hirdetés
jaritz_ck2.jpg

Budapest egyik legkülönlegesebb épülete: Járitz-villa

A ház a Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen áll, a Baba utcában. Bár műemlék, de az átépítések utáni formája és állapota nem túl szívderítő.
Forrás: Kép-tér - szmo.hu
2016. október 31.


hirdetés

A Kép-Tér blog a szerző fővárosi és néha vidéki kalauza, nem annyira marslakók, mint inkább városlakók számára. Ha érdekel, mit rejt a bérházak ódon kapuja, hogyan épült fel a város és néha jól esik visszapillantani a múltba, akkor jó helyen jársz.

Már régóta terveztem, hogy az írásos posztok mellé mozgóképen is megörökítem a számomra érdekes épületeket. Nem volt könnyű eljutni idáig, de végre elkészült a blog első kisfilmje, egy hajdanán nagyon menő, modernista épületről, a Fischer József által tervezett Járitz-villáról.

Ez azért is szomorú, mert Fischer József a Bauhaus első kiállításain résztvevő Molnár Farkassal együtt a magyar modernista építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa, a CIAM 1928-as megalakulása után Molnár Farkas Breuer Marcellel és Fischerrel együtt alakította meg a szervezet magyarországi szekcióját. Fischer a csoport egyik hajtómotorja volt, kiállításokat szervezett, folyóiratot szerkesztett és építőmesteri végzettsége dacára az egyik leghaladóbb szellemű tervező lett. 1934-es terve, a Szépvölgyi út 88/b szám alatti családi ház (Hoffmann-villa) talán az egyik legismertebb és legkedveltebb modernista villa, fotója rendszeresen felbukkan blogokban, közösségi oldalakon.

Az építész 1921-ben feleségül vette Pécsi Esztert, az ország első diplomás mérnöknőjét, akivel sokáig közösen dolgoztak, így a Járitz-villa statikai terveit Pécsi jegyzi. Fischer József rajongott Le Corbusierért. A Járitz-villán is érezhető a mester hatása, érdemes megnézni a Villa Savoye épületét a franciaországi Poissyban, Párizs mellett.

És hogy miért pont a Járitz-villa? Öt évvel ezelőtt tettünk egy sétát Budán, a harmincas-negyvenes évek legklasszabb modern villáinak nyomában. Több épület is szerepelt a listámon, köztük Kozma Lajos Havas-villája, de nem jutott mindegyikre idő, a Baba utcai házba akkor már nem jutottunk el. Ott várakozott a bakancslistámon. Aztán idén nyáron az egyik olvasóm, Barbara írt, hogy meg tudna szervezni egy találkozót a villa egykori tulajdonosának fiával.

Tudtam, hogy az épület már évtizedek óta nem a családé, hanem kórházként működik, így nem a helyszínen találkoztunk, hanem Járitz Istvánék budai otthonában. Ő a villa megrendelőjének, az autóalkatrész kereskedő Járitz Istvánnak a fia, Seidner Zoltán archív képén még kisfiú:

jaritz2

Talán nem véletlenül esett a család választása a Ferenc-hegy lábánál álló telekre, hiszen a megrendelő bátyja, Járitz András ingatlanirodát tartott fenn és egy korabeli hirdetés szerint Pázsit utcai irodája pontosan "pasaréti, rózsadombi, általában jobb budai negyedek" villáira iletve telkeire specializálódott. De fennmaradt egy cikk is, amelyben Járitz András kikelt a Ferenc-hegyet 1935-ben ért pusztítás ellen, amikor kőfejtésbe kezdtek a város egyik legszebb hegyén. Az első tervváltozatot 1941 őszén készítette el az építész, majd a következő évben némileg módosította a terveket, végül a hatóságok 1943 márciusában adtak engedélyt a villa helyiségeinek használatbavételére. Nem tudni, hogy Járitz miért pont Fischer Józsefet kérte fel a tervezésre, de kiterjedt ismeretségi köre volt és nővére, a festőművész, grafikus Járitz Józsa révén nyilván a korabeli művészvilághoz is könnyebben talált kontaktokat. Fischer fiatalon rajongott Kassákért és sok képzőművészt ismert, így valószínűsíthető, hogy ez a szál hozta össze őket.

A villa kivonatos történetét a kisfilmben elmeséltem, csak egy pár dolgot tennék hozzá. Az archív képek egy részén látható lovas szobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a második világháborúban tűnt el és a helyére épült a medence a villa újjáépítésével egy időben. A medencénél látható női akt szintén egy Medgyessy mű másolata, ezt István elmondása szerint ők a testvéreivel csak Lidi-szobornak hívták. A medence és a bejárat illetve a terasz díszes mozaikburkolatát Járitz Józsa tervezte. A család drámája, hogy alig költöztek be az eredeti épületbe, másfél év múlva, Budapest ostromakor a házat bombatalálat érte és kiégett, így újra kellett építeniük. Ezután volt még öt évük a város egyik legmenőbb családi házában, ami a felépülésekor is luxusvillának számított és az államosítás idején elvették tőlük az ingatlant. Egy hetet kaptak a kiköltözésre, István úgy emlékszik, akkor édesanyja volt erősebb, neki köszönhették, hogy viszonylag sok ingóságot ki tudtak menekíteni, mert édesapja összeomlott és sosem heverte ki a történteket.

A cikkben látható családi, illetve az ostromban kiégett villáról készült fotókat Járitz Istvántól kaptam.

jaritz3baba_utcai_villa_1b_1baba_utcai_villa_35bbaba_utcai_villa_haboru_bbaba_utcai_villa_40bfurdo2halonappalinappali2terasz2udvari_homlokzatutcai_homlokzatutv

Járitzék sosem költözhettek vissza a villába. István édesapja 1964-ben meghalt, két testvére még korábban külföldre költözött. Az épület ma műemlék, az ötvenes évek vége óta kórházként használják, ma a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztálya működik benne, légzésbénult betegek laknak itt. A nagy átépítések még az ötvenes évek végén kezdődtek és valószínűleg több ütemben valósították meg őket.

Nem állítom, hogy az épület felismerhetetlen ebben a formában, de nem jó látni, hogy csak árnyéka egykori önmagának. A légies, könnyed vonalakkal megrajzolt, áramvonalas dizájn a múlté, az alagsor beépítésével és a tartópillérek eltüntetésével pont a legklasszabb dolgot vették el tőle, hogy olyan volt, mintha a föld felett lebegne pár méterrel. A telek hátsó része felőli oldalon még drasztikusabb toldást kapott, ahogy a videóban látszik is.

És mégis... Mindezekkel együtt még mindig elképesztően szép az utca felőli lekerekített rész a terasszal, a mozaikdíszítés a bejáratnál és a falépcső is megvan még bent, de persze nem olyan és nem úgy. És az elhanyagolt medence is a szoborral, egy rég letűnt korról tanúskodnak. Szívszorító lehet ezt annak látni, aki még emlékszik a gyerekkori pancsolásokra, vagy arra, hogy kisfiúként a kertben megcsípte egy darázs. Hetvenhárom éve áll a domboldalban az egykori luxusvilla és ha ránézek, arra gondolok, hogy a Ferenc-hegyen, ott a Baba utca végében mintha megállt volna az idő, csak egy rossz pillanatban...

Ha tetszett a Baba utcai villa, kattints a megosztásra!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
obuda-gazgyari-lakotelep-mysecretbudapest-2019.jpg

Tündéri mézeskalácsházakból áll Óbuda eldugott mini negyede

Az gázgyári munkásoknak építették a telepet, ahol mintha megállt volna az idő.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. október 26.


hirdetés

Óbuda nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne - valószínűleg azért, mert más, nagyobb területű kerületekhez hasonlóan széttagolt, és apró, finom részleteiről, érdekes építészeti emlékeiről a lakótelepek, a forgalmas utak és a Római part büféi gyakran elterelik a figyelmet.

Pedig elég sok felfedezni való akad még a kerületben.

Itt van például a volt Óbudai Gázgyár munkástelepe, ahol a séta felér egy időutazással.

hirdetés

A gyár dolgozóinak házait olyan gondosan és egységes koncepció mentén tervezték, mint Kispesten a Wekerle-telepet.

Az egykori gázgyárhoz két mini lakónegyedet építettek: egyet a munkásoknak, egyet a tisztviselőknek. A munkásokét Almási Balogh Lóránd tervezte, a gázgyárat és a tisztviselők telepét Reichl Kálmán.

Előbbit, a munkásnegyedet U-alakban rendezték el, középen egy park található, annak egyik végén áll az iskola és az óvoda. A földszintes és emeletes mézeskalács házak az U két szárán szimmetrikusan tükrözik egymást, és az U görbületében is látható egy-egy oszlopos, egymásnak megfelelő épület. A házakhoz kertek is tartoznak.

A telepet 1911 és 1914 között húzták fel, és sokan szecessziós negyedként tartják számon. Én inkább azt mondanám, hogy néhol a magyaros szecesszió egy-egy elemét felhasználó, hangulatában a kisvárosokat és a tradicionális erdélyi építészetet idéző kis negyed ez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colin-farrell.jpg

Colin Farrell Budapesten forgat, és egy hetedik kerületi kebabos lett a kedvenc helye

A hely dolgozói csak több nap után ismerték fel, amikor kártyával fizetett. Ráadásul egy nem mindennapi bókot is kaptak tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Budapesti kebaboshoz jár ebédelni a hollywoodi világsztár, Colin Farrell – szúrta ki a Ripost.

A színész a lap szerint épp egy sarkvidéki expedíció alatt játszódó sorozatot forgat North Water címmel, aminek munkálatait Norvégia után nálunk folytatják.

És úgy tűnik, nagyon megtetszett neki a Hari Kebab nevű hely a Városligethez közel eső István utcában: maga az étterem posztolta a Facebookra, hogy napok óta rendszeresen náluk ebédelt, de akkora a szakálla, hogy sokáig nem ismerték fel.

Végül egy kártyás fizetés buktatta le, ezután viszont egy közös képet is bevállalt a dolgozókkal. Sőt, állítólag azt is megosztotta velük, hogy itt ette élete legjobb kebabját, ami nem kis elismerés.

hirdetés

Íme a poszt:

Hari Kebab

Megunhatatlan az érzés, ami elfog minket a nevünket hallván, évről é... vre a díjátadón. Természetesen Nektek köszönhetjük Drága Hari fanok, hogy ismét a Hari Kebab lett Az Év Kutyabarát Budapesti Étterme!! Juhuuuu!! Köszönjük mindenkinek a szavazatokat azt, hogy mellettünk álltok és hogy VAGYTOK NEKÜNK!!! CSAK A HARI!!


KÖVESS MINKET:






hirdetés
puskas-arena-cimkep.png

Így néz ki az új Puskás Aréna belülről

Pénteken tartják a nyitóünnepséget az Uruguay elleni meccsel összekötve.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Pénteken avatják fel az új Puskás Arénát. A kapunyitás 16 órakor lesz, az Uruguay elleni mérkőzés 19 órakor kezdődik, de már most közreadtak néhány képet arról, hogy néz ki belülről a létesítmény.

Előzetesen itt írtunk arról, milyen forgalomkorlátozásokra lehet számítani a rendezvény miatt a környéken, illetve hogy nézőként hogyan ajánlatos érkezni.

Az avatóhoz egy kis beharangozó videó is készült többek között Orbán Viktor, Dzsudzsák Balázs, Csányi Sándor MLSZ-elnök és Hajdú B. István kommentátor főszereplésével:

hirdetés

Ilyen lett belülről az aréna (MTI/Ilyés Tibor):


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_4906-1.jpg

Még a halálfélelmemről is megfeledkeztem, miközben a Boráros tér szépségeit néztem

Ez a bika most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér?
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Utálom a Boráros teret. Nem vagyok egy ijedős csaj, de szó szerint félek, ha egyedül kell átmennem a villamostól a hévig, pláne sötétedés után. Jó pár rémtörténetet hallani, és a hírek is rendszeresen beszámolnak ott történt atrocitásokról. Legutóbb például gyerekeket raboltak ki fényes nappal az ottani gördeszkapályán.

A cím ezzel szemben nem elírás. A szemét és gyanús figurák fölött elnézve a Boráros térnek igenis vannak szépségei. Lampert Benedekkel ezúttal a Boráros tér mocskában keresgéltünk kincseket.

hirdetés

A Boráros tér közepén áll Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciója. Jól látszik a hídról, és tulajdonképpen uralja a hídfeljáró déli oldalának kerengőjét is. A kőhordók homloklapját egykor bronzdíszek ékesítették. Sajnos nem igazán csodálkoztunk azon, hogy ezeknek az évek során lába kélt.

A borárus szobor miatt joggal feltételezhetnénk, hogy a tér egykor borpiacnak adott otthont. Ez azonban csak urbán legenda, amiért a jó humorú szobrászművész a felelős.

A tér valójában Boráros Jánosról (1756-1834), Pest egykori főbírójáról és ügyvezető helyettes polgármesteréről, a Városliget megteremtőjéről kapta a nevét. A Ráday utca és a tér találkozásánál álló Boráros tér 4. számú ház térre néző homlokzatán impozáns emléktábla őrzi az ő emlékét is.

Kiskoromban autóval sokszor hajtottunk át a Petőfi hídon, én pedig már egész korán kiszúrtam a különös “kecskefejű tálat”, amit gyerekként sehogy sem értettem. Ezt most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér? És mielőtt jól szemügyre vehettem volna, rendszerint már el is suhantunk mellette.

Ma már tudom, hogy a “kecskefejű tál” igazából a nagyszentmiklósi aranykincs legismertebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak sokszorosára nagyított, hegesztett rézből és krómacélból készített mása.

Az ivócsanak különben szintén Boráros Jánosnak állít emléket. Az egykori avar fejedelmi kincstár részét képező, 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi aranykincset ugyanis egy szerb szőlősgazda a saját udvarán találta meg 1799-ben, miközben épp árkot ásott. A gazda felesége a kincseket eladogatta, illetve beolvasztatta. A túlélő darabok különböző kereskedőkön át Pestre jutottak, ahol Boráros János gyűjtötte össze, és küldte tovább őket a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!