hirdetés
DSC_9677.jpg

Bodnár Tibor, a Ladánybenéből: Mi, fehérek nyilván nem lehetünk rastafárik

10 év után jelentkezik új EP-vel a Ladánybene27. Bodnár Tibit nem csak az új anyagról kérdeztem, de beszélgettünk az egykori építőtáborokról és a rastafari vallásról is.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. december 10.


hirdetés

Nagy örömömre Bodnár Tibi azt is segített helyre tenni, pontosan milyen zenék tartoznak a reggae irányzatba, elárulta, kinek köszönhetően lettek ők "a" magyar reggae zenekar, illetve a zenekar távlati terveiről is faggattam.

- Élénken él bennem egy emlék. A bátyámmal az 5-ös úton autóztunk, amikor láttunk egy Ladánybene táblát, és ennek kapcsán elkezdtünk beszélgetni az akkor – számunkra legalábbis – új zenekarról. Ennek csak annyi jelentősége van, hogy ez valamikor 93-94 körül lehetett, vagyis nagyon régi a zenekar. Sőt, most az internetről megtudtam, valójában még ennél is sokkal korábban indult a történetetek. Ti mikorra teszitek az indulást?

- 1985. augusztus 3-ra egész pontosan. Azért tudom ennyire pontosan, mert ekkor adtunk nevet a formációnak. Ez egy építőtáborban történt, ennek a telefonszáma volt a Ladánybene 27. Voltak olyan települések, amik nem voltak bekötve az akkori „crossbar” telefonrendszerbe. Volt egy-egy telefon a faluban vagy a tanyavilágban, és azt így lehetett elérni, a postán keresztül.

Adta magát, hogy arra a bizonyos szombati, építőtáboros koncertre ez legyen a nevünk, és ránk ragadt.

- Azt hiszem, kell egy kis kitérőt tenni, mert az olvasóink közül valószínűleg sokan nem tudják, nem tudhatják, mik is voltak az építőt táborok. Itt ugyebár nem arról volt szó, hogy maltert kevertetek és raktátok a téglát.

hirdetés

- (nevet) Nem házat építettünk, hanem a szocializmust. Ezek általában mezőgazdasági munkatáborok voltak középiskolások számára. A KISZ – a Kommunista Ifjúsági Szövetség – helyi vezetői szervezték. Ez lehetőséget nyújtott, hogy két hétre kiszabadulj az otthoni légkörből, bulizz a haverokkal, ismerkedj a csajokkal. Persze azért kőkeményen dolgoztunk minden nap, hajnalban keltünk. Kukoricacímerezés, gyümölcsszedés, gazolás, ilyeneket csináltunk.

- Azért tegyük gyorsan hozzá, hogy az építőtáborok, akárcsak az úttörőtáborok, hozzá tartoztak a mindennapokhoz, nem arról van szó, hogy elvetemült kommunista fiatalok jártak oda...

- Sőt...

- Bomlasztottátok a rendszert...

- Ha nem is bomlasztottuk, de nem az élmunka volt a célunk.

- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy a reggae szakértője vagyok. De úgy látom, rajtam kívül is sokan vannak, akik nincsenek tisztába a fogalmakkal. Nekem most úgy tűnik, hogy a reggae egyfelől jelent egy konkrét zenei stílust, de létezik zenei gyűjtőfogalomként is, ami olyan műfajokat ölel fel, mint pl. a ska, a rocksteady vagy a ragga. Szóval hogy is van ez?

- A reggae nem olyan régi keletű. Az 1950-es 60-as években alakult ki. A jamaicai táncesteken az amerikai jazzre jellemző, sok fúvósra épülő zenéket kezdtek játszani. Ezek keveredtek a szigetországra jellemző tánczenékkel, ennek az eredménye volt a ska. De a skának is a ma már kevesek által játszott ska jazz irányzata, amely nem az énekről szólt, hanem a szólókról. Szaxi szóló, azt átveszi a trombita, ilyesmi. Ahogy telt-múlt az idő, variálgattak vele, a dob más ritmusokat próbált, ebből lett egy átmenet, benne a rocksteady vagy az early reggae, azaz korai reggae. Aztán az énekesek is egyre nagyobb szerepet kaptak, fontossá vált a szöveg. Mondjuk úgy, hogy beatzenésedett ez a muzsika. Komolyabbá is vált, lelassult. Bob Marley és a Wailers zenekar voltak az úttörői ennek a lelassult, úgy nevezett „roots reggae”-nek. Megalapozták, hogy ennek hogy kell szólnia. Hová kerülnek a hangsúlyok a dobban, vagy a basszus milyen lélegzettel, hogy játszik, milyen íveket, hogy kíséri a zongora. Ez a „roots reggae” nagyon sok előadót termelt ki, akikről itthon mit sem tudtunk, mi csak Bob Marley-t ismertük. De természetesen ahogy zajlott az élet, jöttek modernebb zenék, és kialakult ennek a szövegelős változata, a ragga dancehall, amiből Európában és Amerikában a rap lett. A dub is elég korán kialakult, ami egy kísérletezős irányzat.

Tehát inkább úgy mondanám, hogy a reggae a jamaicai zenék családja.

- Adja magát a kérdés, hogy Ti hogy akadtatok rá erre a műfajra.

- Kerülő úton. Mondhatjuk, hogy az imént felvázolt utat mi is bejártuk a különböző műfajok között. Amikor a zenekar összeállt, egyáltalán nem voltunk reggae rajongók. Jó időben jó impulzusok értek minket. Az egyik ilyen az volt, hogy Göczey Zsuzsa a Lemezbörze helyett című sorozatában leadta Bob Marley egy koncertalbumát, ami nagy hatással volt ránk. Aztán valamikor a 80-as évek vége felé a UB40-nak volt koncertje a régi Sportcsarnokban. Angyalföldön működött egy Fals nevű ska zenekar, aki olyasmiket játszottak, mint a Madness. Egyszer megnéztük a koncertjüket, és a nevükhöz méltóan tényleg jó fals volt, de a fúvós szekció nagyon tetszett. Szép lassan mi is bele-beleszőttük ezeket a hatásokat a zenénkbe. Mi is csináltunk bolondos ska nótákat, mint a Schneider úr, vagy a Filmsztár, Mozigépész, sokan szerették őket, lehetett rá táncolni. Játszottunk Madness-számokat is. Aztán lett az Új ska című dalunk, aminek lelassítottuk a refrénjét, és az egy roots reggae lett. Jól sikerült, akkor csináltunk egy másikat, az a Csodára várva. Abban az időben – körülbelül 1989-90-et írunk – nagyon előkelő helyen végeztünk egy tehetségkutatón, ennek köszönhetően eljutottunk a Szigeti Ferenc által szervezett Rock Gyermekei táborba, Tokajba. Ott megnyertük a szakmai szavazást, és Feri felajánlott egy lemezlehetőséget. Ez akkor, 90-ben nagyon nagy dolog volt a mai világhoz képest, mert akkoriban csak az olyan nagyoknak jelent meg lemeze, mint Koncz Zsuzsa vagy a V’ Moto-Rock.

Feri viszont azt mondta, engedjük el a sok sallangot. Mi ugyanis azért a Petőfi versfeldolgozástól a kínai versek megzenésítéséig sok mindent játszottunk.

Tehát azt javasolta, ha tetszik a gondolat, legyünk mi „a” reggae zenekar.

Így született az első album, amin voltak ska és reggae nóták.

- A reggae zene erősen kötődik a rastafari valláshoz. Ezzel a részével foglalkoztatok, vagy csak a zene fogott meg?

- Foglalkoztunk. Főleg akkor, amikor 95’-ben kijutottunk Jamaicába. Nagyon furcsa dolog, hogy már rég a rendszerváltás után vagyunk. De valamiért a magyar médiában még ekkor sem lehetett nagyon találkozni a reggae zenével Bob Marley egy-két slágerén kívül. A UB40 és a Sunshine Reggae jelentette nálunk a műfajt. Ugyan az első lemezünkön már volt egy dal, a Rastafari, amiben érintjük a témát, de azért mi sem nagyon találkoztunk magával a vallással. Viszont amikor kijutottunk, akkor hoztunk haza könyveket és olyan zenéket is, amelyek a rasta-gondolattal foglalkoznak. Mi, fehérek nyilván nem lehetünk rastafárik, hiszen az egész lényege pont az, hogy a Jamaicában élő, Afrikából odatelepített rabszolgák leszármazottai keresték az identitásukat. Marcus Garvey gondolkodó és üzletember fogta össze ezt a fajta gondolkodást mozgalommá, vallássá. De sok olyan eleme van, amivel itt, Európában is egyet tudunk érteni. Ilyen az egymás iránti tisztelet, nyitottság, vagy a természet megóvása.

- Van magyar reggae? Alakultak ki az elmúlt 30 évben olyan stílus jegyek, vonások, amelyek kimondottan Magyarországon adódtak hozzá a reggae-hez?

- Minden országnak vagy nemzetnek van saját zenei világa, ami értelemszerűen keveredik egy zenekar muzsikájával. Például egy szerb rock n’ roll zenekar megszólalása érezhetően más, mint mondjuk Elvis Presleyé. Szerbiában egyébként pont nagyon érdekes reggae zenekarok is vannak.

- 5 év után jelentkeztek új albummal. Mi volt az oka a hosszú szünetnek?

- Relatív, hogy mi a hosszú. Bizonyos kor után sokkal gyorsabban suhannak az évek. Volt olyan tíz évünk, a kilencvenes évek, amikor 8 albumot készítettünk. De akkor mindannyian legényemberek voltunk, rá tudtuk szánni az összes időnket a zenekarra. Aztán családosak lettünk, és a lendület is értelemszerűen alábbhagyott. Átmentünk egy kisebb kiadóhoz, most pedig már magunk adjuk ki a lemezeinket. Így nincsenek olyan elvárások, mint a nagyoknál, ahol, ha születik egy sláger, akkor azonnal írni kell még két ugyanolyan albumot.

Ez most egy olyan időszak volt az életünkben, amely kevésbé a dalírásról szólt, sokkal inkább a koncertekről.

- A közelmúltban új, fiatal tagok is érkeztek a zenekarhoz. Összecsiszolódtatok?

- A zenekar harminc éves, az eredeti tagok 50 körüliek. Egy mai, huszonéves srácnak teljesen más a zenei világa, mert már máshogy kapta meg az impulzusokat – jobb hangszereken játszik, internettel nőtt fel. A mai zenei világban más szokások is vannak. Előfordul, hogy egy zenész több produkcióban működik közre, és naptárt kell egyeztetni Zenei értelemben kaptunk nagyon sok újat, ugyanakkor meg kellett tanulnunk együtt élni azzal a mai felfogással, hogy nem mindig ér rá valaki, esetleg beugró zenészt kell hívni, amit én nem szeretek. Szóval nagyon sok új impulzust kapunk tőlük, de alkalmazkodnunk is kell.

- Az LP címadó dala a Zárd ki a világot abból a szempontból különleges, hogy a Reggae Camphez kapcsolódik.

- A Reggae Camp a több mint húsz éve indult fesztiválunk, ami eleinte táborként működött. A reggae zene első számú magyarországi eseménye. Öt nap Jamaica. A célunk, hogy azok, akik szeretik ezt a műfajt, jöjjenek össze öt napra szeretetben és tiszteletben. Ott az emberek nem néznek tévét, nem hallgatnak rádiót, sok feszültségforrást távol lehet tartani. Erre rímel ez a dal is, aminek a szövege Miksa fejéből pattant ki, hogy zárjuk ki a külvilágot.

- A közeljövőben hol láthatunk, hallhatunk titeket?

- Most kis koncert szünetet tartunk. Ez az LP az új album előfutára szeretne lenni. Készülnek az új dalok, próbálunk, ez az elsődleges. A következő koncertünk februárban lesz, a Bob Marley emlékkoncert. 75 éves lenne Bob Marley, de minden évben megtartjuk ezt a koncertet a születésnapja környékén. Tavasszal pedig indul újra a koncert szezon.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billie-eilish-grammy-1000x623.jpg

A 18 éves Billie Eilish volt az idei Grammy-gála legnagyobb nyertese

Kobe Bryant halála beárnyékolta a díjátadót, már rögtön az elején megemlékeztek róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 27.


hirdetés

Vasárnap este rendezték meg Los Angelesben a 62. Grammy-gálát, amelynek a Staples stadion, a Los Angeles Lakers amerikai kosárlabdacsapat otthon adta a helyszínt. Ebben a csapatban játszott a vasárnap helikopter-balesetben elhunyt Kobe Bryant, akinek a halála beárnyékolta a díjátadót.

Már a gálát megnyitó Lizzo is megemlékezett a legendás kosárlabdázóról, majd Alicia Keys is megható beszédet mondott.

"Los Angeles, Amerika és az egész világ elvesztett egy hőst. Összetört szívvel állok most itt, abban az épületben, amit Kobe Bryant épített"

- mondta az énekesnő, majd a Boyz II Men együttessel elénekelték az "It’s So Hard to Say Goodbye to Yesterday" című számot.

Összesen 84 Grammy-díjat osztottak ki, de a gálán csak tízet adtak át, a többit már előre odaítélték.

hirdetés

A csupán 18 éves Billie Eilish volt a legnagyobb nyertes, ugyanis ő kapta Az év dala díját a Bad Guy című számáért, Az év albuma díjat "When We All Fall Asleep, Where Do We Go?" című lemezével, ami a legjobb popzenei album is lett, valamint őt választották meg a legjobb új előadónak is.

Az énekesnő bátyja, Finneas pedig az év producere lett.

Több díjat zsebelt be az R&B énekesnő Lizzo is: övé lett a legjobb egyéni pop előadás, a legjobb városi kortárs album "Cuz I Love You" című lemezéért, és a legjobb hagyományos R&B teljesítmény díja is.

A country rapper Lil Nas X Billy és Ray Cyrus country énekes nyerte a legjobb zenei videóért, az Old Town Road címűért járó Grammyt. A tavaly tavasszal elhunyt Nipsey Hussle posztumusz Grammyt kapott, mint legjobb rapper.

Beyoncé kapott egy újabb Grammyt, így már 24 van neki, Lady Gaga ezúttal kettőt is átvehetett.

A gála összefoglalója:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1917_1.jpg

Ez itt maga a pokol, de mi csak koncentráljunk a lényegre – megnéztük az 1917 című filmet

Nagyon jó ez a film, csak egy kicsit túl amerikai – gondoltam, mikor kijöttem Sam Mendes új filmjéről. Aztán rájöttem, hogy a rendező brit. Viszont továbbra is ezt gondolom. Kritika.
Malinovszki András; fotók: Freeman Film - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Sam Mendes Golden Globe-díjas és Oscar-esélyes háborús filmje nagyon látványos és nagyon szerethető sztori. Megfordult a fejemben, hogy "eposznak" vagy "drámának" hívjam, végülis mindkettőben lenne valami, de nem nagyon tudom, és valamiért nem is nagyon akarom kategóiába sorolni az 1917-et. Egy igazi, klasszikus értelemben vett "jó kis háborús film", kétségtelenül néhány szokatlan megoldással.

Ezek közül spoilerveszély miatt nem áll módomban mindet felsorolni, de az mindenképpen egyedi (és egyben remek) ötlet, hogy a kamera nagyon kevés vágással végig a főhős(öke)t követi:

szinte realtime-ban tarthatunk velük a hullahegyek között, a sáros csatamezőn vagy épp a lángoló faluban - Roger Deakins zseniális kameramunkájának köszönhetően hihetetlenül élethűen.

A két főszereplő két fiatal őrvezető, akiknek egyik zászlóaljtól kell eljutniuk egy másikig egy üzenettel, miszerint a német ellenség csak látszólag vonult vissza, valójában csapdába csalták őket. Ráadásként a célállomáson szolgál egyikük bátyja, így még különösebb jelentőséget nyer a küldetés.

A fiatalok szűkös határidőt kapnak a feladat teljesítésére (konkrétan kevesebb mint egy napot), ami azonban nem tesz jót a filmnek: ugyan vannak benne szép, hosszan kidolgozott jelenetek, és tényleg nem lehet észrevenni a vágásokat (nem tudom, észrevétlen vágásért lehet-e Oscar-díjat kapni, de nem is fogjuk megtudni, mert ez azon kevés kategóriák egyike, amiben nem jelölték az alkotást), de összességében annyi minden történik a két főszereplővel (különösen az egyikükkel), amivel már lavíroznak a szenvedő, bátor katonák és a személytelen szuperhősök karaktere között.

hirdetés

Olyan gyorsan vált a film az egyébként tökéletesen megrajzolt helyszínek között, hogy néha tényleg már csak a "Level Completed - Next Level" feliratok hiányoznak.

Hogy mégsem teljesen egy háborús computer-játékban érezzük magunkat, arról többek között a film egyik kulcsjelenete, a lezuhant repülő utáni történések gondoskodnak. Meg úgy általában a nagy (olykor túlságosan nagy) érzelmekkel megrajzolt karakterek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
richly-zsolt2.jpg

Meghalt Richly Zsolt, A kockásfülű nyúl alkotója

78 éves volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Életének 79. évében elhunyt Richly Zsolt rajzfilmrendező, Balázs Béla- és Károli Gáspár-díjas, kiváló művész, címzetes egyetemi tanár

- írja az Infostart.hu.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, 1962-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában c. animációs film volt, mely számos fesztiválsikert könyvelhetett el később. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint 25 éven át dolgozott.

Rajzfilmrendezőként olyan kultikus sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a A kockásfülű nyúl és Kíváncsi Fáncsi kalandjai, de készített egész estés animációs filmet Kodály Zoltán Háry János című daljátékáról is.

Oktatói, alkotói tevékenységének elismeréséül Kopek Gábor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora Richly Zsoltnak 2008. november 14-én a Címzetes Egyetemi Tanár címet adományozta. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen volt óraadó tanár, illetve szabadúszó rajzfilmrendező.

hirdetés

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (25. rész)

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (2. évad 12. rész) The rabbit with checkered ears - Afternoon music (episode 25) Kriszta plays the guitar, but Menyus' ball goes through the window. Seen with his telescope, the rabbit with the checkered ears hurries to help.

A Kockásfülű Nyúl - Süt A Nap

Sziasztok Itt a Csatornán Minden Fajta Mese meg találhato lesz Pesze mit a Youtube nem engedélyez az nem lesz Feltoltve Remélem Mindenki meg találja a kedvenc meséjét :) #Mese #Kockásfülű #Nyúl


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
bambi.jpg

Hamarosan jön az élőszereplős Bambi

Az Oroszlánkirály és a Dumbo remake-je után újabb, animált állatokkal készülő produkció kerül a mozikba.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Folytatja az élőszereplős rajzfilmfeldolgozások sorát a Disney. Ezúttal a kis szarvas, Bambi kalandjait élhetjük újra élethűbb látványvilággal - írja a Variety.

A projekt bemutatójának időpontját még nem lehet tudni, annyi biztos, hogy a forgatókönyvet Geneva Robertson-Dworet és Lindsey Beer írják. A producerek Chris és Paul Weitz.

A Disney tavaly nagyot kaszált az Oroszlánkirály élőszereplős változatával, a kritikusoknak azonban nem tetszett, hogy a történet egy az egyben lemásolta az 1994-es nagy klasszikust. Azt nem tudni, hogy a Bambi is hasonlóan készül-e vagy egy újragondolás lesz.

A közelmúltban az animációs óriásvállalat élőszereplős filmet készített még többek között az Alice Csodaországban-ból, A dzsungel könyvéből, a közeljövőben pedig várható a Mulan és a 101 kiskutya realisztikus újragondolása is.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!