hirdetés
43771651_582458692209328_317361073441210368_n.jpg

Egy Steinway zongora, amelyen egy tablet áll, képernyőjén a partitúrával – Leonard Bernstein idén lenne 100 éves

Egy kócos hajú férfi áll a karmesteri pulpituson és szenvedélyesen beszél a zenei humorról. Beinti a zenekart, és a közönség, valamint a tv-nézők millió harsány kacagásban törnek ki.
Szöveg és kép:Göbölyös N. László - szmo.hu
2018. október 12.


hirdetés

Ez a kép jelenik meg előttem, ha meghallom a 20. századi zene egyik legkülönlegesebb egyéniségének, Leonard Bernsteinnek a nevét. A Zene fiataloknak című sorozata egy életre nyomot hagyott bennem és megtanított arra is, hogy meghalljam a Zene mélyebb tartalmait, összefüggéseit. Érdekes módon a West Side Story – amire Édesapám esküszik a mai napig – később tudott csak igazán megérinteni, nem is annyira a film, hanem inkább azok az előadók, akik egyes híres dalait feldolgozták és előadták.

Bernstein az idén lenne 100 éves, többször járt Magyarországon – talán nem véletlen, hiszen egyik mestere Reiner Frigyes volt – így hát érthető, hogy az elmúlt hónapokban több előadáson is felidézték alakját, zenéjét. Szeptemberben a Zsidó Kulturális Fesztivál keretében a Goldmark-teremben Bauer Andrea és zenésztársai a Kaddis című művének lélegzetelálló interpretációjával tisztelegtek a Mester előtt. Most az Óbudai Társaskörben kaptunk izgalmas keresztmetszetet a bernsteini életműből.

Múlt és jelen találkozását talán semmi sem szimbolizálta jobban, mint a Társaskör meseszép Steinway zongorája, amelyen egy tablet áll, képernyőjén a partitúrával.

Fáy Miklós vállalta, hogy felvázolja Bernstein különleges pályáját, a maga jól ismert szubjektív stílusában, nem titkolva a nagyszerű muzsikus életének árnyoldalait is. Néha kicsit túl sok volt a beszéd, lehetett volna inkább egy-két filmbejátszás Bernstein egyedülálló vezénylésével Fáy említette például, hogy utolsó fellépésén már súlyos betegen csak a tekintetével dirigálta a zenekart – ezt azonban már megcsinálta, poénból, fiatal korában és később is szívesen játszotta el… Az énekesek, zenészek azonban remekeltek, kihasználva a Társaskör immár legendás akusztikáját.

Különösen kiemelkedett Falusi Mariann, többek között There’s A Place For Us hihetetlen erejű előadásával, együtt lélegezve Sárik Péter triójával, akik instrumentális rögtönzésben is felidézték a West Side Storyt.

hirdetés

De legalább ilyen élmény volt Balogh Eszter és Najbauer Lóránt duettje a Trouble In Tahiti című korai operából. Két tiszta, erőteljes hang, akik tökéletesen tudták hozni a klasszikus éneklés és Bernstein jazzes hangulatainak elegyét. A Liszt Ferenc Kamarazenekar foglalta a keretbe az estet, és előadták a könnyed hangvételű Divertimentót.

Az est folyamán többször elhangzott, hogy Leonard Bernstein egész életében kereste a helyét: egyszerre volt világhírű karmester, sikeres, bár kevésbé termékeny zeneszerző, médiasztár, és nem mellesleg sajátos zenepedagógus. Mi marad meg belőle az utókornak? Az lesz a jó, ha az ő egész, megbonthatatlan egyéniségére emlékezünk.



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
iain-lindsay_face.jpg

Pál utcai fiúkat olvas a brit nagykövet a magyar kultúra napja alkalmából

Iain Lindsay nem először ad elő magyarul irodalmi művet.
Fotó: UK in Hungary Facebook-oldal - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kedves gesztussal készült Iain Linsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete a magyar kultúra napjára:

a brit diplomata magyarul olvasott fel kedvenc magyar regényéből, a Pál utcai fiúkból. A videót budapesti brit nagykövetség posztolta.

Security Check Required

null

Lindsay már többször kedveskedett hasonló gesztussal a magyaroknak: tavaly szókirakós játékkal mutatta be, hogy mi számára a legkedvesebb a magyar kultúrából, míg 2018-ban a magyar költészet napján egy József Attila-vers részletét mondta el. De szavalt már Petőfi- és Nemes Nagy Ágnes művet is.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
richard_jewell_balladaja_kritika_screenshot_20200117120327_1_original_960x542_cover.jpg

Nemzeti hősből közellenség, avagy igazságtétel Clint Eastwood módra - Richard Jewell balladája

Ismét egy meghurcolt hőst választott főszereplőnek, ám ezúttal nem Tom Hankset csinálják ki amiatt, mert megmentett egy repülőnyi embert, hanem egy kissé együgyű, ám végletekig elhivatott biztonsági őrt, aki időben találta meg a bombát.
Szerző: Polák Zsóka, képek: 75 Year Plan Production - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Clint Eastwood a kilencvenhez közelítve sem lazsál, fáradhatatlanul rendezi tovább a filmeket. Ezekkel már nem feltétlenül akarja megváltani a világot, de tisztességes munkák általában remek alakításokkal, átélhető drámával és feszültséggel - ráadásul nagyon hasonló témákkal. A Richard Jewell is ilyen: semmi eget rengetően kiemelkedő nincs benne, mégis azonnal a hatása alá keríti az embert.

Hat évvel ezelőtt a Vanity Fair The Ballad of Richard Jewell című cikke iránt

Leonardo DiCaprio és Jonah Hill kezdett érdeklődni – az utóbbi lett volna a hős biztonsági őr, míg az előbbi az ügyvédje.

Sokáig azt pusmogták, hogy Martin Scorsese lehet a darab rendezője, ám végül mindebből nem lett semmi, pedig azért megnéznénk, hogy Scorsese mit hozott volna ki az alapanyagból. Hill és Dicaprio végül producerként maradtak a projektnél, a rendezői székbe pedig az a Clint Eastwood került, aki az utóbbi évtizedben arra specializálódott, hogy hősközpontú igaz történeteket álmodjon vászonra meghintve egy jókora adag lokálpatriotizmussal. Elég csak megnézni az utóbbi évek termését: a J. Edgar, az Amerikai mesterlövész, a Sully és A párizsi vonat is nagyon hasonló receptet követ.

hirdetés

Ezúttal az 1998-as atlantai olimpia a kiindulópont, ahol egy tömegrendezvényen a Richard Jewell nevű biztonsági őr kiszúr egy gyanús táskát. A bomba ugyan felrobban, és nagy pusztítást végez, Jewell gyors helyzetfelismerésének hála azonban sikerül minél több embert eltávolítani a közelből. Az egyszerű biztonsági őrből előbb nemzeti hős, majd közellenség lesz – az FBI-nál ugyanis egy kósza ötlet nyomán hirtelen őt gyanúsítják a bűnténnyel, a média pedig élve falja fel az újságok hasábjain. Bár a férfit később tisztázták és elfogták a valódi tettest, a meghurcolás jóformán tönkretette az életét, Eastwood pedig erre a folyamatra koncentrál.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
rsz_1rsz_kaman_albert_hazug.jpg

„Nem a robbanástól vagy a nagy sztároktól lesz igazán jó egy film” – Kámán Albert a Hazugról

A Cannes-ban bemutatott magyar rövidfilm eddig 24 díjat nyert. A rendezővel beszélgettünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Kámán Albert Hazug című rövidfilmjét tavaly májusban mutatták be Cannes-ban, a Global Short Film Awards fesztiválon.

A díjeső Los Angeles Film Awards-on kezdődött három díjjal, ahol Kámánt legjobb első filmes rendezőnek kiáltották ki, Nagyistók Editet pedig a legjobb női főszereplő címet kapta.

A fesztiválon a legjobb dráma díját is elnyerte a Hazug. Azóta pedig csak záporoznak a különböző elismerések, főleg az operatőri és a színészi munka miatt. Nem meglepő, a Hazug ugyanis egy olyan, mindennapi életből témát merítő kamaradráma, ami mindenkiben elindít valamit. Egy egész egyszerű jelenséget dolgoz fel, de nem mindennapi módon.

A 22 perces film egy labilis, párkapcsolatában rettenetesen unatkozó lány belső odüsszeiáját mutatja meg, aki unalmas, sótlan pasijával hétvégi kiruccanásra igyekszik. Eközben felemészti saját bűntudata és sötét pszichéje. A forgatókönyvben Bánkövi Dorottya segítette Kámánt, a zenét az ő édesapja, Bánkövi Gyula szerezte. A filmben egy simogatás erejéig Lukáts Andor keze is feltűnik.

- Egy interjúban azt mondtad, hogy nincs izgalmasabb kihívás a művész számára egy „őrült nőnél”? Mire gondoltál ezzel? Gondolod, így sikerül majd megértened a nőket?

hirdetés

- Nem is őrült, igazából. Inkább magányos, és szenved. Én sokkal szívesebben nézek olyan filmeket, ahol nő a főszereplő. Olyan alkotások inspiráltak, mint Lars von Trier Antikrisztusa, vagy a Polański által rendezett Iszonyat, ahol Catrine Deneuve a kiszolgáltatott nőt alakítja.

A férfi rendezők, vagy művészek a női szereplőiket gyakran elesett és elveszett emberként ábrázolják. Ez a hierarchia több filmben megmutatkozik. Egy szenvedő nőt, szerintem, sokkal jobban lehet ábrázolni, mint egy szenvedő férfit.

- Időben és vizuálisan is elég hangsúlyos jelenete a filmnek, amikor a lány marihuánát fogyaszt. Ezzel szinte kulcsmozzanattá teszed a „betépés” aktusát. A szerhasználat miatt zavarodik meg végleg Nagyistók Edit karaktere?

- A filmben természetesen nem igazi marihuána van. A forgatás során az egyik legnagyobb problémát a cigaretta megtekerése jelentette, ugyanis szinte senki nem cigizik a stábból, és két órán át szenvedtünk vele.

A fű, mint motívum a filmben a pszichedelikus, hallucinációszerű helyzetek és érzetek megteremtését szolgálja. Az álom és valóság összemosódását.

A nagyjátékfilm, amit tervezek, hasonló eszközökkel dolgozik majd.

- Mikor kezdtetek el dolgozni a filmen, milyen idős a Hazug?

- 2018 tavaszán kezdtük el a forgatókönyvön való agyalást. A film azon a nyáron forgott le. Az utómunka eltartott vagy félévig, mivel a kis stáb miatt nagyon sok munka hárult rám.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
unnamed.jpg

A titokzatos Banksy kiállítása Budapestre érkezik

A kiállítás februártól igyekszik átfogó képet adni a rejtőzködő street art művész világáról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 20.


hirdetés

Isztambul, Amszterdam, Antwerpen, Melbourne, Auckland, Toronto, Berlin, Bukarest, Kolozsvár és Párizs után Budapesten is láthatjuk Banksy, az egyik legismertebb graffitiművész világát bemutató kiállítást.

Az ART OF BANKSY mintegy 70 alkotáson keresztül mutatja be az “ismeretlen zseni” művészetét a Godot Kortárs Művészeti Intézet szervezésében, február 1-től a Tesla Loftban.

A kiállítás igyekszik átfogó képet adni a rejtőzködő street art művész világáról - ígérik a szervezők.

„Az Art of Banksy kiállítás behozza nekünk a világ különböző pontjain, mállott vakolaton, üres téglafalon vagy egy sivár felüljárón megjelent műveket a kiállítótérbe és újragondolva mutatja be az ismeretlen zseni alkotásait, hogy a művek esszenciális üzenetét festmények, fotók, printek formájában egy izgalmas kiállítási élménybe sűrítve közvetítse” – mondta Sáfár Zoltán, a Godot Kortárs Művészeti Intézet alapító-tulajdonosa.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!