hirdetés
abcugcim-1000x667.jpg

Belerokkannak, míg elérik a nyugdíjt

'Én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen.' – Megrendítő írás a kitolt nyugdíjkorhatár veszteseiről.
Az Abcúg riportja. Szerző: Fődi Kitti. Fotó: Hajdú D. András - szmo.hu
2018. július 06.


hirdetés

Néhány óra alatt elfáradnak, mindenféle egészségügyi bajjal szenvednek, közel vannak a 60-hoz vagy már el is múltak, de még mindig fizikai munkát végeznek. Ők az a korosztály, akik most tapasztalják meg, hogy mit is jelent a nyugdíjkorhatár kitolása. A munkájukból nincs menekvés, sőt a korhatár elérése sem hozza el a kánaánt, mert még a nyugdíj mellett is dolgozniuk kell majd, ha meg akarnak élni.

A 62 éves József vízhálózat karbantartóként dolgozik, fizikailag és idegileg is nehezen bírja a munkát, 3-4 óra után elfárad. István 59 éves, de a kőműveskedés mellett még egy 8 hektáros szőlőföldet is művel, pedig már a traktorba is nehezen mászik fel. Zoltán postáként dolgozik 56 évesen, egész nap kinn teker az utcán, a hideg miatt sokszor megbetegszik. Egy nem rég készült OECD tanulmány szerint

már a 65 éves nyugdíjkorhatár sem elegendő ahhoz, hogy az egyre elöregedő társadalmat a fiatalkorú, dolgozó nemzedék eltartsa. Magyarországon 72 éves korig kellene dolgozni.

Csakhogy már a nyugdíjkorhatár 60-ról 65-re való emelése is sok, különösen azoknak, akik fizikai munkát végeznek még 60 környékén is.

"A nyugdíjkorhatár emelése nagyon rosszul érinti a nehéz fizikai munkát végzőket. Ráadásul nagyon rugalmatlan ez a korhatár, mert nem lehet lemondani a nyugdíj egy részéről sem azért cserébe, hogy hamarabb menjen valaki nyugdíjba” – magyarázza Dezse Tivadar, nyugdíjjogi szakértő. Más országokban van arra példa, hogy a nyugdíj egy részének lemondásával hamarabb el lehet menni nyugdíjba, ez a csökkentett nyugdíj intézménye.

hirdetés

55-60 évesen nem csak sokkal fárasztóbb a fizikai munka, de az egyre gyakoribb betegségek, műtétek is megnehezítik. A legtöbb magyar embernek nincs annyi tartaléka, hogy az utolsó néhány nehéz évet munka nélkül töltse. De ha még el is éri valaki a nyudíjkorhatárt, akkor sem nyugodhat meg, mert szinte biztos, hogy a nyudíja nem lesz arra elég, hogy meg is éljen belőle, tehát 65 éves kora után is dolgozni fog. Hogy bírni fogják-e? Muszáj lesz.

Egy kis településen futunk bele egy éppen a munkának neki látó vízműves csapatba, őket kérdezzük meg, hogy van-e közöttük olyan, aki 55 éves kor fölött van. Átirányítanak minket a másik telephelyre, de előtte még elmondják, hogy ők 50-hez közel is nehezen bírják már a fizikai munkát. Az egyik 49 éves férfinak szívrohama is volt nem rég, ezért őt próbálják kímélni a többiek.

Átmegyünk a nem messze lévő vízműhöz, ahol kis szólongatás után megjelenik József (nevét kérésére megváltoztattuk), aki vízhálózat karbantartóként dolgozik 62 évesen. Amikor megkérdezzük tőle, hogy bírja a munkát, azt feleli, hogy csak nézzünk rá, miközben széttárja a kerti szerszámok miatt feltört, kisebesedett tenyereit.

József három településért felügyel, a vízműnél mindent ő tart rendben, szerel, fest, karban tart, lemászik az aknába, földet pakol, ha csőtörés van, akkor ás. De ha a három település egyikén valamilyen külső munkálat van, akkor is ott kell segédkeznie és pont úgy dolgoznia, mint a 30 éves társainak. "Itt ilyen nincs, hogy kímélik az idősöket. Itt vagy elmegy betegállományba, mert nem tud dolgozni, vagy ha itt van, akkor mindent kell csinálnia” – mondja.

József szintén 62 éves munkatársa most betegállományban van, koszorúér műtétje volt, ezért a férfi most két ember helyett dolgozik. A fizikai megterhelés nem minden, József minden nap reggel 7-től délután fél 4-ig dolgozik, de valójában a munkaideje ekkor még nem ér véget, mert 16 órától 22 óráig ügyeletes. Rendszeresen jár be hétvégén és ünnepnapokon is dolgozni, de az is többször előfordult, hogy hajnali fél kettőkor kapott sms-t, hogy menjen ki a vízműhöz. Mindezt 140 ezer forintért, ami most csak azért ennyi, mert a kollégáját is helyettesíti, egyébként 120 ezer forintot kap készhez.

"Ez egy nagyon rossz rendelet volt az állambácsitól, hogy 65 éves korig dolgozni kell, én még csak a 62. évemben vagyok, de nagyon sok ez már. Az ember 3-4 óra alatt úgy el tud fáradni, hogy szinte hihetetlen” – meséli József.

Az összes munka közül az ásás, az iszapos föld cipelése a legfárasztóbb. József szerint az pár óra alatt kivesz annyit az emberből, hogy 24 óra sem elég kipihenni. Annak ellenére, hogy József a szakmájában dolgozik, már többször megfordult a fejében, hogy keres másik munkát, de ez ennyi idős fejjel már nem olyan egyszerű, mert a munkáltatók nem szívesen alkalmazzák őket a koruk miatt, ráadásul irodai munkára nem is igen vesznek fel olyat, aki csak a fizikai munkához ért. Amikor József betöltötte a 60. életévét, úgy érezte, hogy még egész jól bírja, de ahogy teltek az évek, úgy lett egyre nehezebb. József világ életében fizikai munkásként dolgozott, de szerinte ezt maximum 60 éves korig lehet bírni, mert addigra az ember teljesen kimerül.

József arra a kérdésre csak nevet, hogy tudja-e mikor mehet nyugdíjba: hogyne tudná. Negyvenhét ledolgozott év áll mögötte, és mivel 1956 előtt született, ezért 64,5 évesen mehet nyugdíjba. Csakhogy a férfi egyáltalán nem biztos benne, hogy képes lesz végigdolgozni a maradék éveket, pedig dolgos ember, sosem szeretett egy helyben ülni, de ez már neki is sok. Mégsem mondhatja azt a munkáltatójának, hogy holnaptól nem jön be dolgozni, hogy a maradék két és fél évét inkább pihenéssel tölti, mert nincs annyi tartaléka, amiből a nyugdíjig megélhetne. Van két huszonéves fia, akiknek még segíteni akar elindulni az életben, tehát miattuk muszáj lesz dolgoznia.

"Az ember szeretné úgy nyugodtan befejezni a dolgokat, hogy ha most tényleg elmennék holnap nyugdíjba, akkor legyen annyi tartalék, amiből megélünk, de sajnos itt én nem keresek annyit” – mondja legyintve.

A szakértő gyakran találkozik olyan esetekkel, amikor már valaki nem bírja tovább a megterhelő munkát, de még több éve van a nyugdíjig. Csak az olyan fizikai munkánál jár a korkedvezmény, amelyek ártalmasak az egészségre. Ilyen tipikusan a föld alatt, meleg üzemben vagy a villamosenergia-ipatban végzett bizonyos munkakörök. Például egy 20 éve szakmában lévő férfi röntgen orvos négy évvel korábban mehet nyugdíjba. Minden más, ami nem ebbe a kategóriába esik, 65-ös korhatárral bír.

A szakértőt nem rég kereste meg egy 60 éves pék azzal, hogy nem bírja tovább fizikailag a munkát: a nehéz kenyereket cipelni, dagasztani a tésztát a 40 fokban. Mivel semmilyen korkedvezmény nincs, ezért a szakértő igyekezett egy kiskaput találni. A pék gerince, izületei is alátámasztották azt, hogy nem bír tovább dolgozni, ezért rokkant ellátást állapítottak meg nála. Csakhogy ezt a papírt nem kaphatja meg akárki, például egy egyszerű cukorbetegséggel nem lehet hamarabb befejezni a munkát, komoly érrendszeri vagy vázszerkezeti betegségben kell szenvedni. Ráadásul hiába keresett a munkájával valaki jól, a rokkant ellátás minden esetben maximum körülbelül 150 ezer forint lehet. A szakértő szerint ma ez az egyetlen módja annak, ha valaki menekülni akar 60 körül a munka világából.

Egy fejér megyei kis faluba, Válra menet futunk bele az út szélén Istvánba, aki kicsit nehézkesen mászik vissza a traktorjába, ami egyben egy örökbe fogadott kutya lakosztálya is. Mikor elmondjuk, hogy mért jöttünk, ő is rögtön panaszkodni kezd, hogy még csak 59 éves, de nehezen megy már a munka. Kőművesként dolgozik, ahol gyakran kell nehéz dolgokat megemelnie vagy felmászni valahova, emellett még bérszántást is végez egy 8 hektáros szőlőföldön, amit István csak rabszolga munkának hív.

"Tudja mennyi munka van azzal? Nézze meg, hogy néznek ki a kezeim” – mondja, miközben felénk nyújtja a több helyen felrepedezett, sebes kezeit. A munka ilyenkor már nem csak a kor miatt annyira megterhelő, Istvánnak nem rég egy sérv műtétje is volt, ezért sem mozog már olyan fiatalosan. István olyan messzinek érzi a nyugdíjat, hogy nem is számolja, pedig még 6 éve biztosan hátra van. Szerinte még a nyugdíj mellett is kénytelen lesz dolgozni, mert nem fogja tudni fenntartani magát belőle, holott 9 éves kora óta dolgozik, igaz akkor még csak nyári munkában.

Egy másik településen botlunk bele Zoltánba, az 56 éves postásba, aki biciklivel hordja ki a leveleket a nagy melegben. Az ő munkájáról nem gondolnánk rögtön, hogy megterhelő lehet, hiszen csak tekerni kell, de a dimbes-dombos vidéken sokszor a 40 fokban vagy a mínusz 10-ben ez egyáltalán nem olyan könnyű. "Fizikailag eléggé megterhelő egész nap tekerni, ráadásul itt emelkedők is vannak. Amikor időjárás változás van, akkor meg gyengébb az ember és akkor már a leejtőn se akar menni" – mondja nevetve. Zoltán szinte egész nap kinn van az utcán, reggel 7-től hordja a leveleket. A bicikli a levelek és szórólapok súlya miatt nem könnyű, ezért az egyenlőtlen, kátyús járdán is nagyon kell figyelni, nehogy felboruljon.

Amikor megmondjuk neki, hogy mennyi most a nyugdíjkorhatár, akkor kicsit ijedten, meglepődve kérdez vissza, hogy valóban annyi-e. Fogalma sincs, hogy bírni fogja-e ezt a munkát még 9 évig, attól tart, hogy hirtelen jön majd az öregedés.

A fizikai munkát végzők általában nem 60 éves korukra kezdik el nyögni a ledolgozott évek számát, már az ötvenhez közel is jelentkeznek a bajok, amik később csak rosszabbodnak és ellehetetlenítik a munkát.

Beke Gábor még csak 49 éves, de éppen ezért hagyta ott a pék szakmát, mert a több mint 20 év alatt, amit pékségben töltött, teljesen leamortizálódott. Ennyi idő alatt tönkre ment a dereka, a vállában meszesedés alakult ki és már csak térdvédő pánttal tud dolgozni, mert az is annyira szétment. Szerinte ezt 65 éves korig lehetetlen csinálni. Most egy boltban eladóként dolgozik, ahol csak eladja a kenyeret, de nem ő gyúrja meg a tésztát.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
antall-Copy.jpg

Két dolgot mondott Antall József a halálos ágyán Orbán Viktornak

Az első szabadon választott miniszterelnök elsőszülött fia, Antall György beszélt édesapjáról a Válasz Online-nak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Exkluzív interjút adott a Válasz Online-nak Antall György, az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József elsőszülött fia. Bár mint „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott, eddig mégsem beszélt édesapjáról.

Most a Válasz Online kérdéseire többek között arról beszélt, igaz-e, hogy Antall József halálos ágyán politikai örökösének tette meg Orbán Viktort. A politikus fia elmondta, hogy valójában két tanácsot adott az akkor még fiatal, ellenzéki vezetőnek.

"Ott álltam akkor édesapám kórházi ágya mellett, pontosan tudom, mi hangzott el azon a beszélgetésen.

Azt mondta neki: „ne felejtsd el, miért harcoltunk”, mármint az Ellenzéki Kerekasztal idején. Illetve Orbán Viktor lelkére kötötte, hogy vigyázzon a pártjára. Körülbelül ez volt a két üzenet"

- mondta el Antall György.

hirdetés

Az interjúban azt is elmesélte, hogy azért sem beszélt édesapjáról, mert ügyvédként olyan helyen dolgozik, ahol megkérték, legyen visszafogott a közéletben, és ez neki tökéletesen megfelelt.

Édesapjáról elmondta, hogy nem volt naiv, "csak éppen mélyen bízott az emberi értelemben: ha valamit értelmes szavakkal elmondunk, azt az emberek megértik és talán méltányolják. Megdöbbentette az értetlenség, de még inkább a rosszhiszeműség, amivel minden egyes tettét és szavát az akkori sajtó fogadta. Pedig hol voltunk még a közösségi médiától! Amíg létezett nyomtatott sajtó, s az emberek újságokban, meg könyvekben közölték gondolataikat, volt egy természetes szűrő, de ma már nincs semmi" - mondta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
patric_2-Copy.jpg

„Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is?” – egy orvos keserű posztja

„Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből” – írja Patric Lausch.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

A koronavírus-járvány újra felhívta a figyelmet az egészségügyben dolgozók helyzetére. Az orvosok, ápolók, szakdolgozók, takarítók és mindazok, akik a betegekkel foglalkoztak, emberfeletti munkát végeztek heteken át. Sokan a családjuktól távol, túlórázva végezték a dolgukat.

Sokan panaszkodtak a védőfelszerelések hiányára, majd a jövedelmük csökkenésére, és az utóbbi időben többen is arról számoltak be, hogy a megfeszített munka után kevesebb, vagy éppen alig több pénzt kaptak kézhez.

Patric Lausch is hosszú évek óta dolgozik a magyar egészségügyben, most aneszteziológusként, de mentőzött és számos hazai és külföldi kórházban is dolgozott már.

A közösségi oldalán most arról írt, hogy kétgyerekes édesapaként bizony a hónap közepén már nagyon számolnia kell a pénzt. Legutóbb azzal szembesült, hogy többnapos szolgálat után végre eljuthatott a piacra, de az epret már nem tudta megvenni, mert a fizetéséből nem telik rá.

hirdetés

A bejegyzését az engedélyével közöljük:

"Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből, csak azóta minden nap dolgoztam. Ma - 2 hét után - volt időm elmenni a piacra. Láttam ezeket a zamatos epreket, de nem tudtam venni belőle, mert nem volt miből.

Pedig csorgott a nyálam és nagyon ettem volna pár szem epret. A szörnyű az, hogy nem is 1-én kapok fizut, hanem 5-e körül. Ezért még 2 hét amíg tudok venni epret, remélem még lesz.

Miért? Miért kell 200 óráért hazavinnem 226.000 forint fizetést? Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is? Miért?

Kíváncsi vagyok, hogy ezek a miniszterek sem esznek epret a hónap végén egy hosszú 2 hetes, folyamatos munka után?

És ígérnek nekem egyszeri bruttó 500.000 forintot? Köszi. Lehet, hogy akkor valami kis pluszt fogok tudni csinálni a 2 gyerekemnek nyáron, de akkor sem fogok tudni jövő májusban a hónap végén epret venni. És az az ígért 20% fizetésemelés? Hát érdekes módon, eddig minden fizetésemelésnél valahogy kevesebb pénzt utaltak át. Ezért attól tartok, hogy a fizetésemelés után havonta törleszteni fogom azt az egyszeri bruttó 500.000 forintot, ha havonta megint kevesebbet fogok hazavinni.

Ez így jó? Ezért tapsoltatok? Szép volt, de inkább vittem volna haza egy fél kiló epret a piacról!

Nem az eper miatt írtam. Élhető bérezést szeretnék az egészségügyben dolgozóknak.

Valahogy a 'hülye' bruttó 500.000 forint miatt hirtelen eltűnt ez a téma. És valószínűleg azért is adják, nem azért hogy a munkánkat jutalmazzák!"

Patric Lausch a közösségi oldalán gyakran mesél az orvosi munkájáról. Bemutatja a helyeket, ahová a hivatása viszi. Mesél a kollégákról, és megosztja élményeit a külföldi kórházakban, mentősöknél tapasztaltakról. Vallja, hogy övé a világ legjobb munkája. Édesapaként két kisfiát is arra neveli, hogy megértsék maguk körül a világot, legyenek segítőkészek, de bátrak is.

Fotó forrása: Patric Lausch Facebook-oldala

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_IMG_4981-1000x750.jpg

„Idő kell, hogy begyógyuljanak a sebek” – hazaértek a luxushajók magyar rabjai

Elvette a kedvüket a visszatéréstől a tengeren töltött karantén és a sok hitegetés, mikor és hogyan jöhetnek haza. A világon összesen több tízezren ragadtak hajókon, négyen öngyilkosok lettek.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Két hete beszéltem először Stana Alexandra Erikával. Táncos partnerével, szerelmével, Köcse Györggyel együtt épp új hajóra szálltak Miami közelében, annak reményében, hogy indulhatnak végre haza a járvány miatti káoszból.

"Az a terv, hogy ezzel az öreg hajóval elmegyünk Angliába és onnan repülővel haza. Kicsit félünk, mert a Karib térségben élőket nagyobb, erősebb hajókkal viszik, minket meg egy több mint két hetes útra egy olyan hajóval, ami kisebb szélben sem tudott kikötni"

– kezdte Alexandra.

Akkora szobát kaptak, hogy a négy nagy bőrönddel nem fértek be, de Alexandra harcos típus, ha kell, és másnapra elintézte, hogy nagyobb szobát kapjanak.

Ezen a hajón vannak most a kanadaiak is. Őket is át akarják vinni Amerikából Angliába, mert az volt az egyetlen ország, ahonnan repülni lehetett.

hirdetés

Bulival kezdődött a rabság

Alexandráék a Royal Caribbean-nek dolgoztak, a Rhapsody of the Seas nevű, 3000 fős hajón. Az elmúlt egy hónapot is még ezen a hajón töltötték, de utasok nélkül.

Fotó: David Montenegro

Március 14-én szállt le minden vendég, akkor leállt a hajózás mindenütt. A több száz fős személyzet még maradt, és kellemes is volt az első időszak, mint ahogy Szilasi Szilvi, kaszinós mesélte korábban a Royal másik hajójáról.

Alexandráék is élvezték ezt az időt, felléptek a dolgozók előtt is, és igazából ekkor még buli volt. Míg Szilviéknél 156 koronavírusos volt és hárman meg is haltak, ezen a hajón csak egy koronagyanús embert találtak. A biztonság kedvéért azért itt is elrendelték a kabin-karantént. Enni is a szobában kaptak és naponta kétszer hőmérőzték őket.

"Igyekeztek elviselhetőbbé tenni nekünk ezt az időt, így kiosztották a vendégkabinokat. Persze így is volt, aki ablaktalan szobában töltötte a 18 napot. A hazautazás dátumait folyamatosan tologatták, lemondtak járatokat. Nem tudom, hogy csak hitegettek vagy tényleg nehéz volt a szervezés. Nagy érzelmi hullámvasút volt."

A pletykák szerint a munkaadó eleinte arra számított, hogy egy hónapon belül újra fogadhatják a vendégeket.

Szobakarantén 18 napig, Fotó: Stana Alexandra Erika

A luxushajón töltött karanténra sokan gondolják, hogy az nem olyan rossz. A fiatal, aktív Alexandráéknak azonban a semmittevés gyötrő volt:

"Nem edzhettünk, nem futhattunk, semmit nem csinálhattunk. Sírógörcsöm volt a kabinba zárva, úgy éreztem, nem kapok levegőt. Menekülni akartam. Volt, hogy estig nem kaptunk kaját, vizet. Nyomasztó volt. Hetek óta nem voltunk szárazföldön. Azt éreztették az emberrel, mintha mi lennénk a vírushordozók."

A szobafogság alatt az agyat és a testet is próbálták karbantartani, Fotó: Stana Alexandra Erika

A bizonytalanság csak nehezítette a helyzetüket. Napról napra változott a terv, melyik nemzetiség mikor indulhat haza. A konzulátus sem tudott akkoriban segíteni. A hajós cég próbálta a lehető legolcsóbban megúszni a személyzet hazaszállítását, de a járvány idején ez nagyon nehéznek bizonyult, mert alig volt repülő, össze kellett gyűjteni a különböző nemzetiségűeket.

Ijesztő volt azt hallani, hogy az indonéz személyzetet Barbadosról akarták hazaszállítani repülővel, de a reptéren voltak, amikor törölték a járatukat. Mivel elhagyták a hajót, amikor visszajöttek, azonnal kezdhették újra a két hét karantént.

Öngyilkosságok a káoszban

Alexandra úgy tudja,

90 ezer dolgozó rekedt a hajókon, köztük 150 magyar.

Nem nyugtatta meg az egyre feszültebb embereket az sem, hogy

pár napon belül 4 öngyilkosról hallottak különböző hajókról. Előbb egy lengyel villanyszerelő, aztán egy magyar kirándulásszervező, egy ukrán lány és végül egy kínai fiú is. Azt senki nem tudta, mi volt az ok, de azt sejtették, hogy van, aki nem bírja ezt a terhelést.

A hajós személyzetet felkészítik, mit tehetnek társaikkal, ha látják, hogy depressziósok, de Alexandra szerint ez itt nem segít.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
levi-saunders-unsplash-1000x667.jpg

„Félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam” – egy transznemű magyar nő a törvénymódosításról

Megszavazta a parlament a nemváltást ellehetetlenítő törvényt. A férfiként született Dóri elmesélte, mit érez most.
K.U.D./A címlapkép illusztráció: Levi Saunders /Unsplash - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Képzeljük el, mit éreznénk, ha törvény születne arról, hogy holnaptól egy számunkra idegen, önmagunkkal nem azonos néven kellene élnünk a mindennapokat. A személyinkben nem az a keresztnév szerepelne, amit magunkénak érzünk, amelyen a szeretteink, ismerőseink, barátaink szólítanak, hanem egy idegenül csengő név. Ági helyett például Tamás, vagy Levente helyett Diána.

Képzeljük el azt a szituációt, amikor a postán egy küldemény átvételekor igazolni kellene magunkat, de hiába áll ott egy férfi, a személyi igazolványban női név szerepelne, vagy épp fordítva. Valószínűleg mindenki el tudja képzelni a postai alkalmazott értetlenségét, hogy mégis hogy lehet ez? Mit éreznénk? Zavarban lennénk? Dühösek lennénk? Szégyellnénk magunkat?

Május 19-én az országgyűlés fideszes kétharmada megszavazta azt a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa törvényben tiltja meg a transznemű embereknek a nemük jogi elismertetését.

Az anyakönyvi nyilvántartásokban a "nem"-et felváltja a "születési nem", amit nem lehet megváltoztatni a személyi okmányokban sem. Ma körülbelül harmincezer transznemű él Magyarországon, akik közül sokaknak mostantól esélyük sincs a nem-és névváltoztatásra.

Gergely Dóra Viktória összes iratán, már az anyakönyvi kivonatán is nőként szerepel. 2012-ben kapta meg a nem- és névváltoztatási kérelmének pozitív elbírálásáról szóló papírt. Most azonban aggódik, az új törvény nem érinti-e őt is, nem lesz-e az törvény visszamenő hatállyal is érvényes.

hirdetés

"Persze, félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam"

– mondta a Szeretlek Magyarországnak. Megjegyezte, az utóbbi években, egészen pontosan 2018 nyarától az Emberi Erőforrások Minisztériuma felfüggesztette a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmek elbírálását, vagyis jó ideje ellehetetlenítik a transznemű magyarokat.

"Megsértik az önrendelkezés jogát, szembemennek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, Magyarországon lábbal tiporják az alapvető emberi jogokat"

– mondta Dóri dühösen, hozzátéve, mintha az lenne a cél, hogy senki se lógjon ki a sorból, mindenki feleljen meg a kormány által preferált keresztény heteroszexuális emberképnek.

"Ez itt barbárfölde, ahol a józan észt kispadra ültették" – mondta, hozzátéve, hogy

amennyiben egy nemi átmeneten részben átesett személyre (aki például hormonkezelésen vett részt) rákényszerítenek a sajátjának tekintett nemmel nem egyező személyes okmányokat, az konkrétan a hétköznapi életét lehetetleníti el.

"Konkrétan megvádolhatnak személyes okmánnyal való visszaéléssel. Rád hívhatják a rendőrt, mert amikor bemutatod a személyidet, más kép, más név szerepel azon, mint aki a személyit kérő illető előtt áll" – hívta fel a figyelmet arra, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem változtathat nevet és nemet.

Ugyanis a személyes iratokban feltüntetett nem és név az élet szinte minden területére hatással van: egy állásinterjún, egy banki ügyintézés során, de még egy üzletben is, ahol bankkártyával fizetünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!