Újpest sokkal több a focinál, és annál, amit a többség gondolhat róla – megmutatjuk a rejtett kincseit
Újpest különleges hely és telis tele van rejtett kincsekkel. Bár elsőre lehetséges, hogy neked is az újpesti csapat és a stadion vagy a "kék metró" kifejezés ugrik be, ez a kerület sokkal, de sokkal többet kínál annál, mint amit gondolnál róla.
Azért, hogy megmutassak nektek néhány szép vagy izgalmas látnivalót, úgy mentem oda, mintha turista lennék, aki a programokra és a nevezetességekre vadászik.
Újpest történetének hosszadalmas leírásával nem untatnálak benneteket, Wikipédián elolvashatjátok, annyit azonban érdemes tudnotok, hogy a XIX. század első felében gróf Károlyi István alapította a mai Újpest elődjét Új-Megyer néven az István-hegy nevű pusztán. A szobrát is bemutatom a cikkben. Újpest különálló település volt, 1950-ben csatolták Budapesthez.
A városnéző sétához a legegyszerűbb, ha metróval/villamossal/busszal az Újpest-Központ megállóig mentek, és onnan indultok tovább a séta állomásaihoz.
Rögtön az István úton továbbhaladva a Szent István térnél (hogy mennyi itt az istvános dolog!) találjátok a Városházát, Károlyi István gróf szobrát, mögötte a Budapesti Egek Királynéja templomot. Ha pedig a piac oldalán a Liszt Ferenc utcán indultok tovább, egy szép műemléki házat láthattok, a Berzeviczy utcára lefordulva pedig az újpesti zsinagógát.
1. Városháza
1898-ban írtak ki pályázatot a tervezésére, amit Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyert meg. Az eklektikus stílusú palota 1900-ban készült el. Egyik érdekessége, hogy annak idején a földszinten az egyik üzlethelyiségben kávéház működött.
A másik pedig, hogy az épület oromzatán egy szobrot szúrhat ki a figyelmes szemlélő. Szent Rolandot ábrázolja lovagi páncélban. Ő az urát hűségesen szolgáló harcos jelképe lett a középkorban, egyébként 778-ban halt hősi halált Nagy Károly hispániai hadjárata során.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. Gróf Károlyi István szobra
A gróf nem csak megalapította a mai Újpestet, hanem támogatta helyi ipar fejlődését azzal, hogy mestereket és gyárosokat telepített le a községben. A zsidók letelepedését is támogatta. Új-Megyer házainak kialakításáról ezt írta a gróf, akit a városkép is érdekelt: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"
3. Az Egek Királynéja templom
A templomhoz tartozó plébánia és a katolikus iskola hamarabb megvolt, 1873-ban, a templom csak 1875 és 1881 között épült fel. Később hozzátoldották a két mellékhajót és a toronyot. Eredetileg 5 harangja volt, ám az egyik elpusztult a második világháborúban.
Thaler Tamás fotója a belső térről:
4. Az újpesti védett műemléki ház
1900-ban épült, és ha bekukucskáltok a kapun, láthatjátok, hogy egy titkos, belső kert is tartozik hozzá...
5. A zsinagóga
"Újpest 1835-ben 'keletkezett”' és 'zsidó gyarmatként' volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István kötött a Nagysurányból érkező első telepessel, Lőwy Izsákkal" - olvasható az Újpesti Zsidó Hitközség honlapján. "Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. (...) Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alakult." Összesen tizenhárom zsidó család alapította. Az első zsinagógát 1840-ben adták át, ám amikor a hitközség növekedésével kicsinek bizonyult, újat építettek. 1886-ban adták át.
A vészkorszakban az újpesti zsidókat a Magdolna városi pályaudvarra vitték, és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba, majd a haláltáborokba hurcolták őket. Erre a borzalomra emlékeztetnek a zsinagógánál holokauszt-emlékmű domborművei.
6. A káposztásmegyeri vizes játszótér
A Szilas-parkban a fák között bújik meg. (Furcsa volt számomra, hogy random megkérdezett 7 káposztásmegyeren lakó közül 2 tudta megmondani, merre található, és két megkérdezett közül csak egyikük találta el a pontos helyet.) Elsősorban nyári melegben érdemes idejönni, ahol a vizes játszótér gátjain vezetik a vizet a kövekkel kirakott medrekben. Ősszel a mászókák nyújtanak élményt, illetve mellette a közlekedési pálya és maga a park a fákkal, bokrokkal, sétautakal.
7. A Szilas-park a kutyabarát területtel
Beleszerettem.
8. Újpest Wekerléje
A 14-es villamos vonalán, a Görgey utcán és a mögötte húzódó területen hangulatis, csendes utcákat talátok századfordulós villákkal, tündéri kertes házakkal. Akad olyan utca, amelyik még macskaköves. Elsőre a kispesti Wekerle-telep ugrott be róla.
9. Az Újpesti Lepkemúzeum
A fent említett csendes, romantikus utcák egyikén egyedülálló gyűjteményt láthattok, az Újpesti Lepkemúzeumot. Alapítója cukrász volt, ám érdeklődése a lepkék felé fordult, elkezdte gyűjteni a rovarokat, járni a világot, és az utazással telt évtizedek alatt hatalmas gyűjteményre tett szert.
A múzeum 2003. január 23-án nyílt a Dessewffy utcában (az újpesti rendelőintézet mögött) Juhász György a saját otthonában rendezte be a kiállítást. Nem csak pillangókat láthattok, hanem többek közt elképesztő rovargyűjteményt is, valamint preparált állatokat, ásványokat és egy sor, az utazások emlékeként hazahozott egzotikus tárgyat.
10. A Népsziget
Ha szereted a városi túrázást, érdemes kiránduló szerkót húznod, és Újpest-Városkapunál az északi összekötő hídon átmenni a Népszigetre és ott sétálni egyet, gyönyörködni az őszi színekben és borzongani az elhagyott épületeken és szellemüdülőkön.
Katt a videóra:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Plusz tipp: ugyancsak Újpesten, illetve Káposztásmegyeren, a Farkaserdőnél találjátok a Rex Alapítvány által működtetett Állatszigetet - ez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is élmény.
Fotó: Draskovics Ádám
