Rejtő Jenő nyomában jártuk Budapest utcáit
Rejtő utánozhatatlan. Rejtő stílusa szinte azonnal felismerhető. Rejtő egy kibírhatatlan természetű zseni volt. Rejtőt olvasni ma is jó. Rejtő örök.
Az 1905. március 29-én született és 1943 elején elhunyt író művészetté emelte a ponyva műfaját - erről korábban már írtunk.
Arról keveset tudunk, mit csinált az 1920-as évek közepén, azt viszont tudjuk, hogy az évtized második felében Berlinbe utazott szerencsét próbálni. Színészként vagy újságíróként szeretett volna elhelyezkedni, ám nem kapott állást. Így kölcsönökből élt, ismerősöknél húzta meg magát, és az akkori időkben lenézett alkalmi munkákkal keresett egy kis pénzt. (Például egy házaló harisnyaárus termékeit cipelte.)
Ezután dolgozott Franciaországban, végigcsavarogta fél Európát, Észak-Afrikában is járt. "Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam" című művében ír a nyomorgással, kudarcokkal teli évekről. Kóborlásai közben visszajött Budapestre, újra útnak indult és Karinthy Frigyes hívására érkezett ismét haza.
Kabaréjeleneteket írt Nádasi Lászlóval és önállóan is, az 1930-as évek közepétől pedig egymás után jelentek meg regényei: a Csontbrigád, a Menni vagy meghalni, az Elveszett cirkáló, A fehér folt és a többi klasszikus. Három legnépszerűbb könyve pedig 1940-ben jelent meg: A tizennégy karátos autó, A Piszkos Fred a kapitány és A három testőr Afrikában. Rejtő Jenő könyveinek legjobb idézetei mára szállóigékké váltak.
Rejtő Jenő halála, majd a háború után csak a feketepiacon lehetett hozzájutni könyveihez, gyakorlatilag aranyáron. 1956 után kezdték újra kiadni műveit.
Most végigjártuk Rejtő Jenő életének legfontosabb budapesti helyszíneit.
1. Az íróról elnevezett utca
Korábban ez a közterület a Szövetség utca volt, majd Izabella tér, Hevesi Sándor tér, 2001 óta pedig az író nevét viseli.
2. Ebben a házban született Rejtő Jenő
Erre ma már tábla emlékeztet
3. Az emlékműve a Magyar Színház előtt
4. És egy másik, kreatívabb emlékmű
Rejtő Jenő máig egyik legnépszerűbb regénye A tizennégy karátos autó, amelyet 1940-ben adtak ki. Ebben Gorcsev Iván, a főhős beleszeret egy gazdag ember lányába, és a cselekmény részben egy méregdrága luxuskocsi, a lány apjának Alfa Rómeója körül forog.
A regényt a szocializmus évtizedei alatt - több más Rejtő-művel együtt - Cs. Horváth Tibor és Korcsmáros Pál dolgozta át képregénnyé, és úgy is hatalmas sikert aratott.
2019 nyarán Kolodko Mihály szobrász helyezte ki ezt az autót a Hevesi Sándor téren Rejtő és a legendás történet emlékére.
Kattints a képre, hogy elinduljon a videó: