hirdetés
bauhaus-budapest100-pasaret-epiteszet-mysecretbudapest-11-1000x676.jpg

100 éves sokak kedvence, a vagányságáról és letisztultságáról híres Bauhaus

Bár Budapest nincsen elárasztva a Bauhaus iskola épületeivel, a májusi Budapest100-on így is akad elég látnivaló.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 20.


hirdetés

1908-ban egy osztrák építész, Adolf Loos bűntettnek nevezte a díszítményeket. Éppen a szecesszió virágzása idején. Loos Nem kifejezetten csak az épületekre gondolt, hanem általánosságban a tárgyakra. Szerinte ugyanis az ornamentumokkal ellátott tárgyak előállítása költségesebb, de az árban ezt már nem lehet érvényesíteni, így aki elkészíti, nem keres többet rajtuk, ráadásul mivel a divat változik, a díszes tárgyak elavulnak.

"Mi már felülemelkedtünk az ornamentikán, mi már előretörtünk az ornamentika-mentességig. A városok utcái hamarosan csupasz fehér falakkal fognak ékeskedni"

- írta Adolf Loos.

A huszadik század elején egyre többen kívántak szakítani a historizmussal, a pátosszal, a múlttal, a múlt technikáival és díszítőelemeivel. A természeti elemek használata helyett az egyszerűségre, a letisztult alapformákra, egyszerű kompozíciókra vágytak. Egyre fontosabbá vált a funkció.

Ez a fajta szemlélet, az életmód változása, a modernizáció, a racionalizmus készítette elő a terepet a 20. század egyik legizgalmasabb mozgalmának, a Bauhausnak, és a Bauhaus nyomán kiteljesedő modern építészetnek.

A Bauhaust Walter Gropius német építésznek köszönhetjük, ő alapította a művészeti és tervező iskolát, vagy inkább összművészi alkotóműhelyt. A Bauhaus arra törekedett, hogy összehangolt formanyelvet hozzon létre, és olyan termékeket, illetve épületeket tervezzenek, anmelyek letisztultak, világos funkciókkal rendelkeznek, megfelelnek a modern élet követelményeinek, és amelyeket nem az ornamentikával próbálnak megszerettetni és eladni.

Az épületek egyenes vonalú, elemi formákat tükröző, lapostetős, áttekinthető, egyszerű homlokzatú építmények voltak, világos belső terekkel, teraszokkal, erkélyekkel. Gyakran légisenek, játékosnak tűnnek a Bauhaus épületek homlokzatai. Bár viszonylag rövid ideig működött a Bauhaus (1919-ben létesült, és 1933-ban a Gestapo zárta be és pecsételte le a közben Dessauba költözött intézmény épületét), nagy hatással volt az építészetre.

Magyarországon a Napraforgó utca és jónéhány zseniálisan megtervezett épület őrzi a Bauhaus emlékét. Idén a századik évfordulóra emlékezve ez a Budapest100 hétvége témája.

Itthon azért akadnak bizonyos félreértések a Bauhaus-szal kapcsolatban. Egyrészt sokan mindent Bauhausnak hívnak, ami modern, egyszerű, letisztult, dísztelen, lapostetős és/vagy kajütablak látható rajta. A másik végletet pedig azok a szakértő képviseli, aki szerint néhány épületen kívül nincsenek is igazi Bauhaus házak Magyarországon.

Talán az arany középút a legjobb, az, ha valóban elkülönítjük egymástól a modern szellemben épült, de különböző korszakokban alkotott épületeket, ugyanakkor meglátjuk a Bauhaus hatását, és ezeket a házakat is ezzel a címkével látjuk el.

Ho láthattok Budapesten Bauhaus házakat? A Napraforgó utca kifejezetten Bauhaus telepként épült. A Pasaréti úton és környékén is találtok néhány izgalmas épületet, és a budai oldalon láthattok pár házat, például a ma már nem túl szívderítő állapotban lévő Járitz-villát.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
monoricenter-cim.jpg

Budapest ismeretlen kínai negyede: bejártuk a kőbányai Monori Center titkos világát

A Mázsa tér környékén külön kis univerzum épült ki: rengeteg üzlet, éttermek, templomok, sőt még orvosi központ is van. Az itt élő kínaiak mellett pedig már a magyarokat is szívesen látják.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 12.



Ha a budapesti kínai negyed kerül szóba, szinte mindenki a józsefvárosi piac zajos világára gondol. Bár a hírhedt Négy Tigrist már öt éve bezáratta az önkormányzat, közvetlen szomszédságában, az egykori Ganz-gyártelepen továbbra is virágzik a távol-keleti kereskedelem, egymást érik az árusok standjai.

Ebben a cikkben azonban nem erről lesz szó. Pár buszmegállóval arrébb ugyanis hosszú évek óta növekszik egy másik, autentikus "Chinatown" is Budapesten: a kőbányai Monori Center.

Hogyan alakult ki ez a különleges világ? Kik működtetik és bővítik évről évre? Hosszas tervezés, vagy véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy megszülessen? Egyáltalán mikor és kik érkeztek Kínából Budapestre? Ez mind kiderült a Hosszúlépés sétáján, amely a Kőbányai selyemút nevet kapta.

Kínai kereskedők már a XX. század elején is megfordultak a régióban, ők azonban a '30-as évek gazdasági világválsága hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett kiáramolni a lakosság külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A '80-as évek közepére Magyarország is kedvelt célpontjukká vált, azzal párhuzamosan, hogy a szocialista rezsim az évtizedekig tartó elhidegülés után elkezdett közeledni az ázsiai országhoz. A folyamat a rendszerváltás után gyorsult fel igazán, mivel ekkor néhány évre eltörölték a vízumkötelezettséget.

Ennek hatására minden addiginál többen jöttek, főleg vállalkozókedvű kiskereskedők, akik a szocialista országok gazdasági együttműködésének megszűnése miatt keletkezett áruhiányra repültek rá.

A piaci rést sokan megérezték, és olcsó tömegtermeléssel gyártott árucikkeik révén nagyon sikeresek lettek. Rajtuk kívül a Tienanmen téri forradalom megtorlása elől menekülők közül is jó páran itt kötöttek ki.

Ezután egy nagyobb hullám volt még: az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényeknek köszönhetően pár évig ismét nagyon sokan érkeztek. A lehetőséget azzal hirdették Kínában, hogy „a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legbiztonságosabb”, így nem csoda, hogy sokan ráharaptak, bár persze a 250-300 ezer eurós árat csak a tehetősebbek tudták kifizetni.

A Mázsa tértől nem messze található területet szintén még a rendszerváltás környékén kezdte felvásárolni egy kínai ingatlanfejlesztő cég, nagyon tudatosan, parcelláról parcellára. Ennek megfelelően az utcakép is sokkal rendezettebb, érzékelhetően kisebb itt a káosz, mint a 8. kerületi negyedben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
cimlap.png

Teszteltük az új online BKV-bérletet: sokszor még az ellenőröknek is fejtörést okoz

Szeptember végétől a havi bérletnek már létezik online verziója is. Héven, villamoson, metrón és trolin is kipróbáltuk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 13.



A RIGO kudarca és a budapesti elektronikus jegyrendszer körüli sorozatos botrányok után ideje volt valami modernnel és működőképessel előrukkolnia a BKK-nak a fővárosi közlekedés terén. Mostantól végre létezik online bkv-bérlet (hivatalos nevén: Budapest-bérlet) is, amit a Mobiljegy nevű alkalmazásban lehet letölteni, a félhavi bérlettel együtt.

Az app a körülményekhez képest hozza azt, ami tőle elvárható: friss, gyors, biztonságosnak tűnik és egyszerű használni.

Mi lett volna/lesz a RIGO?

A budapesti elektronikus jegyrendszer, amit úgy terveztek, hogy kiváltsa a papíralapú jegyeket és bérleteket egy névvel és fényképpel ellátott kártyával. A projekt azonban 2018 novemberében bedőlt, 15 évvel az első fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésének bejelentése után. Jelenleg 2020 végére - 2021 elejére tervezik a mostmár egész országra kiterjedő jegyrendszer bevezetését, ami bekötné Budapestet az országos vasút és buszos jegyrendszerhez.

Utaztam hévvel, villamossal, metróval és trolibusszal is az elmúlt néhány napban, amíg teszteltem az új Budapest-bérletemet.

A BKK honlapján egy közérthető és informatív tájékoztatást kaphatunk arról, hogy miképpen kell regisztrálni és használni az alkalmazást, ráadásul az egész angolul is elérhető.

Nekem a regisztráció az alkalmazás letöltésével és a jegyvásárlással együtt kb. 8-10 percet vett igénybe, amivel egy kicsit lassabb voltam az RTL-híradó stábjánál.

Azt nem állítanám, hogy minden flottul működik már a rendszerben.

Azt tapasztaltam, hogy ritkán tudják a direkt erre a célra vásárolt géppel ellenőrizni a bérletemet, ugyanis még mindig nincs belőle mindenhol. Az applikáció használatához pedig aktív adatforgalom kell, vagyis az utazónak internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

Az elsőajtós buszokon és a metrókon való utazáshoz nekünk kell leolvasnunk egy kiragasztott kódot, és a felugró animációt bemutatnunk ellenőrzésre. Az összes többi esetben pedig, a jegy bal alsó sarkában található három pontra kattintva előjön a saját jegyünkhöz vagy bérletünkhöz tartozó hasonló kód, amit ellenőrzéskor be kell mutatni.

Mivel az alkalmazás személyes adatokat tárol - illetve elmenthetjük bele a bankkártyánkat, hogy csak néhány gombnyomás legyen a következő vásárlásunk - kötelező számkódot beállítanunk a feloldásához. Ezen felül az erre alkalmas készülékeken ujjlenyomattal való feloldást is beállíthatunk. (Egy alkalommal előfordult, hogy mindkettőt meg kellett adnom a belépéshez.)

A júniusban megkezdett pilot projekt után, ahol először csak a 100E reptéri buszjáratra lehetett jegyet váltani, szeptember elejétől a többi közlekedési eszközre is kiterjesztették a mobiljegy vásárlási lehetőséget. Így az utazásaim során már nem találkoztam olyan ellenőrrel/jegyvizsgálóval, aki meglepődött volna, amikor a papír bérletem helyett a telefonomon lévőt mutattam be neki.

Sokszor azonban esetlenül viszonyultak a leolvasáshoz az ellenőrök, leginkább a metróknál; nem mindig tudták eldönteni, hogy most akkor az animáció vagy a bérletem kódja kell.

(A hivatalos álláspont szerint az animáció.) A HÉV-en nem is találkoztam olyan ellenőrrel, aki beolvasta volna a bérletemet, illetve ez így nem teljesen igaz, egyikük megnézte az én készülékemen az érvényesség idejét.

Néhány példa a felbukkanó animációkra.

Hiányosságok a trolibuszokon is adódtak, ott ugyanis a buszvezetőknél sokszor nem volt leolvasó készülék, így jobb híján én megmutattam az animációmat, ők meg továbbintettek.

Mégsem ez mutatta meg leginkább, hogy online bérlet ide vagy oda, milyen állapotban is van a budapesti tömegközlekedés. A 76-os trolin utaztam, amikor a hátsó ajtó felett lévő burkolat kiszakadt a helyéről, és talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett le. Csak lifegett a majdnem egy négyzetméteres fémdarab az emberek fölött. Két segítőkész utas aztán segített megtartani a lemezt, amíg a sofőr visszahekkelte a helyére, olyan öt-hat perc alatt.

Persze ettől még mindenképpen dicsérendő, hogy applikációt fejlesztett a cég, és igazságtalan is lenne, ha csak a fenti esetet hoznám szóba, amikor a teszt alatt jóval többször fordult elő, hogy egyszerűen csak zötykölődtünk a belvárosi dugóban, eseménytelenül.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-3.jpg

Hordalékfából készült rejtélyes szobor ül a budai Dunaparton

A nyomok egy külföldi alkotóhoz vezetnek.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 08.



Budapesten több helyen is találkozni különleges gerillaszobrokkal, kőalkotásokkal. Most egy újabb, uszadékfából készült alak tűnt fel a rakparton, az Erzsébet- és a Szabadság híd közötti lépcsősoron. Fotósunk is felfigyelt rá, és sikerült is megörökítenie a kész alkotást.

A rejtélyes alkotóról egy ideig nem lehetett tudni semmit,

ám úgy tűnik, hogy egy Dima Shlyonkin nevű - amúgy az Instagram-oldala szerint drótból készült szobrokat készítő - művész munkája. Egy horgász csoportban azt írták, hogy egy héten keresztül készült a mű.

Эту скульптуру я собрал из деревяшек, которые валялись на берегу Дуная в городе Будапешт.

133 Likes, 24 Comments - Дима Шленкин (@dima_shlyonkin) on Instagram: "Эту скульптуру я собрал из деревяшек, которые валялись на берегу Дуная в городе Будапешт."

A különös alak sokak fantáziáját megmozgatta, fotósunk közösségi oldalán többféle elnevezést is adtak neki. Többek között megkapta a Duna Hercege elnevezést, de volt aki Groot-ot látta meg benne, sőt akadt, aki egyenesen Rodin: A gondolkodó szobrát vélte felfedezni. De jött tipp Szilszakállra és Zeuszra is.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyit-3.jpg

Aranyló őszi színekben pompázik Budapest

Az egyik leglátványosabb évszakban a főváros egyszerűen varázslatos.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 18.



Mindig imádjuk, mindig nagyon szép, de ilyenkor ősszel, mikor a lombok ezerféle színben pompáznak, ha lehet még szebb lesz Budapest. A fények is csodát tesznek, a szűrt napsütés, a párás reggelek, a narancsos naplementék közben olyan, mintha festményt nézegetnénk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!