hirdetés
bcg-oltas-koronavirus-dr-szijjarto-laszlo.jpg

A BCG-védőoltás lehet a titkos ütőkártyánk a koronavírus elleni küzdelemben?

Dr. Szijjártó Lászlóval beszélgettünk arról, tényleg hatásos lehet-e a mostani járvánnyal szemben is a Magyarországon kötelező BCG-védőoltás.
Szegedi Éva, Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2020. április 09.


hirdetés

Laikusok számára is izgalmas magyar összefoglaló jelent meg egy Facebook-csoportban, térképekkel illusztrálva. Az írás alaptézise az volt, hogy a BCG oltás protektív hatású lehet a koronavírus-fertőzésben, vagyis elképzelhető, hogy valamiféle védelmet ad.

„Európa országai között durva eltérések vannak a járvány hevessége és a halálozási adatok között, amit nehéz megmagyarázni az ellátó rendszer kapacitásával, minőségével, vagy egyéb országok közötti különbségekkel” - írják az összefoglaló szerzői, dr. Szijjártó László, dr. Sragner Angéla és Szijjártó Gyula Zsombor.

„Összehasonlítottuk a rendelkezésre álló morbiditási és mortalitási COVID–19 adatokat a világ országaiból a BCG oltási szokásokkal a világ országaiban. Munkahipotézisünk, hogy ha a BCG protektív hatású a COVID–19 fertőzésben, akkor a morbiditási és mortalitási adatok a BCG-vel jelenleg is oltó vagy a korábbi évtizedekben oltó országokban, valamint a TBC magas pervalenciájú országokban kedvezőbbek, mint az egyáltalán nem oltó országokban.”

A BCG oltás kedvező hatásáról több cikk is született az elmúlt hetekben. A Nature egyik cikkében azt elemezték, hogy a beviteli mód – intradermális, intravénás vagy inhalációs út – miként hat a BCG-vakcina által kifejtett védelemre. A PharmaOnline azzal foglalkozott, hogy a klasszikus Calmette-Guérin vakcina vagy BCG-vakcina modern variánsa egyfajta könnyen elérhető megoldás lehet, ami optimális esetben segíthet a koronavírus-fertőzés kivédésében.

Amerikai epidemiológusok pedig március végén publikáltak egy tanulmányt, amelyben – leegyszerűsítve – azt foglalták össze, hogy azokban az országokban, ahol kötelező a csecsemőkori, TBC elleni BCG-oltás, kevesebben betegszenek meg súlyosan vagy halnak meg a SARS-CoV–2 vírus által okozott betegségben, és ezt a feltevést egy több országban induló vizsgálatsorozattal szeretnék alátámasztani.

hirdetés

A BCG-oltás jelentőségéről és a koronavírus-fertőzés elleni küzdelemben lehetséges szerepéről a magyar összefoglaló egyik szerzőjével, Dr. Szijjártó László gyermekpulmonológussal beszélgettünk.

– Mi lehet az oka annak, hogy ott, ahol a BCG oltást adták, adják, a mortalitási adatok jobbak? Miként adhat védelmet a védőoltás?

– Egyelőre nem tudjuk pontosan meghatározni, mert ezzel a koronavírussal még nem volt előzetesen vizsgálat, ezek jelenleg folynak tudomásom szerint.

Azt, hogy a koronavírussal szemben mégis valamilyen védettséget adhat a BCG, onnan tudhatjuk, hogy ha megnézzük, melyek azok az országok, ahol rendszeresen, évtizedek óta oltanak BCG-vel: ott ugyanis jóval kedvezőbbek a megbetegedési adatok és a halálozási arány is alacsonyabb.

Ami az én figyelmemet is felkeltette, a koronavírus-fertőzéssel és megbetegedéssel kapcsolatos németországi térkép.

– Milyen adatokat lehet kiolvasni Németország térképéről?

– A németek naponta közlik az adatokat, hogy az ország egyes térségeiben mennyi a megbetegedések száma. Sötétebbel jelzik azokat a területeket, ahol több a megbetegedés, és világosabbal azokat, ahol kevesebb.

Egészen furcsa látvány volt, hogy az egykori Kelet-Németország területe szinte világított ezen a térképen – ott jóval tovább, a fal leomlása környékéig BCG-ztek, míg Nyugat-Németországban már régóta nem BCG-znek.

Nem csak nekem tűnt fel, hanem másoknak is, hogy elképzelhető: a BCG-oltottság és a koronavírus betegség lefolyása között van valamilyen összefüggés.

Hogy ez valóban működhet, arra abból lehet következtetni, hogy más betegségekkel, például influenzavírussal kapcsolatban végeztek már vizsgálatokat a BCG-re vonatkozóan. Hollandiában, vagyis egy olyan országban, ahol nem volt általános BCG-oltás, egy idős otthon lakóinak egy részét beoltották BCG-vel, s azt látták, hogy az oltottaknál kevesebb megbetegedés történt az influenzavírus miatt, és a betegség lefolyása sem volt olyan súlyos, összehasonlítva a nem oltottakkal.

Hogy a koronavírussal is ugyanígy működik-e, azt nem lehet tudni, de úgy tudom, Hollandiában már el is kezdték az erre vonatkozó vizsgálatokat: beoltják az egészségügyi dolgozók egy részét, másik részét nem, és figyelik, mi lesz a különbség a két csoport között.

– Magyarországon 1954 óta kötelező BCG-védőoltás az újszülötteknek?

– Utánajártam, és kiderült, nem csak az 1954-ben és azután született babákat oltották be, hanem az iskolások nagy részét is, ezen kívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy területen, ahol a TBC jobban elterjedt, tehát valószínűleg 1954 előtt születettek is kaptak védőoltást.

A kötelező BCG oltást újszülött korban a mai napig megkapja élete első hetében szinte minden gyerek.

– Melyik a legveszélyeztetettebb csoport a jelenlegi koronavírus-járványban?

– Annyit lehet tudni külföldi adatokból – és most már nem csak kínai, hanem olasz, holland, német, amerikai és más országokból származó adatok is rendelkezésre állnak –, hogy ez a betegség alapvetően az idős korosztályra, a 65-70 év felettiekre jelent halálos veszélyt.

A gyerekekre 15-16 év alatt szinte egyáltalán nem; nagyon kevesen betegszenek meg közülük úgy, hogy kórházba vegyék fel őket. Úgy tűnik, ebben a korosztályban a koronavírus nem veszélyesebb, nem okoz több komplikációt, mint más vírus betegségek. Pontos százalékban kifejezhető arányt nem érdemes megadni, mert a százalékos adatokat, hogy hányan halnak meg, hányan kerülnek kórházba, annak függvényében adják meg, hogy hány embert és kiket tesztelnek. A különböző országokban eltérő módon tesztelnek, van, ahol már csak a kórházi ellátásba kerülőket tesztelik, van, ahol már az alapellátásban tesztelnek, és ahol sokat tesztelnek, ott a kórházba kerülők vagy elhunytak száma jóval kevesebb százalékot fog kitenni.

A középkorú, 40-60 éves korosztálynál körülbelül 20 százalék annak az esélye, hogy súlyosan megbetegszenek és kórházba kerüljenek, s míg a gyermekeknél gyakorlatilag nincs halálos szövődmény, ebben a korcsoportban ez már előfordul, de a 60 felettiekhez képest jóval kevesebben halnak meg.

Akik nagy számban intenzív osztályra kerülnek, gépi lélegeztetésre szorulnak, a 65-70 felettiek, és jóval nagyobb arányú köztük a halálozás. Azt kellene megelőznünk, hogy az idősek megbetegedjenek, intenzív osztályra és ott gyakran lélegeztetőgépre kerüljenek, mert úgy látszik az adatokból, hogy ott már 80-90 százalékuk menthetlenül meghal.

– A gyerekeket a BCG-oltás védi a koronavírus-fertőzéstől?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
antall-Copy.jpg

Két dolgot mondott Antall József a halálos ágyán Orbán Viktornak

Az első szabadon választott miniszterelnök elsőszülött fia, Antall György beszélt édesapjáról a Válasz Online-nak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 28.


hirdetés

Exkluzív interjút adott a Válasz Online-nak Antall György, az első szabadon választott miniszterelnök, Antall József elsőszülött fia. Bár mint „titkos tanácsosaként” sok mindent látott és hallott, eddig mégsem beszélt édesapjáról.

Most a Válasz Online kérdéseire többek között arról beszélt, igaz-e, hogy Antall József halálos ágyán politikai örökösének tette meg Orbán Viktort. A politikus fia elmondta, hogy valójában két tanácsot adott az akkor még fiatal, ellenzéki vezetőnek.

"Ott álltam akkor édesapám kórházi ágya mellett, pontosan tudom, mi hangzott el azon a beszélgetésen.

Azt mondta neki: „ne felejtsd el, miért harcoltunk”, mármint az Ellenzéki Kerekasztal idején. Illetve Orbán Viktor lelkére kötötte, hogy vigyázzon a pártjára. Körülbelül ez volt a két üzenet"

- mondta el Antall György.

hirdetés

Az interjúban azt is elmesélte, hogy azért sem beszélt édesapjáról, mert ügyvédként olyan helyen dolgozik, ahol megkérték, legyen visszafogott a közéletben, és ez neki tökéletesen megfelelt.

Édesapjáról elmondta, hogy nem volt naiv, "csak éppen mélyen bízott az emberi értelemben: ha valamit értelmes szavakkal elmondunk, azt az emberek megértik és talán méltányolják. Megdöbbentette az értetlenség, de még inkább a rosszhiszeműség, amivel minden egyes tettét és szavát az akkori sajtó fogadta. Pedig hol voltunk még a közösségi médiától! Amíg létezett nyomtatott sajtó, s az emberek újságokban, meg könyvekben közölték gondolataikat, volt egy természetes szűrő, de ma már nincs semmi" - mondta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
patric_2-Copy.jpg

„Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is?” – egy orvos keserű posztja

„Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből” – írja Patric Lausch.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

A koronavírus-járvány újra felhívta a figyelmet az egészségügyben dolgozók helyzetére. Az orvosok, ápolók, szakdolgozók, takarítók és mindazok, akik a betegekkel foglalkoztak, emberfeletti munkát végeztek heteken át. Sokan a családjuktól távol, túlórázva végezték a dolgukat.

Sokan panaszkodtak a védőfelszerelések hiányára, majd a jövedelmük csökkenésére, és az utóbbi időben többen is arról számoltak be, hogy a megfeszített munka után kevesebb, vagy éppen alig több pénzt kaptak kézhez.

Patric Lausch is hosszú évek óta dolgozik a magyar egészségügyben, most aneszteziológusként, de mentőzött és számos hazai és külföldi kórházban is dolgozott már.

A közösségi oldalán most arról írt, hogy kétgyerekes édesapaként bizony a hónap közepén már nagyon számolnia kell a pénzt. Legutóbb azzal szembesült, hogy többnapos szolgálat után végre eljuthatott a piacra, de az epret már nem tudta megvenni, mert a fizetéséből nem telik rá.

hirdetés

A bejegyzését az engedélyével közöljük:

"Milyen érzés a magyar egészségügyben dolgozni orvosként? Május 17-én már kifogytam a fizetésemből, csak azóta minden nap dolgoztam. Ma - 2 hét után - volt időm elmenni a piacra. Láttam ezeket a zamatos epreket, de nem tudtam venni belőle, mert nem volt miből.

Pedig csorgott a nyálam és nagyon ettem volna pár szem epret. A szörnyű az, hogy nem is 1-én kapok fizut, hanem 5-e körül. Ezért még 2 hét amíg tudok venni epret, remélem még lesz.

Miért? Miért kell 200 óráért hazavinnem 226.000 forint fizetést? Miért nem kereshetek annyit, hogy a hónap végén beleférjen az eper is? Miért?

Kíváncsi vagyok, hogy ezek a miniszterek sem esznek epret a hónap végén egy hosszú 2 hetes, folyamatos munka után?

És ígérnek nekem egyszeri bruttó 500.000 forintot? Köszi. Lehet, hogy akkor valami kis pluszt fogok tudni csinálni a 2 gyerekemnek nyáron, de akkor sem fogok tudni jövő májusban a hónap végén epret venni. És az az ígért 20% fizetésemelés? Hát érdekes módon, eddig minden fizetésemelésnél valahogy kevesebb pénzt utaltak át. Ezért attól tartok, hogy a fizetésemelés után havonta törleszteni fogom azt az egyszeri bruttó 500.000 forintot, ha havonta megint kevesebbet fogok hazavinni.

Ez így jó? Ezért tapsoltatok? Szép volt, de inkább vittem volna haza egy fél kiló epret a piacról!

Nem az eper miatt írtam. Élhető bérezést szeretnék az egészségügyben dolgozóknak.

Valahogy a 'hülye' bruttó 500.000 forint miatt hirtelen eltűnt ez a téma. És valószínűleg azért is adják, nem azért hogy a munkánkat jutalmazzák!"

Patric Lausch a közösségi oldalán gyakran mesél az orvosi munkájáról. Bemutatja a helyeket, ahová a hivatása viszi. Mesél a kollégákról, és megosztja élményeit a külföldi kórházakban, mentősöknél tapasztaltakról. Vallja, hogy övé a világ legjobb munkája. Édesapaként két kisfiát is arra neveli, hogy megértsék maguk körül a világot, legyenek segítőkészek, de bátrak is.

Fotó forrása: Patric Lausch Facebook-oldala

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_IMG_4981-1000x750.jpg

„Idő kell, hogy begyógyuljanak a sebek” – hazaértek a luxushajók magyar rabjai

Elvette a kedvüket a visszatéréstől a tengeren töltött karantén és a sok hitegetés, mikor és hogyan jöhetnek haza. A világon összesen több tízezren ragadtak hajókon, négyen öngyilkosok lettek.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Két hete beszéltem először Stana Alexandra Erikával. Táncos partnerével, szerelmével, Köcse Györggyel együtt épp új hajóra szálltak Miami közelében, annak reményében, hogy indulhatnak végre haza a járvány miatti káoszból.

"Az a terv, hogy ezzel az öreg hajóval elmegyünk Angliába és onnan repülővel haza. Kicsit félünk, mert a Karib térségben élőket nagyobb, erősebb hajókkal viszik, minket meg egy több mint két hetes útra egy olyan hajóval, ami kisebb szélben sem tudott kikötni"

– kezdte Alexandra.

Akkora szobát kaptak, hogy a négy nagy bőrönddel nem fértek be, de Alexandra harcos típus, ha kell, és másnapra elintézte, hogy nagyobb szobát kapjanak.

Ezen a hajón vannak most a kanadaiak is. Őket is át akarják vinni Amerikából Angliába, mert az volt az egyetlen ország, ahonnan repülni lehetett.

hirdetés

Bulival kezdődött a rabság

Alexandráék a Royal Caribbean-nek dolgoztak, a Rhapsody of the Seas nevű, 3000 fős hajón. Az elmúlt egy hónapot is még ezen a hajón töltötték, de utasok nélkül.

Fotó: David Montenegro

Március 14-én szállt le minden vendég, akkor leállt a hajózás mindenütt. A több száz fős személyzet még maradt, és kellemes is volt az első időszak, mint ahogy Szilasi Szilvi, kaszinós mesélte korábban a Royal másik hajójáról.

Alexandráék is élvezték ezt az időt, felléptek a dolgozók előtt is, és igazából ekkor még buli volt. Míg Szilviéknél 156 koronavírusos volt és hárman meg is haltak, ezen a hajón csak egy koronagyanús embert találtak. A biztonság kedvéért azért itt is elrendelték a kabin-karantént. Enni is a szobában kaptak és naponta kétszer hőmérőzték őket.

"Igyekeztek elviselhetőbbé tenni nekünk ezt az időt, így kiosztották a vendégkabinokat. Persze így is volt, aki ablaktalan szobában töltötte a 18 napot. A hazautazás dátumait folyamatosan tologatták, lemondtak járatokat. Nem tudom, hogy csak hitegettek vagy tényleg nehéz volt a szervezés. Nagy érzelmi hullámvasút volt."

A pletykák szerint a munkaadó eleinte arra számított, hogy egy hónapon belül újra fogadhatják a vendégeket.

Szobakarantén 18 napig, Fotó: Stana Alexandra Erika

A luxushajón töltött karanténra sokan gondolják, hogy az nem olyan rossz. A fiatal, aktív Alexandráéknak azonban a semmittevés gyötrő volt:

"Nem edzhettünk, nem futhattunk, semmit nem csinálhattunk. Sírógörcsöm volt a kabinba zárva, úgy éreztem, nem kapok levegőt. Menekülni akartam. Volt, hogy estig nem kaptunk kaját, vizet. Nyomasztó volt. Hetek óta nem voltunk szárazföldön. Azt éreztették az emberrel, mintha mi lennénk a vírushordozók."

A szobafogság alatt az agyat és a testet is próbálták karbantartani, Fotó: Stana Alexandra Erika

A bizonytalanság csak nehezítette a helyzetüket. Napról napra változott a terv, melyik nemzetiség mikor indulhat haza. A konzulátus sem tudott akkoriban segíteni. A hajós cég próbálta a lehető legolcsóbban megúszni a személyzet hazaszállítását, de a járvány idején ez nagyon nehéznek bizonyult, mert alig volt repülő, össze kellett gyűjteni a különböző nemzetiségűeket.

Ijesztő volt azt hallani, hogy az indonéz személyzetet Barbadosról akarták hazaszállítani repülővel, de a reptéren voltak, amikor törölték a járatukat. Mivel elhagyták a hajót, amikor visszajöttek, azonnal kezdhették újra a két hét karantént.

Öngyilkosságok a káoszban

Alexandra úgy tudja,

90 ezer dolgozó rekedt a hajókon, köztük 150 magyar.

Nem nyugtatta meg az egyre feszültebb embereket az sem, hogy

pár napon belül 4 öngyilkosról hallottak különböző hajókról. Előbb egy lengyel villanyszerelő, aztán egy magyar kirándulásszervező, egy ukrán lány és végül egy kínai fiú is. Azt senki nem tudta, mi volt az ok, de azt sejtették, hogy van, aki nem bírja ezt a terhelést.

A hajós személyzetet felkészítik, mit tehetnek társaikkal, ha látják, hogy depressziósok, de Alexandra szerint ez itt nem segít.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
levi-saunders-unsplash-1000x667.jpg

„Félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam” – egy transznemű magyar nő a törvénymódosításról

Megszavazta a parlament a nemváltást ellehetetlenítő törvényt. A férfiként született Dóri elmesélte, mit érez most.
K.U.D./A címlapkép illusztráció: Levi Saunders /Unsplash - szmo.hu
2020. május 27.


hirdetés

Képzeljük el, mit éreznénk, ha törvény születne arról, hogy holnaptól egy számunkra idegen, önmagunkkal nem azonos néven kellene élnünk a mindennapokat. A személyinkben nem az a keresztnév szerepelne, amit magunkénak érzünk, amelyen a szeretteink, ismerőseink, barátaink szólítanak, hanem egy idegenül csengő név. Ági helyett például Tamás, vagy Levente helyett Diána.

Képzeljük el azt a szituációt, amikor a postán egy küldemény átvételekor igazolni kellene magunkat, de hiába áll ott egy férfi, a személyi igazolványban női név szerepelne, vagy épp fordítva. Valószínűleg mindenki el tudja képzelni a postai alkalmazott értetlenségét, hogy mégis hogy lehet ez? Mit éreznénk? Zavarban lennénk? Dühösek lennénk? Szégyellnénk magunkat?

Május 19-én az országgyűlés fideszes kétharmada megszavazta azt a salátatörvényt, amelynek 33. paragrafusa törvényben tiltja meg a transznemű embereknek a nemük jogi elismertetését.

Az anyakönyvi nyilvántartásokban a "nem"-et felváltja a "születési nem", amit nem lehet megváltoztatni a személyi okmányokban sem. Ma körülbelül harmincezer transznemű él Magyarországon, akik közül sokaknak mostantól esélyük sincs a nem-és névváltoztatásra.

Gergely Dóra Viktória összes iratán, már az anyakönyvi kivonatán is nőként szerepel. 2012-ben kapta meg a nem- és névváltoztatási kérelmének pozitív elbírálásáról szóló papírt. Most azonban aggódik, az új törvény nem érinti-e őt is, nem lesz-e az törvény visszamenő hatállyal is érvényes.

hirdetés

"Persze, félek, aggódom, kiszolgáltatottnak és üldözöttnek érzem magam"

– mondta a Szeretlek Magyarországnak. Megjegyezte, az utóbbi években, egészen pontosan 2018 nyarától az Emberi Erőforrások Minisztériuma felfüggesztette a nem- és névváltoztatásra irányuló kérelmek elbírálását, vagyis jó ideje ellehetetlenítik a transznemű magyarokat.

"Megsértik az önrendelkezés jogát, szembemennek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, Magyarországon lábbal tiporják az alapvető emberi jogokat"

– mondta Dóri dühösen, hozzátéve, mintha az lenne a cél, hogy senki se lógjon ki a sorból, mindenki feleljen meg a kormány által preferált keresztény heteroszexuális emberképnek.

"Ez itt barbárfölde, ahol a józan észt kispadra ültették" – mondta, hozzátéve, hogy

amennyiben egy nemi átmeneten részben átesett személyre (aki például hormonkezelésen vett részt) rákényszerítenek a sajátjának tekintett nemmel nem egyező személyes okmányokat, az konkrétan a hétköznapi életét lehetetleníti el.

"Konkrétan megvádolhatnak személyes okmánnyal való visszaéléssel. Rád hívhatják a rendőrt, mert amikor bemutatod a személyidet, más kép, más név szerepel azon, mint aki a személyit kérő illető előtt áll" – hívta fel a figyelmet arra, milyen következményei lehetnek annak, ha valaki nem változtathat nevet és nemet.

Ugyanis a személyes iratokban feltüntetett nem és név az élet szinte minden területére hatással van: egy állásinterjún, egy banki ügyintézés során, de még egy üzletben is, ahol bankkártyával fizetünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!