hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-ellenszer-pixabay.jpg

Megkezdik a lehetséges vírusellenes hatóanyagok tesztelését a magyar kutatók

A koronavírus-kutató akciócsoport szakemberei a betegtől a klinikai képen át egészen a vírus fertőzőképességéig és annak esetleges molekuláris hátteréig tudják követni a kórokozót.
MTI, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. március 23.


hirdetés

A héten megkezdi a már rendelkezésre álló, potenciálisan vírusellenes hatóanyagok tesztelését a koronavírus-kutató akciócsoport - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-vel.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoportja az elmúlt napokban rutineljárást dolgozott ki a vírus különböző sejtekben történő izolálására közvetlenül a régióban fertőződött betegekből vett minták felhasználásával.

A PTE közleménye szerint

a pécsi kutatók a koronavírus elleni küzdelemben tett "újabb sikeres lépése" annak köszönhető, hogy március 16-tól az ország több laboratóriumában is lehetőség nyílt a diagnosztikai tesztek elvégzésére, így a PTE laboratóriuma is hozzáfért a helyi betegektől származó mintákhoz.

hirdetés

A Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoport által kidolgozott rutineljárás a vírusok teljes genetikai állományán alapuló mélyreható analízissel kombinálva "mérföldkövet jelent" a miniszterelnök által életre hívott, koronavírust kutató akciócsoport munkájában.

A csoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.

Jakab Ferenc az MTI-nek azt mondta:

"a betegtől, a klinikai képen át egészen a vírus fertőzőképességéig és annak esetleges molekuláris hátteréig tudják követni a kórokozót", ezek pedig fontosak lehetnek a hatékony védekezés megismerése szempontjából is.

A PTE szombaton közölte, hogy pécsi kutatóknak sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!