hirdetés
eltunt-szobrok-szoborsorsok-mysecretbudapest-szoborallitas-budapest-6.jpg

Az éj leple alatt – Budapest áthelyezett és kicserélt szobrainak története

Sokkal gyakrabban tüntetnek el szobrokat és állítanak a helyükre újakat, mint azt gondolnánk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 07.


hirdetés

Megfelelőbb helyszínt nem is választhatott volna a közterekről eltüntetett és csereberélt szobrokról szóló sétához Kovács Tamás, a „Hosszúlépés. Járunk?” túravezetője, mint a nyom nélkül eltűnt Raoul Wallenberg felavatás előtt eltüntetett szobra.

Az éj leple alatt című túra apropóját Nagy Imre szobrának elszállítása adta – ez az ügy elég nagy médiavisszhangot kapott, míg például a Károlyi-szobor eltávolítása a Kossuth térről már konrántsem él ilyen élénken a köztudatban. Sokkal több szobrot szállítottak el vagy állítottak fel Budapesten az éj leple alatt (vagy éppen máskor), mint gondolnánk; a XX. században szinte általános gyakorlattá vált a városban a szobrok cserebelése, thelyezése, ledöntése. A képet pedig tovább színesíti, hogy néhány éve már apró gerillaszobrobrok is feltűntek Budapest közterein.

A fővárosi közterek "teleszobrozása" a 19. század második felében kezdődött - ha a szakrális alkotásokat és a barokk Immaculata-oszlopokat most nem számítjuk ide.

Úgy vélem, a kiegyezés utáni építkezési és városrendezési hullámmal, de különösen a millenniumi ünnepségekre való készülődéssel számos közerület, épület újult meg és egyúttal számtalan szoborral gazdagodott Budapest. Részben a történelmi múlt felidézése és nemzeti öntudat erősítése volt a szoborállítások célja – hasonlóan egyes helyszínek olyan grandiózus átalakításához, mint amilyen a Mátyás-templom átépítése és a Halászbástya megalkotása volt.

A 20. században pedig elkezdődött a szobrok eltüntetése és vándoroltatása. Azért pont a Szent István parkban kezdtük a sétát a Hosszúlépéssel, mert Raoul Wallenberg emlékművének elkészítése, majd eltávolítása is pontosan példázza a jelenséget.

hirdetés

A háború után Szakasits Árpád volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a nyomtalanul eltűnt Raoul Wallenberg szobrot kapjon. Miután támogatásra talált a gondolat, Pátzay Pál kezdett dolgozni az emlékművön, és 1946-ban már elkészült a kisminta.1948-ban a nagyminta alapján kiöntötték a szobrot, és 1949 márciusában fel is állították, és úgy volt, hogy 1949. április 9-én felavatják.

Ám az avatás előtti éjszakán döntötték le a szobrot, és szállították el – ennek szemtanúja volt a szomszéd házban lakó Hatvany Lajos is.

Raoul Wallenberg ugyanis, akit a Vörös Hadsereg ejtett foglyul 1945 januárjában, addigra már nem kívánatos hőssé vált. A szobrot néhány évvel később a debreceni Biogal Gyógyszergyár főépülete előtt állították fel, mint a betegségek elleni küzdelem szimbólumaként. A rendszerváltás után felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a szobrot Budapestre, és az eredeti helyszínen felállítják, ám a debreceniek ragaszkodtak hozzá, így 1999-ben Györfi Sándor készítette el a másolatát, ez látható most a Szent István Parkban.

Végleg eltűnt viszont a parkból Lukács György szobra.

A filozófus és kommunista politikus sokat vitatott szobrát politikai okokból szállították el, 2017 januárjában, miután a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy lebontják, és helyette egy Szent István-szobrot állítanak majd fel. Varga Imre alkotását állítólag a művész kertjébe szállították.

Varga Imrének (aki egyébként Pátzay Pál tanítványa volt), nem ez az első szobra, amit eltávolítanak. Károlyi Mihály szobrát 2013-ban vitték el a Kossuth térről, és a szülővárosában, Siófokon állították fel; az 1986-os, az alkotó szerint szándékosan ironikus és gunyoros Kun béla emlékművet pedig 1991-ben szállították el a Városmajorból a budaörsi szoborparkba.

Véletlenül, észrevétlenül itt maradt a partizánok emlékműve

A következő helyszín, a Falk Miksa utca torkolata a bizonyíték arra, hogy szobrok nemcsak eltűnnek Budapest utcáiról, hanem váratlanul fel is bukkanhatnak. Legalábbis amióta Kolodko Mihály a városba költözött, és elkezdte gerilla-alkotásokkal teleszórni a köztereket. Az öngyilkos mókusként emlegetett 'Ars longa vita brevis' című munkáját stílszerűen a Columbo-szobor mögött helyezte el, nem kis fejtörést okozva ezzel az erre járóknak és a turistáknak, akik egy kis utánajárás nélkül nem értik, mi ez az egész.

Bár a külföldiek gyakran a Columbo-szobrot sem értik, nekik semmit nem jelent Peter Falk és Falk Miksa, illetve a Falk Miksa utca feltételezett kapcsolata.

A Kossuth tér és környéke is híres a szobrok áthelyezéséről vagy az azokról szóló vitákról.

A Károlyi-szoborról már volt szó. A Tisza-emlékműnek is hasonlóan viharos a története. Az ellentmondásos szerepű magyar politikust, Magyarország volt miniszterelnökét az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. okóber 31-én gyilkoltá meg a villájában. Az emlékművére kiírt pályázaton az idős Zala György is indult, és ő nyerte meg 1929-ben. Orbán Antallal közös munkáját 1934. április 22-én avatták fel, és művészi., esztétikai alapon már a kortársak is vitatták a kompozíciót. A háború után ledöntötték Tisza szobrát, ám az emlékmű 1948-ig maradt a téren, utána elbontották. Az emlékmű tetején látható kígyóval viaskodó oroszlánt Honvédsírok emlékműve néven a XII. kerületben állították fel, a jobboldali mellékalakok Esztergomba kerültek, a baloldali figurák Hatvanba.

2014-ben az emlékmű rekonstrukciójához a megmaradt alakokat restaurálták, a hiányzó részeket újrafaragták, illetve újraöntötték.

A Kossuth- szoborcsoport sem az, amit évtizedekig láthattunk a téren. Az eredeti művet Horvay János alkotta, 1927-ben avatták fel. A háború után a kommunizmus évei alatt nem tetszett a szoborcsoport a hatalomnak, ezért az ötvenes évek elején új szoborra írtak ki pályázatot. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos terve nyert. A korábbi emlékművet Dombóvárra szállították, az újat 1952-ben helyezték el a Kossuth téren. Az 1952-es emlékmű a korszellemnek megfelelően ábrázolta Kossuthot, mintegy vezérként. Ám a Kossuth tér felújtásakor, néhány éve az a döntés született, hogy az emlékműnek mennie kell, helyére az eredeti alkotás újrafaragott példánya kerül. Kisfaludi Strobl szoborcsoportja most szétbontva, kis talapzaton és meglehetősen összevissza elhelyezve az Orczy-parkban áll.

Az út a szobrok és emlékművek csereberéje miatt a Nagy Imre szobor hűlt helyén át a Szabadság térig vezet. Ha az a tér mesélni tudna az emlékműveiről! De az már egy másik cikk témája lenne...



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
bkng.jpg

Bezárja a Burger King a Nyugatinál lévő egységét

Az üzemeltető cég szerint a koronavírus után a kétéves metrófelújítás miatti várható csökkenés az ok.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 07.


hirdetés

A Burger King megszünteti a Nyugati téri aluljáróban lévő egységét. A koronavírus-járvány kezdetén bezárt már, de akkor a Fusion Befektetési Zrt. Group még nem erősítette meg a Napi.hu-nak, hogy a bezárás végleges lenne.

Dara Zsolt vezérigazgató-helyettes most viszont már ezt válaszolta a lapnak:

"A Nyugati téri metróállomás felújítása a jövő hónapban megkezdődik. A metró előreláthatólag több mint két évre leáll. Mivel az étterem a Nyugati aluljáróban helyezkedik el, így az üzlet nyitva tartása nem racionális üzleti szempontból ezen időszak alatt.

Figyelembe véve a következő években lejáró bérleti szerződésünket, megállapodtunk a bérbeadóval, hogy a bérleti szerződésünket valamivel idő előtt megszüntetjük."

A cég helyzete Magyarországon ezzel együtt stabilnak mondható, az előző években fokozatosan nőtt a bevétel és a nettó profit is.

hirdetés

A mostani bezárással párhuzamosan a Burger King vidéken terjeszkedik. Idén három autós éttermet is indítanak: a múlt héten megnyílt a veszprémi, a jövő hónapban a kaposvári, és októberre tervezik a miskolci étterem nyitását - írja a lap.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
lanchid_pixabay.jpg

Lezárják a Lánchidat szombat éjjel

Este fél nyolctól nem lehet a hídra hajtani.
Fotó: Pixabay/Rudy and Peter Skitterians - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Állagmegóvási munkák és egy futóverseny miatt szombat éjjel lezárják a Lánchidat - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel.

A közlemény szerint a hidat nem lehet használni szombaton 19.30-tól vasárnap hajnalig.

A korlátozás miatt változik a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es buszjárat közlekedése - tették hozzá.

Az 1849-ben átadott budapesti híd egyre rosszabb állapotban van. A teljeskörű felújítása jövő tavasszal kezdődhet meg:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
normafa-budapest-mysecretbudapest-hegyvidek-hatalmas-fa-tortenete.jpg

A környék hatalmas, legendás fájáról kapta a nevét a Normafa

Állítólag Mátyás születésekor sarjadt. Emlékét ma egy másik fa őrzi Budapest egyik legszebb kirándulóhelyén.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

A Svábhegy ma is szép panorámát nyújtó kirándulóhelye és kilátópontja a Normafa.

Egykor a környék erdőkkel borított, tisztásokkal tarkított, zöld, beépítetlen terület volt. Még a XX. század elején sem pöttyözték színesre az épületek a hegyoldalakat, és messze el lehetett látni.

A Normafa egy legendás fáról, a korábbi Viharbükkről kapta a nevét - korának hatalmas fája volt.

"A XIX. században vadászterület volt a mai János-hegy és Széchenyi-hegy közti fennsík, vagyis a Normafa, ahol főleg szalonkára, nyúlra, fogolyra és rókára vadásztak. A budai polgárok ősi joga volt a február 2-i medvevadászat, amelyet 1855-ben betiltottak, majd 1871-ben felújítottak, de ekkorra már medve híján inkább a mulatság és az ivászat lett az esemény fő jellemzője" - írja Druzsin József "A Budai-hegység útikalauz" című könyvében.

Az öreg bükk a Normafa lejtő peremén állt, és a legenda úgy tartja, hogy Mátyás király születésekor nőtt ki, de az is elterjedt történet volt, hogy Mátyás vadászatai során megpihent az árnyékában. Egyikre sincsen bizonyíték.

hirdetés

Az viszont szinte biztos, hogy több száz éves fa lehetett. Többször is belecsapott a villám, innen kapta a Svábhegy német anyanyelvű lakóitól a Wetterbaum nevet; magyarul Viharbükknek hívták.

A környék már a XIX. században kedvelt kirándulóhely volt, a pesti és budai írók, költők, művészek, színészek is kijártak ide. Petőfi Sándor itt írta A hegyek között című versét, Keleti Gusztáv pedig képen örökítette meg.

És hogy honnan ered a Normafa név? A Pesti Magyar Színház, 1840-től Nemzeti Színház művészei játékszüneti napokon, az úgynevezett normanapokon gyakran jártak ki a kirándulóhelyre.

1840-ben egy ilyen kirándulás alkalmával Schódelné Klein Rozália, a híres énekesnő, koloratúrszoprán állítólag a Viharbükknél énekelte el Bellini "Norma" című operájának nagyáriáját.

Az éneklés apropója az volt, hogy Nyáry Pál ott adta át Schodelné Klein Rozáliának a közönség ajándékát, egy ezüst sarlót. A Norma című opera Casta Diva című nagyáriája ezekkel a szavakkal kezdődik "Casta Diva, che inargenti Queste sacre antiche piante" vagyis "Szűzi Istennő, ki beezüstözöd e szent, öreg fákat". Ettől kezdve a korábbi Viharbükköt már Normafának nevezték.

A szó szerint viharvert fa a XX. század elején még állt, ez a Fortepan fotóin is látszik, és látható a törzsén a sérülés. 1927. június 19-én már nem tudta tovább tartani magát, kidőlt. Törzsét a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja.

1962-ben a Normafa nevű öreg bükk emlékére kissé arrébb egy másik fát ültettek. A tövében emléktábla áll Devecseri Gábor költő szavaival.

"Normafa,

Hajdanidőn itt lengett lombod a szélben,

Ünnepi hegymászók víg dala szállt körülötted,

Normafa,

Majdanidőn lombod közt éled az ének,

Győzve sivár közönyön, győzve dühös viharon."

Devecseri Gábor

További képekért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-villamos.jpg

Két szakaszra osztva közlekedik az 1-es villamos, közte pótlóbuszok járnak

Három héten át újítják a pályát. A közlekedést autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.
MTI, fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Faludi Imre - szmo.hu
2020. augusztus 08.


hirdetés

Villamospálya-felújítás miatt mától három hétig pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút egy-egy szakaszán.

A Budapesti Közlekedési Központ korábbi tájékoztatása szerint augusztus 8. és 21. között az 1-es villamos két szakaszra osztva, a Bécsi út/Vörösvári út felől a Puskás-stadionig, Kelenföld vasútállomás felől pedig csak a Közvágóhídig közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Közvágóhíd és a stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusz viszi az utasokat. A 153-as busz pedig meghosszabbított útvonalon, a Gazdagréti tér és a Népliget között közlekedik, így az Infoparkból közvetlenül el lehet jutni a népligeti csomóponthoz.

Augusztus 22. és 28. között az 1-es villamos továbbra is két szakaszra osztva, de ekkor már a Bécsi út/Vörösvári út-Puskás-stadion, valamint a Kelenföld vasútállomás-Népliget szakaszon közlekedik. A kimaradó szakaszon, a Népliget és a Puskás-stadion között az 1-es jelzésű pótlóbusszal lehet utazni.

Hozzátették: a felújítás a gépkocsival közlekedőket is érinti. A villamospótló autóbuszok haladását a Könyves Kálmán körúton, illetve a Hungária körúton észak felé a Népligettől a Szörény utcáig, valamint dél felé a Szörény utcától a Mester utcáig autóbusz forgalmi sáv segíti, ezért az autóval közlekedőknek kevesebb hely marad.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!