hirdetés
Az éj leple alatt – Budapest áthelyezett és kicserélt szobrainak története
Sokkal gyakrabban tüntetnek el szobrokat és állítanak a helyükre újakat, mint azt gondolnánk.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 07.


hirdetés

Megfelelőbb helyszínt nem is választhatott volna a közterekről eltüntetett és csereberélt szobrokról szóló sétához Kovács Tamás, a „Hosszúlépés. Járunk?” túravezetője, mint a nyom nélkül eltűnt Raoul Wallenberg felavatás előtt eltüntetett szobra.

Az éj leple alatt című túra apropóját Nagy Imre szobrának elszállítása adta – ez az ügy elég nagy médiavisszhangot kapott, míg például a Károlyi-szobor eltávolítása a Kossuth térről már konrántsem él ilyen élénken a köztudatban. Sokkal több szobrot szállítottak el vagy állítottak fel Budapesten az éj leple alatt (vagy éppen máskor), mint gondolnánk; a XX. században szinte általános gyakorlattá vált a városban a szobrok cserebelése, thelyezése, ledöntése. A képet pedig tovább színesíti, hogy néhány éve már apró gerillaszobrobrok is feltűntek Budapest közterein.

A fővárosi közterek "teleszobrozása" a 19. század második felében kezdődött - ha a szakrális alkotásokat és a barokk Immaculata-oszlopokat most nem számítjuk ide.

Úgy vélem, a kiegyezés utáni építkezési és városrendezési hullámmal, de különösen a millenniumi ünnepségekre való készülődéssel számos közerület, épület újult meg és egyúttal számtalan szoborral gazdagodott Budapest. Részben a történelmi múlt felidézése és nemzeti öntudat erősítése volt a szoborállítások célja – hasonlóan egyes helyszínek olyan grandiózus átalakításához, mint amilyen a Mátyás-templom átépítése és a Halászbástya megalkotása volt.

A 20. században pedig elkezdődött a szobrok eltüntetése és vándoroltatása. Azért pont a Szent István parkban kezdtük a sétát a Hosszúlépéssel, mert Raoul Wallenberg emlékművének elkészítése, majd eltávolítása is pontosan példázza a jelenséget.

A háború után Szakasits Árpád volt az egyik kezdeményezője annak, hogy a nyomtalanul eltűnt Raoul Wallenberg szobrot kapjon. Miután támogatásra talált a gondolat, Pátzay Pál kezdett dolgozni az emlékművön, és 1946-ban már elkészült a kisminta.1948-ban a nagyminta alapján kiöntötték a szobrot, és 1949 márciusában fel is állították, és úgy volt, hogy 1949. április 9-én felavatják.

Ám az avatás előtti éjszakán döntötték le a szobrot, és szállították el – ennek szemtanúja volt a szomszéd házban lakó Hatvany Lajos is.

Raoul Wallenberg ugyanis, akit a Vörös Hadsereg ejtett foglyul 1945 januárjában, addigra már nem kívánatos hőssé vált. A szobrot néhány évvel később a debreceni Biogal Gyógyszergyár főépülete előtt állították fel, mint a betegségek elleni küzdelem szimbólumaként. A rendszerváltás után felmerült az ötlet, hogy visszahozzák a szobrot Budapestre, és az eredeti helyszínen felállítják, ám a debreceniek ragaszkodtak hozzá, így 1999-ben Györfi Sándor készítette el a másolatát, ez látható most a Szent István Parkban.

Végleg eltűnt viszont a parkból Lukács György szobra.

A filozófus és kommunista politikus sokat vitatott szobrát politikai okokból szállították el, 2017 januárjában, miután a fővárosi közgyűlés úgy döntött, hogy lebontják, és helyette egy Szent István-szobrot állítanak majd fel. Varga Imre alkotását állítólag a művész kertjébe szállították.

Varga Imrének (aki egyébként Pátzay Pál tanítványa volt), nem ez az első szobra, amit eltávolítanak. Károlyi Mihály szobrát 2013-ban vitték el a Kossuth térről, és a szülővárosában, Siófokon állították fel; az 1986-os, az alkotó szerint szándékosan ironikus és gunyoros Kun béla emlékművet pedig 1991-ben szállították el a Városmajorból a budaörsi szoborparkba.

Véletlenül, észrevétlenül itt maradt a partizánok emlékműve

A következő helyszín, a Falk Miksa utca torkolata a bizonyíték arra, hogy szobrok nemcsak eltűnnek Budapest utcáiról, hanem váratlanul fel is bukkanhatnak. Legalábbis amióta Kolodko Mihály a városba költözött, és elkezdte gerilla-alkotásokkal teleszórni a köztereket. Az öngyilkos mókusként emlegetett 'Ars longa vita brevis' című munkáját stílszerűen a Columbo-szobor mögött helyezte el, nem kis fejtörést okozva ezzel az erre járóknak és a turistáknak, akik egy kis utánajárás nélkül nem értik, mi ez az egész.

Bár a külföldiek gyakran a Columbo-szobrot sem értik, nekik semmit nem jelent Peter Falk és Falk Miksa, illetve a Falk Miksa utca feltételezett kapcsolata.

A Kossuth tér és környéke is híres a szobrok áthelyezéséről vagy az azokról szóló vitákról.

A Károlyi-szoborról már volt szó. A Tisza-emlékműnek is hasonlóan viharos a története. Az ellentmondásos szerepű magyar politikust, Magyarország volt miniszterelnökét az őszirózsás forradalom utolsó napján, 1918. okóber 31-én gyilkoltá meg a villájában. Az emlékművére kiírt pályázaton az idős Zala György is indult, és ő nyerte meg 1929-ben. Orbán Antallal közös munkáját 1934. április 22-én avatták fel, és művészi., esztétikai alapon már a kortársak is vitatták a kompozíciót. A háború után ledöntötték Tisza szobrát, ám az emlékmű 1948-ig maradt a téren, utána elbontották. Az emlékmű tetején látható kígyóval viaskodó oroszlánt Honvédsírok emlékműve néven a XII. kerületben állították fel, a jobboldali mellékalakok Esztergomba kerültek, a baloldali figurák Hatvanba.

2014-ben az emlékmű rekonstrukciójához a megmaradt alakokat restaurálták, a hiányzó részeket újrafaragták, illetve újraöntötték.

A Kossuth- szoborcsoport sem az, amit évtizedekig láthattunk a téren. Az eredeti művet Horvay János alkotta, 1927-ben avatták fel. A háború után a kommunizmus évei alatt nem tetszett a szoborcsoport a hatalomnak, ezért az ötvenes évek elején új szoborra írtak ki pályázatot. Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kocsis András és Ungvári Lajos terve nyert. A korábbi emlékművet Dombóvárra szállították, az újat 1952-ben helyezték el a Kossuth téren. Az 1952-es emlékmű a korszellemnek megfelelően ábrázolta Kossuthot, mintegy vezérként. Ám a Kossuth tér felújtásakor, néhány éve az a döntés született, hogy az emlékműnek mennie kell, helyére az eredeti alkotás újrafaragott példánya kerül. Kisfaludi Strobl szoborcsoportja most szétbontva, kis talapzaton és meglehetősen összevissza elhelyezve az Orczy-parkban áll.

Az út a szobrok és emlékművek csereberéje miatt a Nagy Imre szobor hűlt helyén át a Szabadság térig vezet. Ha az a tér mesélni tudna az emlékműveiről! De az már egy másik cikk témája lenne...


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Rekordokat döntöget a hétvégi Vivicitta, soha ennyien nem indultak még a futóversenyen
Akár 31 ezer ember is rajthoz állhat, sok külföldi direkt ezért utazik ide. Nagyon megnőtt a női indulók száma is.
MTI, Fotó: Kálló Péter - szmo.hu
2019. április 10.



Minden korábbinál több helyről, 89 országból és 1120 hazai településről regisztráltak nevezőket a szombaton és vasárnap sorra kerülő 34. Telekom Vivicittá városvédő futófesztiválra.

Kocsis Árpád versenyigazgató, egyben a szervező Budapest Sportiroda (BSI) ügyvezetője az esemény csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az össznevezők számát tekintve is csúcsot döntenek az idén.

"Eddig 30150-en előneveztek, így az indulók összlétszáma elérheti a 31 ezret, ilyen sok még sohasem volt" - jelentette ki a versenyigazgató, aki hozzáfűzte: a 10 távból legtöbben, 8500-an a 21 km-es félmaratonra neveztek, a 2,4 km-es távra hétezren, négyezren pedig a csapatversenyben fognak rajthoz állni. Kocsis Árpád örömmel állapította meg, hogy az indulók között 6300 az iskolás.

A versenyigazgató kitért arra is, hogy a Vivicittá egyre jobban vonzza Budapestre a külföldieket, a hagyományoknak megfelelően magas a brit, a német és francia futók aránya, a legtöbben pedig Szlovákiából érkeznek, köztük sokan felvidéki magyarok. A sportvezető szerint pozitív tendencia, hogy "drasztikus mértékben" nő a hölgyindulók száma, amely összességében 51 százalék, de még a félmaratoni távon is 40 százalék.

Megemlítette, hogy 1400 olyan futó lesz, aki életében először teljesíti a félmaratont, amely ismét a Margitszigetről indul és oda érkezik, s az útvonala megegyezik majd a tavalyival. Szurkolókkal, családtagokkal együtt összesen 60 ezer főt várnak a kétnapos eseményre, amelyről a Sport TV szombaton délelőtt élőben fog közvetíteni.

Lapozz a programért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x