hirdetés
kolodko.jpg

Bravúros választ adott Kolodko Mihály az usankás gerillaszobrát baltával leverő politikusnak

A kommentelők szerint zseniális, művészi válasz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 03.


hirdetés

Mint azt mi is megírtuk, tavaly novemberben bukkant fel Budapesten Kolodko Mihály új alkotása, egy mini usanka, a Szabadság téren. A csillagos fülvédős szőrmesapkát a második világháború idején kezdte használni a Vörös Hadsereg, és később nem csak a szovjet csapatok, hanem a Szovjetunió jelképévé is vált.

A történelmi múltra emlékező kis szobrocska azonban nem sokáig maradhatott a helyén, mert a Mi Hazánk mozgalom egyik tagja egy baltával leverte, és mint közölték, a "helyére került" az usánka, miután a politikusuk a Dunába dobta az alkotást.

A kis gerillaszobor elpusztításáról a művész az alábbi posztot raktak ki, minden kommentár nélkül:

hirdetés

2020. január 3-án azonban

egy új Kodolko-alkotás került ki a térre. Egy szintén kis párnán heverő balta.

A szobor előzményeit ismerők azonnal reagáltak is rá, többen is dicsérték a frappáns választ, és a stílusos megemlékezést:

"Fantasztikus mementója az emberi ostobaságnak. Remélem sokáig marad."

"Ennél jobb alkotást nehéz lenne ide elképzelni!"

"A tökéletes válasz! Gratulálok! Művészi visszaszólás."

"Zseniális! A tökéletes válasz!"


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
henry-Copy.jpg

Superman szerint egy budapesti edzőterem volt számára az eddigi legszuperebb

Henry Cavill a Witcher (Vaják) forgatása miatt tartózkodott Magyarországon és rendszeresen eljárt kondizni is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 01.


hirdetés

Henry Cavill egy interjúban beszélt Budapestről. Az Entertainment Weekly által készített műsorban a Vaják sorozatról, a forgatásról beszélgettek. Így többek között az is téma volt, hogy mit tesz azért, hogy edzett maradjon a fárasztó forgatás idején is.

A színész pedig magától hozta szóba, hogy

mikor Budapesten dolgozott, a Flex Gym-be járt, és szerinte ez volt az egyik legjobb hely, ahol ezidáig gyúrt.

Elmesélte, hogy először azt hitte, azért ilyen kedvesek vele, mert felismerték, és ezért különleges bánásmódban lehetett része. De végül rájött, hogy itt mindenki nagyon profi, és sokat segítettek neki is, hogy gyorsan haladhasson, és hamarabb visszaérjen a szállására, hogy pihenni is tudjon, mert másnap folyatódott a forgatás.

hirdetés

A videóban 4.40-kor beszél erről:

Az edzőteremben járt már más világsztár is, például Arnold Schwarzenegger és Gabriel Luna, Dwayne Johnson és Will Smith is - írta a Player.

A színész egy edzésre induló pillanatát is megörökítette annak idején Budapesten:

A Vaják (eredeti cím: The Witcher) egy 2019-es amerikai fantasy-dráma televíziós sorozat, amelyet Lauren Schmidt Hissrich készített a Netflixnek. Andrzej Sapkowski azonos című könyvsorozatán alapul. A sorozat 2019. december 20-án jelent meg a Netflixen. 2019. november 13-án a Netflix bejelentette, hogy készül a második évad - írta a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
budapest_szinesben_ck.jpg

A régi Budapest, ahogy még sohasem láttad: színesben

Nemrégiben került a Budapest Gyűjtemény fotói közé Hollán Lajos amatőr fotós, szakoktató, szakíró 88 db színes diafelvételének digitalizált másolata, amelyek az 1930-as,'40-es évek Budapestjének sajátos hangulatait vetítik elénk.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2019. december 21.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Hollán Lajos (1896(?)-1944) a Felvidéken, Zólyomjánosiban született, ahol szüleinek fatelepük volt. Bár mérnök szeretett volna lenni, nehéz körülményei miatt egyetemre nem járhatott, kereskedő lett belőle. Az I. világháborúban főhadnagyként szolgált a fronton. 1918-ban megnősült, két leánya született.

A '20-as évek vége felé fordult érdeklődése a fényképészet felé. A Magyar Amatőrfényképezők Országos Szövetsége 1930-ban vette fel tagjai közé. 1931-ben megválasztották a MAOSZ Számvizsgáló Bizottságának tagjává. 1932-től a MAOSZ-EMAOSZ választmányi tagja. Ő rendezte az 1936-os MAOSZ-kiállítást, 1939-ben az EMAOSZ első tehetségkutató kiállítását. Aktív részt vállalt az EMAOSZ szervezésében alakuló magyar fénykép-múzeum szervezésében. Több szakelőadást tartott, cikkeket írt a Fényképészeti Hírekbe. Kiállításokon több képét díjazták.

1939-től a színes fényképezés egyik népszerűsítője, illetve az Agfacolor film egyik első hazai szakértője lett. Kunszt János "Színes fényképezés Agfacolor filmre" (1940) című szakkönyvében olvasható: „Több évre kiterjedő tapasztalataink azt mutatják, hogy az Agfacolor-film egyes emulziói inkább a kék, más emulziói inkább a melegebb színek felé hajlanak. Az EMAOSz igen sok tagja foglalkozik színes fényképezéssel s a heti összejövetelek, illetve a kéthetenként megtartott vetítések alkalmával bemutatott nagyszámú színes dia alapján gyakran sikerül megállapítani, hogy melyik számú emulzió túlzottan kékérzékenységű. [...] A hiba javítására felvételünket megfelelő színű festékoldatban áztathatjuk. Nálunk Hollán Lajos dolgozta ki az eljárást s azóta jóformán mindenki reá is szorult, sokan maguk kerestek ki és állítottak össze nekik jobban megfelelő színkeveréket.”

Hollán Lajost 1944-ben, a németek Budapestre történő bevonulásakor munkaszolgálatra vitték, ahonnan többé nem tért vissza. A város- és utcaképek, jelenetképek mellett csendéleteket, sőt, reklámfotókat is készített.

Negresco kávéház a Duna-korzón. [1937-1944]

Vízivárosi látkép (havas háztetőkkel). [1937-1944]

Szalutáló katona. [1937-1944]

Városligeti (?) részlet, biciklissel. [1937-1944]

Piac, édességes-stand részlete.[1937-1944]

Hollán Lajos önarcképe [1937-1944]

Gül Baba utca, földön ülő, játszó gyerekek. [1937-1944]

Városliget, Vidámpark. [1937-1944]

Teherautó (MATEOSZ) a Budai alsó rakparton. [1937-1944]

Shell kút. [1937-1944]

Konyhai csendélet tésztagyúrás előtt.[1937-1944]

Reklámfotó Zizi, Stühmer.[1937-1944]

Gyűjteményünk Hollán-anyagát itt nézhetitek meg.

KÖVESS MINKET:






hirdetés
teli-kodos-budapest-esti-seta.jpg

Téli séta a csodaszép, esti Budapesten

Tettünk pár sétát nemrég, és a városról szóló versrészletekkel kívánjuk számotokra még érzékelhetőbbé tenni, milyennek látjuk ezt a fantasztikus, sokszínű helyet.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. december 28.


hirdetés

"Szeretem ahogy a város pezsdül, ezért nem Londont választom pestül" - énekli Pajor Tamás a Szeretem Budapestet című számában.

Mi is imádjuk ezt a várost. Ezernyi arcát és színét. Imádjuk nyáron és télen, reggel és éjjel. Imádjuk Budapest esti hangulatát, különös atmoszféráját.

Tettünk pár sétát nemrég, és a városról szóló versrészletekkel kívánjuk számotokra még érzékelhetőbbé tenni, milyennek látjuk Budapestet.

hirdetés

Budapest éji, nagy álmát hozom.

Be víg város vagy, én bús városom,

Zsibbadtan tapint fáradt két kezem,

Cigánnyal, borral, nővel érkezem.

Budapest éji, nagy álmát hozom.

Én vagyok a mámoros, kusza est.

Egy városom van: szegény Budapest.

Máshol keserü borom és söröm,

Itt számba ömlik az édes öröm.

Én vagyok a mámoros, kusza est.

Ady Endre: Budapest éjszakája szól

hirdetés

"Itt fényes az éj, mint a nappal

s akár az éj, bűnös a nap,

a vérbe lázadozva nyargal

a szenvedély s zajong, kacag.

A csendes utcán nagy titokban

vörössugáru lámpa lobban."

Kosztolányi Dezső: Budapest

Ezer gázlámpa fény-varázs

övezte karcsú derekát,

a szökkenő híd karperecként

ölelte át a hüs Dunát.

A parton kóboroltam este…

Rólad mesélt a csobbanás,

a széles parton is feléd vitt

minden forró szívdobbanás.

Elkábított a fény zenéje.

Gyönyörű este van Veled,

mert ide hozott mellém ma este

a szerelem és a képzelet.

Szabó László Dezső: Este a Duna partján

Kőrengeteg, zsibongó város

Eljő egykor a végitélet.

Fénylő szemed tört lesz, homályos

Vad dőzsölésed végit éred.

Elhallgatnak arany asszonyaid.

Halvány hercegeidről a jelmez lehull -

Nagy örömöd sós könyeidbe fúl

A vér-nap sápadt, vén arcodra nyit.

Kőrengeteg, zsibongó város

Akkor táncot járunk fölötted.

Szellemsereg: most sok magányos

Ember, kinek szivét gyötörted.

Szegény Lázárok lakomáidon.

Bolond koldusok, kik fényed után vágyunk

Boszút áll aznap mi nagy magányunk

És ujjong megdőlt palotáidon.

Megtépjük selyem köntöseid;

Gazdájuk vesztett bársonyodat.

Hol most királyok bölcsője ring

Lerontunk márványházsorokat.

Szörnyűk leszünk, mint a gyászangyalok.

Irgalmatlanabbak, mint a Végzet, százszor.

Mert elnézed most, hogy lelkünk gyászol.

Nagy nyomorunkban nem nyujtod karod.

De hogyha majd romokban fekszel

S a Múltság ezüst lelke leng föléd;

Holt köreidbe zártad a béke örökét

És ellenségeidtől megmenekszel:

Leszállok rád és megcsókolom földed.

Megkönnyezlek hűn és megáldalak.

Ó, mert valaha nagynak láttalak,

Mert nagy szerelmem hozzád meg nem ölted.

Peterdi István: Budapesthez

"Úgy szeretem a szívhangot

úgy szeretem a város zaját

Sok töredezett szép arcot

Kik üzenik, hogy még van tovább."

Pajor Tamás: Szeretem Pestet


KÖVESS MINKET:






hirdetés
bp2.jpg

70 évvel ezelőtt, január 1-én jött létre a mai Nagy-Budapest

Ekkor csatoltak 7 addig önálló várost és 16 nagyközséget a korábbi fővároshoz. A város területe és lakosságának száma is alaposan megnőtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 01.


hirdetés

Most van hetven éve, hogy létrejött a mai Nagy-Budapest.

Az Országgyűlés 1949. december 20-án szavazta meg az 1949. évi 26. törvényt, amely 1950. január 1-jével Budapesthez csatolt 7 addig önálló várost és 16 nagyközséget.

Budapest azóta létezik a mai határai között. Ekkor lett Budapest része Budafok, Csepel, Kispest, Pesterzsébet, Újpest, Békásmegyer, Cinkota, Soroksár, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr vagy Rákospalota.

Olyan településeket csatoltak Budapesthez, amelyeknél a lakosság összetétele, foglalkoztatottsági aránya, várható népesedése nagyjából azonos volt. Fontos szempont volt, hogy Nagy-Budapesten önálló jellegű, saját kulturális élettel rendelkező sejtek, városegységek alakuljanak ki.

hirdetés

A korabeli elképzelések a sűrűn beépített belvárost a Városliget, a lóversenytér, a Kerepesi temető, a Népliget által alkotott zöld gyűrűvel választották volna el a kertvárosias külső kerületektől, és nem engedték volna nagy lakótelepek - később megvalósult - telepítését a városhatár közelébe.

A főváros kiterjedése ezzel több mint kétszeresére, 207 km2-ről 525 km2-re nőtt, "Kis-Budapest" 1 millió 058 ezer fős lakosságát pedig 531 ezer fővel gyarapította a "második városegyesítés".

Sokan Rákosi Mátyás megalomániájának tudják be a korábbinál kétszer nagyobb Budapest megszületését, pedig a tervek már évtizedekkel korábban megvoltak. Még egy "Titkos" feliratú térkép is igazolja, hogy milyen elképzelések voltak a város átalakításáról. Bár Rákosi Mátyás idején jött létre az új, nagy Budapest, de már a harmincas években is készült erről tanulmány. Abban még a mostaninál is nagyobb fővárost álmodtak meg.

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója

Budapest Főváros Levéltára őrzi Preisich Gábor építész "Nagy-Budapest határai" című előterjesztését. A becsatolandó településekre és a főváros új határának megállapítására vonatkozólag ezt a javaslatot fogadták el 1949. április 5-én (annyi különbséggel, hogy Preisich Békásmegyerből csak Csillaghegyet kívánta becsatolni). Az építész javaslatát két nagy szakmai munka alapozta meg: Nagy-Budapest 1948-ra elkészült (de Rákosiék által elvetett) Általános Rendezési Terve, illetve a Közigazgatástudományi Intézet által az 1940-es évek elején kidolgozott rendezési terv, amely Nagy-Budapest határait közel azonos módon határozta meg, mint Preisich előterjesztése.

Mindezzel egyértelműen cáfolható az a napjainkban is újra és újra megerősített közhit, mely szerint Rákosiék megalomániája miatt hozták létre Nagy Budapestet, olyan területek becsatolásával, amelyek arra még "nem voltak érettek". A probléma akkor sem a területtel volt, hanem a rendszerrel, amelyben ezt működtetni próbálták - írta a Budapest Főváros Levéltára az OS-hez eljuttatott közleményében.

További részletek: ITT


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!