hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Bezárkózó, frusztrált magyar társadalom képe rajzolódik ki a 2018-as Társadalmi riportból
Többek között a férfiak és nők helyzetét, az elvándorlási mutatókat, és az oktatási rendszer produkálta adatokat elemezték ki 22 fejezetben.
Címkép: Mervai Márk - szmo.hu
2018. november 06.


hirdetés

Két évente megjelenik a Társadalmi riport című kötet, melyben a szerzők megpróbálják Magyarország elmúlt két évének legfontosabb társadalmi összefüggéseit, változásait összeszedni, és áttekinteni nemzetközi összehasonlításban is. A 2018-as kötetet kedd délelőtt mutatták be. Ebben az évben is külön figyelmet kaptak a társadalomszerkezetre, szegénységre és egyenlőtlenségekre vonatkozó mérőszámok, amelyeket nemzetközi kontextusba helyezve az EU-tagországok adataival összehasonlítható adatokat ismertetnek a fejezetek. A kötet szerzői elemzik azt, ami az országban történt, de nem céljuk egységes üzenettel előállni.

A tanulmányokból az rajzolódik ki, bezárkózó, megmerevedő, frusztrált társadalom a magyar.

Többek között az iskolarendszerről is szó esik a Társadalmi riportban, ugyanis a terítékre került a felzárkózás-leszakadás kérdése, országon belül, illetve európai összehasonlításban, és a társadalmi bezárulás, társadalmi mobilitás problematikája is. A kötet egyik szerkesztője, Tóth István György szerint az egyik legfontosabb kérdés, hogy egy ország mennyire gazdálkodik jól a tehetségeivel, mennyire engedi, hogy éljenek a lehetőségeikkel és ennek az iskolarendszer a kulcsa.

Az Nem gyermeknek való vidék – A magyar oktatás és a 21. századi kihívások címet viselő fejezetből kiderül, a magyar oktatási rendszer a fontosabb mérőszámok alapján a leggyengébbek között van.

A PISA-teszten például az ország a kétezres években stagnáló, majd 2015-ben már romló képet mutatott.

A felnőtt lakosság is egyre kevésbé akar tanulni: míg 2002-ben a 18 százalékuk vett részt felnőttképzésen, addig 2014-ben már csak 11,4 százalék.

"A túlzsúfolt, nem tanulóközpontú tantervek, illetve a nem megfelelő pedagógia módszerek miatt a fiatalok többségének motivációi csökkennek, az oktatási rendszer a tanulók kezdeti hátrányait már inkább felerősíti, minthogy segítene leküzdeni" - idézi a tanulmányt az Index.

A kötet másik szerkesztője, Kolosi Tamás a 444-nek nyilatkozva elmondta, az elmúlt 10 évben azt tapasztalta, a közvéleményre jelentős befolyással levő politikai rétegek is lebecsülik a tanulást. Inkább szakmunkást nevelnek, mert azt szívja majd föl a munkaerőpiac, holott nem szabadna a munkaerőpiac napi igényeinek alávetni az oktatási rendszert - ez tizenkilencedik századi felfogás. A huszadik században már "egyre inkább tudomásul vették, hogy az élethosszig tanulás az egyetlen lehetőség, hogy valaki ne potyogjon ki a társadalmi szelekció során" - nyilatkozta.

Tóth István György szerint azt mutatja minden, hogy az az ország érdeke, hogy az emberi tőke folyamatosan magas szinten legyen. Ez nem csak a magas iskolai végzettség magas arányát jelenti, hanem azt is, hogy minél rugalmasabb képességkészlettel rendelkezzenek az emberek.

A tanulmány ezzel a mondattal zárul: "A magyar társadalom, Alvin Toffler jövőkutató szavaival élve »jövősokkos« állapotban van; ha tehetné, megállítaná az idő kerekét, és a fiatalok jövőjeként legszívesebben saját múltját képzelné el."

Egy másik tanulmányban Magyarországot Portugáliával, Ausztriával, Lengyelországgal és Romániával vetették össze '90-es évektől napjainkig az EU bővítés előtti tagországainak legfontosabb gazdasági és társasalmi mérőszámainak átlagával. Ebből kiderül, nem csak Ausztria fejlődési dinamikája jobb a miénknél, de ilyen tekintetben Lengyelország és Románia is jobban teljesít. A fejezetben a szerzők azt írják, Ausztria őrzi történelmi előnyét, a többi ország lassan zárkózik. "Portugáliához gyorsabban zárkózunk, ha minden így halad, 10 éven belül utolérjük a legkevésbé fejlett nyugat-európai országokat" - idézi az Index.

Egy harmadik fejezet pedig azzal foglalkozik, hogy mennyire zárt a társadalom felső 10-20%-a. Azt írják, a magyar társadalomban nem olyan nagyok a társadalmi egyenlőtlenségek, viszont a társadalmi mobilitás nagyon alacsony. A felső 10% elkülönül a társadalomtól, nehéz oda bejutni, és nehezebben is kerülnek ki onnan.

A közel 440 oldalas kötet mind a 22 fejezetét el tudod olvasni erre a linkre kattintva.


KÖVESS MINKET:




Horrorisztikus munkahelyi baleset történt Romániában
Az 55 éves áldozat géplakatosként dolgozott a csapágygyár karbantartó részlegén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Az utóbbi évek talán legijesztőbb munkabalesete történt hétfőn egy romániai üzemben – írja a maszol.ro.

A cikk szerint egy férfi rázuhant egy fémforgácsaprító gépre, ami darabokra tépte a testét.

A helyi források beszámolói szerint az 55 éves áldozat géplakatosként dolgozott a csapágygyár karbantartó részlegén. Eddig ismeretlen körülmények között a munkás rázuhant az üzem fémforgácsaprító gépére, és halálos sérüléseket szenvedett.


KÖVESS MINKET:




Elios-ügy: Polt Pétert behívták az Európai Parlamentbe, de nem megy el
A legfőbb ügyészt arra kérik, hogy számoljon be az OLAF által is érintett ügyekről. Nem fog.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága meghívja Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy számoljon be az OLAF által is érintett ügyekről - írja a hvg.hu. Információik szerint a bizottsági ülés március 4-én lesz.

A lap szerint

azután döntöttek így, hogy kiderült: a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről.

Frissítés: Polt Péter nyílt levélben válaszolt a fentiekre, és a Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett levelében azt írta, hogy nem megy el a március 4-ei ülésre. Mint írja, azért is döntött így, mert a magyar sajtóban megjelent a meghívásról szóló hír azzal az értelmezéssel, hogy a meghívás oka az OLAF Magyarországot érintő ajánlásai nyomán elrendelt nyomozások értékelése lenne.

Szerinte a sajtóhírek alapjául szolgáló európai parlamenti bizottsági tag facebookos bejegyzése azt a "hamis látszatot kelti", hogy a magyar ügyésznek megjelenési, sőt beszámolási kötelezettsége lenne" a Bizottság felé.

Az Elios dokumentumait annak idején az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek - erről korábban mi is írtunk. Az Elios több településen is elvégezhette el a közvilágítás korszerűsítését. Az eljárásokban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) szabálytalanságokat talált. Amikor nyomozást rendeltek el az ügyben, először azt lehetett tudni, hogy akár évekig is folyhat a nyomozás. Majd közölték, hogy lezárták a nyomozást bűncselekmény hiányában.

Az OLAF ezután úgy reagált az Elios-ügyre, hogy tovább folyik az eljárás, hiába zárták le itthon. Később kiderült, hogy magyar kormány inkább kiveszi a Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit.

Polt Péter meghívásáról Jávor Benedek, a Párbeszéd által delegált európai parlamenti képviselő azt írta a hivatalos Facebook-oldalán: "Kezdeményezésünkre meghívja Polt Pétert az Európai Parlament Költségvetési ellenőrző bizottsága! A bizottság az uniós források otthoni elköltését ellenőrző másfél évvel ezelőtti magyarországi útjának folytatásaként

a zöld frakció javaslata alapján hívta meg Polt Pétert, hogy megvitassunk egy sor olyan kérdést, ami már a tényfeltáró látogatásunk során is felmerült. Az Európai Ügyészséghez csatlakozás kérdése, a szervezett bűnözés elleni fellépés, vagy a nemzetközi együttműködések kérdése mellett a legfontosabb kérdésként az OLAF-jelentések magyarországi bizonyítékként való elfogadásának kérdése is napirendre kerül.

Vajon miért nem tudja elfogadni az ügyészség az OLAF által gyűjtött információkat, és miért jutnak a magyar hatóságok számos kényes ügyben sorozatosan más következtetésre, mint az OLAF? Miért véli úgy számos ügyben az ügylszség, hogy az OLAF által gyűjtött bizonyítékok nem elfogadhatóak?


KÖVESS MINKET:





199 magyar képviselő közül 98-nak nincs nyelvvizsgája, 2020-tól nem vennék fel őket a magyar felsőoktatási intézményekbe
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ennyien ne beszélnének idegen nyelvet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

"2020-tól nyelvvizsga kell az egyetemre, vajon hány képviselő jutna be?" - tette fel a kérdést a 24.hu, akik pontosan utána is jártak a témának. Lekérték a kapcsolódó adatokat és kiderült: a képviselők fele nem, hszen 199 képviselő közül 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Hét képviselőnek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami nem lenne elég egy egyetemi felvételihez, vagy ma egy diploma átvételéhez, 9 képviselő csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből, vagyis 58%-uk nem jutna be felsőktatási intézménybe.

Pártok szerint is megvannak az adatok:

Fidesz: 76 képviselőnek nincs nyelvvizsgája - ez a 116 tagú frakció 65%-a

KDNP: 11 képviselőnek nincs nyelvvizsgája - ez a 16 tagú frakció 64%-a

Jobbik: 8 képviselőnek nincs nyelvvizsgája - ez a 22 tagú frakció 36%-a

MSZP: 5 képviselőnek nincs nyelvvizsgája - ez a 15 tagú frakció 33%-a.

Ezen kívül 6 DK-s, 3 LMP-s, 1 párbeszédes, 1 független illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sincs papírja a nyelvtudásáról.

A portál hozzáteszi: papír ide vagy oda, azért nyelveket beszélnek a képviselők. Nincs például nyelvvizsga-bizonyítványa Orbán Viktornak vagy Gyurcsány Ferencnek, de mindketten tárgyalási szinten beszélnek angolul. A rekorder Vadai Ágnes, akinek angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból pedig középfokú oklevele van.


KÖVESS MINKET:





Keményen beszólt az Európai Bizottság az új plakátra, amin Soros György és Jean-Claude Juncker szerepel
'Sokkoló, hogy egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen mértékben elérte a politika fősodrát.'
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 19.


hirdetés

Új plakátot tettek közzé a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon. A képet, amelyen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szerepel, az alábbi szöveggel publikálták.

"A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről. Mindenkinek joga van tudni, melyek azok az aktuális javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát."

A képen pedig azt írják, hogy be akarják vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengítenék a tagállamok határvédelmi jogait, és migránsvízummal könnyítenék meg a bevándorlást.

Magyarország Kormánya

A kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről. Mindenkinek joga van tudni, melyek azok az aktuális javaslatok, amelyek alapjaiban veszélyeztetik Magyarország biztonságát.

A hvg.hu azt írja, hogy reagált nekik a most megjelent képre, illetve a vádakra az Európai Bizottság szóvivője, és Natasha Bertaud álhírnek nevezte a kormány támadását.

"A Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság hitet tett amellett, hogy harcol a dezinformáció és az álhírek ellen, és ez az eset sem kivétel.

A magyar kormány kampánya egyszerűen hihetetlen a számunkra. Sokkoló, hogy egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen mértékben elérte a politika fősodrát."

A szóvivő szerint semmilyen konspiráció nem létezik, a magyarok pedig a tényeket érdemlik meg, nem pedig a valótlanságokat" - írja a hvg.

Margaritis Schinas bizottsági szóvivő pedig ayt mondta: "Nem igaz, hogy az EU aláássa a nemzeti határvédelmet, épp ellenkezőleg. Úgynevezett migránsvízumra sincs semmilyen tervünk, azt maguk a tagállamok döntik el, hogy milyen mértékben akarnak befogadni legális bevándorlókat."


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x