hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
jaritz_ck2
Budapest egyik legkülönlegesebb épülete: Járitz-villa
A ház a Rózsadombhoz közeli Ferenc-hegyen áll, a Baba utcában. Bár műemlék, de az átépítések utáni formája és állapota nem túl szívderítő.
Forrás: Kép-tér - szmo.hu
2016. október 31.


hirdetés

A Kép-Tér blog a szerző fővárosi és néha vidéki kalauza, nem annyira marslakók, mint inkább városlakók számára. Ha érdekel, mit rejt a bérházak ódon kapuja, hogyan épült fel a város és néha jól esik visszapillantani a múltba, akkor jó helyen jársz.

Már régóta terveztem, hogy az írásos posztok mellé mozgóképen is megörökítem a számomra érdekes épületeket. Nem volt könnyű eljutni idáig, de végre elkészült a blog első kisfilmje, egy hajdanán nagyon menő, modernista épületről, a Fischer József által tervezett Járitz-villáról.

Ez azért is szomorú, mert Fischer József a Bauhaus első kiállításain résztvevő Molnár Farkassal együtt a magyar modernista építészet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusa, a CIAM 1928-as megalakulása után Molnár Farkas Breuer Marcellel és Fischerrel együtt alakította meg a szervezet magyarországi szekcióját. Fischer a csoport egyik hajtómotorja volt, kiállításokat szervezett, folyóiratot szerkesztett és építőmesteri végzettsége dacára az egyik leghaladóbb szellemű tervező lett. 1934-es terve, a Szépvölgyi út 88/b szám alatti családi ház (Hoffmann-villa) talán az egyik legismertebb és legkedveltebb modernista villa, fotója rendszeresen felbukkan blogokban, közösségi oldalakon.

Az építész 1921-ben feleségül vette Pécsi Esztert, az ország első diplomás mérnöknőjét, akivel sokáig közösen dolgoztak, így a Járitz-villa statikai terveit Pécsi jegyzi. Fischer József rajongott Le Corbusierért. A Járitz-villán is érezhető a mester hatása, érdemes megnézni a Villa Savoye épületét a franciaországi Poissyban, Párizs mellett.

És hogy miért pont a Járitz-villa? Öt évvel ezelőtt tettünk egy sétát Budán, a harmincas-negyvenes évek legklasszabb modern villáinak nyomában. Több épület is szerepelt a listámon, köztük Kozma Lajos Havas-villája, de nem jutott mindegyikre idő, a Baba utcai házba akkor már nem jutottunk el. Ott várakozott a bakancslistámon. Aztán idén nyáron az egyik olvasóm, Barbara írt, hogy meg tudna szervezni egy találkozót a villa egykori tulajdonosának fiával.

Tudtam, hogy az épület már évtizedek óta nem a családé, hanem kórházként működik, így nem a helyszínen találkoztunk, hanem Járitz Istvánék budai otthonában. Ő a villa megrendelőjének, az autóalkatrész kereskedő Járitz Istvánnak a fia, Seidner Zoltán archív képén még kisfiú:

jaritz2

Talán nem véletlenül esett a család választása a Ferenc-hegy lábánál álló telekre, hiszen a megrendelő bátyja, Járitz András ingatlanirodát tartott fenn és egy korabeli hirdetés szerint Pázsit utcai irodája pontosan "pasaréti, rózsadombi, általában jobb budai negyedek" villáira iletve telkeire specializálódott. De fennmaradt egy cikk is, amelyben Járitz András kikelt a Ferenc-hegyet 1935-ben ért pusztítás ellen, amikor kőfejtésbe kezdtek a város egyik legszebb hegyén. Az első tervváltozatot 1941 őszén készítette el az építész, majd a következő évben némileg módosította a terveket, végül a hatóságok 1943 márciusában adtak engedélyt a villa helyiségeinek használatbavételére. Nem tudni, hogy Járitz miért pont Fischer Józsefet kérte fel a tervezésre, de kiterjedt ismeretségi köre volt és nővére, a festőművész, grafikus Járitz Józsa révén nyilván a korabeli művészvilághoz is könnyebben talált kontaktokat. Fischer fiatalon rajongott Kassákért és sok képzőművészt ismert, így valószínűsíthető, hogy ez a szál hozta össze őket.

A villa kivonatos történetét a kisfilmben elmeséltem, csak egy pár dolgot tennék hozzá. Az archív képek egy részén látható lovas szobor, Medgyessy Ferenc alkotása, a második világháborúban tűnt el és a helyére épült a medence a villa újjáépítésével egy időben. A medencénél látható női akt szintén egy Medgyessy mű másolata, ezt István elmondása szerint ők a testvéreivel csak Lidi-szobornak hívták. A medence és a bejárat illetve a terasz díszes mozaikburkolatát Járitz Józsa tervezte. A család drámája, hogy alig költöztek be az eredeti épületbe, másfél év múlva, Budapest ostromakor a házat bombatalálat érte és kiégett, így újra kellett építeniük. Ezután volt még öt évük a város egyik legmenőbb családi házában, ami a felépülésekor is luxusvillának számított és az államosítás idején elvették tőlük az ingatlant. Egy hetet kaptak a kiköltözésre, István úgy emlékszik, akkor édesanyja volt erősebb, neki köszönhették, hogy viszonylag sok ingóságot ki tudtak menekíteni, mert édesapja összeomlott és sosem heverte ki a történteket.

A cikkben látható családi, illetve az ostromban kiégett villáról készült fotókat Járitz Istvántól kaptam.

jaritz3baba_utcai_villa_1b_1baba_utcai_villa_35bbaba_utcai_villa_haboru_bbaba_utcai_villa_40bfurdo2halonappalinappali2terasz2udvari_homlokzatutcai_homlokzatutv

Járitzék sosem költözhettek vissza a villába. István édesapja 1964-ben meghalt, két testvére még korábban külföldre költözött. Az épület ma műemlék, az ötvenes évek vége óta kórházként használják, ma a János Kórház Légzésrehabilitációs Osztálya működik benne, légzésbénult betegek laknak itt. A nagy átépítések még az ötvenes évek végén kezdődtek és valószínűleg több ütemben valósították meg őket.

Nem állítom, hogy az épület felismerhetetlen ebben a formában, de nem jó látni, hogy csak árnyéka egykori önmagának. A légies, könnyed vonalakkal megrajzolt, áramvonalas dizájn a múlté, az alagsor beépítésével és a tartópillérek eltüntetésével pont a legklasszabb dolgot vették el tőle, hogy olyan volt, mintha a föld felett lebegne pár méterrel. A telek hátsó része felőli oldalon még drasztikusabb toldást kapott, ahogy a videóban látszik is.

És mégis... Mindezekkel együtt még mindig elképesztően szép az utca felőli lekerekített rész a terasszal, a mozaikdíszítés a bejáratnál és a falépcső is megvan még bent, de persze nem olyan és nem úgy. És az elhanyagolt medence is a szoborral, egy rég letűnt korról tanúskodnak. Szívszorító lehet ezt annak látni, aki még emlékszik a gyerekkori pancsolásokra, vagy arra, hogy kisfiúként a kertben megcsípte egy darázs. Hetvenhárom éve áll a domboldalban az egykori luxusvilla és ha ránézek, arra gondolok, hogy a Ferenc-hegyen, ott a Baba utca végében mintha megállt volna az idő, csak egy rossz pillanatban...

Ha tetszett a Baba utcai villa, kattints a megosztásra!


KÖVESS MINKET:




Dühös utcai 'pesti cetliből' tudtuk meg, mi az a faszádizmus
A városvédők évtizedek óta harcolnak a jelenség ellen. Mi ez? És tényleg hatalmas probléma?
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. március 23.


hirdetés

Még októberben, az egyik sétámon ütköztem bele az Építészpincénél egy haragos hangvételű falragaszba. A kapu mellett virított a papírlap, rajta az ütős cím:

„Reviczky utca 6. - Budapest gyilkosai akcióban!”

Megálltam, megörökítettem egy fotón az utókornak, és elolvastam a falra ragasztott kiáltványt. Szó szerint idézem nektek a szövegét:

„A faszádizmus nem káromkodás, hanem egy alávalóan szemét építészeti irányzat neve. Lényege az, hogy a régi épületeket, műemlékeket gyakorlatilag lebontják, csak falait hagyják meg amolyan Patyomkin-díszletként. Mögé valójában új épület épül.

Az épített örökséghez hozzátartoznak a korábbi szobák, termek, százéves ajtók, míves rézkilincsek, és a lépcsőház fémkorlátjai. Igen szomorú, hogy a fönti címen látható palotát is lebontották.

Még undorítóbb, hogy az állítólagos örökségvédelmet hazudók még két emelet üvegbigyót is rá akarnak a falakra építeni. Így aztán minden szempontból meg fog változni a városkép.

A legszélsőségesebb mai építészek azt mondják, hogy ők jelet szeretnének hagyni a város képén. Valójában az a helyzet, hogy a mások munkáján, a korábban élt nagyszerű építészek munkáján hagynak jelet, nyomot, és bemocskolják a mások munkáját.”

Utánanéztem, mi az a faszádizmus. Nos, a műemlékvédők és városvédők nevezik így azt a gyakorlatot, ami Budapesten is évtizedek óta működik: egy felújításra szoruló háznak csak a homlokzatát tartják meg, mögötte az alapoktól mindent lebontanak (az egész épületet), majd mindent újraépítenek. Így csak a homlokzat marad meg az eredeti épületből.

A szó a homlokzat francia, illetve angol nevéből, a facade-ból ered. A hatvanas években született Velencei Charta szerint az eredetiséget megőrizve kell egy épületet modernizálni, megújítani, és a faszádizmus gyakorlata tilos.

Évtizedek óta működik a faszádizmus, nem csak nálunk, hanem Európában máshol is. Több forrás is példaként hozza, hogy ennek a gyakorlatnak a jegyében újítottak fel épületeket Bukarestben és Moszkvában is, így azok valódi történelmi értéküket elveszítették. És Budapesten is már évtizedekkel ezelőtt megjelent a faszádizmus, csak az utóbbi tíz-tizenöt évben erősödött meg az ellen való tiltakozás cikkekben, blogbejegyzésekben. Néhány éve például több írás is született arról, hogyan bontakozott ki a faszádizmus az Erzsébetvárosban, és a hg.hu is közölt egy cikket arról, hogy a VI. kerületben, az Eötvös utcában gyakorlatilag elbontottak egy szép, eklektikus épületet, és azt kellene írni rá, hogy „eredeti homlokzatot csak nyomokban tartalmaz”.

Legutóbb, mint az általam látott falragaszból is kiderül, a VIII. kerületi, Reviczky utca 6. szám alatt találhat egykori Károlyi-Csekonics palotaegyüttes felújítása korbácsolta fel az indulatokat. „Az építkezésre kitett tábla szerint az egykori palotaegyüttes “átfogó, állagmegóvó felújítási munkáinak megvalósítása” történik, ami persze hazugság, nem állagmegóvás történt, hanem majdnem teljes bontás, csak a facade, vagyis a homlokzat – két emelet díszletfal és a kapuboltozat – maradt meg. Persze az utcai látvány is sérül, hiszen majd két emelet üvegbigyót is ráhúznak!” - írja a Városi Kurír.

Nem mindenki ért egyet azokkal, akik a faszádizmus ellen tiltakoznak. 2011-ben az egyik Szabadság-téri épület átalakításáról szóló blogbejegyzés alatt alakult ki izgalmas vita. A Szabadság tér és az Október 6. utca sarkán a XIX. század elején egyemeletes, klasszicista lakóház állt, amit többször átalakítottak és bővítettek, és végső formáját, szecessziós elemekkel 1905-ben kapta. Később elhanyagolták, omladozni kezdett, majd Reimholz Péter és Nagy Péter tervei alapján átalakították, tetőterét kibővítették, funkcióját megváltoztatták.

A poszt alatt az egyik hozzászóló megjegyzi:

„Szerintem a faszádizmus nem annyira rossz: egy város szervesen változik. Valami értéket (a homlokzatot) megőriztek, valami elveszett (a ma nem használható belső) és új értéket tettek hozzá ('kalap' és az épület belseje).

Mondjuk azt, hogy a belvárosi plébániatemplom gótikus hajója elé épített barokk-rokokó tornyok és homlokzat faszádizmus, és elítélendő?” Ezzel más is egyetértett, mondván, hogy a faszádizmus még mindig jobb, mint a teljes bontás.

Egy építészettel foglalkozó TDK dolgozatban is az áll, hogy a faszádizmust ma legtöbbször pejoratív értelemben használják, és arra a jelenségre értik, amikor az épület kibelezése után az épület homlokzata és belseje között megszűnik a szellemi értelemben vett kapcsolat. Arról is szó esik, hogy az épülethez érzelmileg közelítő hozzáállás szemben áll a beruházó érdekeivel, azzal, hogy megtérüljön a befektetés (például hogy egy ház átalakítása után minél több lakás vagy iroda legyen értékesíthető). Ugyanakkor még a mai műszaki követelményeket is figyelembe kell venni, így az épület tervezőjének nem is könnyű a feladata.

A szerző, Máró Bence a módszert a veterán autó felújításához hasonítja, amikor a karosszéria érintetlen, ám mögötte szinte mindent kicserélnek. „Egy ház esetében ez azt jelenti, hogy bár a “karosszéria”, azaz a homlokzat megmarad, a ház belső működését (a szintmagasságoktól kezdve a gépészeti berendezésekig) teljesen újra kell gondolni ahhoz, hogy a funkcióváltás után is megfelelően működhessen.

A faszádizmus forrása egy olyan ellentét, mely talán leginkább meghatározza az építészeti tervezést: amellett, hogy a ház, annak ornamentikája, a terek dramaturgiája a tervező szubjektív alkotása és részben esztétikai indíttatású, a házzal, mint funkcionális tárggyal szemben támasztott műszaki és gazdaságossági követelmények ugyanolyan fontosak. Egyszerűen szólva a háznak egyszerre kell szépnek lennie és jól működnie. Innentől kezdve a tervező hozzáállásán múlik, hogy ezeket a szempontokat hogyan tartjuk egyensúlyban.”

Ti mit gondoltok?


KÖVESS MINKET:



Kamu drogokról fújt a járdára figyelmeztető feliratot a Szimpla két dolgozója, de őket vitték be a rendőrök
Este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 21.


hirdetés

Felfújtak egy feliratot a Kazinczy utcában az úttestre, amin a kamu drogokat árusító dílerekre figyelmeztetnek: "Don't buy fake drogs!" Emiatt a rendőrök a felirat készítőit hallgatták ki.

"A Szimpla két munkatársáról van szó, a klub szerint azért is fújták fel a feliratot, mert este az utca tele van kamu dílerekkel, akik zaklatják a járókelőket, a rendőrség mégsem lép fel velük szemben kellőképpen"

- írja a 444.

A police.hu-n a következő hír jelent meg "Tetten érték a rongálókat" címmel: "Az erzsébetvárosi térfigyelő központba 2019. március 20-án 11 óra 10 perckor érkezett bejelentés, hogy két férfi festékszóró flakonnal Budapesten a VII. kerület Kazinczy utcában több helyen is angol nyelvű feliratokat fújt a járdára.

A rendőrök a bűncselekmény elkövetésén tetten ért két férfit elfogták és előállították a kerületi rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki őket és kezdeményezték bíróság elé állításukat.

Ellenük rongálás vétség megalapozott gyanúja miatt folyik az eljárás, szabadlábon védekeznek. A több, mint 50 helyen kifújt feliratokkal okozott kár értéke közel 500 ezer forint."​

Az ügyről a Kazinczy utca Facebook-oldal így írt: "Ma ismét megjelent néhány felirat az utcában dél körül, ami a kamu drogkereskedésre és a turisták lehúzására, átverésére hívja fel a figyelmet. A rendőrök hamar kiszálltak, és Danit, valamint Bencét, akiket a Kazinczyban jól ismernek sokan, vádolják ezeknek felfújásával, és be is vitték őket a kapitányságra.

Szomorú dolog, hogy a rend őrei, ahelyett, hogy a drogkereskedőket állítanák le, és ilyen szempontból koncentrálnának délután és este az utcára,

olyanokat fegyelmeznek és visznek be, akik itt dolgoznak évek óta, és sokat tesznek ezért a helyért!"


KÖVESS MINKET:





Szurkolókkal szelfizett a Gozsdu udvarban a horvát államfő
Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartottak vasárnap a fővárosban, Kolinda Grabar-Kitarovic emiatt jött Magyarországra.
Címkép: MTI/Mónus Márton - szmo.hu
2019. március 24.


hirdetés

Horvátországot népszerűsítő promóciós napot tartott a fővárosi Gozsdu udvarban a Horvát Idegenforgalmi Hivatal. Az eseményt azért időzítették vasárnapra, mert Budapesten ekkor mérkőzik a magyar válogatott Horvátország csapatával a futball Európa Bajnokság selejtezőjében - mondta Ivana Herceg, a hivatal igazgatója vasárnap Budapesten az MTI-nek.

Az eseményre ellátogatott Kolinda Grabar-Kitarovic horvát köztársasági elnök is, aki még szelfit és fotókat is készített a Gozsduban összegyűlt focirajongókkal.

Kolinda Grabar-Kitarovic egyébként már nyári oroszországi focivébén is kimutatta, hogy mennyire rajong a fociért és az ország csapatáért, ugyanis elég látványosan ujjongott a örült a csapata győzelmekor.

A mai Magyarország-Horvátország meccs kapcsán szombaton Marco Rossi, a magyar válogatott szövetségi kapitánya azt nyilatkozta, hogy a múltkori szlovákoktól kapott vereség után változtat a kezdőcsapaton. Sőt, az eredetileg eltervezett programon is változtatott az edző.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hol vannak Budapest legveszélyesebb útjai
A legtöbb baleset a Váci úton történt, de egy rövidebb szakaszra leszűkítve nem az végzett az élen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 20.


hirdetés

Budapestet tekintve a Váci úton, az Üllői úton, valamint a Pesti úton volt a legtöbb személyi sérüléssel járó közlekedési baleset 2018-ban.

Sokkoló, de sajnos igaz:

tavaly több személyi sérüléses közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, mint az azt megelőző évben.

A KSH legfrissebb adataiból a Vezess összeállított két érdekes listát a különösen veszélyes budapesti utakról.

A legtöbb baleset alapján készült lajstrom élén a Váci út végzett,

ahol tavaly 90 baleset történt. A nem túl előkelő versenyben az Üllői út és a Pesti út következik.

Mint látható, ennek a toplistának az első három helyére alapvetően a hosszabb utak kerültek, de egészen más a kép, ha figyelembe vesszük az utak hosszát is, és azokhoz arányosítva vizsgáljuk meg a balesetszámokat. Eszerint

a főváros legveszélyesebb útja az Andrássy út, amelynek 2 kilométerén 37 ütközés történt.

Ebben az összevetésben a József körút és a Margit körút került még fel a képzeletbeli dobogóra.

A teljes listákat a részletes balesetszámokkal ITT találod.

Korábbi magyarországi adatok

Címlapkép: MTI/Mihádák Zoltán


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x