hirdetés
szabadsaghid_ck.jpg

Boldog születésnapot, Szabadság-híd!

123 éve adták át a Szabadság-hidat, melyet még világháború után is az eredeti tervek alapján építették újjá. Ráadásul két rekord is fűződik hozzá.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: FSZEK Budapest Gyűjtemény - szmo.hu
2019. október 04.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

A rekordok hídja

A noha a Szabadság-híd csupán a negyedikként felépült pesti dunai híd,

nevéhez két rekord is fűződik. Az egyik, hogy 331,2 méteres hosszával ez a főváros legrövidebb hídja, és – ami talán fontosabb – ez az első olyan fix átkelő, mely kizárólag a magyar ipar termékeként épült.

Az akkor még Fővám téri híd építése már 1885-ben eldőlt, lévén akkor iktatták törvénybe, hogy amennyiben város kasszájába legalább 650 ezer forint folyik be a hídpénzekből, úgy azt egy újabb ilyen szerkezet építésére kell fordítani. Mivel a meglévő két közúti híd, a Lánc- és a Margit a tervezettnél is nagyobb hasznot hajtott, 1893-ban már két új átkelő építését rendelték el. Ezek valójában a negyedik és ötödik állandó hidak voltak a városban, ám mivel harmadikként az Északi Vasúti Összekötő híd készült el, így a közúti hidak közül a harmadik és negyedik lett a Fővám téri (Szabadság) és az Eskü téri (Erzsébet) híd.

Nemzetközi pályázat a hidak építésére

A hidak tervezésére kiírt nemzetközi pályázatra 74 anyag érkezett be, melyek közül 21 vonatkozott a Fővám térről induló hídra. A győztes végül az ország egyik legjobb nevű hídtervezőjének, Feketeházy Jánosnak a terve lett (igaz végül kisebb, Gálik István, Beke József és Nagy Virgil által eszközölt változtatással).

Budapest Ferencz József hid. Fővámház és a Közraktárak 1896 körül. A háromnyílású, konzoltartós vasszerkezetű híd 1894-96-ban épült a leghíresebb magyar hídépítő mérnök, Feketeházy János díjnyertes pályázati terve alapján. A turuljairól híres kapuzatok építész-tervezője Nagy Virgil volt. Ez az egyetlen fővárosi híd, melynek vámpavilonjai részben ma is megvannak a pesti oldalon. (Vadas Ferenc gépirat) Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az építkezés a pályázat eredményének építése után igen hamar, már 1894-ben megkezdődött és a pillérek, valamint a hídfők már egy évvel később, 1895 decemberében készen voltak. Ahogyan fentebb már említettük a Fővám téri híd volt az első olyan budapesti átkelő mely kizárólag a magyar ipar termékeiből épült fel. Ennek megfelelően a vasszerkezeteket gyártása 1895 februárjában, a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyárában indult meg, és ez a gyár szállította le a teljes mennyiséget, határidőre.

Mivel az alapanyag ilyen kiváló ütemezésben érkezett, így a vasszerkezet szerelését már 1895 júliusában meg tudták kezdeni és 13 hónappal később, 1896 augusztusában be is fejezték. Az ünnepélyes átadásra végül is éppen 123 éve, a Millennium évében, október 4-én került sor. Az átadó ünnepségen részt vett Ferenc József, sőt ő maga verte be az utolsó szegecset is. A hidat végül az ő tiszteletére Ferencz József hídra keresztelték el.

A Pesti Napló 1896. október 5-i, hétfői számában így számolt be a híd átadásáról:

"A király a hídon.

Most ő felsége rálépett a hidra és ezzel a hid átadatott a forgalomnak. A király oldalán haladtak báró Bánffy Dezső miniszterelnök és Dániel Ernő kereskedelmi miniszter, utánuk József főherceg, körülvéve a többi miniszterektől, majd a többi meghívott vendégek, akik nagy csoportokban kisérték a felséges urat.

A király legelőször az első mederpillér feletti vaskapuzatnál állt meg, ahol Dániel Ernő megmagyarázta a turulmadarak jelentőségét. A kapu gazdag ornamentikája nagyon megtetszett a királynak, aki azután ismét folytatta az utat. Amikor a hid közepére ért, a hid alól lelkes éljenzés hallatszott. Néhány evező-egyesület tagjai voltak az éljenzők; akik mintegy 20—25 csolnakban elhelyezkedve cirkáltak a hid alatt.

Minél közelebb ért a király a budai oldal felé, annál zajosabb és lelkesebb lett az üdvrivalgás, amely- lyel a budai parton és a Gellérthegyen álló közönség fogadta ő felségét. Szűnni nem akaró éljenzés hangzott fel minden oldalról, és a király mindenfelé katonásan tisztelgett.

Átérve a hid budai feljárójához, ő felsége megállt és végig jártatta szemeit a gyönyörű panorámán, amelyet a hatalmas folyam számos hajóival, a szemben levő pesti rakodópart gazdagon díszített palotáival nyújtott.

— Ez igazán szép. mondotta a király, József főhercegnek, akivel most hosszabb beszélgetésbe eredt. Azután még kezet nyújtott Bánffy Dezsőnek és Dániel Ernőnek, amire a közönség folytonos éljenzése közben kocsira ült és a rakodóparton végig, a királyi palotához a Krisztinavároson át vezető uj utón hajtatott fel a váriakba.

A király távozása után a miniszterek és méltóságok gyalog tértek a pesti oldalra. Utánuk azonban a budai közönség is ellepte a hidat, amelyen ma egész nap ingyenes volt a forgalom. Óriás embertömeg járt fel és alá, gyönyörködve az uj hídon, amely a mai napon ki is állotta fényesen a teherpróbát, mert gyakran igazán veszélyes tolongás volt a hídon.

A rend azonban egy percig sem zavartatott. Egész nap a kiváncsiak tömege nézte a főváros uj alkotását; éjfél 12 órakor azonban elfoglalták helyeiket a hidvámszedők és pont éjfélkor az első pesti átkelő lefizette a hid első bevételét, két krajcárt, amelyért egy fényes pléhdarabot kapott.

Ugyanekkor egy fess fiákker is robogott a hid kocsiutjára, és ezzel a hid forgalma megkezdődött."

Fakockákkal borították és a villamos síneket is beépítették

Az elkészült alkotás akkoriban Európa szerte modernnek számított, hiszen 12 elektromos ívlámpa, 8 izzólámpa és 48 gázlámpa mellett, villamos síneket is elhelyeztek rajta. Ezeket az eredetileg fakockákkal borított úttest két oldalán helyezték, alsó vezetékes rendszerben, hiszen ekkor még a főváros valamennyi villamosvonalán az úttestben futott az elektromos vezeték. Mivel az építkezés megindulásakor a Vámház körút (akkoriban Mészáros utca) csak a Lipót (Váci) utcáig tartott, azt időközben egy útban lévő háztömb lebontása mellett egészen az új hídig vezették el.

Ezzel – a híd átadása után másfél évvel – a villamos közlekedés is megindulhatott a Kálvin (akkoriban Széna) tér felől Budára. A járatot a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltette. A villamos pályát végül 1923-ban alakították át felsővezetékes rendszerűre, míg 1938-ban helyezték át a híd közepére. A sors fura fintora, hogy mindössze hét évvel a felújítás és átalakítás után a II. világháborúban, a visszavonuló német alakulatok felrobbantották a hidat, és ezzel majdnem megpecsételték a sorsát.

Villamosvasúti pálya építése a Ferenc József hídon. A munkát felügyelők, munkások. Közelről látható az alsóvezetékes sínpálya útburkolat alatti szerkezete 1896 körül. Szerző ismeretlen. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Ám a híd még a komoly károsodások ellenére is túlélte a robbanást, ami egyértelműen Feketeházy János zseniális munkáját dicséri. A hidat végül a robbanás után alig egy évvel, 1946 tavaszán kezdték újraépíteni, az eredeti tervek alapján gyártott alkatrészekkel és még abban az évben, augusztus 20-án adták át a forgalomnak, immáron Szabadság-híd néven.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
monoricenter-cim.jpg

A Mázsa tér környékén külön kis univerzum épült ki: rengeteg üzlet, éttermek, templomok, sőt még orvosi központ is van. Az itt élő kínaiak mellett pedig már a magyarokat is szívesen látják.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 12.



Ha a budapesti kínai negyed kerül szóba, szinte mindenki a józsefvárosi piac zajos világára gondol. Bár a hírhedt Négy Tigrist már öt éve bezáratta az önkormányzat, közvetlen szomszédságában, az egykori Ganz-gyártelepen továbbra is virágzik a távol-keleti kereskedelem, egymást érik az árusok standjai.

Ebben a cikkben azonban nem erről lesz szó. Pár buszmegállóval arrébb ugyanis hosszú évek óta növekszik egy másik, autentikus "Chinatown" is Budapesten: a kőbányai Monori Center.

Hogyan alakult ki ez a különleges világ? Kik működtetik és bővítik évről évre? Hosszas tervezés, vagy véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy megszülessen? Egyáltalán mikor és kik érkeztek Kínából Budapestre? Ez mind kiderült a Hosszúlépés sétáján, amely a Kőbányai selyemút nevet kapta.

Kínai kereskedők már a XX. század elején is megfordultak a régióban, ők azonban a '30-as évek gazdasági világválsága hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett kiáramolni a lakosság külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A '80-as évek közepére Magyarország is kedvelt célpontjukká vált, azzal párhuzamosan, hogy a szocialista rezsim az évtizedekig tartó elhidegülés után elkezdett közeledni az ázsiai országhoz. A folyamat a rendszerváltás után gyorsult fel igazán, mivel ekkor néhány évre eltörölték a vízumkötelezettséget.

Ennek hatására minden addiginál többen jöttek, főleg vállalkozókedvű kiskereskedők, akik a szocialista országok gazdasági együttműködésének megszűnése miatt keletkezett áruhiányra repültek rá.

A piaci rést sokan megérezték, és olcsó tömegtermeléssel gyártott árucikkeik révén nagyon sikeresek lettek. Rajtuk kívül a Tienanmen téri forradalom megtorlása elől menekülők közül is jó páran itt kötöttek ki.

Ezután egy nagyobb hullám volt még: az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényeknek köszönhetően pár évig ismét nagyon sokan érkeztek. A lehetőséget azzal hirdették Kínában, hogy „a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legbiztonságosabb”, így nem csoda, hogy sokan ráharaptak, bár persze a 250-300 ezer eurós árat csak a tehetősebbek tudták kifizetni.

A Mázsa tértől nem messze található területet szintén még a rendszerváltás környékén kezdte felvásárolni egy kínai ingatlanfejlesztő cég, nagyon tudatosan, parcelláról parcellára. Ennek megfelelően az utcakép is sokkal rendezettebb, érzékelhetően kisebb itt a káosz, mint a 8. kerületi negyedben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
cimlap.png

Szeptember végétől a havi bérletnek már létezik online verziója is. Héven, villamoson, metrón és trolin is kipróbáltuk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 13.



A RIGO kudarca és a budapesti elektronikus jegyrendszer körüli sorozatos botrányok után ideje volt valami modernnel és működőképessel előrukkolnia a BKK-nak a fővárosi közlekedés terén. Mostantól végre létezik online bkv-bérlet (hivatalos nevén: Budapest-bérlet) is, amit a Mobiljegy nevű alkalmazásban lehet letölteni, a félhavi bérlettel együtt.

Az app a körülményekhez képest hozza azt, ami tőle elvárható: friss, gyors, biztonságosnak tűnik és egyszerű használni.

Mi lett volna/lesz a RIGO?

A budapesti elektronikus jegyrendszer, amit úgy terveztek, hogy kiváltsa a papíralapú jegyeket és bérleteket egy névvel és fényképpel ellátott kártyával. A projekt azonban 2018 novemberében bedőlt, 15 évvel az első fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésének bejelentése után. Jelenleg 2020 végére - 2021 elejére tervezik a mostmár egész országra kiterjedő jegyrendszer bevezetését, ami bekötné Budapestet az országos vasút és buszos jegyrendszerhez.

Utaztam hévvel, villamossal, metróval és trolibusszal is az elmúlt néhány napban, amíg teszteltem az új Budapest-bérletemet.

A BKK honlapján egy közérthető és informatív tájékoztatást kaphatunk arról, hogy miképpen kell regisztrálni és használni az alkalmazást, ráadásul az egész angolul is elérhető.

Nekem a regisztráció az alkalmazás letöltésével és a jegyvásárlással együtt kb. 8-10 percet vett igénybe, amivel egy kicsit lassabb voltam az RTL-híradó stábjánál.

Azt nem állítanám, hogy minden flottul működik már a rendszerben.

Azt tapasztaltam, hogy ritkán tudják a direkt erre a célra vásárolt géppel ellenőrizni a bérletemet, ugyanis még mindig nincs belőle mindenhol. Az applikáció használatához pedig aktív adatforgalom kell, vagyis az utazónak internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

Az elsőajtós buszokon és a metrókon való utazáshoz nekünk kell leolvasnunk egy kiragasztott kódot, és a felugró animációt bemutatnunk ellenőrzésre. Az összes többi esetben pedig, a jegy bal alsó sarkában található három pontra kattintva előjön a saját jegyünkhöz vagy bérletünkhöz tartozó hasonló kód, amit ellenőrzéskor be kell mutatni.

Mivel az alkalmazás személyes adatokat tárol - illetve elmenthetjük bele a bankkártyánkat, hogy csak néhány gombnyomás legyen a következő vásárlásunk - kötelező számkódot beállítanunk a feloldásához. Ezen felül az erre alkalmas készülékeken ujjlenyomattal való feloldást is beállíthatunk. (Egy alkalommal előfordult, hogy mindkettőt meg kellett adnom a belépéshez.)

A júniusban megkezdett pilot projekt után, ahol először csak a 100E reptéri buszjáratra lehetett jegyet váltani, szeptember elejétől a többi közlekedési eszközre is kiterjesztették a mobiljegy vásárlási lehetőséget. Így az utazásaim során már nem találkoztam olyan ellenőrrel/jegyvizsgálóval, aki meglepődött volna, amikor a papír bérletem helyett a telefonomon lévőt mutattam be neki.

Sokszor azonban esetlenül viszonyultak a leolvasáshoz az ellenőrök, leginkább a metróknál; nem mindig tudták eldönteni, hogy most akkor az animáció vagy a bérletem kódja kell.

(A hivatalos álláspont szerint az animáció.) A HÉV-en nem is találkoztam olyan ellenőrrel, aki beolvasta volna a bérletemet, illetve ez így nem teljesen igaz, egyikük megnézte az én készülékemen az érvényesség idejét.

Néhány példa a felbukkanó animációkra.

Hiányosságok a trolibuszokon is adódtak, ott ugyanis a buszvezetőknél sokszor nem volt leolvasó készülék, így jobb híján én megmutattam az animációmat, ők meg továbbintettek.

Mégsem ez mutatta meg leginkább, hogy online bérlet ide vagy oda, milyen állapotban is van a budapesti tömegközlekedés. A 76-os trolin utaztam, amikor a hátsó ajtó felett lévő burkolat kiszakadt a helyéről, és talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett le. Csak lifegett a majdnem egy négyzetméteres fémdarab az emberek fölött. Két segítőkész utas aztán segített megtartani a lemezt, amíg a sofőr visszahekkelte a helyére, olyan öt-hat perc alatt.

Persze ettől még mindenképpen dicsérendő, hogy applikációt fejlesztett a cég, és igazságtalan is lenne, ha csak a fenti esetet hoznám szóba, amikor a teszt alatt jóval többször fordult elő, hogy egyszerűen csak zötykölődtünk a belvárosi dugóban, eseménytelenül.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-3.jpg

A nyomok egy külföldi alkotóhoz vezetnek.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 08.



Budapesten több helyen is találkozni különleges gerillaszobrokkal, kőalkotásokkal. Most egy újabb, uszadékfából készült alak tűnt fel a rakparton, az Erzsébet- és a Szabadság híd közötti lépcsősoron. Fotósunk is felfigyelt rá, és sikerült is megörökítenie a kész alkotást.

A rejtélyes alkotóról egy ideig nem lehetett tudni semmit,

ám úgy tűnik, hogy egy Dima Shlyonkin nevű - amúgy az Instagram-oldala szerint drótból készült szobrokat készítő - művész munkája. Egy horgász csoportban azt írták, hogy egy héten keresztül készült a mű.

Эту скульптуру я собрал из деревяшек, которые валялись на берегу Дуная в городе Будапешт.

133 Likes, 24 Comments - Дима Шленкин (@dima_shlyonkin) on Instagram: "Эту скульптуру я собрал из деревяшек, которые валялись на берегу Дуная в городе Будапешт."

A különös alak sokak fantáziáját megmozgatta, fotósunk közösségi oldalán többféle elnevezést is adtak neki. Többek között megkapta a Duna Hercege elnevezést, de volt aki Groot-ot látta meg benne, sőt akadt, aki egyenesen Rodin: A gondolkodó szobrát vélte felfedezni. De jött tipp Szilszakállra és Zeuszra is.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
DSC_2571-1.jpg

Vasvirágokat, absztrakt hullámzást és fejét fogó szoborhölgyet is találtunk a téren. Mutatjuk, hol keresd őket!
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. október 05.



A Nyugati tér szinte megkerülhetetlen csomópont és találkozási hely a körút mentén: itt jár a 4-6-os, a 3-as metró, itt van a WestEnd, és hát igen, itt lehet felszállni a Nyugati pályaudvarról induló vonatokra is. Központi elhelyezkedése miatt azonban hihetetlenül koszos és lepukkant. Még a jelenleg is zajló felújítási munkálatok ellenére is. Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.

Bevallom, kicsit megbántam, hogy Lampival az óra mellé beszéltük meg a találkozót. Hiába rehabilitálják épp a teret, még a szép virágágyások sem tudják elnyomni az ott terjengő bűzt. Több kéregető is leszólított minket, és az egyik fotózási pontról le kellett mondanunk, mert konkrétan valakinek a “hálószobájába” kellett volna besétálnunk.

Ennek ellenére fenntartom, hogy ennek a visszataszító térnek is vannak olyan szép részletei, amit érdemes jobban szemügyre venni.

Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a tér leghangsúlyosabb eleme, a Nyugati pályaudvar mellett. Miközben a villamos vagy vonat után rohanunk, illetve a mekibe sietünk bedobni egy-két falatot, általában csak az örökösen ott lévő fa aládúcoláson, és a málló falragaszokon akad meg a szemünk. Nem igazán nézzük egybe az épületet, pedig az összkép igazán lenyűgöző. Ráadásul a körútról látható része még csak nem is a főhomlokzat (az valójában az Eiffel térre néz).

Az állomáscsarnok terveit Gustave Eiffel tervezőirodájának köszönhetjük. (Ők tervezték meg később a Párizs jelképévé vált Eiffel-tornyot is.)

A körút felőli kilencosztású üvegtábla két oldalán a tornyos, erkélyes épületszárnyak egykor az igazgatóság lakásaiként szolgáltak. A hatalmas jegypénztártól balra eső építmény étteremnek adott otthont - ahogy ma is, hiszen itt van a McDonald’s. Szimmetrikus párja pedig a postai küldemények kiszolgáló helyisége volt.

Érdemes közelről is megvizsgálni a pályaudvar homlokzatát. A vasból készült virágos épületdíszek, oszlopfők és ablakrácsok hihetetlenül bájosak.

A tér következő szépségeit a Váci út túloldalán kell keresni. A Nyugati tér 4. szám alatt álló épület egykor Tekintetes Feledi Miksa úr lakház volt, aki a századforduló környékén számos ingatlant birtokolt a fővárosban. A háztulajdonos 1891 nyarán adott megbízást a négyemeletes, félköríves bérház építésére, ami aztán 1892. szeptemberére lett kész.

A homlokzaton jóval szemmagasság felett kiszúrhatsz öt szép hölgyet. Ha pedig nagyon jó a szemed, még azt is láthatod, hogy mindegyik szoboralak tart a kezében valamit: fogaskereket, könyvet, talán gyertyát, búzát. A jobb szélen álló pedig - mintha én lennék - a fejét fogja, és úgy nézi a Nyugati tér zsibongó forgatagát.

A hölgykoszorú a szomszédos Nyugati tér 5 szám fölött is folytatódik. A Holub József által tervezett bérház rózsaszín homlokzatát hat nőalak díszíti. Közülük sajnos csak egyet tudtunk lefényképezni. A többi szobor a tatarozást takaró reklámháló alatt bújik meg. A Köztérképen azonban róluk is találsz képeket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!