hirdetés
Bementünk a felújított Szépművészetibe: a szavunk is elállt, olyan gyönyörű lett
Eredeti pompájában ragyog az épület, ami előtt a Hősök teréig kígyózott a sor a megnyitásakor. Mutatjuk, milyen látvány fogadott minket.
Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2018. október 31.


hirdetés

Több mint három évig tartott a Szépművészeti Múzeum felújítása, de a mai nappal újra megnyitotta kapuit előttünk: a mélyföldszinti terek és a felújított Román szárny nagy része már most is bejárható, az új állandó kiállítás 2019 közepén nyílik majd. A három év alatt nem csupán a múzeumi épület újult meg, hanem a gyűjtemény eredeti koncepciójához visszatérve a múzeum állandó kiállításait is újrarendezték.

A rekonstrukció során felújították a II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, azóta csak felületes felújításon átesett és raktárként használt impozáns Román Csarnokot, korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, klimatizálták a kiállítótermek egy részét, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket és korszerű raktárhelyiségeket alakítottak ki.

A Szépművészeti Múzeum kiállításainak újrarendezésével párhuzamosan zárnak be a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményeinek egyes állandó tárlatai, ugyanis a Szépművészeti kiállítási koncepciója – visszatérve az eredeti, alapításkori alapelvekhez - gyökeresen átalakul: több évtizedes távollét után a magyar művészeti anyag hazatér a Szépművészetibe, így a múzeum ezt követően az egyiptomi és a görög-római művészet mellett a 18. század végéig együtt mutatja be az egyetemes és a magyar művészet történetét.

Mindezekkel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kiállítása - ideiglenesen, az Új Nemzeti Galéria megnyitásáig - felköltözik a Várba, ahol így az elmúlt több mint két évszázad magyar és nem magyar képzőművészeti alkotásai együtt lesznek láthatók a Magyar Nemzeti Galériában, 2019 elejétől. Az Új Nemzeti Galéria épülete a tervek szerint 2021 végére készül el.

A Szépművészeti Múzeum átfogó felújítása 14 000 négyzetmétert érintett, ami a múzeum alapterületének mintegy negyven százaléka.

A felújításnak köszönhetően csaknem 2 000 négyzetméternyi korábbi kiállítótér nyeri vissza eredeti funkcióját és a műtárgyraktáraknak is jóval több hely jut majd a megújult épületben.

A munkálatok középpontjában álló, a múzeum leggazdagabban dekorált, román kori templombelsőt mintázó Román Csarnokot több mint 70 éve nem láthatta a nagyközönség.

A felújításig raktárként funkcionáló teremben a Régi Képtár festményeinek egy része mellett a gyűjteményben őrzött gipszmásolatokat is itt tárolták. Utóbbiak a felújítás alatt álló és jövőre megnyíló komáromi Csillagerődbe valamint a Szabolcs utcában megépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba fognak majd kerülni.

Hosszú évtizedek után végre megtörtént a Szépművészeti Múzeum épületének csaknem teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi, zajos klímaberendezéseket. A tetőre napelemek és napkollektorok kerülnek, és megtörtént az épület utólagos, talajnedvesség elleni szigetelése is, valamint a teljes akadálymentesítés. A felújítás során 19 000 négyzetméter burkolat készült és 38 000 négyzetméter felületet festettek le.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.



Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x