hirdetés
Négy fantasztikus hely Budapesten, amelyeket már sohasem láthatsz
A Nemzeti Színház, a Tabán girbe-gurba utcácskái, a városligeti Iparcsarnok, a Lovi – mind csodálatos helyek voltak egytől-egyig, amiket sajnos már elnyelt a történelem.
Forrás: Budapest romantikája blog, címkép: Fortepan - szmo.hu
2018. december 30.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

1. Időutazás a romantikus Tabánban!

Az 1900-as évek elején még sűrűn lakott Tabán emlékét manapság csupán néhány épület és a Gellért-hegy–Nap-hegy közötti völgy elnevezése őrzi. Pedig az 1930-as években végleg lebontott városrész sokak kedvence volt, köztük Krúdy Gyuláé, aki gyakran megfordult itt a Mélypince borozóban. A girbe-gurba utcácskáival, kifakult házacskáival, vendéglőivel és kocsmáival romantikus hangulatot áraszt.

VIDEÓ: a Tabán a 30-as években

A XX. század elejétől a Tabán egyre kevésbé tudott ellenállni a pusztulásnak és a csatornázatlanság okozta járványoknak, így az 1930-as évek elején a városvezetés felszámolásáról döntött. S bár ide egy vadonatúj kerület felépítését tervezték, ez már a II. Világháború miatt soha nem valósult meg, később pedig az Erzsébet-híd úthálózatának megszületésével már nem is nagyon maradt hely, csak a parkosításra. Mindenesetre a békebeli képeket és filmeket elnézegetve igencsak sajnálhatjuk a Tabán eltűnését, egy romantikus városrészt veszített Budapest.

2. Ahol a nemzet csalogánya dalolt!

Az 1964-ben felrobbantott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház emléke máig vegyes érzéseket kelt az emberekben, hiába épült meg azóta modern változata a Duna partján. A csodás épület ugyanis sokak szívéhez nőtt, csak úgy, mint az itt játszó színészlegendák. Maga az épület az 1800-as években a Népszínháznak adott otthont.

Nézelődők a Nemzeti Színház bontásánál, 1965. Szirtes Tibor felvétele és ajándéka a FSZEK Budapest Gyűjteményének.

Nézelődők a Nemzeti Színház bontásánál, 1965. Szirtes Tibor felvétele és ajándéka a FSZEK Budapest Gyűjteményének.

A Nemzeti Színház a 1908-ban költözött ide bérlőként, ideiglenesen, de ez az átmeneti időszak tulajdonképpen közel hat évtizedig tartott. Olyan színészek játszottak színpadán, mint Hevesi Sándor, Újházi Ede, Jászai Mari, Márkus Emília, Pethes Imre, Ódry Árpád és Bajor Gizi. Végül a hatvanas évek közepén a metróépítésre, az építmény megromlott állagára hivatkozva a Blaha Lujza téren álló neoreneszánsz épületet lebontották, sokak szerint azonban inkább a hozzá fűződő nemzeti érzületeket szerette volna az akkori rezsim eltüntetni a föld felszínéről.

3. Lovi – a szerencse forgandó

Az Aréna Plázát minden lovas lelkületű ember elszoruló szívvel látogatja, hiszen egykoron itt helyezkedett el a hazai lovassport ikonikus intézménye, a Lovi. A Kerepesi úti ügetőpálya nemcsak a XX. század elején, létrejöttekor volt népszerű és különleges hangulatú, de bizony ezt a szerepét megőrizte a II. Világháborút követően, majd a 90-es években is.

VIDEÓ: A Lovi...

A fővárosiak nemcsak szerencsefogadás céljából látogatták tribünjeit, de sokan itt ünnepelték a szilvesztert is minden évben egészen 2008-ig, ugyanis a következő év januárjában elkezdték lebontani.

4. A Milleniumi Iparcsarnok nyomában

A budapesti Iparcsarnokot az 1885-ös Országos Általános Kiállításra építették Ulrich Keresztély és Kohn János tervei alapján. A hatalmas, neoreneszánsz stílusban készült kupolás épület igazán impozáns látványt nyújtott a négy diadalkapura emlékeztető bejáratával és a vas-üveg díszítéseivel.

VIDEÓ: emlékek a PECSA-ról

Az alapjait és padlózatát felhasználva építették fel később a Budapesti Nemzetközi Vásár V. Számú pavilonját, amelyet később csak Petőfi Csarnokként ismertünk. A raktárépületre emlékeztető PECSA lebontásával egyébként az egykori Iparcsarnok maradványai, azaz alapozás és a padlószint is eltűntek. A helyszínen egy modern, látványos új Nemzeti Galéria épül fel, ami talán méltóbb emléket állít egykori csodás elődjének.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott
Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.



Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x