kossuth térről, és a szülővárosában, Siófokon állították fel; az 1986-os, az alkotó szerint szándékosan ironikus és gunyoros Kun béla emlékművet pedig 1991-ben szállították el a Városmajorból a budaörsi szoborparkba.

Véletlenül, észrevétlenül itt maradt a partizánok emlékműve

A következő helyszín, a Falk Miksa utca torkolata a bizonyíték arra, hogy szobrok nemcsak eltűnnek Budapest utcáiról, hanem váratlanul fel is bukkanhatnak. Legalábbis amióta Kolodko Mihály a városba költözött, és elkezdte gerilla-alkotásokkal teleszórni a köztereket. Az öngyilkos mókusként emlegetett 'Ars longa vita brevis' című munkáját stílszerűen a Columbo-szobor mögött helyezte el, nem kis fejtörést okozva ezzel az erre járóknak és a turistáknak, akik egy kis utánajárás nélkül nem értik, mi ez az egész.

Bár a külföldiek gyakran a Columbo-szobrot sem értik, nekik semmit nem jelent Peter Falk és Falk Miksa, illetve a Falk Miksa utca feltételezett kapcsolata.

A Kossuth tér és környéke is híres a szobrok áthelyezéséről vagy az azokról szóló vitákról.

A Károlyi-szoborról már volt szó. A Tisza-emlékműnek is hasonlóan viharos a története. Az ellentmondásos szerepű magyar politikust, Magyarország volt miniszterelnökét az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. okóber 31-én gyilkoltá meg a villájában. Az emlékművére kiírt pályázaton az idős Zala György is indult, és ő nyerte meg 1929-ben. Orbán Antallal közös munkáját 1934. április 22-én avatták fel, és művészi., esztétikai alapon már a kortársak is vitatták a kompozíciót. A háború után ledöntötték Tisza szobrát, ám az emlékmű 1948-ig maradt a téren, utána elbontották. Az emlékmű tetején látható kígyóval viaskodó oroszlánt Honvédsírok emlékműve néven a XII. kerületben állították fel, a jobboldali mellékalakok Esztergomba kerültek, a baloldali figurák Hatvanba.

2014-ben az emlékmű rekonstrukciójához a megmaradt alakokat restaurálták, a hiányzó részeket újrafaragták, illetve újraöntötték.

A Kossuth- szoborcsoport sem az, amit évtizedekig láthattunk a téren. Az eredeti művet Horvay János alkotta, 1927-ben avatták fel. A háború után a kommunizmus évei alatt nem tetszett a szoborcsoport a hatalomnak, ezért az ötvenes évek elején új szoborra írtak ki pályázatot. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos terve nyert. A korábbi emlékművet Dombóvárra szállították, az újat 1952-ben helyezték el a Kossuth téren. Az 1952-es emlékmű a korszellemnek megfelelően ábrázolta Kossuthot, mintegy vezérként. Ám a Kossuth tér felújtásakor, néhány éve az a döntés született, hogy az emlékműnek mennie kell, helyére az eredeti alkotás újrafaragott példánya kerül. Kisfaludi Strobl szoborcsoportja most szétbontva, kis talapzaton és meglehetősen összevissza elhelyezve az Orczy-parkban áll.

Az út a szobrok és emlékművek csereberéje miatt a Nagy Imre szobor hűlt helyén át a Szabadság térig vezet. Ha az a tér mesélni tudna az emlékműveiről! De az már egy másik cikk témája lenne...


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x