hirdetés
sor0.jpg

Bejártuk a legjobb kézműves sörözőket

A Hosszúlépés rendhagyó sétáján senki nem maradt szomjas, ráadásul a sörfőzés rejtelmeibe is beavattak minket.
Láng Dávid, fotók: Pozsonyi Roland - szmo.hu
2014. szeptember 21.


hirdetés

Már-már közhely, hogy Budapesten az utóbbi években igazi sörforradalom zajlik, amit leginkább az épp ezen a hétvégén zajló Főzdefeszt egyre növekvő látogatószáma, illetve a folyamatosan szaporodó kézműves sörözők bizonyítanak.

De mi is a kézműves sör valójában? A séta kezdetén először is ezt tisztázta túravezetőnk, Zsoldos Krisztina (maga is lelkes amatőr sörfőző), hiszen népszerűsége ellenére sokan a mai napig nincsenek tisztában a fogalommal. Ami azt illeti, konkrét definíció nem is létezik rá, de leginkább talán úgy lehetne megfogni, hogy kézműves sörnek az számít, ami kisüzemi körülmények között, minőségi alapanyagokból készül, a főzőmester pedig többnyire nevét és arcát adja hozzá._RPF8914_RPF8918_RPF8940

Ehhez tulajdonképpen még végzettségre sincs szükség: egy gyorstalpaló és pár tízezer forintos beruházás után akár otthon, a konyhátokban is próbálkozhattok vele. Ha pedig árulni is szeretnétek a saját sörötöket, megfelelő baráti kapcsolatot kialakítva bérelhettek magatoknak valamelyik kisebb főzdében egy tartályt (ezt hívják gerilla-sörfőzésnek), ami biztosítja a kereskedés jogi hátterét.

Miből áll a sör?

A sör négy fő összetevője közül a maláta csíráztatott gabona, legtöbbször árpából. Ennek pörköltségi szintje adja meg az ital színét. Érdekesség, hogy akár magában is lehet fogyasztani, ráadásul egész finom: mi egy világos és egy barnább fajtát kóstoltunk meg (az elején körbeadtak belőlük egy-egy zacskóval), ez alapján teljesen vállalható ropogtatnivaló, bár az utóíze kissé furcsa._RPF8922_RPF8933

A keserű ízt a komló adja, ezen múlik minden sör aromája, nélküle csak egy cukros lé lenne az egész. Arányaival remekül lehet játszani, egészen egyedi kombinációkat létrehozva. Ehhez jön hozzá a víz (ami akár csapvíz is lehet), illetve a sörélesztő, ami a malátából felszabadult cukrot alakítja szénsavvá és alkohollá, változó hosszúságú erjedési idő alatt.

hirdetés

Mire mindezt megtudtuk, már kezdtünk megszomjazni, így legfőbb ideje volt, hogy a közelben lévő Jónás Kézműves Sörház felé vegyük az irányt. Ez a hely a tavaly óta működő, de máig nem túl felkapott Bálna zászlóshajója: itt akkor is sokan vannak, ha egyébként az összes üzlet kong az ürességtől. Nem csoda, hiszen jobbnál jobb kézműves söröket kínálnak, és a tulajdonoson is látszik, hogy szívügye a dolog.

Kétfajta sörből kaptunk kóstolót, az egyik a Hangover rasta nevű IPA (ennek jelentését lásd kicsivel lentebb), a másik pedig egy igazi újdonság, a Lokálpatrióta, amit a most hétvégén sorra kerülő Főzdefeszten ízlelhet meg először a nagyközönség. Rövid véleményünk, hogy mindkettőből nagyobb mennyiséget is el tudnánk fogyasztani. :)_RPF8947-2_RPF9021_RPF9014_RPF8986

Következő állomásunk a Köztelek utcában található Skanzen klub volt, ami az egyik legérdekesebb koncepciójú hely Budapesten. Tulajdonosai „közösségi dohányzóhelyként” hirdetik, mivel itt a tilalom ellenére is nyugodtan rágyújthattok. Hivatalosan ugyanis egy magánlakásról van szó, ahová egy futárszolgálat segítségével rendelhettek sört. Ezt aztán magatoknak csapoljátok, de bárki más is kaphat belőle, ha cserébe arányosan, deciliterenkénti áron hozzájárul a költségeitekhez. A dolog lényege, hogy a házigazdák felé semmilyen pénzmozgás nincsen, így jogilag lehetetlen megfogni őket.

A legfőbb sörfajták

Lager – nagyüzemi gyártásnál ez a legelterjedtebb. Úgynevezett alsó erjesztésű, vagyis az élesztő a tartály alján telepszik meg. Biztosra mennek ennek a fajtának a készítésével (alacsony hőfokon erjesztik, így csak azok az élesztőgombák maradnak életben amelyek a sör erjedéséhez szükségesek, ezáltal sokkal kisebb a fertőzésveszély), hiszen a nagy gyárak nem engedhetik meg maguknak, hogy egy rosszul elsült kísérletezés miatt adott esetben több ezer liter menjen kárba. Éppen ezért a lager söröket a kézműves fajták kedvelői közül sokan unalmasnak tartják.

Ale – melegebb hőmérsékleten és rövidebb ideig erjed, az élesztő a tartály tetején marad. A kézműves sörök többsége ilyen fajtájú, ezen belül is az IPA a legdivatosabb. Utóbbi jelentése India Pale Ale, és onnan ered, hogy az indiai brit gyarmatosítóknak szállított sörök komlótartalma különösen magas volt, mivel csak így bírták ki a hosszú utat Angliából (a komló ugyanis tartósít). Az IPA sörök ebből kifolyólag a szokásosnál jóval keserűbbek és testesebbek._RPF8954_RPF9018

Lambic – ritka fajta, mindössze egyetlen, Brüsszel-környéki régióban gyártják. Jellegzetessége, hogy az ottani speciális klímát kihasználva a szabad levegő alatt erjed: a sört hatalmas kádakban kirakják a mezőre vagy a folyópartra és hagyják, hogy a vad élesztőgombák végezzék a dolgukat. A végeredmény egy minden másnál jellegzetesebb ízű sör lesz, amit a kedvelői ezer közül is felismernek.

A Skanzenben egyébként általában három-négyféle kézműves sört vernek csapra egy időben. Mi egy szilvásat kóstoltunk meg, ami rögtön a kedvencünkké vált: a gyümölcs kellemesen fanyar ízvilága tökéletes összhangban volt a komló keserűségével._RPF9032_RPF9047

_RPF9051_RPF9053

A séta utolsó helyszíneként a Tűzoltó utcai Élesztőbe látogattunk el, amely az egész sörforradalom elindítójának és szívének számít: ma már összesen 21 csapról árulják a legkülönfélébb kézműves kreációkat, így amit itt nem találtok meg, az nagy eséllyel nem is létezik.

A hely fölött, egy átalakított lakásban található a túravezetőnk által megálmodott Brew! stúdió, ahol sörfőzőkurzusokat, sörvacsorákat és -kóstolókat tartanak, de „közösségi konyha” jelleggel például házibulikra, lakásétteremnek vagy más baráti összejövetelekre is ki lehet bérelni. Itt végződött a program „hivatalos” része, ám előtte még megkóstolhattunk egy különleges komlós csokoládét. Ez keserű ízével igencsak megosztotta a résztvevőket, de a többségnek azért ízlett._RPF9057_RPF9061_RPF9075

Természetesen mi mással is búcsúzhattunk volna, mint sörrel: az Élesztő bő választékából ezúttal a Dupla Köleses és a Horizont IPA sörökkel kínáltak meg bennünket, sokan azonban nem érték be ennyivel, és még jó néhány korsóra ott maradtak.

A Hosszúlépés sörsétája az ital kedvelőinek kötelező program, de akkor is bátran jelentkezhettek rá, ha nem vagytok kibékülve vele: a kóstolóadagok abszolút nem vészesek, a hangulat szuper, és még az is lehet, hogy a végére ti is csatlakoztok a sörrajongók népes táborához.

A séta legközelebb október 25-én indul, bővebb infókat itt találtok.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kiurult-halaszbastya.jpg

A szellemvárossá vált Budapest is feltűnik egy brit hírcsatorna összefoglalójában

Az üres Andrássy út, a Hősök tere és a Halászbástya is feltűnik a brit Channel 4 videójában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 28.


hirdetés

A brit Channel 4 készített egy összefoglalót, melyben összefűzték a világ nagyvárosairól készült korábbi és jelenlegi felvételeiket. A koronavírus-járvány miatt ugyanis még a népszerű helyek is kiürültek világszerte. A legtöbb helyen nem, vagy csak alig látni embereket, autókat az utcákon.

Ebbe az összeállításba került be Budapest is. A magyar fővárosban már akkor észre lehetett venni, hogy jóval kevesebben vannak az utcákon, a népszerű helyeken, amikor még nem vezették be a kijárási korlátozást.

A szellemvárossá vált Budapestről Kálló Péter is készített fotókat, illetve drónos felvételeket. Abban az időben forgatott, amikor egyébként csúcsforgalom szokott lenni a fővárosban.

hirdetés

De az üres Andrássy út, a Hősök tere és a Halászbástya bekerül a brit Channel 4 összefoglalójába is. A magyar főváros a videóban 5 percnél látható.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bkk-szombati-menetrend-jarvany.jpg

Kiakadtak az utasok a BKK ritkított menetrendje miatt, már csütörtöktől sűrűbben járhatnak a járatok

Fürjes Balázs és Vitézy Dávid levélben kérték Karácsony Gergelyt, hogy változtassanak a menetrenden, ő ezt meg is ígérte.
Fotó: Fürjes Balázs/Twitter - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Szerdától szombati menetrenden alapuló, de több frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrendet vezettek be munkanapokra a fővárosi közösségi közlekedésben a koronavírus-járvány miatt csökkent utasszámhoz igazodva.

Mától például csúcsidőben a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, az 1-es villamos, valamint a kiskörúti villamosok 5 percenként, a metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. De gyakrabban indul az újpalotai gyorsjáratok vonalán a 7E, a rákoskeresztúrin a 97E busz, a kőbányai lakótelepre tartó 85-ös járat, a Káposztásmegyerre közlekedő 20E gyorsjárat, a Füredi úti lakótelep felé pedig a 80-as mellett a 81-es troli is jár.

Szerda délelőtt Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is posztolt arról közösségi oldalán, hogy ez a menetrendváltozás nem megfelelő a jelenlegi helyzetben.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta, sok tízezer ember háborodott fel szerda reggel, amikor szembesült azzal, hogy a BKK mostantól a szombati menetrend szerint közlekedteti a járatait.

"Amióta bejelentették, világos volt, hogy itt valami nem stimmel: egy rendkívüli járványhelyzeti munkanapi menetrend helyett, talán lustaságból, talán nemtörődömségből, de egyszerűen megpróbálták a szombati menetrendeket ráhúzni a mostani helyzetre"

hirdetés

- hangsúlyozta, hozzátéve, pont azok maradtak a buszokon és azok járnak dolgozni, akik műszakos munkarendben dolgoznak, azaz ebben a helyzetben is helytállnak az emberekért a kórházakban, áruházakban, üzemekben. Ezek az emberek a közüzemeket biztosító munkahelyekre tartanak reggel 5 és 7 között. Ilyenkor az utasforgalom lényegesen magasabb, mint a szombati - mutatott rá.

"Nem akartam előre beleszólni a fővárosi operatív törzs munkájába, de sajnos az első, mai reggel beigazolta, hogy a BKK rossz döntést hozott a szombati menetrendek gondolkodás nélküli bevezetésével. Az utasok véleménye jól követhető a Facebookon is.

Számos olyan járaton, melyen az emberek dolgozni járnak, az elmúlt napokhoz képest a járványhelyzethez mérten kényelmetlen zsúfoltság alakult ki, ráadásul a buszok eleje nagyon helyesen a járművezetők védelmében le van zárva"

- írta.

Vitézy Dávid részletezte, hogy a szombati menetrendet úgy sikerült bevezetni, hogy a csak hétvégén járó járatok mindennap közlekednek, mint az amúgy is "értelmetlen", de máskor munkanapokon legalább nem közlekedő belvárosi City-troli vagy a Normafáig hosszabbított 212-es.

Eközben a munkanapokon a munkába járást segítő 85E, 98E, 101B, 122-es, 282E, és a 284E, azaz épp a kórházak, ipari negyedek dolgozóit szállító járatok egyáltalán nem járnak.

Az állam által megrendelt elővárosi kék buszjáratokon (melyek a BKK szervezésébe tartoznak, de menetrendjükről már a minisztérium dönt) nem követték el ezt a hibát. A Volánbusz a legritkább, de munkanapokra kitalált, máskor december végén a két ünnep között alkalmazott menetrendet vezette be. Ez lett volna a helyes lépés a budapesti helyi közlekedésben is, és ismét megmutatja, miért kellene regionális logikában együtt tervezni Budapest és környéke menetrendjeit - tette hozzá Vitézy Dávid.

"Tisztelettel kérem a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t, hogy korrigáljanak és a szombati menetrend helyett sürgősen vezessenek be egy, a járványügyi veszélyhelyzethez igazodó rendkívüli munkanapi menetrendet, mely a hajnalban kényszerűen bejáró, kórházakban, áruházakban, gyárakban, közüzemi energiaellátást és az alapvető közszolgáltatásokat biztosító munkahelyeken, építőiparban dolgozó emberek számára lehetővé teszik a távolságtartást a járműveken és amellyel a BKK nem járul hozzá a megbetegedések tömegessé válásához" - írta Vitézy Dávid.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szintén nem ért egyet a szombati menetrenddel, ezért arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy változtasson ezen, mert ez rontja a járványhelyzetet. Az államtitkár felkérte Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatóját, hogy álljon rendelkezésre és segítse a munkát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
regi-jarvanyok-nyoma-budapesten.jpg

Régi járványok nyomai és emlékei a mai Budapesten

Lepra, pestis, kolera - nevek, épületek és szobrok őrzik a kórság emlékét.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Az elmúlt évszázadok alatt gyakran ütötték fel a fejüket pusztító járványok Európában, így Magyarországon is. Pestis, kolera, spanyolnátha (influenza), himlő, tífusz - ezek ellen eleinte az elkülönítésen kívül semmilyen védekezési módot nem tudtak bevetni.

Pesten és Budán számtalan épület és szobor emlékeztet ma is az egykori járványokra; de azt is tudhatjuk, hol voltak olyan temetők a mai Budapest területén, ahol a betegségekben elhunytakat kísérték utolsó útjukra. Ezek közül mutatok most néhányat.

1737-ben (nem először és nem is utoljára) pestisjárvány tarolta végig Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A budai Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták. Ez a hely nagyjából a mai Szász Károly utca két oldalán, a mai lakóházak helyén volt.

Ezt a temetőt 1740-ben lezárták, és egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek új temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

hirdetés

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett, és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.

A pesti oldalon a mai Molnár utca területén is pestistemető volt a XVIII. században.

Az egykori pestistemetőtől nem messze, a vízivárosi Mária téren szobor emlékeztet a járványra. Eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét.

A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.

1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra. A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.

Ugyancsak pestisjárványra emlékeztet bennünket a Mátyás-templom közelében álló Szentháromság-oszlop is.

A pesti oldalon a Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templomot 1711-ben húzták fel, és ez az épület is a pestisjárványokra emlékeztet: Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített a hozzá fohászkodóknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
marriott_.jpg

Budapest üres szállodák kivilágított ablakain keresztül üzen a világ nagyvárosainak

A budapesti ablakokban március utolsó hétvégéjén sötétedéskor volt látható a 4U! felirat. A kezdeményezéshez eddig 12 budapesti hotel csatlakozott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 30.


hirdetés

Közös kampányt indít a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége: az üresen álló budapesti szállodák ablakaiban sötétedés után a 4U! üzenetet jelenítik meg. A For You!, vagyis az Érted! Értetek! feliratot a szobák fényei adják ki - közölte a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Budapest ezzel az apró, mindenki számára érthető gesztussal próbál szolidáris lenni a világ többi városával, ahol hasonló gondokat eredményez a koronavírus okozta válság.

A turizmus és a vendéglátóipar teljes leállása, a kijárási korlátozás és a bizonytalanság egyformán sújt minden nagyvárost, céget, polgárt és azokat, akik ebben a rendkívüli helyzetben is működtetik a várost. A 4U! felirat nekik is szól - hangsúlyozták.

hirdetés

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a válságot a városok és városlakók csak közösen, egymásra odafigyelve tudják átvészelni és leküzdeni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!