hirdetés

BUDAPEST

Kizöldül a Blaha Lujza tér, megkezdődött a faültetés – fotók

A helyszínről Karácsony Gergely főpolgármester tett közzé néhány képet.

Link másolása

hirdetés

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteki közleménye szerint a Blaha Lujza tér felújítása a terveknek megfelelően halad, a fővárosi önkormányzat törekvéseihez kapcsolódóan a teret ligetes, fás találkozóhellyé alakítják át – írja az MTI.

Csütörtökön 19 fa ültetésébe kezdtek a szakemberek,

előtte azonban a növénykazettában teljes talajcserét hajtottak végre két méter mélységben, alatta pedig agyag vízmegtartó réteget helyeztek el. Erre azért volt szükség, mert a Blaha Lujza téren a felszín alatt tömör sittréteg van, amely az egykori Nemzeti Színház lebontásakor keletkezett, illetve világháborús törmelékekből áll össze. Ez a tápanyagmentes talaj alkalmatlan volt a faültetésre, és a vízmegtartó képessége sem elegendő a fák életben maradásához, ezért kezdték az ültetést alapozással.

A tervező elsősorban virágjával, lombszínével vagy levélformájával díszítő fajtákat válogatott össze. Az érzékenyebb, virágjukkal is díszítő fákat a tér belsejébe, védettebb helyre összpontosította, míg a Nagykörút és a Rákóczi út mentére az ellenállóbbak kerülnek. A növényzet öntözését automata öntözőhálózat biztosítja majd.

A pénteki ültetésről Karácsony Gergely főpolgármester is bejelentkezett.

„Beton helyett fák a Blaha Lujza téren is!”

– írja a Facebook-posztjában.

hirdetés
„Összesen 80 új fa elültetésével, és a nagy, burkolt felületek megszüntetésével 1000 négyzetméteren válik zöldebbé a megújuló Blaha Lujza tér”

– tette hozzá.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Madarak tömegeinek halálát okozhatja a Magyar Zene Háza üvegépülete
Teljes erővel nekicsapódnak, mert vagy visszatükrözi a növényzetet, vagy átláthatónak, átrepülhetőnek mutatja az épületet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szerint az utólagos megoldáskeresés nehézkes és drága, eredménye pedig bizonytalan.

Link másolása

hirdetés

A napokban adták át a Magyar Zene Házát a Városligetben, mi is beszámoltunk róla, milyen lett kívül-belül.

A zöldterület közepén felhúzott üvegfalú épület azonban magában hordoz egy súlyos problémát is, amire először Zubreczki Dávid blogger, építészeti szakértő hívta fel a figyelmet: mivel a környező fákat és bokrokat tükrözi vissza, a madarak egyszerűen nem veszik észre, teljes sebességgel nekirepülnek, ami a súlyos sérülésüket, vagy akár a halálukat is okozhatja.

Zubreczki az épület bejárásakor saját szemével is látott, illetve lefotózott egy elhullott madarat, ami igazolta korábbi balsejtelmét.

Megkérdeztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet, mit lehetett volna másképp csinálni a tervezéskor, és van-e még bármi lehetőség a károk utólagos csökkentésére.

hirdetés

Orbán Zoltán, a szervezet szóvivője elmondta, tudomása szerint velük senki nem egyeztetett – a témával fogalkozóként ilyen esetekben őt szokták keresni –, sem a tervezés, sem a kivitelezés során, de mivel ők egy szakmai civil szervezet, nem hatóság, ezért nem is volt kötelező ezt megtenni.

Szerinte pont ezért találták ki a hatástanulmányok rendszerét, de az előbbivel megegyező okból azt se tudja megmondani, a Zene Háza esetében készült-e ilyen.

Mindenesetre, ha megkérdezték volna őket, vagy bármelyik madárvédelmi szakértőt, hogy a Városliget közepére tervezett üvegépületnél fennáll-e a madárbecsapódás kockázata, a válasz az lett volna, hogy ennek az esélye „tízezer százalék”.

Az MME honlapján egyébként hosszan taglalják az ablaknak ütközést, a probléma biológiai hátterétől kezdve a potenciális megoldási javaslatokig.

Az egyik sokat emlegetett lehetőség, hogy ragasszák fel ragadozó madarak sziluettjét az ablakokra. Ezt alkalmazták is az épületen, de Orbán Zoltán szerint ebben az esetben aligha fogja megszüntetni a becsapódás esélyét.

„A madarak nem hülyék: pontosan tudják, hogy egy parkos környezetben, a bokrok között nem lebegnek kitárt szárnyú ragadozók” – mondja a szakértő, hozzátéve: pont a Városligetben látott egy másik jószándékú, de teljesen elhibázott példát, amikor felrepülő galamb sziluetteket ragasztottak egy üvegablakra. Szerinte ez nemhogy elriasztja, de talán még oda is vonzhatja a madarakat.

Megoldás lehetne az is, ha sűrűn körbeültetnék bokrokkal az épületet, így a madarak kevésbé repülnének arra. A szóvivő ugyanakkor nem lát erre túl nagy esélyt, mivel szerinte pont azért használnak a modern világban üveget a tervezők, mert rendkívül látványos a megjelenése.

Az átlátszóság és a tükrözés a két fő vonzereje, és pont ez a kettő jelenti a legnagyobb veszélyt a madarakra. Ha már valaki súlyos milliárdokat fizetett azért, hogy látványos, átlátszó, tükröződő üvegépülete legyen, csekély a valószínűsége, hogy utólag beáldozza ezeket a tulajdonságokat a madarak érdekében.

Teljes biztonsággal el lehetne kerülni az ütközéseket azzal is, ha az üvegfal elé kifeszítenének egy sűrű, zöld hálót, de ezt az imént említett okból szintén nem tartja valószínűnek.

Ha már a tervezéskor gondoltak volna a madarakra, az is megoldás lehetett volna, amit például egy chicagói épületnél alkalmaztak: ott nem függőleges, hanem 8-10 fokban kifelé dőlő üvegfalakat használtak, amelyek így a talajt tükrözik vissza. A probléma egyik részét, vagyis a tükröződést ezzel megoldották, azt viszont nem, amikor az üveg teljesen átlátszó, tehát olyan, mintha nem is létezne.

Használhatnának egy olyat fóliát is, ami teljesen víztiszta, az üveg fényáteresztő képességét szinte egyáltalán nem csökkenti és még a csillogáson se ront, ugyanakkor tartalmaz egy sűrű csíkozást, ami az emberi szem számára láthatatlan, az UV-tartományt is érzékelő madarak viszont látják. Például a keresztespók-félék is úgy védik meg a hálóikat a madaraktól, hogy ultraibolya-bevonatot vonnak köré.

Egy német cég fejlesztett is ilyet ORNILUX néven, ugyanakkor erre is gondolni kellett volna már a tervezés során. Orbán Zoltán szerint még ha egy tulajdonos hajlandó is foglalkozni a madarak biztonságával, azt szeretné, ha a probléma varázsütésre megoldódna, lehetőleg minél kisebb anyagi ráfordítással, és az épület megjelenésén nem változtatva. Ezeket a feltételeket egyszerre pedig képtelenség teljesíteni.

A szóvivő egyetlen olyan megoldást tudott említeni, ami utólag is kivitelezhető, és az épület kinézetét sem csúfítja el: szerinte ki lehetne dolgozni egy lencserendszert, ami az üvegre belülről rávetít egy emberi szem számára nem látható UV rácshálót. Ezzel valószínűleg lehetne csökkenteni a becsapódások kockázatát, bár a csillogás problémáját nem oldja meg.

Megkerestük a Magyar Zene Házát, készült-e hatástanulmány a témában, és terveznek-e utólag tenni valamit a madarak védelméért. Valaszukban Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatójának nyilatkozatát küldték el, mely a Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában hangzott el:

„Az épület tervezője, Fudzsimoto Szú japán építész alaposan megismerkedett a környezettel, a Városliget ökológiai diverzitásával, a magyar felelős tervező csapat pedig kikérte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakvéleményét. Ennek megfelelően madárhálók, ragadozó madarak képét ábrázoló matricák kerültek az épületre. Az üvegfelületek 13 hónapja állnak, és nem tapasztaltunk madárpusztulást. De nem szeretném elbagatellizálni a kérdést: ha az óvintézkedések ellenére komoly lesz a madárpusztulás, további lépéseket kell tennünk. Van lehetőség műszaki korrekcióra. Vannak olyan infravörös tartományba tartozó világítások, homlokzatra felkerülő fóliák, amelyeket alkalmazhatóak a további védelem érdekében. Korábban szakértők erősítették meg, hogy nem ez a terület, ahol nagy sebességgel madarak közlekednek. Egyébként pedig nem először épül nagykiterjedésű üvegfelület Budapesten, és a Dózsa György úti ING-székház előtt sincsenek madártetemek. A Magyar Zene Házát és környezetét biztonsági szolgálat ellenőrzi folyamatosan. Jelentéseikre hagyatkozva a helyzet nem tűnik ennyire súlyosnak.”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
Friss fotók készültek a Lánchíd jelenlegi állapotáról – Így halad a felújítás
Télen sem álltak le a munkálatokkal, a sokszor viharos erejű szél és a korai sötétedés ellenére.

Link másolása

hirdetés

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke a közösségi oldalán jelentette be, hogy jelenleg is folyik a Lánchíd felújítása. Ezt pedig néhány képpel is alátámasztotta.

Noha az elmúlt napokban nem voltak ritkák a kemény mínuszok sem, ilyenkor sem állhat le a Lánchíd felújítása. A kivitelező A-híd mérnökei úgy tervezték meg a felújítás menetét, hogy a téli időszakra essenek azok a munkálatok, amelyeket a föld alatt, az időjárástól védettebb körülmények között lehet végezni

– írja a posztban. Így jelenleg a pesti oldalon már a lánccsatornában dolgoznak, és a lánckamrában is haladnak a korrózióvédelmi munkákkal. Eközben a budai lánccsatornában és a lánckamrában elkezdték azt a szigetelést, amely során a befecskendezett anyag megakadályozza, hogy víz szivárogjon a területre.

A felszínen sem állhatnak le azonban a munkálatok, így itt alkalmazkodni kell a fagyos időjáráshoz, a sokszor viharos erejű szélhez és a korai sötétedéshez. A kivitelező szakemberei a hídszerkezet felett épített sátrakban hegesztenek, ezekben hőlégfúvók segítségével folyamatosan biztosítják a munkavégzéshez szükséges hőmérsékletet és a beépítendő anyagok előmelegítését

– részletezi a helyzet jelenlegi állását. Hozzáteszi, hogy az ilyen körülmények között dolgozóknak több melegben töltött pihenőidőt és forró védőitalt is biztosítanak.

A Lánchíd munkálatainak egyébként 2023 őszére lesz vége, így ha minden a tervek szerint halad, már csak egy telet kell átvészelniük a projekten dolgozóknak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Több mint 4100 tonna szemetet szállítanak el a Tétényi-fennsíkról, amely számos védett faj otthona
A főpolgármester büszke rá, hogy „a Fővárosi Önkormányzat cégei összefogásának, közös munkájának hála, Budapest ismét egy kicsit rendezettebb, tisztább lesz”.

Link másolása

hirdetés

Megkezdődött a Tétényi-fennsíkon található illegális sitt- és szeméttenger eltakarítása – írta Karácsony Gergely vasárnap a Facebook-oldalán.

A XXII. kerületi Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület a főváros legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit magába foglaló terület, számos védett, ritka állat és növényfaj otthona. A főpolgármester szerint "mégis voltak olyan emberek, akik az elmúlt években, évtizedekben ezt egy hulladéklerakónak tekintették".

A területen több mint 4100 tonna engedély nélkül lerakott szemét és sitt gyűlt össze, amit hosszú előkészítési, tervezési és engedélyezési folyamat után szállítanak el. A Főkert és az FKF már a tereprendezést és rehabilitációt is megkezdte.

"A munkálatok időzítése nem véletlenül esik a téli, vegetációs időn kívüli időszakra, így ugyanis minimalizálható a természetvédelmi károkozás veszélye" – írja a főpolgármester.

Karácsony köszönetet mondott a Fővárosi Vízműveknek is, amely 70 millió forint biztosított a természetvédelmi terület élőhely-rehabilitációs munkálataira.

hirdetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk

hirdetés
BUDAPEST
Buda nagy részét átszelheti a tervezett zöldfolyosó – Itt az első látványterv
Érintené a Városmajort, az Ördög-árkot, a Vérmezőt, a Tabánt és a Gellért-hegyi parkokat is.

Link másolása

hirdetés

Fürjes Balázs, a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár osztotta meg közösségi oldalán az úgynevezett Budai Zöld Korridor terveit. A zöld folyosó kialakításának célja, hogy a Budai-hegyekből a városba szállítsa a friss levegőt. Az így épülő szélcsatorna a Városmajort, az Ördög-árok völgye mentén a Vérmezőt, a Tabánt és a Gellért-hegyi parkokat fűzi majd össze egészen a Dunáig.

A friss levegő szállítása mellett az összekötött parkok minőségi időtöltést is biztosítanak majd a városban élők számára:

„alkalmasak futásra, sportolásra, kiváló piknikező és találkozóhelyek – egész Budapest szellőzésében fontos szerepet játszanak! A parkok zöldje megköti a szálló port, és hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb legyen a szmog és tisztább legyen a városi levegő”

– részletezi Fürjes.

A tervek szerint a Városmajor megújításakor több helyen feltörnék a betont, és növelnék a park zöldjét – ezzel együtt pedig egy összefüggő vízfelületet is terveznek. Emellett csillapítanák a környék forgalmát, autóval tilos lesz behajtani a Majorba. De a tervek között szerepel egy szorosabb gyalogos és kerékpáros kapcsolat kiépítése is a Városmajor és a Vérmező között.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: