hirdetés
„A színészet olyan, hogy soha nem adjuk fel” – beszélgetés a 85 éves Bodrogi Gyulával
Hogy készül a Süsü? Miért lesz egy békés emberből vadász? És mit kér a közönségtől a születésnapjára?
Kövesdi Miklós Gábor; fotó: Eöri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház - szmo.hu
2019. április 14.


hirdetés

Kevés olyan magyar színész van, aki olyan egyértelmű népszerűségnek örvend, mint Bodrogi Gyula. Ez az április több szempontból is az ő hónapja, hogy pontosan miért, az kiderül az interjúból.

- Hirtelen nem is tudom, mihez gratuláljak, annyi mindent ünnepel ebben a hónapban.

- Hajjaj, igen, mert van születésnapom, kapok életműdíjat, mindenféle jobbnál jobb dolog vár.

- Kezdjük a születésnapjával, hiszen napokon belül betölti a 85-öt. Isten éltesse!

- Köszönöm.

- Lehetséges 85 évből kiválasztani egy valamit, amire azt mondja, hogy na igen, ez volt a csúcs, a legjobb időszak, vagy legjobb pillanat?

- Az, hogy 85 leszek. Az már egy rendes szám. Nem mondom, fölcserélném az 58-cal, csak hát nem lehet, nem engedi meg a természet. Volt egy nagyon jó pillanatom amúgy. Amikor a 60. születésnapomat ünnepelték. Nem is tudtam róla, egyszer csak a Vidám Színpadon azt mondták, hogy menjek be a nézőtérre.

Ott volt mindenki, akivel valaha együtt dolgoztam a táncos pályafutásomtól a főiskolán át a színházakig. Az egész addigi pályám megjelent a színpadon.

- Biztos most is készülnek valamire a szerettei, barátai.

- Biztos, de én direkt nem akarom tudni.

- Emellett ha jól számoltam, több mint 6 évtizede van színpadon.

- Lássuk 61, meg 4 év a főiskola, meg 3 év tánc... 68. 1951-ben léptem először színpadra.

- Bevallom, én csak most, erre az interjúra készülve szembesültem vele, hogy néptáncosként kezdte a pályafutását, azután tért át a színészetre. Honnan jött a tánc és azután miért váltott?

- Későn kezdtem táncolni, és amúgy sem lehet olyan nagyon sokáig űzni. A negyven éves táncos már vénember. Az egy nehéz pálya. Gyönyörű pálya, de nagyon nehéz.

- Azt is olvastam, hogy eredetileg tanárnak készült.

- Gyerekként azt gondoltam, hogy matematika-fizika szakos tanár leszek, igen.

- Mi terelte mégis a színpad felé?

- Valószínűleg a színház, anélkül, hogy észrevettem volna. Hol ide csöppentem, hol odacsöppentem, és mindig valahogy színpadra csöppentem. Sorsszerű volt.

- Színészek szoktak bosszankodni, ha nagyon összenőnek egy szereppel, mert ez mindenféle kellemetlenséget okozhat. A leghíresebb talán Bárdy György volt, aki a legenda szerint a Gugyerák figurája miatt egy időben nem léphetett színpadra komoly darabban, mert a közönség nevetett, ha meglátta. Önnek nem volt hasonló kellemetlensége?

- Az egy véletlen volt, egyszer valaki a nézőtérről beszólt. De egyáltalán nem ez a jellemző. Én vagyok Süsü, a sárkány, de soha senki nem fogadott azzal, hogy itt a Süsü. Az utcán, ha találkozom valakivel, akkor megemlítik,

de ha az előadás elkezdődik, akkor, én Gál Alfréd vagyok, Mici néni udvarlója, Süsü, a sárkány vagyok, I. Agrippa vagyok, vagy épp Linda papája vagyok, Veszprémi Béla. Nem keverjük össze sem én, sem a nézők.

- Ha hihetünk a híreknek, a Süsü folytatást is kap. Erről elárulhat valamit?

- Beszéltem Csukás Istvánnal, írja, már a fele kész van, de abba még nem avatott be, hogy merre kanyarodik a történet. Ez amúgy úgy megy, hogy először mint egy rádió játékot, felvesszük a szöveget, azután a bábosok megcsinálják rá a képeket, és amikor kész a film, újraszinkronizáljuk. Egyébként nagyon érdekes, hogy a mai napig, ha egy fellépésen elkezdem énekelni, hogy „Én vagyok a híres egyfejű”, akkor a közönség velem énekli.

- Még mindig maradt gratulálni való, hiszen a Magyar Filmakadémia Egyesület április 22-én életmű díjjal tünteti ki.

- Igen, de arról sem tudok többet, csak ennyit.

- Mennyire igényel egy filmszerep más megközelítést, mint egy színházi? Hiszen a két folyamat azért sok mindenben eltér.

- A nagyon nagy különbség az, hogy a színházi előadás az a színészé, a film az a rendezőé. Ennyiben mindenképp különbözőek. Ha a filmnél valamit másként gondolnak, mint ahogy csinálom, akkor azt újravesszük.

A színháznál az előadás az mindig egy-egy kezdet és vég.

Az mindig megszületik, és aznap meg is hal. Megmaradhat esetleg az emberek emlékezetében. Ha már felveszik filmre, akkor az egy film. Más. Mert mi a közönséggel játszunk. A film meg a közönségnek játszik.

- Az alakítás módszerében jelent különbséget? Hiszen a színházban folyamatosan megy a történet, van íve, a filmnél összevissza veszik fel a jeleneteket.

- Hogyne, van amikor a végét vesszük fel először. De maga az alakítás nem más. Ott a rendező igazgatja, hogy most szomorúnak kell lenni vagy vidámnak.

- Lehetetlen felsorolni az életművét, az összes emlékezetes szerepet. De ha benne van művész úr egy kis játékban, hogy én mondom azokat a címeket, amelyek számomra a legemlékezetesebbek, és elmondja a hozzájuk fűződő emlékeket, ami eszébe jut róla.

- Próbáljuk meg, nem kér kenyeret.

- Hattyúdal.

- Nagyon szerettem, de arról sajnos a nagy emlékem az, hogy se Páger, se Sztankay, se Gobbi Hilda, se Szendrő József, se Várkonyi Zoltán, se Keleti Márton. Amilyen vidáman csináltuk, olyan szomorú visszagondolni.

- Számomra azért is kiemelkedő, mert amellett, hogy egy vígjáték és tényleg nagyon sokat nevettünk, azért nagyon érdekesen egyensúlyozott a komikum és a komolyság, a drámaiság határán.

- Óhatatlanul volt egy kis tragikus alapszín, ahogy azt a Villa Negrát, azt a semmit, el lehet veszíteni. Hogy ez mennyire tud fájni, és hányan voltak úgy.

Nagyon passzolt az élethez, benne volt az elmúlásnak egy furcsa, tréfás, tragikomikus íze.

- A Tanulmány a nőkről azért is különleges, mert egyik filmbeli partnere, Vencel Vera szintén életműdíjat kap április 22-én.

- Igen. Az egy nagyon kedves kis film, nagyon igaz, a mai napi meg lehet nézni, végig lehet szórakozni.

- Az én generációmnak az első találkozás Bodrogi Gyulával talán a Dr. Bubó lehetett.

- Az is nagyon élvezetes munka volt. Szabó Gyula, Csala Zsuzsa, fantasztikus, színészek, fantasztikus emberek, fantasztikus hangok.

- A Süsü a sárkányt már említettük.

- Azt szoktam mondani, hogy dalokat írnak több százezren. Slágert még a legnagyobbak is egyet-kettőt. Kivéve Szenes Ivánt, mert ő rengeteg slágert írt. De hogy miből lesz sláger, azt csak a közönség tudja eldönteni.

A Süsüről a közönség eldöntötte, hogy az sláger.

A sláger olyan, mint a népdal. Szájról szájra jár.

- Beszéljünk a színpadról is. A kaktusz virágát nem láthattam az Ön előadásában, ennek ellenére nagyon sokat hallottam róla, lépten-nyomon felemlegetik, ha Önről van szó.

- Az nagyon érdekes volt. Az eredeti darab az egy negyven éves nőről és egy ötven éves férfiről szól. De a Fodor Imre igazgató úgy döntött, hogy a Voith Ági és a Bodrogi Gyula fogja játszani, két abszolút fiatalember. Ági akkor végezte el a főiskolát. Valami folytán hatalmas siker lett. Rengeteget játszottuk. Ezek olyan megmagyarázhatatlan színházi dolgok, de léteznek.

- A Jamaicai trombitást pedig azóta is minden műsorukban legalább kétszer el kell énekelniük.

- Igen, az egy tuti helyzet.

- Szomorú vasárnap.

- A Szomorú vasárnapot azt a Vidám Színpadon játszottuk. A Vidám Színpad annak idején abszolút vígjáték és kabaré színház volt. De Müller Péter, Vinkó Jóska, Sándor Pali készített belőle egy előadást, ami a Seres dalokra épült, amik egyébként szintén slágerek. „Fizetek főúr, volt egy feketém.” „Szomorú vasárnap.” Kétszáznál is többször játszottuk.

Egyszer egy idős hölgy megállított az előadás végén és azt mondta: Szégyellje magát! Én ide jövök röhögni, és nem tudom abbahagyni a sírást!...

- Igen, a Vidám Színpadra valóban inkább a könnyű műfaj volt a jellemző.

- Könnyű... A nézőnek könnyű! Különben is azt szoktam mondani, hogy színésznek, színházi embernek nincs műfaj. Nekünk szerepünk van, a szerepet el kell játszani. Ha azon nevetni tud a néző, akkor vígjáték, ha sírni, akkor szomorújáték. Ha borzalmasan izgalmas, akkor tragédia.

- Muszáj beszélni a Lindáról.

- Most is megy valamelyik csatornán! Pörkölt, Gát Gyuri nagyon jól kitalálta. Különösen azért volt jó, mint sorozat, mert nem hagyta abba valami izgalmas résznél, hogy aztán jövő héten folytatjuk. A sorozat minden egyes tagjának önálló története volt. Én legalábbis azokat szeretem. Mint a Columbo.

- Amikor Veszprémi Béla figurájára készült, aki maga is színész...

- Igen, egy igazi sikertelen színész. (nevet) De jó kedvű, és soha nem adja fel.

- ...Tehát ahogy készült a szerepre, eszébe jutottak kollégák? Hogy a Veszprémi Béla az olyan, mint ez és ez?

- Nem, inkább az egész színészet. Mert a színészet olyan, hogy soha nem adjuk fel. Aztán hol sikerül, hol nem.

- Tulajdonképpen Veszprémi Bélán keresztül nem is feltétlenül mint mesterség jelent meg a színészet, hanem mint életérzés. Hogy egy színész az színész attól függetlenül, hogy mennyire sikeres, vagy hogy mennyire tehetséges.

- Pontosan így van!

- A Titánia, Titániában négy szerepet is játszott.

- Az Bacsó Péter nagyon jó filmje volt. Abban az időben, amikor készült, azért nagyon erősen utalt Ceauşescura. Nem is szerették mindenütt. Nem a nézők, hanem a... a nem magyar vezetőség.

- Ön híres a hobbijáról is. Egy ilyen rendkívül kedves, szerethető, békés emberből hogy lett szenvedélyes vadász?

- A vadászok mind békés emberek. Veszélyes szakma lenne, ha „békétlen” emberek lennének benne. A vadászat fegyelem, és természet. Persze történik bizonyos mértékű állománygyérítés, rendben tartás. De amikor szűkölködnek az állatok, mi gondoskodunk az etetésükről, itatásukról, a só utánpótlásról. Tehát én a vadászatot inkább vadgazdálkodásnak nevezném. Mi, amatőr vadászok a természet szeretete miatt járunk. Egy ősi foglalkozás felidézése.

Ha nem lett volna vadászat az őskorban, akkor ma nem lenne ember.

- Van-e valami, amit 85. születésnapjára kérne az emberektől, a közönségtől?

- Járjanak színházba, járjanak moziba. Ha jó előadást látnak, az élmény hosszú ideig megmaradt. A filmek és színházi előadások 80-90 százaléka a békéről szól, és nekem, sajnálatos dolog, de mániám a béke.

Azt szeretném, ha az emberek összefognának – még az ellenfelek is.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Ráijesztett a rajongókra egy képpel a Trónok harca Sansája
Sophie Turner spoilergyanús képén néhány rajongó kiakadt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 16.



Tegnap debütált a Trónok harca utolsó évada és azonnal fel is állította a legnépszerűbb epizód rekordját.

Alig nézték meg az első részt, máris a második előzetese borzolta a kedélyeket. Valóban nagyon izgalmasnak ígérkezik az új évad, már csak azért is, mert a sorozatban sosem lehet tudni, ki fog éppen meghalni.

Sophie Turner legfrissebb fotója talán szándékosan jó kis pletykaalap az ezzel kapcsolatos összeesküvések kigondolóinak.

Lapozás után mutatjuk a képet!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Utolsó részéhez közeledik a Drága örökösök – vége az első évadnak
Egyelőre nem tudni, jön-e második széria.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 17.



Évadzáráshoz közeledik az RTL Klubon futó sorozat, a Drága örökösök, írja a Noizz. A Mi kis falunkhoz hasonlóan népszerű, a vidéki szépségeiről és konfliktusairól szóló széria

utolsó részét április 26-án adják le, közel 4 hónap és 81 rész után kerül le a csatorna repertoárjáról.

Helyette a Konyhafőnök új epizódjai jönnek.

Egyelőre nincs hír arról, lesz-e a Drága örökösöknek második etapja, de a közkedveltségből kiindulva jó esély van rá, hogy igen (a Mi kis falunk is egyébként már a harmadik évadot gyűri).

Korábban készítettünk interjút a sorozat egyik szereplőjét, Stefit alakító Kiss Anna Laurával, amit itt olvashattok, és amiben nem csak a karakteréről mesélt, de néhány kulisszatitkot is megosztott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ifj. Richter József: Az állatokat nem kényszerítjük a produkcióra, szeretik, amit csinálnak
Motoros mutatvánnyal és nyílt nappal várja látogatóit a Cirkuszok Világnapján a 25 éves Magyar Nemzeti Cirkusz. Vezetője, Ifj. Richter József azt is elmondta, szerinte miért nem kell betitani az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. április 19.



Most szombaton lesz a Cirkuszok Világnapja. Ifjabb Richter Józsefet arról faggattam, a Magyar Nemzeti Cirkusz hol és hogyan készül a jeles eseményre.

- Április 20-án lesz a Cirkuszok Világnapja. Mióta létezik a szakmai ünnep?

- Ez lesz a tizedik alkalom. Először Európai Cirkusznapként indult, de később világnappá nyilvánították. Mindig április harmadik szombatjára esik. Ebből az alkalomból nagyon sok cirkusz extra programokkal várja a nézőket.

- A Magyar Nemzeti Cirkusz mivel készül?

- Számunkra még különlegesebb lesz ez a nap, ugyanis 25 éves a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Cirkuszok Világnapja pedig kerek évfordulót ünnepel. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy izgalmas cirkusznappal lepjük meg azokat a nézőinket, akik ellátogatnak Debrecenbe. Mindenki ingyen bejöhet a cirkuszba, megnézhetik, hogy gyakorolunk az állatokkal, hogyan gondozzuk őket, kipróbálhatnak különböző cirkuszi eszközöket, hátra lehet sétálni a kulisszák mögé. Egy igazi attrakcióval is készülünk.

Simet László, a kiváló magyar artista egy 50 méter hosszúságban kifeszített drótkötélen fog felmotorozni egészen a cirkuszsátor tetejébe.

A londoni olimpia záróünnepségén mutatta be jó néhány évvel ezelőtt.

- A Magyar Nemzeti Cirkusznak fontos szereplői az állatok. Világhírű lovas számokat mutatnak be, minden évben elefántfürdetést rendeznek. Ugyanakkor egyre többen követelik, hogy tiltsák be az állatok szerepeltetését, Szlovákiában ezt már törvénybe is foglalták. Mit gondol erről?

- A Magyar Nemzeti Cirkusz köztudottan állatbarát. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bebizonyítsuk, az állatokat lehet jól is tartani a cirkuszban. Hosszú évek óta ezen dolgozunk, ezért is jó, hogy tartunk nyílt napokat, ahol mindenki meggyőződhet erről. Mindig azt mondom, hogy különbséget kell tudni tenni cirkusz és cirkusz között.

Nem baj, ha fellépnek az olyanok ellen, ahol valóban vannak problémák. De ahol minden rendben van, ahol betartják a szabályokat, mint nálunk – Magyarországon nagyon komolyan szabályozzák az állattartást –, ott ilyen probléma nincs.

- Kicsit beszélne arról, hogy milyen körülmények között élnek ezek az állatok? Mit csinálnak két előadás között?

- Állatkerti körülményeket biztosítunk a számukra. Mindig törekszünk rá, hogy a legnagyobb kifutókat építsük fel nekik, elektromos karámban vannak, ahol a nagy mozgásigényüket ki tudják elégíteni. Ezek az állatok így nőttek fel, nekik ez a természetes. Sokan kérdezik tőlem is, hogy bírok úgy élni, hogy minden héten más városban vagyok. Számomra ez teljesen megszokott. Bár lakókocsiban élek, mégis lehet olyan körülményeket teremteni, mint egy lakásban. Igyekszünk minél rövidebb ideig szállítani őket. De van itt még valami: azáltal, hogy a cirkuszban vannak állatok, olyan városokban és falvakban is láthatnak elefántot, zsiráfot, ahol a lakóknak az anyagi körülményei nem engedi meg, hogy elmenjenek Budapestre, az állatkertbe.

A cirkusz bemutatja a harmóniát ember és állat között, és nagyon fontos: a porondon nem azt hangsúlyozzuk ki, hogy az elefánt egy lábon álljon, hanem az állatok szépségét.

Tehát manapság már nem az számít, hogy minél nehezebb produkciót mutassanak be, hanem hogy az emberek láthassák ezeket a csodálatos lényeket.

- Ezek a produkciók az állatoknak örömet okoznak? Mert egy kutyán látszik, ha élvezi a játékot.

- Igen. Vannak a cirkuszon kívül is állatok, amik dolgoznak. Vannak vakvezető kutyák, sportlovak. Egy vakvezető kutya is szereti, amit csinál. Folyamatosan jutalomfalatot kap. Az állatainkat mi sem kényszerítjük a produkcióra, hanem úgy tanítjuk, hogy jutalmazzuk őket, ezért szeretik, amit csinálnak.

- Idén is lesz elefántfürdetés?

- Természetesen lesz. Ez a Cirkuszok Éjszakájához kapcsolódó esemény. Idén sem lesz másként, sőt, szeretnénk két naposra bővíteni a Cirkuszok Éjszakáját, ugyanis akkora sikere van.

Az elefántfürdetéssel is az a célunk, hogy az emberek láthassák, milyen jól tartjuk az állatainkat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Menyhárt Jenő 60: az Európa Kiadó frontembere elásta a csatabárdot, de nem mindenkivel
A születésnapi koncerten több nagy összeborulásra is sor került, de így is voltak olyan régi tagok, akik fájóan hiányoztak a fellépők közül.
Láng Dávid; fotók: Bende Csaba / Zenefesto - szmo.hu
2019. április 16.



Menyhárt Jenő a hazai underground megkerülhetetlen figurája: a rövid életű, viszont annál legendásabb URH-ban kezdte, majd 1981-ben megalapította az Európa Kiadót, amely többszöri leállással ugyan, de a mai napig aktívan koncertezik.

A folytonosságot viszont ma már csak a frontember képviseli, a tagság nem egyszer teljesen kicserélődött. Bár akadnak visszatérők (Tóth Zoltán Spenót például a '80-as években egy ideig már gitározott a zenekarban, két éve pedig basszusgitárosként csatlakozott újra), az EK története legalább 4-5 élesen elkülönülő korszakra tagolható.

Az eddig eltelt 38 év pedig bőven tartogatott konfliktusokat is.

Menyhárt ugyanis a saját zenekarában nem igazán híve a demokráciának, hiába kapta egyik új dala a Mindenki egyenlő címet. Nem véletlenül nevezi magát zeneigazgatónak: bár saját jogon is tehetséges, alkotó szellemiségű zenésztársak sokasága vette körül az idők során, soha nem engedett abból, hogy ő határozza meg az irányvonalat.

Az autokratikus hajlam és a csekély kompromisszumkészség több alkalommal is csúnya szakításokhoz vezetett. Legutóbb 2017 elején robbant szét az akkori felállás: Gyenge Lajos dobos kivételével mindenki otthagyta a frontembert, köztük a gitáros Kirschner Péter és a billentyűs-vokalista Másik János, akik neve évtizedekig legalább annyira összeforrt az együttessel, mint Menyhárté.

Kirschner akkor egy posztban érezhető keserűséggel azt írta: „Nem hiszem, hogy Európa Kiadó nevű zenekart valójában el lehetne képzelni a jövőben Másik János és Kirschner Péter nélkül.”

Nos, mint látható, Menyhárt gond nélkül el tudta képzelni – alig pár hónappal később már fel is lépett a jelenlegi csapattal, akikkel azóta is együtt játszik.

A fentiek fényében annyira nem meglepő, hogy sem Kirschner, sem Másik nem volt ott az egyébként számos vendégfellépőt felvonultató koncerten, ami azért eléggé beárnyékolta az ünnepi hangulatúnak szánt estét.

De hogy pozitívat is említsek: a csúcspont számomra egyértelműen Kiss Llászló színpadra lépése volt, aki alapítótag létére hasonlóan méltatlan körülmények között került ki a zenekarból bő hat évvel ezelőtt. Ezután sokáig nem is voltak beszélő viszonyban Jenővel, pedig gyerekkoruk óta ismerték egymást. Most viszont úgy tűnik, sikerült rendezniük a sérelmeket.

Ebben nagy szerepe lehetett Magyar Péternek, az EK egykori legendás dobosának is: ha minden igaz, ő játszotta a közvetítő szerepét kettejük között, többször is békülésre biztatva őket.

A sors fintora, hogy végül már nem érhette meg a pillanatot – hiába szurkoltak rengetegen a gyógyulásáért, tavaly májusban elvesztette a rákkal vívott harcot. Az emléke előtt egy új dallal (Üzenet P-től) is tisztelegtek, amit Llaci írt és énekelt el külön ebből az alkalomból.

Emlékezetes momentum volt a billentyűs Varga Orsolya visszatérése is, aki szintén 2012-ben lépett fel utoljára a zenekarral, azóta a Müller Péter Sziámi AndFriends sorait erősíti.

Ott volt persze Müller is, akivel az URH-ban szerzőtársak voltak, de az azóta eltelt évtizedekben is számtalan alkalommal szerepeltek együtt, valamint Víg Mihály, az EK-val legalább ennyire szorosan összefonódó történetű Balaton frontembere.

Menyhárt New Yorkban töltött éveit pedig ottani zenekara, a Mr. Con and The Bioneers Brave New World Orchestra egyik dalával idézték meg, amiben Leó nevű fia is közreműködött gitáron.

A számlistára nem lehetett panasz, a régi nagy slágerek java sorra került. Elhangzott a Romolj meg, a Küldj egy jelet, a Megalázó durva szerelem, a Popzene, a Bon-bon-si-bon, az Ez a város, a Tengerpart, és persze legutolsóként a Mocskos idők sem maradt ki.

Új dalokból ezúttal csak hármat játszottak, viszont bekerült a programba több olyan szerzemény (Fiatal magyarok, Minden eltörölve, Ezt nem szerettem), amit eddig szinte soha, vagy csak nagyon régen adtak elő élőben. Utóbbit ráadásul a Sexepil egykori frontembere, Hegyi Zoltán énekelte el.

Összesen két és fél órás volt a koncert, méltó lenyomatát adva Menyhárt lassan négy évtizede tartó pályafutásának.

Annyi biztos, hogy ellentmondásos személyisége ellenére a legnagyobb élő dalszerzők közé tartozik, aki – bár lehet vitatkozni arról, felér-e új számainak színvonala a régiekhez – a mai napig keresi a megújulás lehetőségét.

És akárhogy is, ezt értékelni kell.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x