hirdetés
bothzoli-0.jpg

Madárpók a játszótéren, aligátorteknős az utcán – idén nyáron is jócskán akadt dolga Both Zoltánnak

Magyarország egyetlen vadállatbefogója részletesen elmeséli, milyen bevetésekben volt része az elmúlt hónapokban.
Both Zoltán írása - szmo.hu
2019. augusztus 19.


hirdetés

Boldog lennék, ha azt mondhatnám, hogy a fokozott figyelemfelkeltések miatt – gondolok itt a közösségi oldalakon való megjelenésekre – javult idén a helyzet, de sajnos nem így van.

Ennek valószínűleg az egyik fő oka még mindig az, hogy – bár valóban egyre nagyobb nyilvánosságot kap az állatmentés és az állatmentő szervezetek munkája, támogatása –

attól, mert lelkesen megosztunk egy-egy gyűlölettel teli posztot, még nem feltétlenül vagyunk állatvédők.

Nem várható el mindenkitől, hogy állatvédő legyen, viszont az, hogy ne ártsunk nekik, igenis elvárható, mert ők is teljes jogú lakosai ennek a bolygónak. Felelősséggel tartozunk értük, akkor is, ha a természetben találkozunk velük és akkor is, ha állattartók leszünk. Lehet, hogy ezek a mondatok keményen hangoznak, de ez az igazság, amin lehet és kell változtatni.

Azt, hogy a gyerekek hogyan álljanak az állatvédelemhez és természetvédelemhez, már gyermekkorban lehet és kell megalapozni. Amikor iskolákban és óvodákban tartok előadásokat a felelős állattartásról és viszek magammal néhány egzotikus állatot (óriáskígyót, kaméleont stb.),

hirdetés

érezhető a különbség, hogy az óvodásokhoz képest az iskolások, bármennyire érdeklődőek, már van némi fenntartás bennük.

Ez lehet szülői ráhatás vagy bármilyen kellemetlen élmény bizonyos állatokkal kapcsolatban. Ha a gyermekek egy más szellemben és tudatosságban nőnek fel, biztos vagyok benne, hogy a következő generáció sokkal alázatosabban fogja óvni és védeni környezetünket.

Hiába a sok hangzatos médiamegjelenés, egyszerűen az emberek még mindig nem hiszik el, hogy ezek a dolgok valóban megtörténhetnek…

Ezen a nyáron történt, hogy egy hölgy autójából, vezetés közben bukkant elő néhány sikló. Az egyébként napi szinten használatos személygépkocsiba költöztek be az erdei siklók, melyek menet közben úgy gondolták, kimenekülnek a mozgó jármű motorteréből. Bármennyire ártalmatlan siklóról beszélünk, rendkívül veszélyes helyzet ez, de szerencsére baleset nem történt.

Amikor a helyszínre érkeztem, már „csak” egy példányt találtam megbújva az akkumulátor mellett. Alig volt látható, éppenhogy megcsillant a bőre a sok kábel között. Sikerült épségben kivenni, és később természetvédelmi területen szabadon is engedtük, mert Magyarországon őshonos, védett fajról beszélünk.

Egyik esetben viszont nem őshonos állat miatt riasztott a közterület-felügyelet egyik embere, mert egy üres kuka aljában tekeredett egy kb. 120 centis kígyó.

Kiderült, hogy Amerikában őshonos királysikló volt, tehát egészen biztosan egy magángyűjtőtől megszökött vagy általa kidobott állatról beszélünk.

Azért itt jegyezném meg, hogy csakúgy, mint a kutyák vagy macskák esetében, itt is van egy eljárási mód... Amikor egy felelőtlen magángyűjtő kidob egy kígyót – és itt most egyéb következményeket nem kezdek el felsorolni, melyekből akár tragikus baleset is történhet – szerencsés esetben közvetlenül riasztanak engem.

Ha esetleg állatmenhelyeket riasztanak, akik sokkal inkább jártasak a kutyák és macskák mentésében, előfordulhat, hogy nem feltétlenül helyesen azonosítják be az állatot.

Sajnos történt ilyen a nyáron, de még időben sikerült „elrendezni” a dolgokat. Szóval értesítenek engem, ezek után állatorvoshoz kell vinni és kideríteni, van-e benne chip. Ezek után karanténba kell helyezni az állatot, ami egy hüllő esetében rendkívül költséges is lehet, hiszen speciálisan felszerelt terráriumra van szükség a megfelelő életkörülmény biztosítása miatt. A hüllők egy bizonyos faja tartási engedélyhez kötött, így lehet legálisan tartani állatot.

Ha ez a valóságban így történne, nem hinném, hogy csak úgy „szélnek eresztenék” ezeket az állatokat, hiszen aki így tesz, bűncselekményt követ el. Mint ahogyan az is, aki az ország területére engedély nélkül hoz be veszélyes állatot.

Ilyen például az aligátorteknős, amely az állatok veszélyességét megkülönböztető rendelet szerint különösen veszélyes csoportba tartozik, és csak állatkertben tartható. Mégis jutott nyárra egy termetes aligátorteknős is, amit Zala megyében láttak sétálni az utcán és amelyet sikerült befogni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
antall-Copy.jpg

Két dolgot mondott Antall József a halálos ágyán Orbán Viktornak

Az első szabadon választott miniszterelnök elsőszülött fia, Antall György beszélt édesapjáról a Válasz Online-nak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Exkluzív interjút adott a Válasz Online-nak Antall György, az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József elsőszülött fia. Bár mint „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott, eddig mégsem beszélt édesapjáról.

Most a Válasz Online kérdéseire többek között arról beszélt, igaz-e, hogy Antall József halálos ágyán politikai örökösének tette meg Orbán Viktort. A politikus fia elmondta, hogy valójában két tanácsot adott az akkor még fiatal, ellenzéki vezetőnek.

"Ott álltam akkor édesapám kórházi ágya mellett, pontosan tudom, mi hangzott el azon a beszélgetésen.

Azt mondta neki: „ne felejtsd el, miért harcoltunk”, mármint az Ellenzéki Kerekasztal idején. Illetve Orbán Viktor lelkére kötötte, hogy vigyázzon a pártjára. Körülbelül ez volt a két üzenet"

- mondta el Antall György.

hirdetés

Az interjúban azt is elmesélte, hogy azért sem beszélt édesapjáról, mert ügyvédként olyan helyen dolgozik, ahol megkérték, legyen visszafogott a közéletben, és ez neki tökéletesen megfelelt.

Édesapjáról elmondta, hogy nem volt naiv, "csak éppen mélyen bízott az emberi értelemben: ha valamit értelmes szavakkal elmondunk, azt az emberek megértik és talán méltányolják. Megdöbbentette az értetlenség, de még inkább a rosszhiszeműség, amivel minden egyes tettét és szavát az akkori sajtó fogadta. Pedig hol voltunk még a közösségi médiától! Amíg létezett nyomtatott sajtó, s az emberek újságokban, meg könyvekben közölték gondolataikat, volt egy természetes szűrő, de ma már nincs semmi" - mondta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
patric_2-Copy.jpg

„Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is?” – egy orvos keserű posztja

„Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből” – írja Patric Lausch.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

A koronavírus-járvány újra felhívta a figyelmet az egészségügyben dolgozók helyzetére. Az orvosok, ápolók, szakdolgozók, takarítók és mindazok, akik a betegekkel foglalkoztak, emberfeletti munkát végeztek heteken át. Sokan a családjuktól távol, túlórázva végezték a dolgukat.

Sokan panaszkodtak a védőfelszerelések hiányára, majd a jövedelmük csökkenésére, és az utóbbi időben többen is arról számoltak be, hogy a megfeszített munka után kevesebb, vagy éppen alig több pénzt kaptak kézhez.

Patric Lausch is hosszú évek óta dolgozik a magyar egészségügyben, most aneszteziológusként, de mentőzött és számos hazai és külföldi kórházban is dolgozott már.

A közösségi oldalán most arról írt, hogy kétgyerekes édesapaként bizony a hónap közepén már nagyon számolnia kell a pénzt. Legutóbb azzal szembesült, hogy többnapos szolgálat után végre eljuthatott a piacra, de az epret már nem tudta megvenni, mert a fizetéséből nem telik rá.

hirdetés

A bejegyzését az engedélyével közöljük:

"Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből, csak azóta minden nap dolgoztam. Ma - 2 hét után - volt időm elmenni a piacra. Láttam ezeket a zamatos epreket, de nem tudtam venni belőle, mert nem volt miből.

Pedig csorgott a nyálam és nagyon ettem volna pár szem epret. A szörnyű az, hogy nem is 1-én kapok fizut, hanem 5-e körül. Ezért még 2 hét amíg tudok venni epret, remélem még lesz.

Miért? Miért kell 200 óráért hazavinnem 226.000 forint fizetést? Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is? Miért?

Kíváncsi vagyok, hogy ezek a miniszterek sem esznek epret a hónap végén egy hosszú 2 hetes, folyamatos munka után?

És ígérnek nekem egyszeri bruttó 500.000 forintot? Köszi. Lehet, hogy akkor valami kis pluszt fogok tudni csinálni a 2 gyerekemnek nyáron, de akkor sem fogok tudni jövő májusban a hónap végén epret venni. És az az ígért 20% fizetésemelés? Hát érdekes módon, eddig minden fizetésemelésnél valahogy kevesebb pénzt utaltak át. Ezért attól tartok, hogy a fizetésemelés után havonta törleszteni fogom azt az egyszeri bruttó 500.000 forintot, ha havonta megint kevesebbet fogok hazavinni.

Ez így jó? Ezért tapsoltatok? Szép volt, de inkább vittem volna haza egy fél kiló epret a piacról!

Nem az eper miatt írtam. Élhető bérezést szeretnék az egészségügyben dolgozóknak.

Valahogy a 'hülye' bruttó 500.000 forint miatt hirtelen eltűnt ez a téma. És valószínűleg azért is adják, nem azért hogy a munkánkat jutalmazzák!"

Patric Lausch a közösségi oldalán gyakran mesél az orvosi munkájáról. Bemutatja a helyeket, ahová a hivatása viszi. Mesél a kollégákról, és megosztja élményeit a külföldi kórházakban, mentősöknél tapasztaltakról. Vallja, hogy övé a világ legjobb munkája. Édesapaként két kisfiát is arra neveli, hogy megértsék maguk körül a világot, legyenek segítőkészek, de bátrak is.

Fotó forrása: Patric Lausch Facebook-oldala

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_IMG_4981-1000x750.jpg

„Idő kell, hogy begyógyuljanak a sebek” – hazaértek a luxushajók magyar rabjai

Elvette a kedvüket a visszatéréstől a tengeren töltött karantén és a sok hitegetés, mikor és hogyan jöhetnek haza. A világon összesen több tízezren ragadtak hajókon, négyen öngyilkosok lettek.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Két hete beszéltem először Stana Alexandra Erikával. Táncos partnerével, szerelmével, Köcse Györggyel együtt épp új hajóra szálltak Miami közelében, annak reményében, hogy indulhatnak végre haza a járvány miatti káoszból.

"Az a terv, hogy ezzel az öreg hajóval elmegyünk Angliába és onnan repülővel haza. Kicsit félünk, mert a Karib térségben élőket nagyobb, erősebb hajókkal viszik, minket meg egy több mint két hetes útra egy olyan hajóval, ami kisebb szélben sem tudott kikötni"

– kezdte Alexandra.

Akkora szobát kaptak, hogy a négy nagy bőrönddel nem fértek be, de Alexandra harcos típus, ha kell, és másnapra elintézte, hogy nagyobb szobát kapjanak.

Ezen a hajón vannak most a kanadaiak is. Őket is át akarják vinni Amerikából Angliába, mert az volt az egyetlen ország, ahonnan repülni lehetett.

hirdetés

Bulival kezdődött a rabság

Alexandráék a Royal Caribbean-nek dolgoztak, a Rhapsody of the Seas nevű, 3000 fős hajón. Az elmúlt egy hónapot is még ezen a hajón töltötték, de utasok nélkül.

Fotó: David Montenegro

Március 14-én szállt le minden vendég, akkor leállt a hajózás mindenütt. A több száz fős személyzet még maradt, és kellemes is volt az első időszak, mint ahogy Szilasi Szilvi, kaszinós mesélte korábban a Royal másik hajójáról.

Alexandráék is élvezték ezt az időt, felléptek a dolgozók előtt is, és igazából ekkor még buli volt. Míg Szilviéknél 156 koronavírusos volt és hárman meg is haltak, ezen a hajón csak egy koronagyanús embert találtak. A biztonság kedvéért azért itt is elrendelték a kabin-karantént. Enni is a szobában kaptak és naponta kétszer hőmérőzték őket.

"Igyekeztek elviselhetőbbé tenni nekünk ezt az időt, így kiosztották a vendégkabinokat. Persze így is volt, aki ablaktalan szobában töltötte a 18 napot. A hazautazás dátumait folyamatosan tologatták, lemondtak járatokat. Nem tudom, hogy csak hitegettek vagy tényleg nehéz volt a szervezés. Nagy érzelmi hullámvasút volt."

A pletykák szerint a munkaadó eleinte arra számított, hogy egy hónapon belül újra fogadhatják a vendégeket.

Szobakarantén 18 napig, Fotó: Stana Alexandra Erika

A luxushajón töltött karanténra sokan gondolják, hogy az nem olyan rossz. A fiatal, aktív Alexandráéknak azonban a semmittevés gyötrő volt:

"Nem edzhettünk, nem futhattunk, semmit nem csinálhattunk. Sírógörcsöm volt a kabinba zárva, úgy éreztem, nem kapok levegőt. Menekülni akartam. Volt, hogy estig nem kaptunk kaját, vizet. Nyomasztó volt. Hetek óta nem voltunk szárazföldön. Azt éreztették az emberrel, mintha mi lennénk a vírushordozók."

A szobafogság alatt az agyat és a testet is próbálták karbantartani, Fotó: Stana Alexandra Erika

A bizonytalanság csak nehezítette a helyzetüket. Napról napra változott a terv, melyik nemzetiség mikor indulhat haza. A konzulátus sem tudott akkoriban segíteni. A hajós cég próbálta a lehető legolcsóbban megúszni a személyzet hazaszállítását, de a járvány idején ez nagyon nehéznek bizonyult, mert alig volt repülő, össze kellett gyűjteni a különböző nemzetiségűeket.

Ijesztő volt azt hallani, hogy az indonéz személyzetet Barbadosról akarták hazaszállítani repülővel, de a reptéren voltak, amikor törölték a járatukat. Mivel elhagyták a hajót, amikor visszajöttek, azonnal kezdhették újra a két hét karantént.

Öngyilkosságok a káoszban

Alexandra úgy tudja,

90 ezer dolgozó rekedt a hajókon, köztük 150 magyar.

Nem nyugtatta meg az egyre feszültebb embereket az sem, hogy

pár napon belül 4 öngyilkosról hallottak különböző hajókról. Előbb egy lengyel villanyszerelő, aztán egy magyar kirándulásszervező, egy ukrán lány és végül egy kínai fiú is. Azt senki nem tudta, mi volt az ok, de azt sejtették, hogy van, aki nem bírja ezt a terhelést.

A hajós személyzetet felkészítik, mit tehetnek társaikkal, ha látják, hogy depressziósok, de Alexandra szerint ez itt nem segít.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
levi-saunders-unsplash-1000x667.jpg

„Félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam” – egy transznemű magyar nő a törvénymódosításról

Megszavazta a parlament a nemváltást ellehetetlenítő törvényt. A férfiként született Dóri elmesélte, mit érez most.
K.U.D./A címlapkép illusztráció: Levi Saunders /Unsplash - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Képzeljük el, mit éreznénk, ha törvény születne arról, hogy holnaptól egy számunkra idegen, önmagunkkal nem azonos néven kellene élnünk a mindennapokat. A személyinkben nem az a keresztnév szerepelne, amit magunkénak érzünk, amelyen a szeretteink, ismerőseink, barátaink szólítanak, hanem egy idegenül csengő név. Ági helyett például Tamás, vagy Levente helyett Diána.

Képzeljük el azt a szituációt, amikor a postán egy küldemény átvételekor igazolni kellene magunkat, de hiába áll ott egy férfi, a személyi igazolványban női név szerepelne, vagy épp fordítva. Valószínűleg mindenki el tudja képzelni a postai alkalmazott értetlenségét, hogy mégis hogy lehet ez? Mit éreznénk? Zavarban lennénk? Dühösek lennénk? Szégyellnénk magunkat?

Május 19-én az országgyűlés fideszes kétharmada megszavazta azt a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa törvényben tiltja meg a transznemű embereknek a nemük jogi elismertetését.

Az anyakönyvi nyilvántartásokban a "nem"-et felváltja a "születési nem", amit nem lehet megváltoztatni a személyi okmányokban sem. Ma körülbelül harmincezer transznemű él Magyarországon, akik közül sokaknak mostantól esélyük sincs a nem-és névváltoztatásra.

Gergely Dóra Viktória összes iratán, már az anyakönyvi kivonatán is nőként szerepel. 2012-ben kapta meg a nem- és névváltoztatási kérelmének pozitív elbírálásáról szóló papírt. Most azonban aggódik, az új törvény nem érinti-e őt is, nem lesz-e az törvény visszamenő hatállyal is érvényes.

hirdetés

"Persze, félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam"

– mondta a Szeretlek Magyarországnak. Megjegyezte, az utóbbi években, egészen pontosan 2018 nyarától az Emberi Erőforrások Minisztériuma felfüggesztette a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmek elbírálását, vagyis jó ideje ellehetetlenítik a transznemű magyarokat.

"Megsértik az önrendelkezés jogát, szembemennek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, Magyarországon lábbal tiporják az alapvető emberi jogokat"

– mondta Dóri dühösen, hozzátéve, mintha az lenne a cél, hogy senki se lógjon ki a sorból, mindenki feleljen meg a kormány által preferált keresztény heteroszexuális emberképnek.

"Ez itt barbárfölde, ahol a józan észt kispadra ültették" – mondta, hozzátéve, hogy

amennyiben egy nemi átmeneten részben átesett személyre (aki például hormonkezelésen vett részt) rákényszerítenek a sajátjának tekintett nemmel nem egyező személyes okmányokat, az konkrétan a hétköznapi életét lehetetleníti el.

"Konkrétan megvádolhatnak személyes okmánnyal való visszaéléssel. Rád hívhatják a rendőrt, mert amikor bemutatod a személyidet, más kép, más név szerepel azon, mint aki a személyit kérő illető előtt áll" – hívta fel a figyelmet arra, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem változtathat nevet és nemet.

Ugyanis a személyes iratokban feltüntetett nem és név az élet szinte minden területére hatással van: egy állásinterjún, egy banki ügyintézés során, de még egy üzletben is, ahol bankkártyával fizetünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!