hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Bérczesi Róbert: „Olyan dolgokat meséltem el, amiket a hozzá legközelebb állókkal se oszt meg az ember”
Brutálisan őszinte önéletrajz jelenik meg hamarosan a hiperkarma frontemberéről, aki nemrég új lemezt is kiadott zenekarával. Mindkettőről beszélgettünk vele.
Láng Dávid; fotók: Bende Csaba / Zenefesto - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Napsütötte rész címmel pár hete jelent meg a hiperkarma ötödik albuma, amiben egészen más arcát mutatja a zenekar: a megszokott sűrű, hadarós szövegek helyett kizárólag könnyen befogadható, pozitív hangvételű dalok kerültek rá – tudatosan.

Április közepén pedig érkezik az Én meg az Ének című életrajzi könyv is, amit Robi Kiss Lászlóval közösen jegyez, és elmondása szerint cicomázás nélkül, a legapróbb részletekig kiderül majd belőle többek között az is, mi mindenen ment keresztül kábítószer-függőségének 10 éve alatt.

– Egy ideje nem gitározol a koncerteken. Mi történt?

– Kéztőalagút-szindróma a betegség neve, a túlzott megerőltetéstől (vagyis az állandó gitározástól) alakult ki. Látszólag egyik pillanatról a másikra, de az orvosok azt mondták, hogy már jó ideje érett, szóval voltak előzményei.

Mindenesetre október végén egyszer csak azt vettem észre, hogy nem tudom lefogni az akkordokat. Borzasztó volt, nem is tudom, milyen fullasztó érzéshez tudnám hasonlítani. Nem kívánom senkinek.

– Azonnal műteni kellett?

– Egy hónapig még görcsöltem rajta, hogy hátha magától rendbejön, ekkor viszont egy szakember azt mondta, hogy nem szabad tovább halogatnom a dolgot. Végül hallgattam rá, és három-négy nappal később meg is volt a műtét. Azóta egy kedves barátnőm jár át és segít a gyógytornában, valamint a gitárt is egyre többször veszem a kezembe. Azt mondták, hogy az ilyen esetekben inkább dolgoztatni, nem pihentetni kell, szóval ehhez tartom magam.

– Hogy van most a kezed?

– Köszönöm a kérdést, nagyon lassan ugyan, de javul. Ennél a betegségnél a műtét után legalább három hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy valamennyire rendbe jöjjön. Két hónapnál tartok most, az F-dúrt még nem tudom olyan biztonsággal lefogni, mint a többi akkordot (ez talán a legnehezebb az összes közül), de nagyon igyekszem.

– Színpadon mikor foghatsz újra hangszert a kezedbe?

– Február 22-én indul a hiperkarma vidéki lemezbemutató turnéja, és az első állomáson, Debrecenben már nagyon szeretnék. Ez a kitűzött cél.

– Mennyiben volt más megírni a legutóbbi hiperkarma lemezt, mint a két évvel ezelőtti Délibábot?

– Eddig úgy írtam dalokat, hogy gitároztam, és arra halandzsáztam valamit, így alakult ki fokozatosan a szöveg. Most viszont teljesen más módszerrel dolgoztam: előbb voltak meg a szövegek, ezek alá kellett dallamokat kitalálnom. Nem igazán csináltam még ilyet korábban, de nagyon élveztem.

– Szövegíróként mi volt rád hatással?

– Jó kérdés. Szinte egyáltalán nem hallgatok zenét mostanában, így inspirációt se nagyon tudok meríteni. Ez inkább egy személyes hangvételű album lett, ami a lelkivilágomba, a képzeletembe enged betekintést.

Nekem van egy másik, elképzelt családom a saját belső világomban, kicsit nekik is szól ez a lemez, de természetesen a fizikai síkon létező családomnak és barátaimnak is.

– Nyilatkoztad korábban, hogy azért lett ilyen ez a lemez, mert igényed volt rá, hogy a korábbinál sokkal egyszerűbb szerkezetű dalokat írjál. A Biorobotban nem tudtad kiélni ezt a vágyadat?

– Nagy különbség, hogy ott Nemes Andrással ketten voltunk szerzők, a hiperkarmában viszont egyedül írom a dalokat. De fogalmazhatunk úgy, hogy megihletett a Biorobot.

– Annak lesz még folytatása?

– Nem, befejeztük. Egyre nehezebben ment a közös munka, a végére már nagyon fárasztónak és megterhelőnek éreztem, végül ezért mondtam ki, hogy hagyjuk abba.

– Voltak benned félelmek amiatt, bejön-e a stílusváltás azoknak, akik a klasszikus, hadarós hiperkarmát szerették meg?

– Az elején éreztem némi drukkot ezzel kapcsolatban, nyilván, de akkor már elhatároztam, hogy ez egy ilyen lemez lesz, mielőtt nekiültem megírni a dalokat. Onnantól kezdve pedig ez a külső tényező nem befolyásolt.

– A zenekarban a többiek hogy fogadták az irányváltást?

– Voltak olyan megjegyzések, hogy talán ez egy kicsit túl egyszerű a hiperkarmához képest, de mivel már eldöntöttem a dolgot, és addigra már javarészt a dalok is készen voltak, sok mindent nem lehetett csinálni. Végül aztán elfogadták.

– A koncerteken milyen arányban fogjátok keverni a régi és az új számokat?

Én a december végi lemezbemutatón eredetileg mind a 12 új dalt el szerettem volna játszani, de a többiek azt mondták, hogy az túlzás lenne. Végül 6 dal, tehát a fele lett a kompromisszumos megoldás, a most következő turnén is ennyit hallhat majd a közönség. A repertoár többi része a Délibábról, illetve az első három lemezről lesz.

– Van kedvenced az új számok közül?

– A Micsoda kép, szerintem a dallama meg a szövege is különösen jól sikerült. És szép benne a zongoraszólam.

– Milyen lesz a folytatás? Említetted azt is, hogy a következő albumnál újra visszatérsz a klasszikusabb hangzáshoz.

– Már a most megjelent lemez megírásakor több dal született, mint ami végül rákerült, pont azért, mert direkt lehagytam róla minden olyan számot, amiben kicsit is volt rappelés, hadarás vagy bármilyen kísérleti dalszerkezet.

Szóval igen, a hatodik lemez ismét nagyon sűrű lesz, szövegileg mindenképp. Hangulatában pedig borongósabb.

– Témák tekintetében is visszanyúlsz az életed sötét időszakához, vagy inkább új élményekből merítesz?

– Amikor megírok egy dalt, a végén mindig azt veszem észre, hogy éppen arról szól, ami akkortájt történik velem. Nem igazán tudok visszanyúlni korábbi emlékekhez, emiatt ezután is legfeljebb a stílus fog hajazni a korábban megszokottra, a mondanivaló teljesen aktuális lesz.

– Szólólemezt tervezel még írni, akár feldolgozásokkal, akár saját dalokkal?

– Úgy érzem, a hiperkarma elég teret biztosít nekem az ötleteim megvalósítására, ezért saját dalokkal biztos nem, és több feldolgozáslemezt sem tervezek, mert kifogytam a feldolgozni valókból, valamint egyébként is úgy érzem, hogy a hátralévő életemben a kreatív energiáimat inkább saját számok írásába szeretném fektetni.

– Miben más a hamarosan érkező életrajzi könyv ahhoz képest, aminek pár éve terveztétek a kiadását, de végül nem valósult meg?

– Az a projekt már a kezdeti fázisában abbamaradt, úgyhogy nehezen tudnám összehasonlítani a kettőt.

Ez a mostani egy brutálisan őszinte tanúvallomás, olyan dolgokat mondok el benne, amit jobban belegondolva még a hozzá legközelebb állókkal se mindig oszt meg az ember. Aki elolvassa, nagyon mélyen megismerhet engem.

– Nehéz volt ennyire kitárulkoznod, egyrészt a szerző, másrészt a leendő olvasók előtt?

– Ahogy íródott a könyv, egyértelművé vált, hogy annyira összekapcsolódik az életem az általam elkövetett negatív dolgokkal, hogy ezt egyszerűen nem lehet cicomázni.

Rengeteg olyan dolgot is elmeséltem, amit szégyellek. A mértéktelen tékozlás, a hozzám legközelebb állók megbántása, és még sorolhatnám – ezek mind nagyon kellemetlen emlékek. De úgy érzem, hogy ezáltal sikerült lezárnom magamban ezt a fejezetet, és továbbléphetek végre.

– Hogy telnek mostanában a hétköznapjaid? Korábban épp nekem fogalmaztál úgy, hogy a koncertek jelentik a heted fénypontját. Azóta találtál valamilyen elfoglaltságot a közbeeső időre, ami hasonlóan leköt?

– Eszem, iszom, alszom, gitározok, olvasok, filmeket nézek. Egy kívülálló számára teljesen unalmasnak tűnő remeteéletet élek a hétköznapokban, és továbbra is a koncertek jelentik a csúcspontot. Már nagyon várom a lemezbemutató turnét.

– Kereknek érzed így az életedet?

– Magam döntöttem úgy, hogy ilyen életet akarok élni. Dönthettem volna másképp is, például azzal, hogy családot alapítok, ami teljesen átformált volna mindent. Ami pedig a kimozdulást illeti, annyi időt töltöttem az éjszakában az elmúlt 15 évben, hogy egyszerűen elég volt belőle. Most jól érzem magam egyedül, szerintem ez a lényeg.


KÖVESS MINKET:




Petruska a plágiumbotrányról: "Le vagyok sokkolva"
Az előadó közleményben fejtette ki véleményét.
Címkép: Láng Péter - szmo.hu
2019. február 18.


hirdetés

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy plágium miatt kizárták a versenyből a A Dal 2019 egyik indulóját, Petruskát. A műsorkészítőknek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektorhelyettese küldte el szakmai állásfoglalását Petruska dalával kapcsolatban. Mind kiderült, a produkció túl sok részletben egyezik a Vampire Weekend White Sky c. dalával, ezért plágiumnak minősül.

Az ügyben most megszólalt az előadó is, aki egy közleményt adott ki a Facebook-oldalán. Ezt teljes terjedelmében, változatlanul közöljük.

"Szombat este egy kedves barátom meglepetés születésnapi bulijának emelkedett pillanatába csapott villámként az MTVA híre. Döbbent telefonváltások következtek a többi versenyzővel, a tv műsor záró perceiben egy döntőnyi muzsikusra sikerült ráijeszteni. Miért most került ez elő? Nem vizsgálnak át alaposan mindent már a beválogatások alkalmával jó füllel és szoftverrel? - tettük fel egymás között a kérdéseket.

Aztán jött a hétfő reggel. A műsorpróbán már zenélésre készen, bedrótozva álltunk a színpadon, amikor a stáb félrehívott, hogy szeretnének velem beszélni. Megosztották velem az előző nap befutott szakértői véleményt, ami szinte sokkolt. Mivel a dalom a popzenében használt 3 legalapvetőbb dúr hármashangzatra épül, és a blues zenékre is jellemző shuffle ritmusban van, ha valaki minden áron találni akar valamit, könnyen fog. Ez azonban nem jelent automatikusan plágiumot. A szakértői véleményt elolvastam, a műsorkészítők döntését tisztelettel tudomásul vettem. Mindezzel együtt vitatkozom az ítélettel. Nem kívánom visszaküzdeni magam A Dal 2019 mezőnyébe, azonban nem hagy nyugodni, hogy dalszerzőként egy ilyen méltatlan helyzetbe kerültem.

Ha forrásokat keresünk, a Help Me Out of Here-t Zimbabwe és Malawi tradicionális tánczenéinek hangulata inspirálta, és nem árulok el nagy titkot, hogy távolról sem én vagyok az egyetlen, aki innen merít. Az, hogy hasonló forrásból esetlegesen hasonló érzetű nyugati popdal születik, nem precedens nélküli, és olykor tudat alatt is létrejöhet egy szerencsétlen együttállás, bár le kell szögeznem, a szakértői véleménnyel a hangulati hasonlóság elismerése mellett továbbra sem értek egyet.

Jelenleg le vagyok sokkolva, szomorú vagyok, és korántsem a műsorban való szereplésem elvesztése miatt. Átgondoltan igyekszem építeni a szakmai életem, folyamatosan arra törekszem, hogy a dalaim mondjanak valamit, össze tudjunk általuk kapcsolódni, és nem mellesleg folyamatosan olyan zenei kifejezőeszközökkel kísérletezem, amivel talán színfolt lehetek az ország popkulturális palettáján. Nincs könnyű dolgom magammal, amikor hosszan ülök egy-egy dallam, vagy szöveg fölött, de mindig azt igazolja vissza élet – gondoljunk csak a Dalos zsűri szép szavaira is -, hogy megéri ez a befektetés. Egy kicsit az ebbe vetett erőm tört meg, remélem, csak időlegesen.

Nos, ha nem Dal, akkor új lemez, új koncertek várnak, ebből igyekszem töltekezni (és most átnéztem minden számomat, hogy ne érje szó a ház elejét).

Köszönöm, ha mellettem álltok ebben

Andris






KÖVESS MINKET:




Kiss Anna Laura: “Nagyon sok mindenben hasonlítunk Stefivel”
A Drága örökösök egyik főszereplője elmesélte, hogyan változtatta meg az életét az RTL Klub sikersorozata, miben hasonlít a karakterére, és van-e szerepálma, amit eddig még nem játszott el.
Interjú: Fartek Patrícia - szmo.hu
2019. február 20.


hirdetés

Januárban indult az RTL Klub újabb sikersorozata a Drága örökösök, melyben a Szappanos család a halott nagyapa utolsó kérésének eleget téve, na meg az örökölhető milliók után vágyakozva visszaköltözik Budapestről a vidéki kis faluba Ökörapátiba. A falusiak életét fenekestül felforgatja a budapestiek érkezése, hiszen nem igazán tapasztalnak sokat a falun kívüli világból. Így van ezzel a 21 éves Stefi is, aki sok újdonsággal találja szemben magát.

Az őt alakító Kiss Anna Laura azt mondja, sok mindenben hasonlít az általa megformált fiatal lányra, de interjúkban elmeséli azt is, hogyan lett színésznő, mi az álomszerep számára és, hogy miben változtatta meg az életét az, hogy a szereppel egy teljesen új világba csöppent.

Hogyan indult a karriered, mindig is színésznő szerettél volna lenni?

Mindig! Talán, mint minden kislány, én is színpadra vágytam. Táncoltam, énekeltem...de általános iskola végén, talán hetedikben döntöttem el, hogy színésznő szeretnék lenni.

Mi volt életed első szerepe, emlékszel még rá?

Gimiben a diákszínjátszóban álltam először színpadon előadásban 16-17 évesen. A Gyuri, ez volt a címe. A mi saját darabunk volt, amit később vittünk a Diákszínjátszó Fesztiválra is. Én egy naív lányt játszottam benne, mindjárt elsőre betaláltak. Nem volt túl nagy szerepem, de arra emlékszem, hogy Szalay Bencével karöltve kellett bejönnöm. Elméletileg ő szedett fel engem a könyvtárban, a történetben Emmának hívtak. Ő azt mondta, hogy “Emmával ugyanazt a könyvet szerettük volna kivenni”

az én első megszólalásom pedig az volt, hogy “Igen, Röné Deszkárc.”

Most a színházat említetted, de jelenleg az RTL Klub sorozatában láthatnak a nézők. Melyik áll közelebb hozzád?

Ez érdekes, mert, amikor végeztem a Pesti Magyar Színiakadémián akkor biztos voltam benne, hogy színházban fogok játszani. Nem tudom, miért, de akkor azt éreztem, hogy tuti az lesz az én utam. Aztán azóta inkább a kamera előtt álltam többet. De nagyon élvezem mindkettőt és olyan érdekes, hogy mennyire mások számomra, holott lényegében ugyanaz.

Téged a legtöbben a Holnap Tali! című sorozatból ismernek, most pedig Stefit alakítod a Drága örökösökben. Milyen változást hozott ez az életedben?

Elég nagy változást hozott ez számomra. Majdnem egy év telt el a két szerep között, nekem ezalatt nem is volt forgatásom, csak színházi munkáim voltak. Ez a sorozat teljesen más, kezdve a produkciótól, mert ez nyilván egy sokkal szélesebb korosztálynak szól, témájában is komolyabb, a karakter is teljesen más.

Mennyire hasonlít hozzád Stefi? Megtaláltad saját magad az ő karakterében?

Érdekes, de ahogy egyre jobban haladunk előre, történnek vele a dolgok és bontakozik ki, úgy egyre inkább azt veszem észre, hogy

nagyon sok mindenben hasonlítunk.

Én főként 16-17 évesen voltam olyan, mit ő most 21 évesen. Stefinek ugye nem volt könnyű élete, igazándiból csak sodródik az árral. Fiatalabbként én is ide-oda csapódtam, kerestem a boldogságomat bizonyos emberekben, vagy dolgokban mert nem volt meg saját magamban az, amit kerestem.

Mit gondolsz róla, tudnál például a barátnője lenni?

Én mindig azt mondom Stefire, hogy ő nem buta. Ő egyszerű.

Ez a kettő pedig teljesen más. Stefi itt van vidéken nincsen semmi behatás, csak a falu. Minden, ami most 21 évesen történik vele az tök új, először tapasztal rengeteg dolgot, amit lehet, hogy más lányok hamarabb átélnek. Ezért ő az én szememben egy kicsit nem is 21, hanem inkább 18 vagy 17.

Nehéz őt elképzelni úgy, hogy nem én alakítom. De, ha egy társaságba keverednénk, akkor megpróbálnék jóban lenni vele. Van egy barátnőm, aki nagyon bájos, pont, mint Stefi és őt nagyon imádom. De mondjuk arra is kíváncsi lennék, hogy Stefi hogyan viszonyulna hozzám.

Hogy érzed magad a forgatásokon, mit adott neked eddig a sorozat?

Egy teljesen új közegbe kerültem, megismertem egy csomó embert. Egy folyamatos bizonyítási vágy van bennem, főként saját magam felé. De emellett nagyon jól érzem magam, egyre szorosabb kapcsolatok, barátságok szövődnek az emberek között. Itt nem az van, hogy bejössz dolgozni, hanem kíváncsi vagy a többi emberre, aki itt van. Illetve hát tőlük rengeteget lehet tanulni.

Van példaképed a szakmában, akire nagyon felnézel?

Először Emmanuelle Seigner jutott eszembe a Keserű méz című filmben nyújtott alakítása miatt. Az egyszerűen utánozhatatlan, vagy legalábbis nem lehetne egykönnyen reprodukálni.

Eddig főként egyfajta “jókislány” szerepben láthatunk téged. Mi az a karakter, amit nagyon szívesen eljátszanál egyszer?

Nagyon szeretnék egyszer egy olyan típusú nőt eljátszani, mint a Drága Örökösökben Mónika. Egy ízig-vérig nőt.

Mert én amúgy nem is vagyok ilyen és nem is volt soha ez a típus a saját életemben sem. Pont ezért szeretnék egyszer ebbe belekóstolni, hogy milyen lehet egy jó határozott nőt játszani, aki mondjuk mindig mindent tud, ott van, iszonyat intelligens és lehet egy picit szemét is, azt se bánom. Kihívás lenne.

Mostanában nagyon sokat forgattok, elég pörgősek a napjaid. Mennyi szabadidőd van most, mit csinál Kiss Anna Laura, amikor nem forgat?

Hát, nem sok szabadidőm van, de változó egyébként. A színészkedés mellett nagyon szeretek dalokat írni meg zongorázni. De ez azért több, mint hobbi, mondjuk úgy, hogy egy másodlagos álmom egyébként, hogy a saját dalaim egyszer napvilágra kerüljenek és eljussanak emberekhez a baráti körömön kívülre. Ha úgy van szabadidőm, akkor szoktam néha festeni, de azt is csak inkább magamnak. Emellett fontos szerepet tölt be az életemben a sport, nagyon szeretek futni. De azt inkább olyankor, amikor jó idő van, mert edzőteremben annyira nem jó futni szerintem.


KÖVESS MINKET:





Ariana Grande elért egy rekordot, ami eddig csak a Beatlesnek sikerült
Az énekesnő egyszerre uralja a Billboard slágerlistájának első három helyét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 20.


hirdetés

Ariana új albuma, a Thank U, Next nem is olyan rég, február 8-án látott napvilágot, mégis sikerült a rajta megjelent dalokkal egy olyan mérföldkövet elérnie, amit a poptörténelem során eddig mindössze a Beatles-nek sikerült, 1964-ben.

Az énekesnő 7 Rings című száma negyedik hete trónol Billboard 100-as listájának élén, a második helyen a Break Up With Your Girlfriend, I'm Bored szerepel, a harmadikon pedig a Thank U, Next áll.

Nem rossz ez a mesterhármas, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Beatles annak idején az első 5 helyet is magáénak tudhatta a Can't Buy Me Love, a Twist and Shout, a She Loves You, az I Want to Hold Your Hand és a Please Please Me című dalokka.

Forrás: 444.hu


KÖVESS MINKET:




Victor Máté: Petruska nem plagizált!
Az Artisjus korábbi elnöke részletes, alternatív szakvéleményében védelmébe veszi az énekest.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. február 21.


hirdetés

Amint arról mi is beszámoltunk, az énekes Help Me Out of Here című szerzeményével a szakértők szerint plágiumot követett el, ezért kizárták A Dal 2019 döntőjéből.

Petruska nem sokkal a kizárás után egy közleményben igyekezett tisztázni a helyzetet, illetve rajongói is kiálltak mellette, most pedig az Artisjus Szerzői Jogvédő Iroda volt elnöke, Victor Máté kelt védelmére, amit az énekes meg is osztott Facebook-oldalán.

Victor szerint nem igaz, hogy a paraméterek túl nagy számban megegyeznek. Szerinte a felhasznált zenei eszközök túl nagy számban térnek el egymástól ahhoz, hogy plágiumról lehessen beszélni.

Íme Petruska hálás szavai és a teljes, rendkívül aprólékos szakvélemény:


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x