BUDAPEST
A Rovatból

5 budapesti tér, amelynek kevesen tudják, honnan jött a neve

Bosnyák tér, Harminckettesek tere, Kálvin tér, Széll Kálmán tér vagy Lövölde tér - honnan kapták a nevüket?

Link másolása

Gyakran járunk s kelünk rajtuk, de arról fogalmunk sincs, hogy honnan ered az elnevezésük. Nem olyan tereket gyűjtöttem, amelyek valakiről kapták a nevet, inkább olyanokat, amelyek valamiről. Egy életrajznál ugyanis izgalmasabbnak tűnik, hogy vajon miért neveznek el egy teret például egy nemzetről.

Következzen 5 ilyen példa!

1. Bosnyák tér

Szokás mondani, hogy a Bosnyák tér a világ vége, de legalábbis Budapesté. XVII. kerületi lakosként mondom, közel sem az! De vajon miért kapta a Bosnyák tér egy balkáni országról avagy annak népéről?

kep 1

Forrás: villamosok.hu

A válaszért 1901-ig kell visszamenni, a nevet pedig Ferenc József adta a térnek. Az Osztrák-Magyar Monarchia császára és királya Bosznia okkupációja majd annektálása után (előbbi 1878-ban történt, utóbbi 1908-ban azaz tulajdonképp a kettő között) a Budai Királyi Palota testőrségébe bosnyák katonákat soroztatott be, akiknek gyakorlóteréül a mai Bosnyák tér helyén lévő területet jelölték ki. Külön pikantériája a történetnek, hogy később éppen Boszniában próbálkoztak ellene gyilkossági kísérlettel.

2. Harminckettesek tere

Többeket megkérdeztem arról, hogy szerintük kik voltak a Harminckettesek. Többen a második világháborúhoz kötötték (tévesen), akadt, aki a Corvin-köz közelsége miatt keverte az ’56-os eseményekbe (szintén tévesen), de legtöbben egy egyszerű "fogalmam sincs" választ adtak.

Nos, itt az idő tiszta vizet önteni a pohárba: a tér az 1741-ben, Mária Terézia által alapított 32-es honvéd gyalogezredről kapta a nevét.

De akkor miért egy olyan katona szobra áll a téren, aki gránátot dob?

kep 2

Harminckettesek tere a József körútról nézve, háttérben a szoborral. Forrás: Fortepan

Azért, mert a gyalogezred az 1740-1748-ig tartó osztrák örökösödési háború után megmaradt és a toborzókerülete Budapestre került. 1890-ben Ferenc József elrendelte, hogy az osztag Mária Terézia nevét viselje. Az osztag óriási veszteségeket szenvedett az I. világháborúban, a trianoni békeszerződés értelmében pedig feloszlatták. A téren található szobrot 1933. május 14-én, közadakozásból állították fel, a József körút és a Baross utca sarkánál. Az ezred egy rohamsisakos katonáját ábrázolja, amint éppen egy nyeles gránátot dob jobb kezével, baljában pedig szuronyt tart, de a 3 méteres talapzat oldalán olyan domborművet találunk, amin magyar főurak életüket és vérüket ajánlják Mária Teréziának. A második világháborúban egyébként a 32-eseket újraszervezték, és egészen 2007-ig egy létező osztag volt. A tér 1933 óta viseli a nevet.

3. Lövölde tér

Vajon mi állt a Lövölde téren egykor? Hát, ha hiszed, ha nem: Lövölde. Ugyan a névválasztást egyszerű emberi logikával könnyen kikövetkeztethetted, azt nem biztos, hogy tudod, hogy kinek és miért állt Lövöldéje a Lövölde téren.

kep 3

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Ennek a térnek is köze van Mária Teréziához: Egy 1701-ből származó rendeletben I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereik minden vasár- és ünnepnapon lövészetre járjanak, a távol maradókat pedig pénzbírság fenyegette. Mária Terézia 1740-ben elrendelte, hogy minden felnőtt férfipolgár egy éven át lövészeteken vegyen részt. Mivel Budán már 1696 óta (a Széna téren) állt lőház, kellett egyet Pestre is építeni. Így esett a választás az Astoriára, ám mivel a város rohamosan terjeszkedett, új helyet kellett keresni a lövöldének. Előbb a Fővám tér, majd a Kálvin tér környékén is volt egy, utóbbit az 1838-as árvíz pusztította el, ezért 1840-ben József nádor avatása mellett megtalálta végleges helyét a Lövölde téren. A teret 1874-ben nevezték el így, de 16 évvel később lebontották, és bérházakat építettek a lövölde helyére.

4. Kálvin tér

A sok háború, hadsereg és hódítás inspirálta név után egy sokkal békésebb következik.

- Tudtad, hogy a Széna tér régen a Kálvin téren volt?

- Hogy mivan?!

kep 4

Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára

Pedig ez a teljesen értelmetlennek tűnő kérdés abszolút releváns, mert a ma Budán, a Víziváros és Országút városrészek találkozásánál található tér egykor János tér volt (Johannes Platz), akkoriban pedig a Kálvin teret Széna térnek hívták. Érdekes költözés... Bár a teret hívták a 18. századtól Ketschkemeterplatznak (Kecskeméti tér), majd Heu- und Borstenviehhändler Platznak (Széna- és sertéskereskedők tere), a 19. századtól Heumarktnak (Széna piac), végül 1874-től Calvin tér a neve, 1953-tól pedig újabb írásmóddal Kálvin tér.

És ki az a Kálvin?

Jean Calvin francia származású svájci reformátor, keresztény tudós volt, aki megteremtette Genfben az "istenfélő város tökéletesen működő prototípusát." Bármit is jelentsen ez, az ő neve onnan kapcsolódik a térhez, hogy még ma is az egyik legjelentősebb református templom a Kálvin téri. 1801-ben kérvényezte az egyház, hogy építhessen egy templomot, és az akkori Széna téri piac területét kapták meg, a templom pedig 1816 és 1830 között épült fel. A környező utcákat is a református egyház nagy alakjairól nevezték el, mint Ráday Pál, Ráday Gedeon vagy Török Pál. Ez egyébként csak a tér elnevezésére ad magyarázatot, a Kálvin tér története korán sem itt kezdődött, és nem is itt ér véget. Érdekes olvasmány, talán egyszer külön cikkben megírom.

5. Széll Kálmán tér

Ez a tér két dolog miatt sokakat idegesít. Egyrészt, mert véget nem érő felújításon esik át, megrengetve annak a több ezer embernek a közlekedésbe vetett hitét, akik nap mint nap arra haladnak. Másrészt akad egy generáció (mit egy, három-négy), akik egyszerűen nem hajlandóak leszokni a Moszkva tér elnevezésről (ezt a nevet viselte a tér 1951 és 2011 között). Mi nagyon szeretjük ezt a teret, gyakran megyünk el arra felé munkába menet, de azért mi is várjuk a felépülését.

kep 5

Forrás: Fortepan

És ki az a Széll Kálmán, akiről a tér egykoron és ma újonnan a nevét kapta?

Széll Kálmán politikus, miniszterelnök, pénzügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt, 1843-tól 1915-ig élt, így nem érte meg, hogy 1929-ben teret nevezzenek el róla. Például Vörösmarty Mihály lányának, Vörösmarty Ilonának volt a férje. És Deák Ferenc barátja. A családja III. Ferdinánd magyar királytól kapott címeres levelet, apja országgyűlési képviselő volt. Ő hozta létre az Osztrák-Magyar Bankot. Széll Kálmánnak köszönhetjük, hogy az 1870-es években rendbe jött az ország finanszírozása, hiszen 63 millió forintos éves deficittel vette át a költségvetést és évi 23 milliós plusszal zárt. Nagy szerepe volt abban, hogy a ’70-es évek válságát (ami a kiegyezést követő túlzott optimizmus eredménye volt) az állam meg tudta fékezni. Rengeteg kitüntetést kapott, például megkapta a királytól a király a Szent István-rend nagykeresztjét. Nekem jobban tetszik, mint a Moszkva...

Ha érdekes volt az összeállítás, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


BUDAPEST
A kormány lemondott több mint egymilliárd forint uniós pénzről, amit a Nyugati pályaudvar átépítésére kaptak
A tervek szerint az Eiffel-csarnok alá vitték volna a vágányokat, az így felszabaduló részen pedig közösségi teret alakítottak volna ki. Lázár János azonban közbelépett.

Link másolása

Lázár János beruházási miniszter javaslatára azonnali hatállyal

felmondott egy tavaly októberben aláírt 2,8 millió eurós (1,1 milliárd forint) összegű uniós támogatási szerződést a kabinet

- írja a Népszava.

A lap megjegyzi, hogy a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapvetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2022. évi második pályázati kiírására történő benyújtásáról szól, de az utolsó pontjában az is szerepel, hogy Magyarország a szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedések keretében felmond egy Európai Bizottsággal korábban megkötött Támogatási Megállapodást is.

A Népszava információi szerint a Nyugati pályaudvar környezetének megújítására, kapacitásbővítésére, valamint további tervezési feladatainak elvégzésére még tavaly a Vitézy Dávid vezette - azóta megszűnt - Budapest Fejlesztési Központ és a jogutódja a Lázár János felügyelete alá tartozó Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) által elnyert uniós forrásról van szó.

Az már korábban kiderült, hogy a spórolás legnagyobb vesztese Budapest lesz. Folyamatosan állítják le a projektjeit az iskoláktól a hídakig.

A Nyugati Pályaudvar újjászületését célzó terv 2,5 milliárd forint összértékű projekthez az állami forráson kívül ugyanis az EU-tól pályázati úton 2,8 millió eurót, azaz körülbelül 1,1 milliárd forint forrást nyert el a BFK jogutódjaként az NKK.

A felújítástól többek között a metróállomás integrálását várták, valamint a vágányokat a műemléki védettségű Eiffel-csarnok alá vitték volna, az így felszabaduló teret pedig közösségi célokra nyitották volna meg. Lehetőség nyílt volna a belváros további zöldítésére, a környéken egy új, parkosított városrészt alakítottak volna ki.

A brit építészirodával meg is kezdődtek a részleteket tisztázó tárgyalások, de a tervezői szerződést már nem tudta aláírni a BFK, mivel Lázár János előbb átnevezte, majd minisztériumába olvasztotta a céget.

Korábban mi is bemutattuk a terveket:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

BUDAPEST
A Rovatból
Így ünnepelt Budapest utcáin a tömeg szilveszter éjjelén
A fővárosban a Covid-éveket leszámítva mindig jó nagy tömeg ünnepelte az új évet, éjjel sem volt ez másképp. Sok ember, dudaszó, tűzijáték, petárdák, színes és hangos kavalkád volt az utcákon.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Szilveszteri hangulatban Budapest - már kora este elárasztották a belvárosi utcákat az ünneplők
Hangos dudaszó, színes parókák, konfetti, és egyre nagyobb tömeg - ezt találtuk Budapest utcáin néhány órával éjfél előtt. Mutatjuk a képeket.

Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


BUDAPEST
Videó: Koncertteremmé alakult a Deák téri metróállomás az átadás előtt
A metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. Most te is bepillanthatsz a különleges eseménybe.

Link másolása

Január 23-án átadják a fővárosi közlekedőknek az M3-as metró Deák téri, valamint a Ferenciek tere állomásokat.

Ám a közlekedés megindulása előtt a metró vezetése egy zártkörű állomásavató koncerttel szerette volna megköszönni mindazok munkáját, akik részesei voltak a megújulásnak. A koncertről az Énbudapestem készített felvételt.

Az M3-as metró felújítása újabb szakaszához érkezik:

január 23-án megnyitják a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomásokat az utasforgalom előtt

– írta a Budapesti Közlekedési Központ.

Az átadás után Kőbánya-Kispesttől már a Deák Ferenc térig lehet utazni a metróval, így Dél-Pest felől átszállás nélkül elérhetővé válik a belváros, az M1-es földalatti, valamint az M2-es metró. A Deák Ferenc tér és a Göncz Árpád városközpont között továbbra is pótlóbusz közlekedik, a Nagyvárad téren pedig az állomás felújítása miatt továbbra sem állnak meg a szerelvények.

Az M3-as metró felújítása 2017 őszén a vonal északi szakaszán kezdődött. A felújítás 2023 második negyedévében fejeződik be, várhatóan március közepétől már a teljes vonalon jár a metró, május közepétől pedig az utolsóként felújított Nagyvárad tér és Lehel tér állomásokat is használhatják az utasok – ígéri a BKK.

A koncertről szóló anyagot EZEN A LINKEN lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: