hirdetés
bothzoli9.jpg

Both Zoltán, a magyar Ace Ventura

Az ország egyetlen hivatásos vadállatbefogóját már 23 alkalommal marta meg kígyó, mégis imádja a munkáját.
Láng Dávid, fotók: Facebook - szmo.hu
2014. október 05.


hirdetés

Vadállatbefogó – érdemes ízlelgetni kicsit ezt a szót, hiszen közel sem mindennapi foglalkozást takar. Ha beütitek a Google keresőjébe, az összes találat ugyanarra a személyre mutat: Both Zolira, aki lassan másfél évtizede foglalkozik hivatásszerűen az elkóborolt skorpiók, óriáskígyók, madárpókok, aligátorteknősök és hasonló egzotikus állatok kézre kerítésével. A magyar Ace Venturával (ahogy gyakran nevezik őt) szakmájának mibenlétéről és a felelős állattartás fontosságáról beszélgettünk.

- Hogy kezdődött az egzotikus állatok iránti érdeklődésed?

- Hatéves korom környékén indult a dolog: a gyerekek többségéhez hasonlóan engem is gyakran vittek játszóterekre a szüleim, de én a

"
hintázás és hasonlók helyett már ekkor is szívesebben gyűjtöttem a tücsköket, bogarakat, siklókat, békákat – mindent, amit ott meg lehetett fogni.

Később kaptam édesanyámtól egy hörcsögöt, majd egy ékszerteknőst, mondván hátha ezek segítenek leszokni a hóbortomról, de mindhiába: sosem volt kérdés, hogy az egzotikus állatokhoz vonzódom. Édesapámmal állandó hétvégi programunk volt, hogy ebéd után kimentünk az Állatkert pálmaházába. Célirányosan csak oda, más nem érdekelt. Emlékszem, állandóan rángattam a kezét az anakondák és krokodilok láttán, hogy nekem egyszer lesz ilyenem. Ő erre csak legyintett, hogy persze-persze, majd kinövöm. De nem nőttem ki.

bothzoli2bothzoli3

- Milyen végzettség szükséges a munkádhoz, lehet-e ezt egyáltalán tanulni?

- Olyan szakma, hogy vadállatbefogó, nem létezik. Ezt a média ragasztotta rám, mert mégiscsak kellett egy könnyen megfogható elnevezés. Eredetileg kisállattenyésztő szakon végeztem, de ettől függetlenül, hobbiból is gyűjtöttem a különféle egzotikus állatokat. Tizennyolc éves koromra már olyan jelentős gyűjteményem volt, hogy elkezdtem velük kiállításokra járni. Később egyre több művelődési ház és hasonló hely hívott vissza, hogy ha már ekkora sikerem volt, szervezzek önálló kígyósimogatókat is. Ilyen rendezvények keretében nagyon sok vidéki városba ellátogattam.

Ezzel párhuzamosan a tévében is egyre többet szerepeltem, pont ekkortájt indultak a kereskedelmi csatornák és persze nekik is érdekes volt, hogy valaki óriáskígyókat tart Magyarországon. A lényeg, hogy szép lassan megismerték a nevemet. Valószínűleg ennek eredményeképp keresett meg 2000-ben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és ajánlottak egy lehetőséget, miszerint eseti megbízási szerződéssel foglalkoztatnának. Tehát ha valaki felhívja a 112-es segélyhívót egy tevékenységi körömbe tartozó ügyben, azonnal értesítenek, megadják az adott helyszín adatait, én pedig odamegyek és megoldom a problémát.

- Mennyi megbízásod szokott lenni?

- Télen gyakorlatilag semmi nincsen, olyankor az európai hüllők téli álmot alszanak, a többiek közül pedig amelyik megszökik valahogyan, rögtön megfagy odakint. Május közepétől nagyjából szeptember közepéig, vagy a jó idő végéig tart a szezon, ez alatt naponta egyszer-kétszer mindig szoktak hívni. Az esetek úgy 80 százaléka téves riasztás, amikor mondjuk vízi- vagy erdei siklót néznek mérges kígyónak. De a maradék 20 százalék még mindig sok, ha azt nézzük, milyen, tényleg veszélyes állatokat engednek szabadon. Ha kikerül közterületre egy anakonda, egy skorpió, vagy egy madárpók, azt nem szabad félvállról venni. Nem is beszélve az egzotikus teknősökről, például az aligátor- vagy keselyűteknősről, amelyek sokkal agresszívabbak, mint azt elsőre gondolni lehetne.

Zoli néhány tévészereplése:

- Hogy zajlik egy befogás?

- A könnyebb eset az, amikor nagyjából tudható az állat helye, mert például bezárták egy szobába – nyilván azt egyszerűbb átkutatni, mint egy egész kertet. Ha viszont szabadtéren van, jóval nehezebb az ügy: gyakorlatilag bárhol lehet, akár már árkon-bokron túl is, hiába érek ki percek alatt szirénázó rendőrautóval. Ilyenkor tüzetesen megvizsgálom a terepet, farakásokat és más olyan helyeket keresek, ahová esetleg elbújhatott. A keresés nagyon hosszú ideig is eltarthat, ha viszont előkerült, maga a befogás már csak pár másodperc. Viszek magammal egy zsákot, amibe betehetem, illetve egy kígyófogó kampót, de a kisebb példányokat most már általában puszta kézzel fogom be.

Mennyire elterjedtek nálunk az egzotikus állatok?

Magyarország nem egy egzotikusállat-paradicsom, bár annyira azért nem egyértelmű a helyzet. A ’90-es évek végén lett nagyon nagy divat az ilyen állatok tartása, a szabályozáson is lazítottak akkoriban, így rengetegen nem mérték fel a várható következményeket. Megvették a kis cuki kígyókat és teknősbékákat, amelyek nagyjából mostanra érték-érik el azt a kort, mikor már nem annyira cukik.

A fiatalon 70 centis kígyó ugyanis több méteresre, a tenyérben elférő teknős pedig akár 6-7 kilósra is megnőhet. Az emberek többsége ezért inkább megszabadul tőlük, pláne hogy ha nincs engedélye és valaki feldobja az önkormányzatnál, nemcsak az állatot kobozzák el, de még bírságot is kap.

bothzoli5bothzoli6

- Mivel lehetne ösztönözni szerinted a felelős állattartást? A büntetést kéne emelni? Vagy inkább az előzetes felvilágosítást, ismeretterjesztést hangsúlyozni?

- Az ismeretterjesztés teljesen jó út, én már tíz éve járkálok különféle iskolákba előadásokat tartani gyerekeknek, illetve felhívni a figyelmüket az egzotikus állatok veszélyeire. De egyben arra is, hogy

"
a média nagyon elferdíti ezt az egészet: az óriáskígyók például egyáltalán nem emberevők, mint ahogy ezt számos mozifilmben sulykolják.

Ezzel együtt persze megvannak a veszélyeik, ha nem hozzáértő ember tartja őket, például nem megfelelő terráriumban, ahonnan simán kiosonhatnak.

Változtatni kéne a törvényen is, mert nemrég több olyan fajt is kivettek az engedélykötelesek közül, amelyek szerintem igenis veszélyesek lehetnek. Ilyen például a vörösfarkú boa, pedig akár 220 centisre megnőhet, ami azért már meg tudna szorongatni mondjuk egy csecsemőt. Ugyanakkor több olyan állatot meg engedélyhez kötöttek, amelyeket én biztos nem tettem volna fel a listára.

- Mivel töltöd az idődet a téli hónapokban?

- Télen abból a pénzből kell élnem, amit nyáron összegyűjtöttem, illetve vannak az említett előadások, szerencsére ezekből is minden hétre jut egy-kettő. Azért is szeretek ilyesmivel foglalkozni, mert a gyerekek még sokkal inkább fogékonyak a jó szóra – valószínűleg az ő generációjuk fogja megmenteni ezt a haldokló bolygót. Ne szépítsük a dolgot, mi csak tönkretettük, ezért őket kell arra nevelni, hogy helyrehozzák a hibáinkat. Tehát ne dobálják el az üres konzervdobozokat az erdőben, ne bántsák az állatokat, és még sorolhatnám. Erre az egészre jóval inkább odafigyelnek, ha én mondom, mert mindig viszek állatokat is magammal. A többségük életében először akkor találkozik kígyóval, így nyilván tele vannak előítéletekkel. De ezeket remekül fel lehet oldani, ha ott a lehetőség, hogy meggyőződjenek róla: egyáltalán nem nyálkás, és ha nem bántják, nem is támad vissza.

bothzoli10bothzoli4

- Milyen kategóriájú vadállatok tartoznak a profilodba? Elboldogulnál adott esetben mondjuk egy tigrissel vagy oroszlánnal is?

- Nem, én csak hüllőkkel és rovarokkal foglalkozom. Ezért is rossz, hogy rám ragasztották a vadállatbefogó jelzőt, mert félrevezető. A névjegykártyámon is az szerepel, hogy méreggel ölő egzotikus állatok befogása. Tehát csörgőkígyó, kobra, skorpió, madárpók és más ehhez hasonlók. Darazsakkal például nem foglalkozom, mert nem egzotikus állatok. A tigris ugyan az, viszont nem hüllő, így szintén kiesik.

Ki tarthat veszélyes állatot?

A hatályos törvények szerint a veszélyesállat-tartáshoz egyrészt betöltött 18. életév, másrészt szakirányú végzettség kell, tehát hogy az adott személy tudjon igazolni legalább három évet, amíg ilyen állatokkal foglalkozott. Ez lehet akár állatkertben gondozóként, akár cirkuszban, vagy más hasonló helyen. A mérges kígyók esetén még bonyolultabb a helyzet, ugyanis legális tartásukhoz rendelkezni kell érvényes szavatossági idejű ellenszérummal is.

Egy ilyen szérum két évig jó, utána cserélni kell, akár fel lett használva, akár nem. Ami pedig az árakat illeti: nemzetközi börzéken egy kisebb csörgőkígyót már 60-70 euróért (vagyis nagyságrendileg 20 ezer forintért) be lehet szerezni. Ennek az ellenszéruma 1 millió 600 ezer forint, amit két év után nagy eséllyel lehet kidobni a kukába. Végül, de nem utolsósorban pedig a szomszédok beleegyezésére is szükség van az engedélyhez. Mindezek fényében nem meglepő, hogy gyakorlatilag senki nem választja a törvényes utat.

bothzoli8bothzoli11

- Mekkora adrenalinlökettel járnak az akciók? Szoktál félni egy-egy állat befogásakor, nehogy rosszul jöjj ki belőle?

- Közben sosem foglalkozom ezzel, nem is érnék rá, hiszen nem szabad, hogy bármi elvonja a figyelmemet. Ha eluralkodna rajtam a félelem, sokkal nagyobb eséllyel csinálnék hülyeséget: elég egy rossz mozdulat, és máris kész a baj. Ha viszont sikerült megfognom az állatot, rögtön utána szinte mindig kiszakad belőlem a hatalmas adrenalinlöket.

Mi volt az eddigi legkeményebb helyzet, amibe kerültél?

- Eddig huszonháromszor mart meg kígyó, ebből a legdurvább egy egyiptomi kobra volt 2004-ben, ami a harmadik helyet foglalja el a világ legveszélyesebb hüllői között. Egy nagyon fiatal példány harapott meg, sőt nem is harapott, éppen csak megkarcolt a sípcsontomnál az egyik fogával.

De ennyi is elég volt ahhoz, hogy félig lebénuljak: leállt a vesém és a májam, sőt egy időre a szívem is, újra kellett éleszteni. Nyolc ampulla ellenszérumot toltak belém és napokig lélegeztetőgépen voltam.

Szerencsére hamar kiértek a mentők, illetve az is fontos, hogy autodidakta módon elsajátítottam a toxikológia alapjait, így egy hasonló helyzetben mindig tudom magam megfelelő elsősegélyben részesíteni.

bothzoli7bothzoli12

- A családod, rokonaid hogy viselik a munkáddal járó veszélyt és az állandó készenlétet?

- A szüleim már nem élnek, ami pedig a feleségemet illeti, egy éve házasodtam és mostanra őt is sikerült megfertőznöm a hüllők szeretetével. Tulajdonképpen nem erőltettem rá semmit, magától kezdett el foglalkozni az állataimmal és azóta rendszeresen besegít az etetésükbe, gondozásukba. Szerencsére ő egyébként is nagyon pozitívan áll a munkámhoz, tisztában van vele, hogy tudok magamra vigyázni, és a váratlan helyzeteket is megérti. Többször volt már például olyan, hogy nyaralásból kellett visszajönnöm, vagy éppen

"
a moziban kaptam riasztást a film kellős közepén. Mondanom se kell, hogy ez azért nem minden párkapcsolatban működne.

- Meddig lehet ezt csinálni, el tudod képzelni, hogy egyszer majd belefáradsz?

Amerikában, ahol profi állatrendőrség működik, sokan 60-70 éves korukig is folytatják. Nálunk nyilván nem ugyanaz a helyzet – elég csak azt nézni, hogy ők rendes havi fizetést kapnak –, de ettől függetlenül ameddig az egészségem engedi, és megvan a megfelelő fizikai erőnlétem, nem szeretném abbahagyni.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ajtokilincs-1000x668.jpeg

Két fiatal feltalálta az önmagát fertőtlenítő kilincset

Csupán 3800 forintba kerül és szinte minden baktériumot megöl. A speciális fogantyút két hongkongi diák alkotta meg.
Fotó: James Dyson Award - szmo.hu
2019. október 18.



Akár néhány éven belül vége lehet a kézfejre húzott pulóverekkel vagy a csuklóval kinyitott mosdóajtók korszakának. Két hongkongi diák ugyanis néhány éve feltalálta az önmagát fertőtlenítő kilincset, az ötlet pedig idén révbe is érhet: a hiánypótló találmány bekerült a James Dyson-díj húsz döntőse közé, olvasható a Good News Network cikkében.

Mint minden igazán jó ötlet, ez is fillérekbe kerül, hiszen az ajtónyitást remélhetően forradalmasító kilincshez használt anyagok mindössze 13 dollárba (kb. 3800 forint) kerülnek. A szinte baktérium-biztos kilincs működési elve is pofonegyszerű: a két diák titán-dioxid port és ultraibolya LED-lámpákat kombinált. A titán-dioxid fotokatalizátor, vagyis amikor az ultraibolya fény aktiválja a bevonatot, olyan hidroxilcsoportokat hoz létre, melyek lebontják a baktériumokat.

A laboratóriumi tesztek során a kilincs ezzel a módszerrel elpusztította a baktériumok 99,8 százalékát.

Ráadásul az ajtó nyitásából és becsukásából származó kinetikus energia elegendő villamos energiát ad a fogantyú megvilágításához és működéséhez. Így tulajdonképpen a kilincs egyben saját maga generátora is, ettől pedig Sum Ming Wong és Kin Pong Li találmánya teljesen önműködő.

A James Dyson-díj győztesét november 14-én hirdetik ki. A dicsőségen kívül 30 ezer dollárt is kap a legjobb ötlet tulajdonosa. A húsz döntőst - köztük az önmagát fertőtlenítő kilincset is - ebben a rövid videóban mutatják be:


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
62259790_457278301689957_552666388670447616_n.jpg

A magyar csodabugyi, amely évi több kilónyi szeméttől szabadít meg

Néhány évvel ezelőtt a menstruációs kelyhek törték meg a tamponok és betétek egyeduralmát, most azonban egy újabb szereplő jelentkezett be a piacra, amely nem mellesleg környezettudatosságra is ösztönöz.
Polák Zsóka - szmo.hu
2019. október 21.



Egy ideje a Redy-bugyiktól hangosak a közösségi platformok. Néhányan viszolygással, sokkal többen viszont őszinte érdeklődéssel fordultak a menstruációs bugyik felé. Működésük egyszerű: csak belebújunk, viselés után kimossuk, ezzel redukálni, sőt, akár teljesen mellőzni lehet az eldobható betéteket és tamponokat. Bár külföldön már akad néhány hasonló márka, a hazai piacon mindez egy magyar lány fejéből pattant ki pont bugyimosás közben.

A menstruációs bugyikkal kapcsolatban mindenkinek van véleménye, az adatgyűjtés során a legszélsőségesebb vélekedések jöttek szembe, amelyek valószínűleg minden nő fejében megfordultak, ráadásul az új találmányokat körbelengő szkepticizmussal is meg kell küzdenie a Redy-nek.

De gondoljunk csak arra, hogy voltak idők, amikor a betét és a tampon is hihetetlenül furcsa újdonságnak számított,

így könnyen lehet, hogy néhány évtizeden belül már ciki lesz eldobható eszközöket használni a menstruáció alatt. Most még bőven ott motoszkál sok nőben a kérdés, hogy mégis milyen őrült ötlet csak egy szál bugyiban menstruálni, így a legszkeptikusabb kérdésekre kerestük a választ, amellett, hogy megismertük a csodabugyi működését és a menstruáció kérdésén túlmutató küldetéseit a környezettudatosságtól kezdve a testpozitív szemléleten át a témával kapcsolatos diskurzusok elindításáig. És ki is segíthetett volna jobban az égető kérdéseknek a megválaszolásában, ha nem a This is Redy megálmodója, Molnár Dóra?

- Sem ruhatervezői, sem egyéb textiles szakmai háttered nincs, mégis hogyan jutottál el addig, hogy teljesen újfajta fehérneműt tervezz?

- A józan paraszti ész segített hozzá. Megjött, próbáltam kimosni a fehérneműt, amikor bevillant, hogy miért nincs olyan bugyi, ami megtartja a vért és nem ázik át? Miért nincs menstruációs bugyi?

A nagy tanulság számomra az, hogy nem kell mindig túlbonyolítani a dolgokat: a megoldás vagy egy jó ötlet néha nagyon közel van.

Ha pedig emellé egy kis kitartás is társul, akkor meg lehet valósítani anélkül is, hogy az ember textiles, tervező vagy varrónő lenne, ráadásul mások is szívesen csatlakoznak egy szép küldetéshez, így a megvalósítás technikai oldalát is könnyen meg lehet oldani.

- Hogyan álltál neki szakmai háttér nélkül? Milyen volt a tesztelés folyamata?

- Természetesen magam is teszteltem, de az ismerőseimet, barátaimat is bevontam, hiszen ahány nő, annyi vérzés. A tesztelés folyamata emiatt lassú volt, hiszen meg kellett várni, hogy megjöjjön. Szakmai háttér nélkül biztos, hogy lassabb volt a folyamat, de nagyon hittem ebben, szóval nem volt számomra kérdés, hogy meg fogom-e csinálni. Ha támad egy jó ötleted, két lehetőséged van: vagy évek múltán megbánod, hogy hiába hittél benne, nem csináltad meg, vagy megcsinálod, legfeljebb nem sikerül jól, viszont nyugtázhatod, hogy megpróbáltad – én így álltam hozzá.

A levelekből, amiket kapok az derül ki, hogy jól tettem, és ez végtelen erővel tölt fel. Ez megerősített abban, hogy menjünk tovább és csináljuk, új fazonok, típusok, még erősebb bugyik, színek - nagyon sok a terv, és már folyamatban is van a megvalósításuk.

- Külföldön már évek óta árulnak ilyen jellegű bugyikat, ez mennyiben segített a termék megtervezésében?

- Amikor kitaláltam a Redy-t a kontinensünkön még nem volt ilyen bugyi. Sőt, még Kínában sem, pedig azt mondják, ott aztán minden van. Ahogy telt az idő, egyre mélyebbre ástam a textilek világában, akkor derült ki, hogy létezik már egy-két olyan cég, akik menstruációs bugyikat gyártanak. Számomra ebben az információban az volt a legfontosabb, hogy megerősített és támaszt nyújtott: igen, meg lehet csinálni, nem lehetetlen!

Nem lemásolni akartam valaki más szellemi majd fizikai termékét, meg akartam csinálni a sajátomat. Azt akartam, hogy a magyar nőknek is legyen menstruációs bugyijuk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
vagta.jpg

Idén is Nagy Arnold, Temerin lovasa nyerte a 12. Nemzeti Vágtát

Újra a Fantázia nevű lóval lett sikeres.
MTI, fotó: Mohai Balázs - szmo.hu
2019. október 20.



Nagy Arnold, Temerin lovasa Fantázia nevű lován nyerte a 12. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap este a budapesti Hősök terén.

Nagy Arnold Baja, Kaposvár, Kecskemét és Zirc lovasát győzte le a Millenniumi emlékmű körül kialakított különleges versenypályán.

A 2019 leggyorsabb lovasa címet elnyerő temerini versenyző a Nemzeti Vágta vándordíját, egy 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat vehetett át az ünnepélyes díjátadón. Fantázia hátára győzelmi takarót terítettek.

A Nemzeti Vágtát 2018-ban is a Fantáziát lovagló Nagy Arnold nyerte.

A döntőben másodikként befutó Németh János, Baja lovasa egymillió forintos, a harmadik helyezett Somogyi József, Kaposvár versenyzője félmillió forintos jutalmat kapott, a további két döntős, Kecskemét és Zirc lovasa 300-300 ezer forintot vihetett haza.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ffi.jpg

„Ha így folytatja, hamarosan meghal!” – inkább 215 kilót fogyott, és most lefutott egy maratont

A most 43 éves sportember néhány éve még akkor 294 kilogrammot nyomott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



Amíg mások az utolsó 5 kilóval küzdenek, ez a férfi több mint 200 kilót adott le, ráadásul egy nem mindennapi sportteljesítményt is összehozott.

A Detroit Free Press azt írja: vasárnap rendezték az amerikai város újabb maratoniját, amelyen 6:31:14-es idővel ért célba Carlos Orosco.

A most 43 éves sportember néhány éve még akkor 294 kilogrammot nyomott, az orvosa pedig közölte vele, hogy ha így folytatja, hamarosan meghal. Orosco ezek után letette az alkoholt és egészséges életmódra váltott, mellette pedig átesett egy műtéten, amikor a gyomra nagy részét eltávolították. Ezek után elkezdett edzeni, 2015 óta így 215 kilogrammot fogyott végül.

Egy barátja ajánlott neki egy futóklubot, hozzájuk csatlakozott. Eleinte öt kilométeren versenyzett, aztán fokozatosan növelte a távokat. Azt mondta, a futás számára most már közösségi élmény, amely visszaadta az életét.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!