hirdetés
eltunt-szobrok-szoborsorsok-mysecretbudapest-szoborallitas-budapest-6.jpg

Az éj leple alatt – Budapest áthelyezett és kicserélt szobrainak története

Sokkal gyakrabban tüntetnek el szobrokat és állítanak a helyükre újakat, mint azt gondolnánk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 07.


hirdetés

Megfelelőbb helyszínt nem is választhatott volna a közterekről eltüntetett és csereberélt szobrokról szóló sétához Kovács Tamás, a „Hosszúlépés. Járunk?” túravezetője, mint a nyom nélkül eltűnt Raoul Wallenberg felavatás előtt eltüntetett szobra.

Az éj leple alatt című túra apropóját Nagy Imre szobrának elszállítása adta – ez az ügy elég nagy médiavisszhangot kapott, míg például a Károlyi-szobor eltávolítása a Kossuth térről már konrántsem él ilyen élénken a köztudatban. Sokkal több szobrot szállítottak el vagy állítottak fel Budapesten az éj leple alatt (vagy éppen máskor), mint gondolnánk; a XX. században szinte általános gyakorlattá vált a városban a szobrok cserebelése, thelyezése, ledöntése. A képet pedig tovább színesíti, hogy néhány éve már apró gerillaszobrobrok is feltűntek Budapest közterein.

A fővárosi közterek "teleszobrozása" a 19. század második felében kezdődött - ha a szakrális alkotásokat és a barokk Immaculata-oszlopokat most nem számítjuk ide.

Úgy vélem, a kiegyezés utáni építkezési és városrendezési hullámmal, de különösen a millenniumi ünnepségekre való készülődéssel számos közerület, épület újult meg és egyúttal számtalan szoborral gazdagodott Budapest. Részben a történelmi múlt felidézése és nemzeti öntudat erősítése volt a szoborállítások célja – hasonlóan egyes helyszínek olyan grandiózus átalakításához, mint amilyen a Mátyás-templom átépítése és a Halászbástya megalkotása volt.

A 20. században pedig elkezdődött a szobrok eltüntetése és vándoroltatása. Azért pont a Szent István parkban kezdtük a sétát a Hosszúlépéssel, mert Raoul Wallenberg emlékművének elkészítése, majd eltávolítása is pontosan példázza a jelenséget.

A háború után Szakasits Árpád volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a nyomtalanul eltűnt Raoul Wallenberg szobrot kapjon. Miután támogatásra talált a gondolat, Pátzay Pál kezdett dolgozni az emlékművön, és 1946-ban már elkészült a kisminta.1948-ban a nagyminta alapján kiöntötték a szobrot, és 1949 márciusában fel is állították, és úgy volt, hogy 1949. április 9-én felavatják.

Ám az avatás előtti éjszakán döntötték le a szobrot, és szállították el – ennek szemtanúja volt a szomszéd házban lakó Hatvany Lajos is.

Raoul Wallenberg ugyanis, akit a Vörös Hadsereg ejtett foglyul 1945 januárjában, addigra már nem kívánatos hőssé vált. A szobrot néhány évvel később a debreceni Biogal Gyógyszergyár főépülete előtt állították fel, mint a betegségek elleni küzdelem szimbólumaként. A rendszerváltás után felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a szobrot Budapestre, és az eredeti helyszínen felállítják, ám a debreceniek ragaszkodtak hozzá, így 1999-ben Györfi Sándor készítette el a másolatát, ez látható most a Szent István Parkban.

Végleg eltűnt viszont a parkból Lukács György szobra.

A filozófus és kommunista politikus sokat vitatott szobrát politikai okokból szállították el, 2017 januárjában, miután a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy lebontják, és helyette egy Szent István-szobrot állítanak majd fel. Varga Imre alkotását állítólag a művész kertjébe szállították.

Varga Imrének (aki egyébként Pátzay Pál tanítványa volt), nem ez az első szobra, amit eltávolítanak. Károlyi Mihály szobrát 2013-ban vitték el a Kossuth térről, és a szülővárosában, Siófokon állították fel; az 1986-os, az alkotó szerint szándékosan ironikus és gunyoros Kun béla emlékművet pedig 1991-ben szállították el a Városmajorból a budaörsi szoborparkba.

Véletlenül, észrevétlenül itt maradt a partizánok emlékműve

A következő helyszín, a Falk Miksa utca torkolata a bizonyíték arra, hogy szobrok nemcsak eltűnnek Budapest utcáiról, hanem váratlanul fel is bukkanhatnak. Legalábbis amióta Kolodko Mihály a városba költözött, és elkezdte gerilla-alkotásokkal teleszórni a köztereket. Az öngyilkos mókusként emlegetett 'Ars longa vita brevis' című munkáját stílszerűen a Columbo-szobor mögött helyezte el, nem kis fejtörést okozva ezzel az erre járóknak és a turistáknak, akik egy kis utánajárás nélkül nem értik, mi ez az egész.

Bár a külföldiek gyakran a Columbo-szobrot sem értik, nekik semmit nem jelent Peter Falk és Falk Miksa, illetve a Falk Miksa utca feltételezett kapcsolata.

A Kossuth tér és környéke is híres a szobrok áthelyezéséről vagy az azokról szóló vitákról.

A Károlyi-szoborról már volt szó. A Tisza-emlékműnek is hasonlóan viharos a története. Az ellentmondásos szerepű magyar politikust, Magyarország volt miniszterelnökét az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. okóber 31-én gyilkoltá meg a villájában. Az emlékművére kiírt pályázaton az idős Zala György is indult, és ő nyerte meg 1929-ben. Orbán Antallal közös munkáját 1934. április 22-én avatták fel, és művészi., esztétikai alapon már a kortársak is vitatták a kompozíciót. A háború után ledöntötték Tisza szobrát, ám az emlékmű 1948-ig maradt a téren, utána elbontották. Az emlékmű tetején látható kígyóval viaskodó oroszlánt Honvédsírok emlékműve néven a XII. kerületben állították fel, a jobboldali mellékalakok Esztergomba kerültek, a baloldali figurák Hatvanba.

2014-ben az emlékmű rekonstrukciójához a megmaradt alakokat restaurálták, a hiányzó részeket újrafaragták, illetve újraöntötték.

A Kossuth- szoborcsoport sem az, amit évtizedekig láthattunk a téren. Az eredeti művet Horvay János alkotta, 1927-ben avatták fel. A háború után a kommunizmus évei alatt nem tetszett a szoborcsoport a hatalomnak, ezért az ötvenes évek elején új szoborra írtak ki pályázatot. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos terve nyert. A korábbi emlékművet Dombóvárra szállították, az újat 1952-ben helyezték el a Kossuth téren. Az 1952-es emlékmű a korszellemnek megfelelően ábrázolta Kossuthot, mintegy vezérként. Ám a Kossuth tér felújtásakor, néhány éve az a döntés született, hogy az emlékműnek mennie kell, helyére az eredeti alkotás újrafaragott példánya kerül. Kisfaludi Strobl szoborcsoportja most szétbontva, kis talapzaton és meglehetősen összevissza elhelyezve az Orczy-parkban áll.

Az út a szobrok és emlékművek csereberéje miatt a Nagy Imre szobor hűlt helyén át a Szabadság térig vezet. Ha az a tér mesélni tudna az emlékműveiről! De az már egy másik cikk témája lenne...


KÖVESS MINKET:





hirdetés
esernyos-ember-sziget-fesztival-umbrella-man.jpg

Így jutott fel a titokzatos Esernyős Ember a Sziget óriáskerekére

Elképesztő magasságokban egyensúlyoz lélegzetelállító magabiztossággal. Mutatjuk a videót.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 11.



Évek óta csodáljuk az Esernyős Embert.

Lélegzetelállító magasságokban sétál magabiztosan.

Korábban például a Duna közepén, illetve a Megyeri híd tetején is észrevehették az arra járó szemfülesek.

Sőt, egy amerikai színészt is felülmúlt.

De a debreceni óriáskeréken is feltűnt már.

Képek a korábbi mutatványokból:

Lapozz a friss videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
lupa-sziget-luppa-budakalasz-budapest-mysecretbudapest-20.jpg

Tündéri, rejtélyes kis sziget bújik meg Budapest közelében: a Lupa

Nyugodt oázis azoknak, akik szeretnének pár órára kiszakadni a taposómalomból.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Csak 80-90 éve létezik ebben a formájában az egyik legérdekesebb és legszebb üdülőhely Budapest környékén, a Lupa-sziget.

A Duna szentendrei ágának déli csücskénél, a budakalászi parttal szemben található. Mindössze 800 méter hosszú, egy óra alatt be lehet járni.

Varázsát szépsége, a sok házikó, a folyó közelsége adja, és persze az, hogy nem egyszerű megközelíteni, és csupán egy néhány személyes komppal lehet átjutni, és csak az esti órákig. Az itt élők pedig saját csónakjaikkal járnak.

Amikor végigsétáltam rajta, az volt az érzésem, hogy talán nem is Ada Kalehről mintázta Jókai Mór Az arany ember kicsiny, titkos dunai szigetét, hanem a Lupáról.

Az asszociációim nem is voltak olyan rosszak: a regény első, 1918-as filmváltozatát itt forgatta Korda György. A másik film, amelyhez több jelenetet is itt vettek fel, az 1962-es „Nyáron egyszerű”.

A sziget a gazdag, pomázi szerb Luppa családról kapta nevét.

A család legismertebb tagja Luppa Péter (1838-1904)mérnök, országgyűlési képviselő volt. 1857-ben diáktársaival csónakkal leevezett a Dunán a Fekete-tengerig, és Úti Kalandok címmel adta ki az erről szóló beszámolót.

A szigetre gyümölcsfákat ültetett, és állítólag vadászni járt ide.

A Luppa elnevezés lassan átalakult az egyszerűbb Lupává, és most már ez a sziget nevének elterjedtebb változata.

Tersánszky Józsi Jenő még elhagyott, buján zöldellő helynek írja le a szigetet., ahol csak 1-2 pásztorkunyhó düledezett. Az 1930-as évek elején azonban terv született a felparcellázására és fürdőtelep kialakítására. Aki itt megvett egy nyeles telket, az arra is kötelezte magát, hogy tartja magát a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokhoz az egész telep nyugalma érdekében.

A partvonalat megerősítették, a szigetet csatornázták, bevezették a villanyt építettek egy víztornyot is. Ekkor telepítették a sziget hosszában végighúzódó szép platánsort is. A Helvetia társaság nem csak meghirdette a telkeket, hanem minta nyaralót is építtettek. 160 telket parcelláztak fel, és 1941-ig 33 ház épült fel az immár Lupára keresztelt szigeten.

Mivel a szigetet pár évente elönti a víz az áradások idején, a nyaralóházakat lábakra építették, vagy az alsó szinteken könnyen kiüríthető tárolóhelyiségeket hoztak létre.

Több villát is Kozma Lajos tervezett, a kor egyik sztárépítésze, a Napraforgó utcai bauhaus -telep egyik alkotója.

Stílusát többen is követték, így vált a Lupa-sziget a két világháború között egységes arculatú, modernista üdülőhellyé. Ma pedig a sziget építészi szabályzata határozza meg, hogy csak lapostetős, lábakon álló házak épülhetnek a szigeten.

A sziget híres lakói, itt nyaraló hírességei vagy mára ismertté vált látogatói között volt Páger Antal (számára Kozma Lajos tervezett házat), Walter Rózsi, Molnár C. Pál (aki szívesen festett aktot a Lupán), báró Hatvany Lajos felesége, Litván György, Soros Tivadar (Soros György apja), Révai Béla nyomdatulajdonos. És Vitéz Miklós, a Meseautó írója, aki az egyik művét állítása szerint csak azért tudta gyorsan megírni, mert az árvíz két hétre elzárta a külvilágtól, ő pedig modern kori Robinsonként tengődött a szigeten.

Egyedülálló és igen vegyes közösség alakult ki a Lupán, és ma is pontosan ilyen egyedi maradt. Néhányan nem csak a nyarakat töltik kint, hanem ideköltöztek, és állandó lakóként a szigetről járnak bevásárolni, dolgozni, ügyeiket intézni.

A sziget közepén található Sanyi bácsi büféje, egy kedves, retro hangulatú hely – az egyetlen egyébként, ahol ehetsz-ihatsz, ha ide kirándulsz.

A Lupa nevezetességei közé tartozik még a Bauhaus vagy modernista épületeken kívül a platánsor, a sziget északi csücskénél található kis Mária-kegyhely és a közelében 2005-ben elültetett tölgy – erre kis tábla is emlékeztet.

De a legjobb a Duna partja, a víz a zátonyokkal, a sok fa, a csend és a nyugalom.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-varosnezo-turistabusz-mti-roka-laszlo-1000x591.jpg

Turistabuszok árasztják el Budapestet: van, ahol már életveszélyes emiatt a közlekedés

A helyzet évről évre súlyosabb a külföldi látogatók számának növekedésével, de továbbra sincs megoldás a káoszra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Rengeteg a turistabusz Budapesten, amelyek gyakran dugókat, fennakadásokat okoznak a fővárosi közlekedésben - számol be róla a 24.hu.

A portál szerint a probléma nem új, mostanra azonban káoszhelyzet alakult ki, mivel már évek óta nem szabályozták kellő mértékben ezt a területet.

A külföldi látogatókat fuvarozó buszok ugyanis gyakran a szűk buszsávokban vagy a bicikliutakon parkolnak, elfoglalják a BKV megállóit, vagy éppen zöldövezetben várakoznak órákat folyamatosan járó motorral, de az is előfordult már, hogy a rakparton keresztbe állva korlátozták az utat a többi autós, motoros elől.

A Citadella és a Jászai Mari téri kikötőnél lévő parkoló már egyenesen életveszélyes a helyzet - mondta György Anita, a Magyar Beutaztatók Szövetségének közlekedési munkacsoportját vezetője.

Szerinte csak idő kérdése, hogy mikor fognak ott elütni valakit.

Ez azon az I. kerületben rendezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amit a héten a kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, V. Naszályi Márta hívott össze.

Egy évtizede a Levegő Munkacsoport már összefoglalta, mi a probléma a turistabuszok helyzetével a fővárosban:

• nincs vagy kevés a le- és felszálló helyek száma a célpontok környékén,

• a városban nincsenek hosszabb tartózkodást lehetővé tévő terminálok,

• a szállodák nagy része nem rendelkezik buszok számára kialakított parkolóhellyel,

• az útvonalak nagy részén folyamatosak a fennakadások, a buszok a torlódásban vesztegelnek,

• az átláthatatlan szabályrendszer gyakran okoz fennakadásokat,

• a rendőri együttműködés abszolút hiánya,

• a kialakított parkolóhelyek űrszelvénye gyakran nem megfelelő,

• a magassági korlátozások jelentős része indokolatlan

2019-ben ezek a gondok még mindig fennállnak, csak az változott, hogy sokkal több turistákat fuvarozó busz közlekedik már Budapesten.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szecesszio-haz-budapest-honved-utca-mysecretbudapest-30.jpg

Minden a szecesszióról szól Budapest egyik legszebb kávéházában

Egyedülálló hely: lakóépület és szecessziós központ egyszerre. A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Budapesten hozzászokhattunk már, hogy Budapest belső kerületeiben minden utcában valami csodára bukkanunk. És ehhez az is elég, ha felnézünk a homlokzatokra vagy belesünk a kapualjakba.

Aki gyakran jár Lipótvárosban, az már kiszúrhatta

a növényi motívumokkal ékített almazöld épületet, a Bedő-házat.

Önmagában az épület külseje és története is érdekes, csakhogy még másról is ismerik: ez a Magyar Szecesszió Háza, egy kivételes budapesti komplexum, ahol a szecessziós iparművészet számtalan darabját csodálhatod meg. A földszinten találod a Szecesszió Kávéházat, amelyben szecessziós múzeum működik.

A szecesszió annak idején, a XIX. század végén a díszítő-és iparművészet területéről indult, onnan terjedt tovább a képzőművészetbe és építészetbe. Emiatt mindig erős maradt a kapocs e területek között, és ennek köszönhető hogy teljes enteriőröket rendezhetünk be szecessziós bútorokkal és használati tárgyakkal. Nálunk először az 1890-es években jelentek meg a szecessziós motívumok az épületeken, és a századfordulóra bontakozott ki a magyar szecessziós építészet olyan alkotókkal, mint Lechner Ödön, Magyar Ede, Vidor Emil, Spiegel Frigyes, Raichle J. Ferenc, Lajta Béla, és az 1900-as évek első évtizedében érte el virágzását a Löffler-testvérekkel, a Kármán-Ullmann tervezőpárossal vagy éppen Vágó József munkáival.

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest tulajdonában volt, 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg. A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel, akinek lehetősége volt külföldön megismerni a német, francia és belga kortárs építészettel és szecesszióval. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, majd a 1894-től pedig a millenniumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette, és 1896-ban nyitott saját irodáját nevéhez fűződik a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házak és Polgári Serfőző Rt. több épültének tervezése.

A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.

Vidor Emil nem csak az izgalmas, aszimmetrikus homlokzatot alakította ki értő módon, hanem gondosan megtervezte a falfestményeket, az ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket is. A homlokzat kerámiavirágait a pécsi Zsolnay gyár készítette, a kőfaragványok Müller Rezső munkái, az asztalosmunkákat Malomsoky Józsefnek, a lakatosmunkákat Hochmann Lajosnak, a színes ablakokat Herzl L. Márknak, a bádogosmunkákat pedig Fuchs Mihálynak köszönhetjük.

Nem csak a Bedő-család lakott itt, hanem Vámos Fülöp szénnagykereskedő, aki a lakásában működtette 1910-től 1912-ig a „Magyar Szénújság” szerkesztőségét és Petanovits József, a Divatcsarnok éttermének tulajdonosa is.

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát és később az 1956-os forradalom eseményeit is. A hatvanas években üzemi étkezde működött az épületben, illetve a rendszerváltásig a Szövetkezetek Országos Szövetsége.

Már az 1990-es évekre kopott, leharcolt állapotba került, elveszítette régi fényét – ez az akkoriban készült fényképekről is kiderül.

A 2000-es években történt hatalmas fordulat a ház életében. A tetőteret megvásárolta Vad Tivadar építési vállalkozó, 2003-ban vállalkozott arra, hogy az épületet teljes körűen rekonstruálja. 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte 600 négyzetméteres földszinti tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a szecessziós kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

Ha erre jársz, ülj be egy kávéra a szecessziós bútorok közé, békebeli hangulatba, és miközben pihensz, szemlélődj, csodáld meg a itt látható számtalan tárgyat míves részleteikkel együtt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x