hirdetés
braille-iras-new-york-public-library.jpg

Katonai titkosírásnak indult, végül egy tinédzsernek köszönhetően a vakok legnagyobb segítsége lett

Lovács József nevéhez fűződik a Braille-írás hazai bevezetése, aki dühösen publikált arról, miért nem ismerték el előbb ennek fontosságát.
Kovács-Tóth Noémi, Címkép: New York Public Library - szmo.hu
2019. december 24.


hirdetés

A hat pontot kombináló, domború Braille-írásrendszer lett a világ legelterjedtebb tapintható írásrendszere. A látók sokszor el sem tudják képzelni, hogyan lehet ujjbeggyel kitapogatni ezeket az apró karaktereket, de amint az egyik érzékszerv tompul vagy megszűnik, a többi idővel kifinomultabbá válik.

A szonográf adta az ötletet

De hogyan jött létre ez a különleges, elsőre hangyabolynak tűnő írásmód? Napóleon korában, 1810 körül fejlesztette ki a katonaság számára a francia Charles Barbier – szonográf néven –, csak ő még 12 pontot használt és 36 betűt. Találmánya azt a célt szolgálta, hogy a katonák a sötétben is képesek legyenek egymással írásos formában kommunikálni. Végül a hadseregben nem használták, mivel túl bonyolultnak ítélték. Bő egy évtizeddel később Barbier felajánlotta a rendszerét vak emberek számára. Ezt variálta át Louis Braille 12 pontról 6 pontra egy álló téglalapba, a pontkombinációkat pedig a látássérültek igényeihez igazította.

Braille úgy vesztette el látását, hogy háromévesen apja műhelyében, játék közben egy éles szerszámmal megszúrta a szemét, a seb pedig elfertőződött, és ráment mindkét szeme.

A megvakult kisfiú a nyári szünetek alatt kísérletezgetett tapintható írások megalkotásával, például bőrbe tűvel pontokat szúrt, hátha ki lehet így tapogatni a leírtakat. A sok kudarcélmény után, amint megtapintotta Barbier pontjait, rögtön tudta, hogy ebből érdemes kiindulnia.

hirdetés

Braille 1824-re, azaz mindössze tizenöt éves korára szinte teljesen kiforrott írásrendszert fejlesztett ki. Azonban mint sok zseninek, neki sem adatott meg az, hogy életében elismerjék a munkásságát: a halála után két évvel, csak 1854-ben ismerték el hazájában hivatalosan a róla elnevezett írást.

Magyarországon a 19. század végén vezették be a Braille-írást

Lovács József, a vakok budapesti intézetének egykori segédtanára vezette be hivatalosan Magyarországon 1893-ban a Braille-írást. Ő alkotta meg a cs és í betűknek ma is használatos pontszámát. Lovács József az 1899-es Gyógypedagógiai Szemlében írt cikkében így kesereg: „Hozzánk az első pontírású könyv csak 1867-ben került, amikor dr. Mihalyik Izidor, intézetünk akkori igazgatója tanulmányi útjáról, Párisból hazaérkezett, magával hozván Lillenek egy kétkötetes pontírásos könyvét ezen címmel: Principe de Cosmographie. Dr. Mihalyik ezt áttanulmányozván, felhívta rá a bizottmány figyelmét ama kérelemmel, hogy e rendszer intézetünkben honosíttassék meg. Ámde - fájdalom! - a többnyire szűk látkörű, ósdi nyárspolgárokból álló bizottmány nem bírta, vagy nem akarta felfogni annak becsét és az igazgatót kérelmével elutasította.”

Lovács előtt és után is sokan próbálkoztak a Braille-rendszer tökéletesítésével és átdolgozásával. Pár évvel később a minisztérium már Mihalik Lajos rendszerét fogadta el, aki megalkotta a gy betű ma ismert pontszámát, de később Pivár Ignác és Herodek Károly néhány betű egyszerűsítésével szintén továbbfejlesztette azt. Azóta is folyamatosan születnek új szabályok és karakterek az egységesítés és a modernizáció miatt.

Az egészen biztos, hogy egy új világ tárult fel a Braille-írás kiforrásával a vakok számára, hiszen ez az egyetlen lehetőségük az önálló, saját tempójú olvasásra (valamint ez a siketvakok egyetlen kommunikációs lehetősége). Nem beszélve arról, hogy lehet vele matematikát, nyelvtant és kottát tanulni, sőt, számtalan játékot is elkészítettek ilyen verzióban, legyen szó kártyáról, sakkról vagy népszerű társasjátékokról.

Mivel lehet Braille-írást kézzel rögzíteni?

A Braille-tábla egy szétnyitható fém vagy műanyag eszköz. A felső lapján találhatóak a hat pontocska számára kialakított mélyedések, az alsó lapján pedig a papírt kell rögzíteni. Egy tompa hegyű pontozó segítségével lehet belemélyeszteni a pontokat a papírba. Ha ez önmagában nem lenne elég nehéz, ráadásként fordítva, tükörképszerűen kell szurkálni a pöttyöket, hogy a papírt kivéve a táblából elolvasható legyen a dombornyomás.

A Braille-írógép eggyel könnyebben használható, mivel billentyűzete van mind a hat pontnak. Ha egyszerre nyomjuk le a megfelelő pontokat, megkapjuk a kívánt betűket. Az írógép el van látva szóköz billentyűvel és visszaléptető gombbal, valamint egyes modelleken sorváltó is szerepel. Mivel ez a lap alja felől szúrja át a papírt, rögtön olvasható dombornyomást kapunk végeredményül. Érdemes rajzlap vastagságú papírral dolgozni a tartósság érdekében.

A hat pötty variánsait ugyan nehéz elsajátítani (a vakon született gyermekeket óvodás koruktól tanítják rá), azonban még mindig ez a legalkalmasabb megoldás az írt betűk helyettesítésére. Szerencsére a technológia ma már számos eszközzel tud a nem látók segítségére sietni, például szövegfelolvasó programokkal. 
Mi pedig azzal tudunk segíteni a fehér bottal közlekedőknek, hogy megkérdezzük, hogy segíthetünk-e nekik, és ha igénylik, megengedjük, hogy belénk karoljanak a zebránál, valamint a járműveken az ajtó melletti üléseket szabadítjuk fel számukra, hogy könnyen fel- és leszállhassanak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szenthedvig-wikipedia.jpg

Már négyévesen férjhez adták, aztán beleszeretett a férjébe, és fellázadtak a szülői tervek ellen

Az egykori magyar királylány és lengyel királynő, Hedvig szerelmi élete nem volt túl szerencsés, de megtérítette egész Litvániát, és híres volt jótékony tetteiről.
Kovács-Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 21.


hirdetés

Nagy Lajos magyar király és a boszniai Kotromanić Erzsébet királyné harmadik leányaként született Anjou Hedvig magyar hercegnő 1373-ban.

A szülők jó előre gondoskodtak a vérvonalról: eljegyezték a mindössze négyéves Hedviget a nyolcéves Habsburg Vilmossal, Lipót osztrák herceg fiával. Az esztergomi érsek még össze is adta a gyerekeket egy ál-szertartás keretein belül Hainburgban.

Nagy Lajos úgy gondolta, hogy majd legkisebb lánya és leendő hites ura veszi át utána a trónt. Amikor azonban a király idő előtt meghalt, ráadásul fiúörökös nélkül, felesége, Erzsébet stratégiát váltott. A lengyel trónra szánta inkább Hedviget – akkoriban a lengyel-magyar kapcsolatok igencsak szorosak voltak –, és a másik lányát, Máriát gondolta magyar utánpótlásként.

Mivel a gyerekek, Hedvig és Vilmos tényleg egymásba szerettek, fellázadtak a szülői tervek megmásítása miatt. Hedvig 1384-ben Lengyelország királynője lett, és maradt is eme felelős pozícióban egészen 1399-ben bekövetkezett haláláig.

Vilmos próbálta elérni, hogy a gyerekkori szertartást felnőttként is minősítsék érvényes házasságnak, és együtt ülhessenek a lengyel trónra. Az egyház végül nem legalizálta a gyerek-frigyet, hiába gondolt egymásra férjként és feleségként az ifjú gerlepár.

hirdetés

A lengyelek nem akarták Vilmost a trónra, ezért a hősszerelmes hiába lovagolt ki Hedvig elé Krakkóban, megakadályozták a nagy találkozást a helyi hatalmasok. Konkrétan attól tartottak, hogy elrabolja a királynőjüket, úgyhogy a lengyelek elkergették őt a városfaltól. Utána pedig azt hazudták a tinédzser Hedvignek, hogy Vilmos végleg szakított vele, csak hogy megtörjék őt lelkileg.

Soha többé nem is láthatták egymást a szerelmesek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
773px-5_Prohibition_Disposal9_cropped.jpg

„A sátán fészke” – üvöltötte a nő, majd szétverte a kocsmát – 20 évvel később bevezették az USA-ban a szesztilalmat

Egy kocsma szétverésével kezdődött, és az amerikai törvényhozás története talán legbalszerencsésebb döntésébe torkollott.
Göbölyös N. László, fotók: Flickr - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

A történet 1899. június 5-én kezdődött. A 183 cm magas, széles vállú Carrie Amelia Nation magához vette a fejszét és berohant Kiowa város egyetlen szalonjába, a Dobson’s Bar and Saloonba. A kis kansasi ivóban békésen poharazók közül senki sem sejtette, hogy milyen szándékok vezérlik az asszonyt és a tulajdonos, Lou Dobson is csak annyit tudott mondani: „Szolgálhatok valamivel?” – mielőtt a feldühödött amazon elkezdte ripityára zúzni a berendezést, az asztalokat, székeket, biliárdokat és az italos polcokat. A vendégek rémült menekülése közben Carrie Nation percek alatt szétrombolta a helyiséget, amelyet üvöltve titulált „a pokol tornácának, a sátán fészkének”. Amikor végzett, diadalmasan feje fölé emelte a fejszét és kijelentette: „Ma Kansas, holnap egész Amerika.”

Nation asszony (1846-1911), aki első kocsmaromboló akcióját állítólag „isteni sugallatra” követte el, nevét Carry A Nation-re változtatta, hogy az önmagában is jelkép legyen. („Tarts meg egy nemzetet”). Később lapokat indított, fellépéseket is szervezet az alkoholfogyasztás ellen. Ebben a szellemben 1901-ben még William McKinley elnök meggyilkolását is üdvözölte, mert zugivónak tartotta.

A Dobson-bár szétverésével indult meg az a keresztes hadjárat, amelynek eredménye két évtizeddel később az egész világon „prohibíció” néven vált ismertté. Ivók tízezrei estek áldozatul a „mértékletesség” mozgalmának – Carrie asszony a következő években egymaga 49-et dúlt fel - míg 1920. január 7-én, több mint két éven át tartó törvényhozási vitát követően az Egyesült Államok alkotmányának 18. módosító cikkelyével, más néven a Volstead-törvénnyel, amelyet az előterjesztő Andrew Volsteadről, a Képviselőház igazságügyi bizottságának elnökéről neveztek el - életbe lépett a szesztilalom.

Pedig a mértékletesség mozgalma, ez a főleg nőkből álló antialkoholista, moralista csoport nagyon is valós problémát akart megoldani, hiszen ők szenvedtek a legtöbbet az iszákos apáktól, férjektől. Magának Carry Nationnek is két alkoholista férj jutott életében.

A 19. század végén, a 20. század elején az alkoholizmus volt a legsúlyosabb szenvedélybetegség Amerikában. És a legelterjedtebb is. Amerika és az ital úgy összetartozott, mint cowboy és lova. Az évi átlagfogyasztás minden felnőttre 7 gallon, azaz 28 liter alkohol volt. Skót whisky, bourbon, rum, gin, sör, orosz tengerészek által Kaliforniába bevitt vodka, a moonshine-nak, holdfénynek nevezett félelmetesen erős, az Appalache völgyében illegálisan desztillált szesz – minden jó volt a kiszáradt torkoknak. Ám amíg az ipari forradalom előtt a szétszórt gazdaságokban dolgozó emberek, ha berúgtak, nagy kárt nem okoztak (Mint ahogy Mark Twain írta: ha egy paraszt berúgott, legfeljebb annyi történt, hogy arccal beleesett a trágyába), a nagyvárosok, gyárak létrejötte után egy egész közösséget veszélyeztetett a szalagon részegen dolgozó munkás vagy a pohár fenekére nézegető villamoskalauz. Az amerikai értelmiség körében valóságos „divat” volt iszákosnak lenni: köztudott, hogy Jack Londont, vagy F. Scott Fitzgeraldot az ital vitte sírba, de állandó társa volt később Ernest Hemingway-nek, Henry Millernek vagy William Faulknernek is. A megoldás azonban nem a prohibíció volt.

hirdetés

Ezzel elkezdődött az ország történelmében az az évtized, amelyet erőszak, korrupció, szervezett bűnözés jellemzett, valamint olyan tömeges és nagyfokú italozás, amilyent Amerika korábban soha nem látott. Jóformán még meg sem száradt a tinta Woodrow Wilson elnök aláírásán, a törvény éreztetni kezdte katasztrofális hatását. Ömleni kezdett az illegális szesz. 1922-ben New York-ban például kétszer annyi ivó működött, természetesen titokban, mint a törvényt megelőző években.

A „speakeasy”-nek (beszélj halkan) becézett lebujokban mindenféle italt lehetett kapni. E hálózat egyetlen igazi pozitívuma a jazz terjedése és az egyes városok sajátos zenei stílusának kialakulása volt… A nagyvárosokban a korábbi jelentéktelen, főleg lopásokból, zsarolásokból, prostitúcióból és piti szerencsejátékból élő olasz, ír bandák kihasználták a nagy lehetőséget. Maffiákba tömörültek, és a szervezett bűnözés egyre nagyobb hálózatokat hozott létre.

Jellemző, hogy az alvilág királyává vált Al Capone, aki kezdő korában templomok perselyeinek kifosztására szakosodott, az illegális szeszpiac ellenőrzéséből évi 100 millió dollárra tudta felkerekíteni jövedelmét. Csak viszonyításul: akkoriban 5000 dollárért szép kertes villát lehetett vásárolni. Hihetetlen gazdagságra tettek szert a bootleggerek, akik nevüket onnan kapták, hogy kezdetben a csizmaszárba rejtve forgalmazták az italt. (Azóta a „bootleg” általános kifejezéssé vált minden illegális termékre, így nevezik például a „kalózkiadásban” megjelent lemezeket, könyveket, filmeket is.). Hamarosan már korrumpálni tudták a politikusokat, a bírákat, a rendőrséget. 1929-ben az FBI szerint ezeknek az intézményeknek a kétharmada a gengszterek szolgálatában állt. A hatalmas pénzeket hozó területek felosztásáért véres versengések folytak. A legemlékezetesebb az 1929. február 14-én Chicagóban lezajlott összecsapás volt az ír Bugs Moran és Al Capone bandája között. A Bálint-napi vérengzés néven feljegyzett eset nyomán Moran hét emberét gyilkolták meg. E leszámolást többször megfilmesítették, bekerült fekete humorként Billy Wilder Van, aki forrón szereti (Some Like It Hot, 1958) című filmjébe is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
tedbundy.jpg

A legembertelenebb bűncselekmények és bűnözők a kriminalisztika történetében

Mindannyian pszichopaták. Képtelenek beleélni magukat más emberek helyzetébe, érzéseibe. Ám mindig tudják, mit tesznek. Ezért nem elmegyógyintézetbe, hanem börtönbe kerülnek, ha egyáltalán lebuknak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 19.


hirdetés

Rideg, számító, kegyetlen emberek. Sorozatgyilkos az, aki két embernél többet öl meg különböző időpontokban. Ők azok, akiknek ölési vágya csillapíthatatlan. Van, amelyikük hetekig, hónapokig bírja, hogy ne öljön. De van olyan is, aki csak órákig, napokig. Mindannyian pszichopaták. Képtelenek beleélni magukat más emberek helyzetébe, érzéseibe, hiányzik belőlük az empátia szikrája is. Mindig tudják, mit tesznek. Ezért nem elmegyógyintézetbe, hanem börtönbe kerülnek, ha egyáltalán lebuknak. Felkavaró Fókusz-riport.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
pompeii-4053847_1920.jpg

Üveggé vált a férfi agya a vulkánkitörésben

Az i. sz. 79-ben, Pompeiiben történt természeti katasztrófa egyik áldozatának agymaradványait találták meg.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

A New England Journal of Medicine magazinban közzétett cikk szerint a Vezúv robbanásában elpusztult Pompeii egyik lakójának maradványait még 1960-ban találták meg, de csak később vették észre, hogy az áldozat koponyájában az agymaradványok nem elszappanosodtak, hanem üvegesedtek - írja a Fox News.

Kutatók most rájöttek, hogy a szerencsétlenül járt 25 éves férfi testének zsírszövetei az óriási (több mint 500 fokos) hő hatására meggyulladtak, majd a lehűlés után következett be az üvegedés.

Fotó: Pier Paolo Pertone

Az ősi agymaradványok megmaradása is nagyon ritka, de üvegesedett emberi agyat most találtunk először - nyilatkozta a lapnak az esetről szóló tanulmány szerzője, Pier Paolo Petrone. Hozzátette: az áldozat minden bizonnyal álmában halt meg, és más emberi maradványokban eddig egyelőre nem találtak hasonló leletet.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!